Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
1990. JANUÁR 6.. SZOMBAT NO(JRAI) 3 A salgótarjáni palackozóüzemből negyven saját kezelésben működő egységbe Szállítják a megrendelt söröket és M üdítőitalokat. Pár hónapja az elnöki asztalnál ...annyit mint egy szombaton dolgozó kőműves... Százötvenhétből tizenhárom marad A pártingatlanok hasznosítása Nógráciban flz MSZP csak a működéshez szükséges minimális feltételekre tart igényt A korábban az MSZMP kezelésében volt ingatlanok hasznosításáról tárgyal hétfői ülésén a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Hogyan készítették elő az átadást, mire tart igényt az MSZP — erről beszélgettünk az utódszervezetnél dr. Béres István szanálási biztossal. Az előzményekről mindenekelőtt elmondta: — Csak a székemet hoztam magammal, hogy ezzel iis jelképezzem gazdasági elnökhelyettesi éveimet, mert továbbra sem akarom feladni igazi énemet, a pénzügyi területekkel naprakész kívánok Jenni. Éhre kényszerít a gazdasági helyzet, n'b rheg a jogszabály- dzsungel, amiből nem lehet kikeveredni. Azt, hogy elődöm, dr. Gergely Sándor elmegy, senki se vette komolyan, ment 'ilyésimi korábban is sízóba került. Egy jónevű, jelentős vagyonnal1 rendelkező gazdaságot hagyott rám — foglalja megválasztásának rövid) előtörténetét tömören össze a jól megtermett, nyugalmat, bizalmat és biztonságot sugárzó Szilvák János, a ka- ranqslapujtői termelőszövetkezet pár hónapja megválasztott elnöke. Kisvártatva hozzáfűzi: — minden választási kényszer nélkül, a házon belül oldotta meg a tagság az elnökválasztást. Nem tagadom, jól esett, amikor rám esett a választásuk, bizalmuk. Ami más és több az elnöki íróasztal mellett, mint korábban, az a plusiz teher amit csúnya szóval emberi oldalnak nevezünk. Gazdaságii elnökhelyettesiként se kerülte azokat a konfiilkttus- helyzeteket, amelyek a gazdaság fejlődését kitoénysze- rítettték. Most a keményebb oldalával 'találja magát szembe, méghozzá, csaknem a nap minden órájában. — Ahhoz, hogy fizetőképesek maradjunk a többség érdekeit keli képviselnem- Ennek megfelelően, csak azok a területek maradhatnak meg, amelyek eredményt hoznak a gazdaságnak — hangsúlyozza, az elnök, összefoglalva a jelen valóságát, és a jövőre utaló elképKeléseit. Pénzügyi pályafutását, ennek megfelelő gondolkodását, habitusát a pásztói tanácsnál kezdte illetve mutatta be. Később, a banknál dolgozott, majd innen útja a korábbi PM. Bevételi Igazgatóságához — ma az APEH — vezetett- Onnan került a termelőszövetkezetbe. — Előbbi munkahelyeimet nem lehet összehasonlítani a termelőszövetkezetbe végzett tevékenységgel. Az itt szerzett gyakorlat, igen sokszor nem igazolta az onnan érkezett követelmények jogosságát. Most is ezt tapasztalom. Nem csak a gazdaság más területein, hanem a pénzügyben is nagy a káosz. A szabályozók gyakori változása, kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodás ere dm é n y esis é- géi. A mai körülmények között pedig fejlesztéssel foglalkozni nagy merészségnek számít. Három évvel ezelőtt még 10—15 százalékos kamattal jutottunk beruházási fejlesztési pénzhez. Tavaly pedig boldogok lehettünk, ha megústeiWk 20— 25 százalékkal, és ha kapha tturUtV''Az ’' előbbiék' ‘toló- göft két-hárómsizoros kamatlábemelés, illetve -módosítás, továbbá a forint gyakori leértékelése is megtalálható. A fentiekből fakadó kiszolgáltatottság azft is • jelenti, hogy a nyereség 1989-.ben előreláthatóü&g 12— 15 millió közöit't lesz, ami az éves árbevételinek csupán másfél százalékát képviseli. Olyankor, amikor a gazdaság a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek közé Itartoziik:, amikor az árbevétel döntő részét az. ipari, a . szolgáltató és a kereskedelmi tevékenység adja. Az elvonások értékét, az alábbiak jelle mziik: , — Leszámítva az állami támogatásit, 1988-ban nettóban, 243 millió adót fizetett be gazdaságunk, amelyből 197 milliót a sör utáni adó jelentett. A személyi jövedelemadó cím,én 13, társadalombiztosítási járulékként 40 millió forintot juttatunk az államkasszába, — a gazdaság 900 dolgozója. Tisztelem a magánvállalkozókat, de szerintem nincs versenysemlegesség az adózásban, mi vagyunk a kiapadhatatlan pénzforrás a köttaégvetés számára. Nekünk minden forintról bizonylatot kell adni- Végül n^kem nem az adóval van a bajom, mert azt más országokban is kell fizetni, hanem azzal, hogy a ,mai mértéke mozgásképtelenné teszi a gazdaságot, hogy az áremelés kétharmad részét viszi el. Ez az a bűvös kör, a miiből úgy látom nehezen tudunk kikecmeregni. Csakhogy miire előnyösen változik a mostani helyzet, addig is valamiből élni kellene a gazdaságnak, mert már most is a legdrágább költségtényező a bér. — Ha már iiflt tartunk, ne vegye tiszteletlenségnek, de megkérdem, bár tudom, hogy nyugaton ez illetlenséget jelent: — Az ön és vezető társai milyen anyagi megbecsülésben részesülnek? — Naponta, nettóban anv- nyitt keresünk mirit egy szombaton dolgozó kőműves, maszekban. Tévedés ne essék, nem az ő keresetét sokallom. Az értékrenddel van baj. Egy, egymilliárdot meghaladó gazdaság irányítása, eredményes- gazdálkodásának garantálása, 900 főnek a foglalkoztatása mellett nem lehet ' a hétvégeken maszekotok — Ilyen körülmények között, vajon miire irányul az új esztendő termelésű, és gazdálkodási elképzelése? — A múlt év októbere óta több variációban foglalkozott a vezetőség az idei elképedésekkel. A felvásárlási árak késői közreadása, a szabályozóik rsmertetésé- nek elhúzódása miatti, nehéz olyan tervet összeállítanunk és a tagság elé vinni, amely tényekre, a valósiágra, a lehetőségekre épül, egyszóval jól megalapozott. A kormány halogató taktikáját figyelembe véve, alapvető követelményként a filze tőképes ség megtartását jelöljük meg, s ebnek rendeljük alá az ehhez tapadó telj es ítmény rendszert, annak különböző formáit. Kiugró változásokról szó sem lehet, csupán arról, hogy gazdálkodásunkat magasabb szintire emeljük. Ami eddig már biztosnak látszik, az a következő. Jövőt szolgáló beruházásokra nem vállalkozunk. Folytatjuk az ésszerű létszámgazdálkodást. Bérezési rendszerünket közvetlenül a piacgazdálkodás igényeihez kapcsoljuk. Egyes veszteséges tevékenysége-, két pedig rövid időn belül megszüntetünk— Előbbi gondolatai nem sugároznak valami nagy optimizmust. — Valóban nem vagyok optimista, bár talán nekem annak kellene lenni. Egykét éven belül erre nem kerülhet sor, ez önámítás lenbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kilátástalannak látom a jövőt. Fizetőképességük megtartását olyan körülmények között kell elérni, amikor a földtörvény módosításának ürügyén, egyes pártok, szervezetek, a termelőszövetkezetek ésiz nélküli szétverésére törekednek a „történelmi igazságszolgáltatás” frazeológiával. kihasználva a magyar nép bizonyos tagjainak perlekedésre való hajlamát. Venesz Károly — A kongresszus politikai döntésének lényege, hogy a párt lemond mindazon ingatlanok kezelői jogáról, amelyek nem feltétlenül szükségesek a politikai mozgalmi tevékenységhez. A végrehajtás november óta tart. Nemcsak párton belül, hanem együttműködve az állami szervekkel és figyelemmel a minisztertanácsi rendelet szabályaira. Nagy horderejű politikai állásfoglalást tett a kongresszus, ennek végrehajtása éppúgy tartalmaz politikai és szervezeti, mint pénzügyi elszámolási mozzanatokat. Ami a politikai vonatkozást illeti: azokat az ingatlanokat, amelyek a működéshez nem szükségesek, a párt a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja, ott határozzák meg a hasznosítás céljait is. Ez az ügy végső soron az egész társadalmat érinti, hiszen majdnem minden községben van kisebb-nagyobb párthe- iyiség. Szervezeti vonatkozásban nincs semmiféle központi utasítás, a felmérést a területi pártszervek végezték el, ott döntötték el azt is, hogy melyik ingatlanokat adják vissza, s a további működéshez milyen tárgyi feltételekre tartanak igényt. Országosan 10,3 milliárd forint értékű vagyonról van szőj Szeretném itt megjegyezni, hogy kizárólag a józan mérlegelés, az anyagi lehetőség szabja meg, hogy mit kíván továbbra is fenntartani a párt. Ezt részben saját mozgalmi működéséhez kell igazítani. Tudni kell azt is, hogy a pártállam lebontásával a pártnak számos olyan' funkciója szűnik meg, amelyeket eddig végzett, s amelyekhez szükség volt tárgyi feltételekre. Az előbbi magyarázza többek között azt is, hogy — az állami funkciók ellátására tekintettel — pártberuházásokat is finanszírozott az állam. — Az említett 10,3 milliárd forintos vagyonból Megáll az ' ember esze! Hogy milyen világban élünk?! Egymást érik az áremelések, csak kapkodjuk a fejünket. Elindulunk otthonról tejért, s mire a boltba érünk lassan már gyufát sem kapunk a nálunk lévő pénzért. Mindez semmi ahhoz képest. hogy már alapvető fogyasztási cikkeket sem lehet kapni. Nincs olaj, nincs joghurt, nincs felvágott, nincs kifli, nincs mosópor. Es ezt még fokozni lehet. Az egyik leglényegesebb, legfontosabb, nélkülözhetetlen, az élethez elengedhetetlenül szükséges áruféleséget sem lehet kapni szinte sehol. Egyszerűen érthetetlen a kereskedelem hozzáállása a dologhoz. Szerintem szánmennyi jut Nógrád megyére, aminek a sorsát rendezni kell? — Az ingó és ingatlan vagyon értéke 250 millió' forint. Az ingatlan vagyon 90 százalékot tesz ki, a 157 ingatlan értéke 236 millió forint. Ennek jelentős része a megyei, a hat városi székház, valamint három pihenőház értékéből adódik. Az ingatlanok jelentős többsége kis községekben található, egy-két irodából álló párthelyiség. Szeretném még hozzátenni, hogy a 157 ingatlanból 43 volt teljes egészében a párt kezelésében. A többi csak részben, például oly módon, hogy kultúrház- ban, tanácsházban volt egy- egy iroda. Az összetétel vizsgálatakor érdemes megjegyezni, hogy a 157 ingatlanból 21 épült állami támogatással (72 millió forint), a többit a párt saját erőből hozta létre. —i A felmérés után milyen elvek vezérelték az MSZP-t Nógrádban a hasznosítást illetően? — A meghatározó annak tisztázása volt: mit kíván a párt megtartani. Természetesen figyelembe kellett venni. hogy a kongresszus után lassú volt a tagszerveződés, ugyanakkor bízunk abban, hogy egy erős baloldali szocialista párt jön létre. Ily módon a jelenlegi ésszerű mértékek mellett egy későbbi élSlapotsra is szerettünk volna felkészülni. Természetesen oly módon, hogy ne méretezzük túl magunkat. A mérvadó tehát a jelenlegi működőképesség megteremtése volt. Mértéktartóan és szerényen, a párt saját erejéből, pénzügyi lehetőségeiből kellett kiindulni. — Mire jutottak a szám- v vetéssel„ végül is mit kíván megtartani az MSZP Nógrád megyében? — összesen csupán 13 ingatlan kezelői jogát kívántjuk megtartani. A párt új struktúrájának megfelelően elsősorban a választási központokban, a városokban kídékosan bojkottálják ezt a cikket. A bojkott mögött nem lehet más, mint irigység, mert a megrendelők, a főigazgató-megrendelők nem élnek vele. Pedig üdvös lenne fogyasztaniok, ha másért nem, hát az egészségükért. Nincs és nincs ez a drága kincs. Mit tegyünk, hogyan éljünk ezután? Hogyan nézzünk embertársaink szemébe. Mosolytalan arccal, görcsbe rándult kézzel hadonászunk, nevetni nincs erőnk. Letargiába estünk, dolgozni sem tydunk. Családunkban mind gyakoribb a marakodás. Nem szólunk egymáshoz, egyszóval: kínlódunk. Javaslom, hívjanak ösz- sze egy bizottságot, s vizsgálják ki, miért nincs, s vánunk önálló helyiséggel rendelkezni. Ezekkel biztosítani tudjuk a megyei és a városi irodák működési feltételeit. E ^zerénv mértéknél helyénvaló megjegyezni a következő adatokat is: 1989. október 30-án a párt 284 főt foglalkoztatott a megyében, ebből nyolcvanan voltak politikai státusban. A létszám január 1-től mindössze 12, a városokban például 1—1 poliltólkai státus van. — A közvéleményt élénken foglalkoztatta a pihenőházak sorsa, nem egyszer ellentmondó hírek is napvilágot láttak. — Volt olyan elképzelés, hogy továbbra is célszerű lenne megtartani. Ügy tűnik azonban, hogy ehhez az anyagi feltételek egyelőre nincsenek meg, a kezelői jogukról az MSZP lemond. Kivéve a palotáshalmi kis faházat. Az ottani pártszervezet ugyanis vállalja üzemeltetését azzal, ’hogy egy ifjúsági bázist alakít ki. — Milyen volt az előkészítés mechanizmusa, amelybén kialakult a lemondás illetve a hasznosítás aránya? — A megyei tanács és a párt megyei irodájának koordinálásával minden helyi tanácsot megkerestünk, kikértük a helyi pártszervek képviselőinek véleményét. Az átadás előtti párbeszéd során természetesen szóba kerültek b hasznosítás célkitűzései is. A helyi nyilvánosság részeként erre javaslatokat tettek az MSZP szervei is. Úgy vélem, hogy a legtöbb helyen nagyon helyes közösségi célokban gondolkodtak, hiszen iskolák, egészségügyi és szociális lé-' tesítménvek, faluházak, kul- túrházak céljára kívánják az átadott pártingatlanokat hasznosítani. ,Ezt támogatták a helyi pártszervek, s ezek a célok egy nagyobb közösség igényeit elégíti ki. Szeretnék azonban egy megjegyzést tenni: a döntés sok helyen régi gyakorlatot szentesít. Arra gondolok, hogy eddig is volt több olyan példa, amikor a párt kezelésében lévő épület adott otthont a helyi közélet minden eseményének, beleértve a falugvűléseket, a tanácstagi beszámolókat, sőt a szövetkezeti részközgyűléseket is. mi van e mögött! Ha a bizottság nem működik hatékonyan, akkor újabb bizottságot kell kinevezni. Mindezeket felügyelhetné egy parlamenti bizottság, s az ellenőrzés, az összefogás eredményeként végre kiderülhetne ki felelős mindezért. Mégiscsak borzasztó, hogy ebben az országban nem lehet pipadohányt kapni, főleg nem magyar terméket. Pipadohányt, ami létkérdés. Létkérdés, mert. az egészségünknél mások egészségénél nincs fontosabb. Hasznos a füst arra Js. hogy eltakarja a gazdasági bajokat. Mondhat nekem bárki, bármit, pipadohány nélkül soha nem lesz piac- gazdaság. , (—dini) —k— ...azaz rágyújtottam volna