Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

2 NOC.RAI) 1990. JANUÁR 6.. SZOMBAT —— Tegnapi számunkban a válaszok többsége arra vo­natkozott, milyen kérdések szerepelnek a népszámlá­lási adatlapokon, illetve kik, és milyen szempontok alapján állították össze azok tematikáját. Az alábbi kérdések inkább a részleteket taglalják. — Vannak-e iaz adatlapon „kényes" témák, amikről az emberek nem szívesen nyilatkoznak? — Igyekeztünk kiszűrni azokat a kérdéseket, kér­déscsoportokat, amelyek megválaszolása a lakosság részéről várhatóan ellen­állásba ütközne. Nem kérdezünk sem a jövedelem­re, sem a vagyoni helyzet­re. — például üdülőingat­lanra, tartós fogyasztást cikkre, — vonatkozóan. Úgy gondoljuk, hogy egye­sek talán kényes témáknak tekintik — a* reprezentatív 20 százalékos mintán — ösz- szeírásra kerülő fogyatéko­sakra vonatkozó témakört. Ez azonban az érintett or­szágos szervezetek kifejezett kérésére kerül a kérdőívek­re. Tekintettel arra, hogy a fogyatékosok adatainak fel­vétele segítséget nyújthat az érintettek problémáinak felméréséhez, úgy gondoljuk, hogy a kérdésekre maguk a fogyatékosok, illetve hozzá­tartozóik megértéssel reá-' gálnak majd. Felhívtuk a számlálóbiztosok figyelmét, hogy ezeknek az informáci­óknak a gyűjtése nagy ta­pintatot és fokozott figyel­met igényel. v — A cigányokat a kérdő­ív nemzetiségnek tekinti, holott ezt az érintettek egy része határozottan tagadja. Miért így szerepel mégis ez a kérdés az összeíró íven? — A nemzetiségről szóló 'kérdés elsőízben 1941-ben tartalmazta a népszámlálási kérdőív. Ekkor az előre­nyomtatott válaszok között szerepelt a „cigány" is. Az ezit követő népszámlálások so­rán az aláhúzható vála­szok nem tartalmazták a ci­gány nemzetiséget. Ekkor is volt lehetőség arra, hogy a magukat ilyen identitásá­nak érzők és a cigányságot vállalók erre vonatkozó vá­laszt jegyezhessenek be. Most a „cigány” válaszszó szerepeltetését a Magyaror­szági Cigányok Demokrati­kus Szövetsége ez év nyarán levélben kérte. — Ki, illetve milyen hiva­talos szerv kaphatja meg a népszámlálás olyan adatait, amelyek nem jelennek meg a későbbi kiadványokban? A legrosszabbkor jött! — fogadott dr. Koós Tibor, aki baleseti sebész a Mad- zsar József kórházban, és éppen éjszakai ügyelettel csapta agyon az időt, ami­kor beállítottam. — Ebből hem lesz nagy helyzetkép, alig van forgalmunk. Fél nyolcig öt beteg ér­kezett, Hárman otthon es­tek el, az eredmény: két kéztörés, egy fejsérülés. Egy úr körfűrésszel vágta el a jobb kezét, szintén otthon. Az ötödiknek mel'.kastöré- se volt. ő három napja esett el. Nem is vártam sokat, nyolc óra előtt két perccel egy meglehetősen disztiing- vált részeget kísért be a barátja. A gondot persze a kocsmából való hazajutás okozta. Eközben esett el — felkartörés volt az ára, — Ő nagyon jó beteg volt — kommentál Koós dok­tor. Este 8 után a forga­lom 80 0 ,,-át a részegek te­szik ki. Akit az útról be- „ hoznak, az még be sem akar jönni. Itt olyankor minden elhangzik... Aki nem tud hazamenni, azt a felvételi osztály kórtermé­be fektetik be, rosszabb esetben a detoxikálóba ke­rülnek. ilyen szempontból a ja­guár lapos hónap, nincs már pénz. Tizenkettedikén viszont megélénkül az osz­tály, fizetésnap van a gyá­— A statisztikai törvény mindig tarta>lmazott olyan kitételt, amely az adatok „névtelenítésére" kötelezte gzok publ'ikálón.t. Ennek meg­felelően nem szabad az ada­tokat olyan részletességgel közölni, amelyből egv-egy személy azonosítható lenne^ Az adathordozók átadását például kutatóintézetek hasz­nálhatják, de azok is csak statisztikai célokra. (A szá­mítógépbe betáplált adatokat egyedileg azonosítani már nem is lehet, a kérdőív nem tartalmazza az egyedi azono­sításhoz szükséges személyi számot.) — Hogyan védik a nép- számlálás során a személyi­ségi jogokat? — A KSH érdekelt abban, hogy a személyiségi jogokat biztosítsa. Ha ezt nem ten­né akkor elveszítené a la­kosság bizalmát és lehetet­lenné válna munkája. — Kötelező-e kitölteni a kérdőíveket? Büntetondö-e, ha /valaki megtagadja? — A népszámlálás lénye­géhez fertőzik, hogy az adatszolgáltatás kötelező- Ha ez nem így lentné, ak­kor nem lehetne reális ké­pet alkotni az ország la­kosságának demográfiai, foglalkozási összetételéről, lakásiviseonyai-ról. A kötele­zővé tétel mellért viszont biztosítjuk a lakosságot, hogy az adatokat csak s!ta- tiisKit'i.kái célra használjuk és a bizalom erősítését szol­gálja azon népszámlálási ■a lap elv is, hogy az adat­szolgáltatás bevalláson ala­pul. Az önkiltöltés azonban nem, csak az adatszolgálta­tás kötelező. Tehát ha az állampolgár nem vállalja a kérdőív kitöltését — mint tudjuk ez csak az alapfel­vételnél lehetséges — akkor a számlálóbiztos kötelessé­ge az adatok bevallása alap­ján a kérdőívet killtöllteni. A kötelezővé téltel egyben art is jeleníti, hogy az adat­szolgáltatásit megtagadó sze­mély szabálysértést követ el, s ezért pénzbühtetésseil bün­tethető. Reméljük és ai ko­rábbi népszámlálási tapasz­Ejszaka a kórházban rakban, ami elesésekkel és kiesésekkel jár. Ugyan­csak forgalmasak a hétvé­gék, akkor főleg barká­csoló férfivendágek láto­gatják a kórházat. A kör­fűrész okozta csonkulás sem ritka, különösen, ha előbb megitták az áldomást. Ide tulajdonképpen be­utalóval kellene jönni (amit az ügyeletes körzeti orvos ad), de ezt a betegek nem tartják be. Aki kétségbe van esve, az rögtön a kór­házba megy. mentővel, vagy a saját lábán. Mindenkit meg kell vizs­gálni, és csak ambuláns lappal lehet elküldeni, de előfordul amikor beállít va­laki, hogy már két hete fáj valamije, — azt elküldjük. Ekkor jönnek az újságírók — jegyzi meg nevetve — és máris közük, hogy: itt a beteg meg is halhat!... Még meg sem szólalha­tok. bekopog egy aranyos nővér — ők egyébként di­cséretesen frissek hozzám képest —, és megállapítja, hogy ezek az újságírók A kényes témákat az érintettek kérték Néhány kérdés a népszömlálösröl (2.) faliatok azlt mutatják, hogy ezzel a szankcióval nem, .illetve csak elvétve keli él­ni és adott esetben főleg a meggyőzés eszközeit szeret­nénk alkalmazni. — Kik végzik az össze­írást? Ismereftes ’ ugyanis, hogy e célra pedagógusok, tanácsi alkalmazottak már csak nagy elfoglaltságuk miatt sem szívesén vállal­koznak. Mennyit fizetnék ezért a munkáért? > Hány összeíróra, illetve elldnőrre van szükség és hdgyan ké­szítették fel őket orré a munkára? — Az összeírást önkéntes számlálóbiztosok vég'zik. Mindenkit, aki alkalmas a népszámlálási feladatok el­látására szívesen alkalma- zunkt, és megköszönjük, hogy részt* vesznek ebben a munkában. A Leterheltség ellenére is- vannak azonban tanácsi dolgozók, pedagógu­sok a biztosok között. A számlálók az alapfelvételnél egy személy összeírásának előkészítéséért és magáért az adatfelvételéért 4—4 fo­rintot, a reprezentatív fel­vételnél 6—6 forintot kap­nak. Ezek az összegek tar­talmazzák a lakások öslsze- ífásáért, valamint a szám­lálás befejezése utáni egyéb teendőkért — például szám- láilókörzetí gyűjtőív kitölté­séért — járó díjazást is. Számításaim szerint 36—38 ezer számlálóbiztosra és 7—8 ezer területfelelősire van szükség. A felkészítésit a KSH-népsizámlálás mun­katársai végezték, oly’ mó­dom, hogy a számlálóbiiáto- sok kítaní-tóit 2 napon át oktatták. Az oktatók KSH- m unka társak és tanácsi dol­gozók, akik a számlálóbiz­tosokkal 5—7 órában ismerte­tik az összeírással)! kapcso­latos teendőiket. mindig akkor jönnek, ami­kor nem történik semmi. — Szilveszterkor kellett volna jönnie. Majdn^n 60 embert láttunk el. A bol­dog új év reggelén az első páciens egy féltékenység­ből összevert feleség volt. Éppen arra van még idő, hogy megtudjam: két men­tő van Salgótarjánban éj­szaka, tehát észnél kell len­nie az ügyeletes tisztnek, hogy hová küldi ki. 21 óra 40. A mentő egy fiatal fiút hozott, aki üveg- darabba esett a munkahelyén. Telefonon hívják a műtős­nőt, összevarrják a sebet. A fiút elérzéstelenítették, úgyhogy csak engem ráz meg a dolog (az élmény...). Mi tehát a baleseti sebé­szeten vagyunk. A másik részleg a belgyógyászati eseteké. Akik nőgyógyászati problémákkal, szülési fá­jásokkal, szem-, fülsérülés­sel jönnek — csak átutazók itt. Maradok még egy dara­big. de1 nem jön senki. Ki­halt a folyosó' (nem a leg­jobb kifejezés egy kórház­ban). Megnézzük a belgyó­gyászati naplót, ott kilen­cen keresték fel az ügye­letet. A folyosón egy orvos utá­nam szól: sokat írjon! Hát, ennyit tudtam. Csendes éj­szaka volt... DudeTitl (Ildikó — Mikor kerülnek nyil­vánosságra az első ere0;né- nyek? 1990. év február végén, március elején jelentést te- sizünk a Minisztertanácsnak anépszámlálás befejezésé­ről és ennek keretében né­hány főbb előzetes ered­mény is — például a né­pesség és a lakások számat — közlünk. A számlálóikörzöti gyűjtő- ívek állapján, 1990. év júliu­sában előzetes, település­szintű adatokat hozunk nyilvánosságra a népesség számáról, nemek szerinrtt megoszlásáról, főbb Lakás- adatokról. Azért, hogy a népszámlálás eredményei mind hamarabb nyfilvánosf- ságna kerüljenek, a teljes anyagból kiválasztunk egy 2 százalékos mintát, melynek feldolgozása után, 1990. év végére közzé tesszük az el­ső részletes eredményekéül. (A kötet főleg országos adatokat tartalmaz, de lesz­nek információik a megyék­től és egyes összevont tele­püléstípusról is.) Már most fel kelt hívni a figyelmet arra, hogy a jefceti kötetek­ben előzetes adatok talál­hatóik, ezért ezekhez az in­formációkhoz képest az 1991. év őszétől! folyamato­san megjelenő— teljes kö­rű feldolgozásából származó kiadványpk adatai kisebb mértékben módosulhatnak. dSi éj* «2% «2* *1* *2* *2* #2* v *1* *2* *♦* *1* 0Vm *1* jul Amit az adóbevallásokkal kapcsolatban tudni kell Adófelügyelőségünk azoknak az adózó állampolgároknak, akik 1988. évről is adtak adóbevallást, postán küldte meg a bevallási nyomtatványokat tartalmazó egység- csomagot, feltételezve ázt, hogy 1989. évről is szükséges bevallást adniuk. Szerettünk volna mindenkit megkímélni a nyomtatványbeszerzési gondoktól, a fe­lesleges utánjárástól. Amennyiben 1989. évre nincs adóbevallási kötelezettségük — a nyomtatványra nincs szükségük — a felesleges zavarásukért elnézést kérünk. Ha viszont valaki nem kapott nyomtatványcsomagot — de 1989. évről van adóbe­vallási kötelezettsége — nyomtatványigényét mielőbb jelezze személyesen, levélben, vagy telefonon a Nógrád Megyei Adófelügyelőségnél, illetve a vidéki körzetközpon­tokban működő ügyfélszolgálati irodáinkon. Kisiparosok, kiskereskedők ványigénveiket. érdekképviseleti szerveiknél is bejelenthetik nyomtat­Levélcímünk: Nógrád Megyei Adófelügyelőség, Salgótarján, Pf. 185. Telefonszámaink: 14-986 10-897 13-397 Személyes igénybejelentéseikkel, illetve az adóbevallás kitöltésével, benyújtásával kapcsolatos ügyeiket ügyfélszolgálati irodánkon, Ölet ve a vidéki ügyeleteken in­tézhetik. Tájékoztatjuk adózóinkat, hogy a salgótarjáni ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött. Ügyfélszolgálati irodánk új helye: SALGÓTARJÁN, Felszabadulás u. 48. (A volt SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT) Vidéken az alábbi helyeken és időpontokban 9—16 óráig tartunk ügveletet. Balassagyarmat Városi Tanács: Pásztó Városi Tanács: Rétság Városi Tanács: 4fr 4fr * * 4fr 4fr 4fr * 4fr 4fr 4fr 4fr * 4fr 4fr 4fr * 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr «3fr 4fr 4fr 4fr «3fr «3fr 4fr «3fr «3fr 4fr * «3fr 4fr 4fr «3fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 1 «S# «*£• «S# «ff «t* mSjt «£• «I» «If tl* •£» «{• «fi# «lf tfi« «ff «t« ^f# * #2% «2* •’i* *2* *4* *4* *1* *4* *4* *4* *2* JUL w OL 09 4fr 4fr 09 4fr 4fr Nézsa tanács: Palotáshalom tanács: 1990. január 8., 15., 22., 29., február 5., 12., 19., 26., március 5., 12., 19., 1990. január 9., 23., február 6., 20., március 6., 20., 1990. január 17., 31., február 14., 28., március 14. 1990. január 17., 31., február 14., 28., .március 14. 1990. január 30., március 13. M •4M A 90 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 09 A KIOSZ—KISOSZ megyei és helyi szervezeteivel egyeztetve kisiparosok, kiskeres­kedők részére az alábbi beosztás szerint tartunk tájékoztató előadásokat a bevallá­sok kitöltésével kapcsolatban. KISIPAROSOK: Pásztó KlOSZ-székház: 1990. január 16-án, 8 és n óra 18-án 8 és a óra Szécsény KIOSZ-székház: 1990. január 19-én, 9 és 13 óra 24-én 9 és 13 óra Balassagyarmat KlOSZ-székház: 1990. január 25-én 9 és 13 óra 26-án 9 és 13 óra Salgótarján KlOSZ-székház: 1990. január 29-én 9 és 13 óra január 30-án 9 és 13 óra KISKERESKEDŐK: Rétság művelődési ház: 1990. február 1-én 10 óra Balassagyarmat KIOSZ: 1990. február 6-án 9 és 14 óra Pásztó KIOSZ: 1990. február 8-án 9 és 14 óra Salgótarján KISOSZ-székház: < 1990. február 13-án 9 és 14 óra 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr «3fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr «3fr 4fr 09 4fr Felhívjuk a gazdálkodó szervek, tanácsok figyelmét, hogy amennyiben munkavál­lalónk, illetve a helyi lakosság igényei alapján kívánnak szervezni adótájékoztató előadásokat — és annak megtartásához igénylik közreműködésünket — igénveiket Ü& az APEH megyei igazgatóságán keresztül felügyelőségünknél (14-986 Kiss Ernő) jelezzék. MUNKÁLTATÓK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK ^ A Pénzügyi Közlöny legközelebbi számában tájékoztató jelenik meg az szja beval­lásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői feladatokról. i Petrény Gáborné adófelügyelőség-vezető 4fr

Next

/
Oldalképek
Tartalom