Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin1, iism. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő.) 11.05: Népdalkörök és ci te r azé ne k a r o k 11.36: Kék öböl. John Steinbeck regénye folytatásokban 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben. Zenekari muzsika 14.05: Beszélni nehéz, ism. 14.15: ,,Ó, jössz-e már?” Legkedvesebo verseiből válogat Patassy Tibor, a Győri Kisfaludy Szín­ház művésze 14.35: Mese-zene gyere­keknek. Csetényd Anikó —Presszer Gábor: Az eltérített Télapó II 1. rész. Mesejáték 15.00: Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei moz­galom híradója 15.30: ..Egyszólamban.” Dévai János mikrofonja előtt: Fábián Éva, Berecz András. Juhasz Zoltán és Sáringer Kálmán, ism. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.15: Fiatalok muzsikálnak 16.25: Gyerekfóru.m. A Kölvökrádio külön­kiadásai 17.00: Olvastam valahol. . . 17.20: Czanik Zsófia születés- napi köszöntése 17.49: Ott még a Napé voltál. Csoóri Sándor versei, ism. 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.15: Sport világ 19.40: Bartóik: Gyerekeknek. részletek az I. füzetből 19.50: Gong. 20.00: ..Mond. Te kit választanál.” Forró Tamás és Havas Henrik műsora 20.30: Néptáncok. A Belügy­minisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével 21.00: ..Várom válaszod.'* Dokumentumműsor Kner Imréről 22.00: Hírvilág 22.30: Mogszámlá 11atunk 22.4O: Fiatalok stúdiója 23.10: Operaest. Wladimiro Ganzarolli felvételeiből PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Rockmúzeum 9.o.>: Böngészde a zenei antikváriumban, 10.05 : ,. Haj szál gyökerek.” J0.20: Slágerről slágerre. Külföldi újdonságok 11.05: Családi tükör. ism. 11.35: Rólunk van szó! 11.40: Jöjj ki. napocska. 1. Az óvodások műsorát Fórrai Katalin vezeti •12.10: Nótamuzsika. Keresztes Mihály szerzeményeiből 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Don Carlos. Orgon. Tallérosi Zebu I on és annyi más. . . Műsor Apáti Imréről 15.05: Pihenőidő. (Elő.) Zenés délután nyugdíjasoknak • 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Az illem nyomában 20.05: Album ajánlat 21.05: Közkívánatra! 22.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő.) 23.10: Sporthíradó 23.20: A dzsessz története. 80 59. rés/. Stan Kenton felvé­ti’lei bői 24.00: Toronvzene amerikai együttesek előadásában BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Zenetörténeti értéktár 10.05: M.agyar művészek opera felvételeiből 10.30: A magyar nyelv sza/idai 10.45: la vei váltás. Woiídietrich schnurre 1 rasa 11.03: Kamarazene 12.05: Back-művek 13.00: Az éjszaka vége. Mauriac regénye rádió­ra alkalmazva. II 2. rész 14.01: A kórusirodalom mesterműveiből 14.41: Philip Jones rézfúvós együttesének felvé­teleiből 15.08: Gluck operáiból 16.05: Zenekari muzsikká 17.00: Csellóművészek felvételeiből 17.30: Új magyar zene a rádióban, a közönség, a szakmai zsűri és a KÖT A 1989. évi dijáért. VT 5. rész 18.30: V materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Törd a fejed! (Ism.) 19.20: Bioszféra expedíció A négylábú hal története Balogh János előadása 19.35: Kapcsoljuk a Zene­akadémia nagytermét. (Élő.) Közben: 20.20: Anyám. Karinthy Frigyes novellája, ism. 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.20: Szimfonikus miniatűröJc 22.00: Felhang. Zenepolitikái magazin 23.00: Flecha: Az igazszívű (Kölni Collegium Vocale.) 23.14: Morfium. Mihail Bulgakov elbeszélése rádióra alkalmazva MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. 6.,lő; Informá­ciók. 6.20: Észak-maigyaror­szági krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Gazdaságkiö- zelben. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. Ablak az or­szágra. 7.55: Napi összefogla»- ló és a másnapi műsor is­mertetése. Szerk.: Szemes Ist­ván.. 16.30—18.30: Kereskedelmi, információk, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: Az utolsó pásztorok. Lengyel dokumentum- film1 9.10: Szeress gyengéden. Angol zenés film. (Ism.) 9.40: Hármas ..csatorna.” ,,Fák között kiválasztott’; (ism.) 10.15: Stúdió ’90. 11.001 Képújság 16.43: Képújság 16.55: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.05: Správy. Hírek szlováik nyelven. A szegedi •körzeti stúdió műsora 17.10: Kutya és a szerelmesek. Bolgár ifjúsági film 18.25: A nevünk: Vas malom együttes 18.35: Európai kisebbségek. Koprodukciós rövid filmsorozat. Ma-gyarország, kis Bábel. Katalán—magyar film. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. A találékony unoka. Gombaszedők. Lengyel rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: R ki ám 20.05: Különös pasas. Olasz filmvigjáték. (1967) 21.40: Reklám 21.45: Panoráma-különkiadás 22.30: Híradó'3. TV 2.: Endrei Judittal és Aigner Szilárddal 17.00: Képújság 17.lő: Tv 2. Benne: Reklám. Riportok. Időjárás. Zene s 17.45: Egy perc TERC Telefonos játék 18.0o: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Én és a kutyám. A vegyész. Csehszlovák kis-film 2. Rosszcsontok. Francia rajzfilm 3. Népek meséje. A róka és a nyúl. Szovjet rajzfilmsorozat 18.46 : Tv 2. 19.00: Jegy Rómába. NSZK tévéfilm. (Ism.) 20.00: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. Párosok versenye. Közvetítés Leningrádból, felvételről 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 2.1.40: A Standard-ügy, 1949—1989. Dokumen­tumul m. 22.40: Nap zárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Útirajzi film 9.45: Angol tévésorozat (Ism.) 10.40: Vetélkedő 15.00: Siketek tévéklubja 15.35: Kék fény 16.30: A burstoni lázadás. Angol lévéfilm 18.00: Nézetek és álláspontok 19.30: Híradó 20.30: Barométer. Tévéjáték 21.35: D. L. Bunuel. Po-rtréfilm 22.35: Az olasz tévé zenés­szó ra-k őzt aitó műsora 2. MŰSOR: 15.55: A kontaktus stúdió Ifjúsági műsor 18.00: Mükorcsolya-EB. Helyszíni követítés Leningrádból 20.15: A párbeszéd stúdiója 21.30: Híradó 22.15: Dzsesszpódium (Michael Brecker Band.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 9 és fél hét. (16) Színes, ameri­kai pszichodelikus film. — Kamara: Újra finom kis bor­dély. Színes. .szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Dobd ki anyut a vonatból! Színes, szinkronizált a m eri kái filmvígjáték. — Kamara: Tőzs. decápák. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Bá- tonyterenye Bányász: Rém­álom az Elm utcában. (16) Szí­nes. szinkronizált amerikai horrorfilm. — Petőfi: A ré­mület éjszakája. (18) Színes, amerikai horrorfilm. — Pásztó: Véres játék. Színes, szinkro­nizált amerikai kaland film. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Hangszóró mellett Rá dió híd Ausztráliával Nógrádi újságíró a hídavatók között — Mit mond Csurka...? A Művelődési Minisztérium a magánegyetemekről A felsőoktatásra vonat­kozó jogszabályok pillanat­nyilag nem teszik lehetővé magánegyetemek Létesíté­sét’ s egyetemi, főiskolai végzettséget tanúsító okira­tot is csak az 1986. évi 13. törvényerejű rendeletben felsorolt felsőoktatási intéz­mények állíthatnak ki — közli a Művelődési Minisz­térium. A tárca arra rea­gálva juttatta el állásfogla­lását az MTI-hez, hogy az utóbbi időben — a sajtó­ban napvilágot látott hírek szerint — többen magán- egyetemekre hirdettek fel­vételt. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (Ot.) értel­mében egyetemet és főis­kolát — az Elnöki Tanács megszűnését követő hatás­körrendezés után — az Or­szággyűlés létesíthet. A fel­sőoktatásra vonatkozó jog­szabályok szerint pillanat­nyilag nincsen lehetőség sem magánegyetem létre­hozására, sem a jelenleg meglévő főiskolákon és egye­temeken kívüli szerveze­teknél képzés indítására, il­letve hallgatói jogviszony létesítésére. A tárca ugyanakkor hang­súlyozza: az oktatási tör­vény tervezett módosításá­nak egyik cél ja éppen a ma­gánkezdeményezés felkaro­lása, illetve az annak útjá­ban álló törvényi szintű akadályod elhárítása a fel­sőoktatás területén is. Ma­gánegyetemet azonban — akár alapítvány formájá­ban is — majd csak a tör­vénymódosítás után lehet létrehozni. Az .oktatási tör­vény módosítását az Or­szággyűlés a februári ülé­sén tárgyalja. Szünetjelek mindkét (ausztrál—magyar) oldalról Magyar zene mindkét híd­főnél. Ideát a Bródy Sándor utcában Rapcsányi, a nép­szerű „Rapi”, ami egyben mutatja az ügy rangját, odaát Ausztráliában az ot­tani állami rádió magyar- adásának egyik műsorveze­tője egy volt nógrádi újság­író Pintér Károly, lapunk egykorvolt híresen jó kul- túrrovatának tagja. A rádió- híd minden különleges elő­készület nélkül megépült, az ausztrál állami rádióban nem szokatlan a magyar szó (sem), mert hatvan! nyelven mennek az adások... Az ausztrál-magyarok nevében üdvözölte a szabad választásokra készülő Ma­gyarországot a műsorvezető a kenguruk országából ért­hető megilletődöttséggel. Egy évvel ezelőtt — így az ausztrál műsorvezető — el­képzelhetetlen lett volna egy ilyen adás; az ausztráli­aiak nem vállallták volna, mármint az ausztrál-ma­gyarok politikai emigráns része.... De alighanem ko­moly gondban lett volna a Bródy Sándor utca is. Nem tudom. Nekem úgy tűnik — távolabbra is vissza tu­dunk tekinteni az újkeletű (régi) kapcsolatokban akár rádiós vonalon is. A tény akkor is történelmi: a két rádió között híd épül. Ezen a szalagátvágásos alkalmon részt vett Sidneyben a mik­rofon előtt Nick Greiner Uj-Dél-Wales miniszterel­nöke is, aki természetesen magyar. Melbourne-ben Cse- pey Rudolf író, Pálos Ist­ván az ottani magyar szö­vetség főtitkára öreg cser­kész, Burián Tamás refor­mátus lelkész. Budapesten a rádióhíd kiindulási pontján Csurka Istváit írót, politi­kust és Komlós Attila lel­kész pszichológust találtuk. Az a u siz.tr á 1-m ag y a r szer­kesztő Kádár Zsuzsa, a ha­zai Zeley László volt. Odaát mintegy hatvan­ezer hazánkfia él, főként po­litikai emigránsnak tartva magát. Az alkalom tehát új- volt, a témák számunkra kevésbé újak, hiszen az egyik leginkább feszegetett kérdés ausztrál oldalról — ezt véleményezte Nick Grei­ner úr is — a legutóbbi népszavazás körül az MDF által deklarált bojkott volt. Greiner elnök szerint az ilyesmi nem szül jó vért, az egységet bontja stb. A főként politikai kérdéseket feszegető adásból végig ki­csendült amúgy a magyar emigráció jogosnak vélt ag­godalma éppen az egység megbomlását illetően. Dicsé­retére legyen mondva Csur­ka Istvánnak, hogy minden kérdésre alapos választ tu­dott adni, megmutatva egy­ben azt a különbséget! amely ma jellemezheti az itthoni és a külhoni magyar ellenzéket vagy emigrációt. „Az ellenzéki egység kor­szaka lejárt...” Ugyanígy érintette valóságos „történel­mi” hátteret festve és a mélységet is megmutatva Csurka azt a kérdést (onnan jött „kemény” kérdésre adott válasz), hagy akkor lepaktált-e az MDF a hazai kommunistákkal vagy nem. Az itt és most eredménye­sen szállt vitába (de inkább eszmecserének mondanám) az ott és mosttal. Azzal a szentenciákat őrző szemlé­lettel, amelyek kevésbé to­leránsak és nagy elvi hatá­rozottsággal adnak tanácsot másoknak vagy ítélnek meg (el) hazai jelenségeket. Az itthoni lépéseknek azonban csak itt ható hátterük van és ezt világossá tenni nem kis feladat. Segíti ugyanis a megértését a külhonban élők körében az itthoni ügyeket illetően, segít le­bontani még fel sem épült rossz falakat, előítéleteket amelyek lehetnek egé­szen újkeletűek is. Minden­esetre sokat segített ez a „magyarázkodás”, ez a kényszerű, mégis szívesen vállalt válaszadás nem csak a távoliaknak, nekünk is az összefüggések meglátásában. A politika természetes módon kapott elsőbbséget. Jutott azonban idő, ha sok nem is, a költészetre, a nyelv megőrzésének ausztrá­liai gondjaira (ebben a cser­készet vállalt nagy szerepet) és így tovább egészen az ottani magyar lap szerkesz­téséig. Mégis a legérdekfeszítőbb kérdés akörül forgott, hogy akkor miért és miben sza­kadt már jó régen két párt­ra? a kinti magyarság a kapcsolatok , felvétele vagy elutasítása miatt (a rádió­híd 'ausztráliai építő ma sem tartják alkalmasnak a kapcsolatfelvételt a hivata­los körökkel) és hogy akkoi a hazai szabad választások után mi legyen a politikai emigrációval? Kétségtelenül eddigi jelentős szerepe mi­ként, miben változik, lesz-e létjogosultsága egyáltalán vagy telepesekké minősül­nek a kint élő magyarok? A műsor legértelmesebb- hasznosabb része is ez volt. Az álláspont elfogadható — az emigráció szerepe meg­marad mindörökre. A hídon mégis volt egy keskeny kis járda, amin mi nógrádi hallgatók, régi ba­rátok jártunk. T. Pataki László Hiánycikk: nincs! Szécsenv belvárosában nyitotta meg az áfész 1984 februárjában a kul­türcikkboltot. Poszter, ta­péta- iskolai, sportfelszere­lések, játékok — széles az áruskála. Rádi László üzlet­vezető büszkén mutatja leg­újabb szerzeményét: WC­papírt, ami most éppen se­hol sincs. — Hogy sikerült a tava­lyi év? , — Eredményes volt, a ter­vet most is hoztuk. Jól felké­szültünk karácsonyra. A legnépszerűbb játék, a LE­GO, 20 százalékkal olcsóbb Az elektronikus szórakoz­tatóipar egyik legnagyobb karriert befutó eszköze két­ségtelenül a video. Útját érdemes figyelemmel követ­ni, hátha tartogat még meglepetéseket. Megyénk­ben a legnagyobb videofilm­kínálattal a Nógrád Me­gyei Moziüzemi Vállalat rendelkezik. — Változatlanul offenzí­válban vagyunk — mondja Bodnár Mihály, a filmfor- galmazási osztály vezető­je. — Rövidesen nyitjuk az ötödik kölcsönzőnket Nagy- bátonyban, és folyamatosan bővítjük a kínálatot. Vál­tozatlanul nyerni szeret­nénk, de nem minden áron. Egész pontosan ezt úgy fogjuk fel, hogy kiadásaink szerény, de tisztes haszon­nal megtérüljenek, viszont ne a szolgáltatásainkat igénybevevő kölcsönző ven­dégek kifosztása révén. — A mai világiban ez szépen hangzik. Konkrétan mire gondol? volt nálunk- mint Salgó­tarjánban vagy Balassa­gyarmaton. — Nagyon választékos voll tavaly is a hiánycikkek lis­tája. önöknél melyek vol­tak ezek? — Semmi! Mindent be­szereztünk. — Honnan? — 22 féle beszerzési for­— Arra, amire legnagyobb üzleti partnerünk az Inter- video Kft. Ettől a magyar —angol cégtől nemcsak a kazettáink javarészét kap­juk, hanem a jó és hatá­sos üzleti módszereket is. Egyebek között december­ben például a salgótarjá­ni videotékánkból egy köl­csönzési díjért két kazet­tát vihettek haza vendé­geink. Most pedig, amikor a csillagos égnek rohannak az árak, mi februártól je­lentős kölcsöndíjcsökken- tést hajtunk végre. Csak gondolja meg, mit kap 60, vagy 130 forintért ma Ma; gyarországon? A ’80-as évek elején las­san induló videózgatiás az utóbbi két-három évben robbanásszerűen „felpör­gött”. Óriási számú video­magnó, -kazetta és -film ke­rült be az országba. •— Szokták mondani, hogy a mennyiségi növekedés egy ponton túl már minőségi változásokat idéz elő. Mi erről a véleménye? rásunk van; többcsatornás kapcsolatrendszer az egész országban. Hozunk árut Győrből, Miskolcról, Fótról, Budapestről is. — Ezzel bizonyára meg­nyerték a vásárlókat... — Megyén kívüli törzs­vevőink is vannak, bár sze­rintem Szécsénv ilyen szem­pontból rossz helyen van. — Az, hogy az Intervideo Kft., révén a mi videoté­káink a jó középpolgári ízlésvilág és értékrend ál­tal elfogadott filmkínálatra álltak be. Ezen belül, a szélsőséges műfajokat, mint például az obszcén pornót, vagy a legsötétebb horror és a vérgőzös erőszakot di­csőítő filmeket kivéve, elég nagy változatosságot bizto­sítunk. A márkás kazettán lévő felvételek ma már igen jó minőségűek, és ta­gadhatatlanul jóleső érzés­sel mondhatom el, hogy mindent összevetve büsz­kék vagyunk mindazokra, akik kölcsönzőinkben meg­fordulnak. Egyszóval sze­mély szerint úgy látom, hogy videós területen a mennyiségi növekedés olyan minőségi követelményeket támasztott, ami kifejezet­ten jó irányba vitte az ügyet. — Azt hallottuk, hogy videomoziaikban pornófil­meket tűznek műsorra. Ea A környező falvakból előbb elmennek Salgótarjánba, Gyarmatra- vagy Pás-ztóra, és csak akkor jönnek ide, ha ott nem tudtak valamit beszerezni. Már most felkészültünk a nyárira, vannak kempigg- áruink, horgászfelszerelés­ből nagyon jó az ellátás, botokból különböző mérete­ket kínálunk. vVolt olyan vásárlónk —a hiánycikkekre visszatérve —, aki az egész megyét be­járta römikártyáért- és csak- nálunk tudott venni. ., Dudellai Ildikó' nincs ellentétben minőség- eszményükkel? — Itt valóban lehetne feszegetni a minőség kér­dését, de nem igazán érde­mes. Ha Freud ma élne, azt mondaná: a kelet-euró­pai társadalmak szexuáli­san frusztráltak, ezért nagy az igény erre. a műfajra. Másrészt pedig a pornó nem helyes kifejezés ezek­re a filmekre. Inkább ero­tikáról van szó, ami egy ponton és a még elfogad­hatón nem jut túl — meg kell mondjam, sokak őszin­te sajnálatára. Egyébiránt pedig mi sem tekintjük minőségi kérdésnek, tnég- kevésbé művészetnek, leg­feljebb üzletnek. Az emlí­tett filmeket — üt áll ren­delkezésünkre — egyelőre kizárólag videomozikban mutatjuk be, nem kölcsö- nözhetőék, szűkítve így a kiskorúak hozzáférhetőségé­nek lehetőségét. Igazán örömünkre szol­gált a beszélgetés, hiszen ár­csökkenésről adhatunk hírt. Egy olyan gazdasági kör­nyezetben és időszakban, ahol nem a termelékeny­ség növekedésével, hanem az árak emelésével van­nak sokan elfoglalva. (ok) Mi újság a videofronton? A mozi üzem nem emel, sőt... i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom