Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
1990. JANUAR 27., SZOMBAT NO(ÍRAI) Ökumenikus imahét Balassagyarmaton At imahét o megyeháza dísztermében kezdődött Sok száz. esetleg több ezer balassagyarmati élt egv héten át az ökumenikus- egyetemes imahét (január 14—21.) keresztény erkölcsösséget hirdető-erősítő alkalmaival. Olvan kipróbált, rvgi-új ut r ■ ..............a •/•')S ógh* Ferenc foesperes sen ezúttal is. nmeitek éppen a •ma teljességgel elbizonytalanodó. egymásnak forduló korban járhatók szinte maradéktalan örömmel Népes városi keresztény - keresztyén közösséget' fog össze a tavaly össze! ugyanitt az országban elsőként! megalakított azonos célú és nevű ökumenikus szövetség. A KÖSZ volt egyben elsőül" kálómmal a rendezője is az imahét január 14-diki régi megyeházabeli ökumenikus istentiszteletnek amelyre a város egésze megmozdult. A temesvári áldozatok emlékére tartott istentisztelet egyetemességét gazdagította tovább az. az örömteljes tény, hogy közreműködőként ott láthattuk a városi zenede művész-tanárait. a városi vegyes kart. a kamaraegyüttest és a versmondók közül Csikasz István előadóművészt. Testet öltött egység Szépén rendezett színpad, alkalmi oltár, hét égő gyertya a teljességet sugározva. két oldalt magyar és román nemzeti zászlót. trikolort tartó fiatalok —1 ez a harmonikus kép fogadta az. ökumenikus istentisztelet katolikus, evangélikus. református hívőkből álló népes gyülekezetét. amely szinüitig megtöltötte a valamikori megyeháza (ma katonai kollégium) dísztermét. Az alkalom egyben a jótékonykodás, romániai testvérek megsegítésének alkalma is volt — Kovács Miklós kollégiumi igazgató történelmi visszatekintésében ti rendezvény eleién éppen erre utalva elevenítette fel a romániai forradalom drámai eseményeit. A gyász-hálaadó és könyörgő istentisztelet valamennyi résztvevőjét- az egyházak vezetőit, a Keresztény ökumenikus Szövetség egyik ügyvezető elnöke (társelnökök Kalácska Béla és Vendrev Gábor) Kovács Gábor tanár üdvözölte: Sághy Ferenc főesperest. Kalácska Béla evangélikus esperest. Róka Lajos református lelkipásztort. Garami Lajos igazgató lelkészt és Vendrey Gábor szalézi atyát, továbbá a városi vezetést a pártok és mozgalmak képviselőit. Az imahét első és sokáig emlékezetes alkalmán tehát még tovább és külön is kifejezhetővé vált a keresztem1, együttérzés-gondolkodás, az örökké kívánatos és megvalósuló egyetemesség a közös hitben, erkölcsben. Testet öltött az a városi egység, ami ma szinte példa nélkül állóan meggyőző erejű, amelyben alkalma volt sok száz gyarmatinak három helyszínen háromszor találkozni: Igét hallgatni. együtt imádkozni együtt énekelni, erősödve a szeretet által. Éppen a romániai forradalomban megnyilvánuló közös akarat is az összetartozás érzését mélyíthette a hívőkben, s mindazokban. akik az ökumené jegyében imádkoztak ezúttal valóban első alkalommal egy profán helyet, a dísztermet avatva rövid időre szakrálissá. Ahogy ezt Kalácska Béla külön is kiemelte az imahét zárótalál- kozóján az elmúlt héten vasárnap az evangélikusok templomában, a zsúfolt padsorok előtt búcsúzó gondolatokat mondva Ma éppen a fokozatosan teljes jogaikba visszahelyeződő egyházak (a héten fogadta el az új törvényt a parlament) azok. akik a zsidó—keresztény valláserkölcsi alapokon tovább vezethetik a tömegeket szerepük, felelősségük szerint a hit biztonságával, a krisztusi-emberi szeretet igazságait felmutatva. Csikász István versmondása (Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról) után Sághy Ferenc főesperes'hirdetett igét az ökumenikus gyülekezetnek, a textusból azt a gondolatot emelve ki: soha nem hiábavaló imádkozni a hősökért. a halottakért hogy feloldozást nyerjenek! Ezzel kezdte szentbeszédét a főesperes, aki a zsarnoki, másokat eltipró embertelen magatartás elítélését helyezte beszédének középpontjába. A soha nem hiába hozott áldozat példájáról szólva, egyúttal elvetve a bosszúállás szándékát. A kereszténv- magatartás szerint — Jézust idézve elénk „nagyobb szeretető nincs senkinek annál, aki életé! áldozza felebarátaiért". „Méné méné tekéi...” Kalácska Béla esperes igehirdetésében megragadó igazságot tárt fel. Párhuzamba állítva a zsidókat Babilóniában nyomorgató és szent eszközeiket is meggyalázó Bélsaccárt. a hamis „királyt" a román Condu- kátorral, aki egv nemzet gyökereit tépte volna ki. ha a falra irt jóslás beteljesedése elmarad; „méné méné tekéi u-parszin" (könnyűnek találtattál. . .) Bélsaccárt ugyanúgy, mint kései leszármazottját, a Conduká- tort. a nép ölte meg. Amikor már a gyökerekhez nyúlunk —' így a példa mai igazsága —, akkor a társadalmi rendszerek falán is megjelenik a felirat. ..Megmérettél és könnyűnek találtattál." A következő hónapokban sokan megmérettetünk. Az idő azonban csak azt fogja igazolni. akinek súlya van. Csak annak lesz súlya itt is; akinek aminek igazi az értéke és amit mások is el tudnak fogadni. Róka Lajos lelkipásztor igehirdetésében a Zsoltárok könyvéből vett idézettel szólt: „akik könnyesen vetettek, ujjongva arassanak, aki sírva indul amikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék. ha a kévét hozza. .." mutatva a mai példát s holnapit, hogy élnek igesorok, amelyek rokonságban vannak korunkkal, az eseményekkel. A reménytelen helyzetben is megváltozik minden és ujjonghat, zenghet a zsoltár. Hozzá lehet fogni az építőmunkához. Sokszorosan ismerős népsorsok fejeződnek ki ebben az igazság eljövetelét bizonyítva. Erőt adó vigaszok voltak ezek a beszédek a régi megyeházán, ahol több mint negyven éve nem volt ilyen találkozó- alkalom, ahol egyetemes érzéssel, ökumenikus szeretettel közel került egymáshoz a romániai forradalom hőseire emlékezve minden felekezet és mindenki más is. Ima a szalézieknél A következő alkalom január 17-én volt. amikor az ökumenikus istentiszteletet a város felekezeteinek képviseletében a Szent Boscóról elnevezett szalézi templomban, rendezték meg. Ezen első ízben vett részt a római katolikus templom (a főutcán lévő) Szent Felicián kórusa Varga János kántor-karnagy vezényletével. Ott Vendrey Gábor hirdetett igét. a szaléziek igazgató lelkésze. Az imával végzett szolgálatban részt vettek ott is mind a többiek: Kalácska Béla esperes. Sághy Ferenc főesperes Garami Lajos igazgató lelkész. Róka Lajos református lelkipásztor. Ágnes napján, az elmúlt vasárnap, az ökumenikus imahét zárótalálkozóján immáron harmadik alkalommal gyűlt össze a hívők tábora az evangélikusok templomában. Ott Garami Lajos igazgató lelkész köszöntötte az egyházak vezetőit és üdvözölte meleg szavakkal az egyetemes imahét valamennyi résztvevőjét. Sághy Ferenc főesperes mondott bevezető imát az oltár előtt, kérve a Teremtő segítségét abban, hogy megismerjük az igazságot- s hogy ez a találkozó békével. szeretettel töltsön el mindenkit. Vendrey Gábor hirdetett igét elsőként a szószékről. Szent János könyvéből-véve a sorokat, amelyben Krisztus új parancsot adva figyelmeztette tanítványait, hogy úgy szeressék egymást, amint Ö szerette va- lamennyiüket. Szeretni mindenekelőtt! A közös útI Róka fajos reformé tu* leikéi* ai evangélikus templom *ió«ékén mutatás ere.iet az itt is látható örök jelképpel, a kereszttel példázta amelyről miként ő is, az is azonnal tudhatja, hogy testvérei között van. aki először jár az evangélikusok templomában. A ma esetleg újra emberi atomjaira hullani kész világban az alkotó szeretet volt a textusválasztás szempontja mind a többieknél is — Róka Lajosnál, aki a Zsoltárok könyvéből idézve szólt, a hit embert újra helyreállító erejéről- kegyelméről. ami ezt mindig lehetővé teszi, s arról a Kalacska Belő óúoúsia- vakat mond szeretetről, ami tettekben, hétköznapjainkban jelenik meg az örömmel együtt á megbocsátás fényében. „Az ember megújul, mert többre képes. . ." Ugyanígy Garami igazgató lelkész is a szeretetet választotta, aki meggyőző erővel szólt arról az, igazi szeretetről, ami adni is tud és akar is! Szeretet nélkül nincs élet. A szeretet nagyobb. mint valami érzelgősség, a szeretet cselekedet, tett, a keresztény hitben mindenütt jelen lévő tanítás szerint. Ezen az alkalmon közreműködött az evangélikus énekkar, a hívők, katolikusok, reformátusok, evangélikusok és az érdeklődők együtt énekelték: „összeforrva szeretetben Egy közös test tagjai / Tudjuk egymásért szívesen t Minden terhet hordani". Kalácska Béla esperes mondott búcsúszavakat, kifejezve azt a közös óhajt, hogy a városban nem régóta létező ökumenikus szövetség munkájával sokoldalúan hozzájárul a jövőben is az egyetemes keresztyén hit tanítása nagy és sürgető feladatainak teljesítéséhez. T. Pataki László Fotó: Janák Mária Közös ima a szaléziek templomában Az egyetemességei hirdető istentisztelet résztvevői
