Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
4 NOGRAI) 1990. JANUAR 27., SZOMBAT Mindennapi (nepnentzeti) gerincünk Draga magyar testvéreim. Húzzuk csak ki magunkat, egyenesítsük ki végre népnemzeti gerincünket, amíg még van valamelyes rend ebben az országban, majd csak semmivé lesz az az erkölcsi töke is. amit a közelmúltban szereztünk a kelet-európai reformfolyamatokban játszott — s a világ által kétségkívül méltányolt — szerepünkkel. Hogy a népnemzeti gerincesekkel együtt még kik játszottak ebben a darabban, tökéletesen mellékes, takarítsuk ki végre ezt a piszkos, elhanyagolt istállót — majdnem azt mondtam. Augiász istállóját. de ezt a metaforát nem minden népnemzetü gerincű társam értené, hagyjuk az efféle kozmopolitizmust. nem méltó hozzánk. itt van nekünk a magyarok Istene. Tehát. ébresztő, magyarok. Utánam az özönvíz. Most mar csak azt kellene eldönteni, kik azok a népnemzetü gerincüek és kik tartoznak a közönséges gerincesek fajtájába. De majd megoldjuk. Egyszerű az egész. A vér- és vizeletvizsgálatokon kívül bevezetjük a gerincvizsgálatokat, és kész. Sötétben bujkálok. reszkessetek. Lesz itt még vér és könny, ha nagyon akarjuk. A jókedv és a bőség mellett már csak ez hiányzik. Meg a kultúra. de erről most ne beszéljünk. Különben is megrendeztük a magyar kultúra napját, bár nem sikerült igazán nemzeti eseménnyé lenni, annak ellenére, hogy mi aztán tényleg nem tekintjük magunkat a magyar kuliéira kizá rólagos képviselőjének. Egyébként pedig, nem olyan időket élünk, hogy egész éven át ezzel foglalkozzunk. Irány a kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra, a benne eltöltött idő hamarabb meglátszik rajtunk. Néhány stílusfordulatra egy Írónak különben joga van. még akkor is, ha nem eredeti. Tessék csak például 1938-ra, Imrédy Béla korara gondolni. Hát nem volt szép a mese a Csodaszarvasról, az akkori törvényekről nem is beszélve? Igenis, törvényekre szükség van. ezek nélkül nincs demokrácia és jobb jövő. Becstelen, ki rosszra gondol, és uszítást j/ya- nit ott. ahol csak irodalomról és szeplőtelen metaforáról van szó. Most latszik meg. hogy milyen behozhatatlan károkat okozott a népnemzeti gerincüek háttérbe szorítása, de mi majd behozzuk az elvesztegetett időt. Fölösleges átírni a történelemkönyveket, menjünk vissza együtt a történelembe úgy. ahogy vagyunk, kezdjük elölről az egészet. Minden nemzedéknek joga van a saját la pasztalatra. Nem baj. ha belehal, mi majd sajnáljuk. Tévedés ne legyen. korántsem 1938 a végső cél. lesz még más is. ha a magyarok Istene engedi. Megnyugtathatjuk mindazokat, akiket illet, ideértve Európát, hogy semmi ok a hisztéria - keltésre — mi ettől mereven elhatároljuk magunkat —, semmi mást nem akarunk, csak rendet, végre ismét a mi rendünket. Akinek ez nem tetszik, úgy kirúgjuk, hogy a lába se éri ezt a megszentelt földet. Remélem, ezzel tökéletesen egyetért a világ magyarsága, akihez megható üzenettel fordultunk. Elvégre nem azért van ott. ahol van. Az a baj itt. hogy egyesek idehaza és külföldön mar a (nép)nemzeti televízió mind emelkedőbb erkölcsiségének sem tudnak örülni. Nem is szólva veretes nemzeti imádságukról. hogy: ..Hibzek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazságban. hiszek Magyarország feltámadásában". Igaz, ezt nem mondta végig a rokonszenves ifjú hölgy, akit mielőbb szívesen sorolnék a népnemzeti gerincüek közé. bár erről konkrétabban még nem állt módomban meggyőződni, ha el is felejtette a versike végét. Majd megtanulja. Ne tévesszen meg senkit a Magyar Közvélemény-kutató Intézet jelentése, amely szerint az emberek többsége úgy véli. már nem fordíthatóak vissza Kelet-Európábán a folyamatok. Megmutatjuk mi az ámuló világnak, hogy ezt az alkalmat is képesek vagyunk elszalasztani Európa közepén, pillanatok alatt visszamehetünk az őskorba, csak egy kis népnemzeti gerinc kell hozzá, semmi más. Vegyük tudomásul, hogy itt vagy nemzetiek leszünk, vagy demokraták, vagy elveszünk egy szálig. Aki magyar, velünk tart. Lássuk, ki nem az? Egyszerű ez, mint a pofon. Nem az a legény, aki adja? Majd meglátjuk. Ne emlegessenek nekünk itt holmi fajelméletet, amikor csak a népnemzeti gerincről van szó. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy mindez csak stílusfordulat és nincs benne semmi gondolat. Még kevésbé gyújtogatásra való ösztönzés. Hogy milliók nyomorodlak el ismét, akiknek helyzetükből következő jogos indulatát valahogy le kell vezetni, az mellékes. Megvan a régi recept, minek keresnénk újat. Itt a népnemzeti gerincű javaslat, és kész. Ha másra nem. figyelemelterelésre és országpusztulásra elegendő. Gyufát a kézbe. ..Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek" — írta annak idején József Attila. Igen, ez is egy stílus. Csak más. (bte) ,,Semmiből ujj más világot teremtettem...” 130 éve halt meg Bolyai János A matematikusok (jog- gal-e, vagy sem, ez egy másik téma) úgy érziiik, háttérbe szorították őket. Az mindenképpen igaz, hogy száz hatodrendű színészit is ismerünk, de nem biztos, hogy két matematikus neve eszünkbe jutna hirtelen. És az még csak a nevük! Salgótarjánban az egyik „név" Gubán Ákos, akivel Bolyai János halálának 130. évfordulóján arról a Bolyai- képrSl beszélgetünk. amit kialakítottak bennünk, de. ami —, mint kiderül — nem is egészen hiteles. — Kezdjük mindjárt a humán—reál ellentéttel. Jellemző, hogy Bolyai Farkast és Bolyai Jánost egy olyan drámából ismerjük (Németh László: A két Bolyai), amit önök nem fogadnak el. — A mű irodalmi értékét nem vitatom. Viszont azokat a momentumokat, amiket Németh László középpontba állít, kettejük kapcsolatában nem tartom feltétlenül meghatározónak: az egymást tépő magány. a különböző életfelfogás, a szakmai ellentét, rivalizálás, és az ebből adódó problémák — ez az. irodalom. — És mi a valóság? — Bolyai Farkas egyike volt kora legnagyobb magyar matematikusainak. Nem véletlen, hogy fia —. aki 1802-ben Kolozsvárott született — már négyéves korában kezdte elsajátítani az alapvető geometriai fogalmakat. Fantasztikus meglátásai voltak a természet törvényeivel kapcsolatban. Ismerünk erről egy történetet: hatéves lehetett, amikor egyik városból a másikba utaztak. Az úti több napig tartott. János az egyik este felnézett az égre. és azt mondta az apjának: — Milyen messze vannak a csillagok! Milyen sokat utaztunk, és a csillagok állása nem változott... Mindketten a párhuzamosok problémájával foglalkoztak. Ennek az elméletnek az alapköveit Éuklei- dész rakta le. Axiiómákat (alaptételeket) állított fel. A párhuzamossági axióma használatát viszont, ha tehette, kerülte. Bár sok, a természetben valósnak tetsző dolog csak ennek segítségével volt bebizonyítható. A későbbiekben (évszázadokon keresztül) a tudósok úgy próbálkoztak, hogy ezt az axiómát a többi axióma következményeként fogták fel, és így próbálták bebizonyítani (köztük Bolyai Farkas is) — ez nem sikerülhetett. János új utat választott, azt állítva. hogy ugyanolyan tökéletes geometria építhető fel enél'küF is, mint ennek megtartásával. Ezzel megteremtette a híres Bolyai-geometriát. Apja könyvében jelent meg az első — számunkra megmaradt — publikációja, függelékként (Appendix). Nehéz róla laikusoknak beszélni, mert olyan ma tematikai gondolkodásmódra épít. amellyel sajnos nem rendelkeznek. (Én azt mondom. sajnos, bár van. aki büszke erre...) Az Appendix tökéletesen • felépített mű. 43 §-t tartalmaz. és megfelel a mai maÉsztország orosz anyanyelvű közösségeinek képviselőit nyugtalanítja, hogyan képeznek ki szakembereket a felsőfokú oktatási intézményben, orosz nyelven. Arról van ugyanis szó. hogy a köztársaság felsőoktatási intézményeiben több vezető tudományos- műszaki területen nem föleik orosz nyelvű képzés. Különösen nyugtalanító az orosz nyelvű oktatás hiány;» a pedagógiai fakultásotematikai gondolkodásmódnak. — Bolyai nevével összekapcsolunk egy kijelentést: „A párhuzamosok a végtelenben találkoznak.” Helytálló ez? — Nem. Ez olyan laikusoktól eredhet, akiik azért szeretnek szakmailag tájékozottnak mutatkozni. Bolyai a „párhuzamos" meghatározására az eddirgiekiöl teljesen eltérő definíciót dolgozott ki. Azt az első olyan egyenest nevezi párhuzamosnak, ami már nem metszi a másik egyenest. — Mi a véleménye, menynyire becsüljük meg Bolyai Jánost? — AM:g. A világ összes matematikusaiból az első tíz között szerepel a neve. Ugyanakkor a legkevesebb publikációja jelenik meg Magyarországon. 1973-ban adták ki fő művét, az Appendixet, azóta még ahhoz sem lehet hozzájutni. Annyira nem vagyunk büszkék rá, hogy az általa megalapított matematikát Lobacsevs'zkij nevével fémjelezzük! Az iskolákban az Euklideszi geometriát oktatják, a Bolyai-geometria az egyetemen is csak a szűk matematikusi képzésben tananyag. A matematikatanároknak csak ajánlott irodalom. Bolyai egvedül szakmai körökben elismert. Megyénkben is van intézmény, amely Bolyai János nevét viseli, de nincs aki vállalná, hogy egyáltalán megismertesse őt. Pedig talán érdekesség lehetne az újat mondani már nem tudó, de évről évre megrendezett irodalmi napok-hetek között... kon, az orosz nyelvű iskolák számára, továbbá az alkotó értelmiség felkészítése. Ilyen körülmények között az látszik célszerűnek, hogy Észtországban orosz nyelvű egvetemet létesítsenek, melynek tervezetét az érdekelt felek nemrég terjesztették elő. A tervezet* összeállítói szerint az orosz egyetem elősegítené az orosz nyelvű közösségek kultúrájának őrzését, az orosz és észt nyelvű lakosság jobb eg vütt működését. Dudellai Ildikó Orosz egyetem Észtországban ? Nógrád megyében is megalakult az Agrárszövetség szervezete AGKÁfiSZÖVITSÉG Választási felhívásunk Ml AZ AGRÁRSZÖVETSÉG? AZ AGRÁRSZÖVETSÉG A VIDÉKEN, A FALVAKBAN ÉLŐK, A NEMZETISÉGIEK, A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK, A FÖLDÉRT, A FALUÉRT ÉS AZ ORSZÁG JÖVŐJÉÉRT EGYARÁNT FELELŐSSÉGET ÉRZŐ EMBEREK SZÖVETSÉGE. Szövetségünk nem pórt, célunk nem a Hatalom, hanem részvételünk a hatalomban. Néni kívánunk átfogó politikai megoldást ajánlani a nemzet minden sorskérdésében. Reális, megvalósítható programot hirdetünk és részt vállalunk és kérünk az ország jövőjének alakításában. Képviselőink ezért az agrárvilág és a vidék esélyegyenlőségéért vállalt felelősségük mellett lelkiismeretük szerint foglalnak állást sorskérdéseinkben. összefogásunk nem mások ellen irányul. A szövetség tagjainak meggyőződése, hogy amikor a vidéken élők és a nemzeti kisebbségek érdekeit és jogait képviselik, a mező- gazdasági termelés biztonságát követelik, ezzel az ország, az egész társadalom érdekeit is szolgálják. Miért tartjuk szükségesnek, hogy az Agrárszövetség képviselőket állítson? Azt tapasztaljuk, hogy a pártok is nagyon sokat beszélnek a falvak népéről, az élelmiszer-termelés fontosságáról, a vidék felemelkedéséről, de programjaik közül egy sem tükrözi teljesen a mai magyar valóságot, nem felel meg maradéktalanul a mezőgazdaság, a falvakban élők és dolgozók tényleges érdekeinek. Azt tapasztaljuk, hogy sok a megalapozatlan, a mai valósággal és a távolabbi jövővel, az ország sorsával nem törődő követelés és ígéret. Ezért úgy látjuk, hogy az Agrárszövetség akkor jár el helyesen, ha saját, az agrárágazat, a vidék sorsáért való felelősséggel megfogalmazott programja támogatására szólítja fel a választókat. Olyan jelölteket akarunk képviselőnek, akik vállalják ennek a programnak, a vidéki Magyarországnak, a mezőgazdasági termelőknek a képviseletét a Parlamentben. Ilyen elkötelezett képviselőkre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer-termelést, a parasztságot ne használhassa fel eszközül senki a pártpolitikai harcokban. Milyen elvekre építjük programunkat? Az Agrárszövetség politikai és gazdasági rendszerváltást akar, de szélsőségek nélkül, megfontoltan. Programunk alapja a felelősség. Az a felelősség, amit a saját sorsunkért és o jövőért vállalunk, és amit másoktól is elvárunk. Felelősségünk átöleli legszentebb természeti kincsünket, o földet, környezetünket és jövőbe vetett hitünket, a fiatalságot. Programunk a tényleges önrendelkezés követelése életünk minden területén, hogy sorsunkról ne dönthessenek mások, nélkülünk. Valódi, nemcsak kinyilatkoztatott, hanem megalapozott önkormányzatra van szükség, ami képes visszahozni az igazgatós, az oktatás, a kulturálódás elemi intézményeitől megfosztott falvakba az emberhez méltó élet feltételeit. Programunk a saját erőnkre való támaszkodás, az elfojtott energiák felszabadítása. Valljuk, hogy gyámkodás és korlátozások nélkül képesek vagyunk a válságból való kivezető utat megtalálni. Programunk a társadalmi egyenlőség. Egyenlő esélyeket kívánunk elérni minden téren a vidéknek, a falvak lakóinak, a mezőgazdasági termelőknek is. A parasztság ne legyen többé védtelenül kiszolgáltatott sem az állami önkénynek, sem a gazdasági erőfölénynek. Programunk az összefogás, a közös célokra való szövetkezés, nem csupán a szövetkezetekben, hanem a közösségek sokrétű építésével, a kezdeményezések és vállalkozások támogatása a kölcsönös segítség és bizalom jegyében. Programunk a megbékélés, mert a vidéken élők, a mezőgazdasági dolgozók szenvedték meg a legjobban az elmúlt évtizedeket. Átfogó, o földre is kiterjedő tulajdonrendezésre van szükség, hogy elvághassuk oz egymáshoz fonódó sérelmek és követelések történelmünkbe és hétköznapjainkba nyúló láncolatát, hogy új alapokról kezdhessük a vidék felemelkedését, jólétét szolgaló programunk végrehajtását. Tisztelt Választópolgár! Kérjük, hogy az országgyűlési választásokon támogassa az Agrárszövetség jelöltjeit! MEGYEI VÁLASZTÁSI IRODÁNK CÍME: Salgótarján, Dimitrov u. 18 B. Tel.: 10-199 Iroda vezetője: IVITZ ZOLTÁN AZ AGRÁRSZÖVETSÉG NÓGRAD MEGYEI VÁLASZTMÁNYA
