Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

4 NOGRAI) 1990. JANUAR 27., SZOMBAT Mindennapi (nepnentzeti) gerincünk Draga magyar testvéreim. Húzzuk csak ki magunkat, egyenesítsük ki végre népnemzeti gerincünket, amíg még van valamelyes rend ebben az országban, majd csak semmivé lesz az az erkölcsi töke is. amit a közelmúltban szereztünk a kelet-európai reformfolyama­tokban játszott — s a világ által kétségkívül méltányolt — szerepünkkel. Hogy a népnem­zeti gerincesekkel együtt még kik játszottak ebben a darabban, tökéletesen mellékes, ta­karítsuk ki végre ezt a piszkos, elhanyagolt istállót — majdnem azt mondtam. Augiász istállóját. de ezt a metaforát nem minden népnemzetü gerincű társam értené, hagyjuk az efféle kozmopolitizmust. nem méltó hoz­zánk. itt van nekünk a magyarok Istene. Te­hát. ébresztő, magyarok. Utánam az özön­víz. Most mar csak azt kellene eldönteni, kik azok a népnemzetü gerincüek és kik tartoz­nak a közönséges gerincesek fajtájába. De majd megoldjuk. Egyszerű az egész. A vér- és vizeletvizsgálatokon kívül bevezetjük a gerincvizsgálatokat, és kész. Sötétben bujká­lok. reszkessetek. Lesz itt még vér és könny, ha nagyon akarjuk. A jókedv és a bőség mellett már csak ez hiányzik. Meg a kultú­ra. de erről most ne beszéljünk. Különben is megrendeztük a magyar kultúra napját, bár nem sikerült igazán nemzeti eseménnyé lenni, annak ellenére, hogy mi aztán tény­leg nem tekintjük magunkat a magyar kul­iéira kizá rólagos képviselőjének. Egyébként pedig, nem olyan időket élünk, hogy egész éven át ezzel foglalkozzunk. Irány a kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra, a benne el­töltött idő hamarabb meglátszik rajtunk. Né­hány stílusfordulatra egy Írónak különben joga van. még akkor is, ha nem eredeti. Tes­sék csak például 1938-ra, Imrédy Béla ko­rara gondolni. Hát nem volt szép a mese a Csodaszarvasról, az akkori törvényekről nem is beszélve? Igenis, törvényekre szükség van. ezek nélkül nincs demokrácia és jobb jövő. Becstelen, ki rosszra gondol, és uszítást j/ya- nit ott. ahol csak irodalomról és szeplőtelen metaforáról van szó. Most latszik meg. hogy milyen behozha­tatlan károkat okozott a népnemzeti gerin­cüek háttérbe szorítása, de mi majd behoz­zuk az elvesztegetett időt. Fölösleges átírni a történelemkönyveket, menjünk vissza együtt a történelembe úgy. ahogy vagyunk, kezdjük elölről az egészet. Minden nemzedéknek jo­ga van a saját la pasztalatra. Nem baj. ha belehal, mi majd sajnáljuk. Tévedés ne le­gyen. korántsem 1938 a végső cél. lesz még más is. ha a magyarok Istene engedi. Meg­nyugtathatjuk mindazokat, akiket illet, ide­értve Európát, hogy semmi ok a hisztéria - keltésre — mi ettől mereven elhatároljuk magunkat —, semmi mást nem akarunk, csak rendet, végre ismét a mi rendünket. Akinek ez nem tetszik, úgy kirúgjuk, hogy a lába se éri ezt a megszentelt földet. Re­mélem, ezzel tökéletesen egyetért a világ magyarsága, akihez megható üzenettel for­dultunk. Elvégre nem azért van ott. ahol van. Az a baj itt. hogy egyesek idehaza és kül­földön mar a (nép)nemzeti televízió mind emelkedőbb erkölcsiségének sem tudnak örülni. Nem is szólva veretes nemzeti imád­ságukról. hogy: ..Hibzek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazság­ban. hiszek Magyarország feltámadásában". Igaz, ezt nem mondta végig a rokonszenves ifjú hölgy, akit mielőbb szívesen sorolnék a népnemzeti gerincüek közé. bár erről konk­rétabban még nem állt módomban meggyő­ződni, ha el is felejtette a versike végét. Majd megtanulja. Ne tévesszen meg senkit a Magyar Közvé­lemény-kutató Intézet jelentése, amely sze­rint az emberek többsége úgy véli. már nem fordíthatóak vissza Kelet-Európábán a folyamatok. Megmutatjuk mi az ámuló vi­lágnak, hogy ezt az alkalmat is képesek va­gyunk elszalasztani Európa közepén, pillana­tok alatt visszamehetünk az őskorba, csak egy kis népnemzeti gerinc kell hozzá, semmi más. Vegyük tudomásul, hogy itt vagy nem­zetiek leszünk, vagy demokraták, vagy elve­szünk egy szálig. Aki magyar, velünk tart. Lássuk, ki nem az? Egyszerű ez, mint a po­fon. Nem az a legény, aki adja? Majd meg­látjuk. Ne emlegessenek nekünk itt holmi fajelmé­letet, amikor csak a népnemzeti gerincről van szó. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy mindez csak stílusfordulat és nincs benne semmi gondolat. Még kevésbé gyújtogatásra való ösztönzés. Hogy milliók nyomorodlak el ismét, akiknek helyzetükből következő jogos indulatát valahogy le kell vezetni, az mellékes. Megvan a régi recept, minek keresnénk újat. Itt a népnemzeti ge­rincű javaslat, és kész. Ha másra nem. fi­gyelemelterelésre és országpusztulásra elegen­dő. Gyufát a kézbe. ..Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek" — írta annak idején József Attila. Igen, ez is egy stílus. Csak más. (bte) ,,Semmiből ujj más világot teremtettem...” 130 éve halt meg Bolyai János A matematikusok (jog- gal-e, vagy sem, ez egy másik téma) úgy érziiik, hát­térbe szorították őket. Az mindenképpen igaz, hogy száz hatodrendű színészit is ismerünk, de nem biztos, hogy két matematikus ne­ve eszünkbe jutna hirtelen. És az még csak a nevük! Salgótarjánban az egyik „név" Gubán Ákos, akivel Bolyai János halálának 130. évfordulóján arról a Bolyai- képrSl beszélgetünk. amit kialakítottak bennünk, de. ami —, mint kiderül — nem is egészen hiteles. — Kezdjük mindjárt a humán—reál ellentéttel. Jel­lemző, hogy Bolyai Farkast és Bolyai Jánost egy olyan drámából ismerjük (Németh László: A két Bolyai), amit önök nem fogadnak el. — A mű irodalmi érté­két nem vitatom. Viszont azokat a momentumokat, amiket Németh László kö­zéppontba állít, kettejük kapcsolatában nem tartom feltétlenül meghatározó­nak: az egymást tépő ma­gány. a különböző életfel­fogás, a szakmai ellentét, rivalizálás, és az ebből adó­dó problémák — ez az. iro­dalom. — És mi a valóság? — Bolyai Farkas egyike volt kora legnagyobb ma­gyar matematikusainak. Nem véletlen, hogy fia —. aki 1802-ben Kolozsvárott szü­letett — már négyéves ko­rában kezdte elsajátítani az alapvető geometriai fogal­makat. Fantasztikus meg­látásai voltak a természet törvényeivel kapcsolatban. Ismerünk erről egy történe­tet: hatéves lehetett, ami­kor egyik városból a másik­ba utaztak. Az úti több na­pig tartott. János az egyik este felnézett az égre. és azt mondta az apjának: — Mi­lyen messze vannak a csil­lagok! Milyen sokat utaz­tunk, és a csillagok állása nem változott... Mindketten a párhuzamo­sok problémájával foglal­koztak. Ennek az elmélet­nek az alapköveit Éuklei- dész rakta le. Axiiómákat (alaptételeket) állított fel. A párhuzamossági axióma használatát viszont, ha te­hette, kerülte. Bár sok, a ter­mészetben valósnak tetsző dolog csak ennek segítségé­vel volt bebizonyítható. A későbbiekben (évszázadokon keresztül) a tudósok úgy próbálkoztak, hogy ezt az axiómát a többi axióma következményeként fogták fel, és így próbálták bebi­zonyítani (köztük Bolyai Farkas is) — ez nem sike­rülhetett. János új utat vá­lasztott, azt állítva. hogy ugyanolyan tökéletes geo­metria építhető fel enél'küF is, mint ennek megtartásá­val. Ezzel megteremtette a híres Bolyai-geometriát. Apja könyvében jelent meg az első — számunkra megmaradt — publikációja, függelékként (Appendix). Ne­héz róla laikusoknak be­szélni, mert olyan ma tema­tikai gondolkodásmódra épít. amellyel sajnos nem rendelkeznek. (Én azt mon­dom. sajnos, bár van. aki büszke erre...) Az Appendix tökéletesen • felépített mű. 43 §-t tartal­maz. és megfelel a mai ma­Észtország orosz anya­nyelvű közösségeinek kép­viselőit nyugtalanítja, ho­gyan képeznek ki szakem­bereket a felsőfokú oktatá­si intézményben, orosz nyelven. Arról van ugyanis szó. hogy a köztársaság fel­sőoktatási intézményeiben több vezető tudományos- műszaki területen nem fö­leik orosz nyelvű képzés. Különösen nyugtalanító az orosz nyelvű oktatás hiá­ny;» a pedagógiai fakultáso­tematikai gondolkodásmód­nak. — Bolyai nevével össze­kapcsolunk egy kijelentést: „A párhuzamosok a végte­lenben találkoznak.” Helyt­álló ez? — Nem. Ez olyan laiku­soktól eredhet, akiik azért szeretnek szakmailag tájé­kozottnak mutatkozni. Bo­lyai a „párhuzamos" meg­határozására az eddirgiekiöl teljesen eltérő definíciót dol­gozott ki. Azt az első olyan egyenest nevezi párhuza­mosnak, ami már nem met­szi a másik egyenest. — Mi a véleménye, meny­nyire becsüljük meg Bolyai Jánost? — AM:g. A világ összes matematikusaiból az első tíz között szerepel a neve. Ugyanakkor a legkevesebb publikációja jelenik meg Magyarországon. 1973-ban adták ki fő művét, az Ap­pendixet, azóta még ahhoz sem lehet hozzájutni. Annyira nem vagyunk büszkék rá, hogy az általa megalapított matematikát Lobacsevs'zkij nevével fém­jelezzük! Az iskolákban az Euklideszi geometriát ok­tatják, a Bolyai-geometria az egyetemen is csak a szűk matematikusi képzés­ben tananyag. A matemati­katanároknak csak ajánlott irodalom. Bolyai egvedül szakmai körökben elismert. Megyénk­ben is van intézmény, amely Bolyai János nevét viseli, de nincs aki vállalná, hogy egyáltalán megismer­tesse őt. Pedig talán érde­kesség lehetne az újat mon­dani már nem tudó, de év­ről évre megrendezett iro­dalmi napok-hetek között... kon, az orosz nyelvű isko­lák számára, továbbá az al­kotó értelmiség felkészítése. Ilyen körülmények kö­zött az látszik célszerűnek, hogy Észtországban orosz nyelvű egvetemet létesítse­nek, melynek tervezetét az érdekelt felek nemrég ter­jesztették elő. A tervezet* összeállítói szerint az orosz egyetem elősegítené az orosz nyelvű közösségek kultúrá­jának őrzését, az orosz és észt nyelvű lakosság jobb eg vütt működését. Dudellai Ildikó Orosz egyetem Észtországban ? Nógrád megyében is megalakult az Agrárszövetség szervezete AGKÁfiSZÖVITSÉG Választási felhívásunk Ml AZ AGRÁRSZÖVETSÉG? AZ AGRÁRSZÖVETSÉG A VI­DÉKEN, A FALVAKBAN ÉLŐK, A NEMZETISÉGIEK, A ME­ZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK, A FÖLDÉRT, A FALU­ÉRT ÉS AZ ORSZÁG JÖVŐJÉÉRT EGYARÁNT FELELŐSSÉ­GET ÉRZŐ EMBEREK SZÖVETSÉGE. Szövetségünk nem pórt, célunk nem a Hatalom, hanem részvételünk a hatalomban. Néni kívánunk átfogó politikai megoldást ajánlani a nemzet minden sorskérdésében. Re­ális, megvalósítható programot hirdetünk és részt vállalunk és kérünk az ország jövőjé­nek alakításában. Képviselőink ezért az agrárvilág és a vidék esélyegyenlőségéért vállalt felelősségük mellett lelkiismeretük szerint foglalnak állást sorskérdéseinkben. összefogásunk nem mások ellen irányul. A szövetség tagjainak meggyőződése, hogy amikor a vidéken élők és a nemzeti kisebbségek érdekeit és jogait képviselik, a mező- gazdasági termelés biztonságát követelik, ezzel az ország, az egész társadalom érdekeit is szolgálják. Miért tartjuk szükségesnek, hogy az Agrárszövetség képviselőket állítson? Azt tapasz­taljuk, hogy a pártok is nagyon sokat beszélnek a falvak népéről, az élelmiszer-termelés fontosságáról, a vidék felemelkedéséről, de programjaik közül egy sem tükrözi teljesen a mai magyar valóságot, nem felel meg maradéktalanul a mezőgazdaság, a falvakban élők és dolgozók tényleges érdekeinek. Azt tapasztaljuk, hogy sok a megalapozatlan, a mai valósággal és a távolabbi jövővel, az ország sorsával nem törődő követelés és ígé­ret. Ezért úgy látjuk, hogy az Agrárszövetség akkor jár el helyesen, ha saját, az agrár­ágazat, a vidék sorsáért való felelősséggel megfogalmazott programja támogatására szó­lítja fel a választókat. Olyan jelölteket akarunk képviselőnek, akik vállalják ennek a programnak, a vidéki Magyarországnak, a mezőgazdasági termelőknek a képviseletét a Parlamentben. Ilyen elkötelezett képviselőkre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer-termelést, a parasztságot ne használhassa fel eszközül senki a pártpolitikai harcokban. Milyen elvekre építjük programunkat? Az Agrárszövetség politikai és gazdasági rend­szerváltást akar, de szélsőségek nélkül, megfontoltan. Programunk alapja a felelősség. Az a felelősség, amit a saját sorsunkért és o jövőért vállalunk, és amit másoktól is el­várunk. Felelősségünk átöleli legszentebb természeti kincsünket, o földet, környezetünket és jövőbe vetett hitünket, a fiatalságot. Programunk a tényleges önrendelkezés követelése életünk minden területén, hogy sor­sunkról ne dönthessenek mások, nélkülünk. Valódi, nemcsak kinyilatkoztatott, hanem meg­alapozott önkormányzatra van szükség, ami képes visszahozni az igazgatós, az oktatás, a kulturálódás elemi intézményeitől megfosztott falvakba az emberhez méltó élet fel­tételeit. Programunk a saját erőnkre való támaszkodás, az elfojtott energiák felszabadítása. Valljuk, hogy gyámkodás és korlátozások nélkül képesek vagyunk a válságból való ki­vezető utat megtalálni. Programunk a társadalmi egyenlőség. Egyenlő esélyeket kívánunk elérni minden téren a vidéknek, a falvak lakóinak, a mezőgazdasági termelőknek is. A parasztság ne legyen többé védtelenül kiszolgáltatott sem az állami önkénynek, sem a gazdasági erőfölénynek. Programunk az összefogás, a közös célokra való szövetkezés, nem csupán a szövetke­zetekben, hanem a közösségek sokrétű építésével, a kezdeményezések és vállalkozások támogatása a kölcsönös segítség és bizalom jegyében. Programunk a megbékélés, mert a vidéken élők, a mezőgazdasági dolgozók szenved­ték meg a legjobban az elmúlt évtizedeket. Átfogó, o földre is kiterjedő tulajdonrende­zésre van szükség, hogy elvághassuk oz egymáshoz fonódó sérelmek és követelések tör­ténelmünkbe és hétköznapjainkba nyúló láncolatát, hogy új alapokról kezdhessük a vi­dék felemelkedését, jólétét szolgaló programunk végrehajtását. Tisztelt Választópolgár! Kérjük, hogy az országgyűlési választásokon támogassa az Agrárszövetség jelöltjeit! MEGYEI VÁLASZTÁSI IRODÁNK CÍME: Salgótarján, Dimitrov u. 18 B. Tel.: 10-199 Iroda vezetője: IVITZ ZOLTÁN AZ AGRÁRSZÖVETSÉG NÓGRAD MEGYEI VÁLASZTMÁNYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom