Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

1990. JANUAR 27., SZOMBAT NOGKAI) 3 az MSZMP követett —. az fasiszta elveket vall. Ez je­lenleg érvényes az MSZMP- re. mely nem szakított ko­rábbi bolsevik politikájával, de az MSZP-re is, amely ra­gaszkodik Vagyonához, kor­mánypozíciójához, vagyis korábbi jogállásaihoz." A na­pilapban megjelent, minden realitást nélkülöző nézete alapján okkal feltételezhető, hogy Torgyán József az Or­szágos Választási Bizottság­ban nem lesz képes pártat­lan állásfoglalásra, illetőleg szavazásra, ami indokolja felmentését. Az Országgyűlés megvá­lasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizs­gáló bizottságot is. amely­ben a parlamentben már képviselettel bíró pártok egv-egy jelöltje kapott he­lyet. A jelöltek között sze­replő Tamás Gáspár Mik­lós a bizottság munkájá­nak segítségére kérte a kor­mányt, a képviselőiket- a parlament állandó bizott­ságait annak érdekében, hogy a vizsgálat elérje ere­deti célját, a válság loka­lizálását, a stabilitás meg­óvását. Ezt a segítséget Gál Zol­tán belügyminisztériumi ál* lamtitkár és Szíjártó Károly legfőbb ügyész a maga ré­széről meg is ígérte. Szí­jártó Károly ugyanakkor felvetette- hogy a bizott­ságnak olyan képviselők­ből kellene állnia, akik Fotó: Rigó Tibor teljes mértékben elfogulat­lanok, a vizsgálat során objektívek tudnak maradt ni. Ügy vélte, hogy Tamá$ Gáspár Miklós, mivel az ügyben személye is érintett,' nem tudna elfogulatlanul részt venni a vizsgálatban. Tamás Gáspár Miklós ezt, az érvet valóban megfon­tolandónak tartotta, viszont — mint mondta — előre nem tudható a többi je* lőttről, hogy a lehallgatási botrány őket is érintl-e Ezért úgy nvilatknzolt: nem hiszi, hogy ez. bárki személyével szemben is szempont lehetne. A szo­cialista párti képviselők nevében Varga Lajos kért bizalmat Tamás Gáspár Miklósnak, Ezután az elnök minden j elöltről .ki.)! ö n scza va zá st kért. Annak eredményeként a bizottság elnöke Mezey Károly (független képvise­lő) lett. tagjai pedig: Sol.v- mosi József (semleges, kép­viselő), Varga Sándor (MSZP), Fodor László (MSZMP), Debreczeni József (MDF), Vassné Nyéki Ilona (Néppárt), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) Az MDF je­löltje a bizottságba eredeti­leg Roszilk Gábor volt, aki a plenum előtt bejelentette: önként lépett vissza, egy­részt az ügyben való érde­keltsége miatt, másrészt pe­dig azért, mert többrendbe­li fenyegetést kapott. Nemes Tamás (Komárom- Esztergom m., 6. vk.) ar­ról tájékoztatott: 18 kép­viselővel megalakult azok­nak a képviselőknek a par­lamenti csoportja, akik el­fogadták a Hazafias Vá­lasztási Koalíció program­ját, s támogatásával indul­ni kívánnak a választáson. Fodor István emlékezte­tett arra, hogy a januári ülésszak elfogadott napi­rendje szerint még több té­ma megtárgyalásra vár a képviselőkre, és igen sok a korábbról elhalasztott inter­pelláció. Ezért az elnök ja­vaslatára tegnap este 6 óra-« kor az Országgyűlés úgy ha­tározott, hogy jövő hét szer­dán folytatja munkáját, ak­kor dönt a már megtárgyalt törvényjavaslatokról is (MTI) vaslat érkezett, ezek közül 21-gyel értettek eg.vet a kép­viselők. Ezek közé tartozik, hogy a vagyonügynökség, az Országgyűlés felügyelete alatt tevékenykedik, s ez a törvény is március 1-jén lép életbe. A már jóváhagyott módosításokkal együtt, az Országgyűlés elfogadta ezt a törvényjavaslatot is. Ezután döntöttek a terv- és költségvetési bizottság egyéb előterjesztéseiről. El­fogadták az Állami Vagyon­ügynökség ügyvezető igazga­tójának megválasztására megalakuló jelölőbizottság összetételére vonatkozó ja­vaslatot. Ennek értelmében a jelö­lőbizottságba a független, az MDF, a Magvar Néppárt, az MSZP, az MSZMP, a sem­leges és az SZDSZ képvise­lőcsoport, valamint az ipari, a kereskedelmi, a mezőgaz­dasági. továbbá a terv- és költségvetési bizottság dele­gál egy-egy tagot. Az Országgyűlés ugyan­csak elfogadta a tulajdon­viszonyok átfogó rendezésé­re tett állásfoglalás-terveze­tet. Eszerint felhívják az újonnan megválasztandó Or­szággyűlés figyelmét a tulaj­donviszonyok mielőbbi tör­vényi szintű szabályozásának indokoltságára és szükséges­ségére. A képviselők elfogadták a terv- és költségvetési bizott­ságnak az átmeneti vagyon­politikai irányelvek benyúj­tásáról szóló javaslatát is. Ebben az Országgyűlés fel­kéri a Minisztertanácsot, hogy a februári üiéss/ukon nyújtsa be az 1990 szep­temberéig szóló vagyonpoli­tikai irányelvek tervezetet. Ezt követően az elnöklő Fodor István bejelentette: az Országgyűlésnek el kell na­polnia a határozathozatalt a képviselők jogállásáról, il­letve a sajtótörvény módo­sításáról szóló, már megtár­gyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan számban jelen, hogy dönthet­nének ezeknek az alkot­mányerejű törvényeknek a megváltoztatásáról. A parlament ezután elfo­gadta Fonvó G.vyla jelölé­sét — aki eddig póttag volt — az Országos Választási Bizottságba. Ugyanakkor döntöttek ar­ról, hogy az MSZP képvi­selőinek kezdeményezésére — amivel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is egyetértett — visszahívják az Országos Választási Bi­zottságból Torgyán Józsefet. A szocialista párt parlamen­ti frakciójának tagjai a Mai Nap című lapban megjelent nyilatkozata miatt kérték Torgyán József felmentését e tisztségéből. Torgyán Jó­zsef ott úgy nyilatkozott: „Aki nem szakít 180 fokosán a bolsevik elvekkel — amit (Folytatás az I. oldalról.) is a jelenlegi kereseti vi­szonyok közepette. Ezért fontos, hogy a parlament helyesen döntsön. A továbbiakban a terme­lőszövetkezeti földek vissza­adásával kapcsolatban el­mondotta: valamennyien egyetértenek abban, hogy a megváltott földterület árá­nak utólagos rendezése szük­séges. de meg keli határozni a reális megváltási árat, s azt, hogy milyen forrásból .kártalanítsák az érintette­ket. Az ország jelenleg azonban nincs olyan hely­zetben. hogy ilyen célra je­lentős összeget fordítani tudna. tó indítványát. Tamás Gás­pár Miklós aggályát részben megalapozottnak tartotta a miniszter, ám felhívta a figyelmet arra: jelen eset­ben nem szabadságelvonás­ról van szó- hiszen a gyó­gyítás érdekében van szük­ség a szabadság korlátozá­sára. A határozathozatal következett: a képviselők 223 igen szavazattal, 8 ellenvélemény és 12 tartóz­kodás mellett elfogadták a törvénytervezetet. A határozathozatal után a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat meg­tárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. A, várakozással ellentét­ben a plénum munkája nedzsel, a valós tevékenysé­get viszont képesítéssel ren­delkezők végezhetik csak. Lehetetlen is lenne megkí­vánni egy embertől, hogy ha többféle, esetleg egymástól teljesen különböző területen vállalkozik, mindegyik te­vékenységhez szakmai ké­pesítéssel rendelkezzen. A képviselők egyenként szavaztak a tervezethez be­nyújtott módosító indítvá­nyokról. A módosítások több­ségével egyetértett a parla­ment, nem fogadták el azon­ban azt az indítványt, mi­szerint az egyéni vállalkozó számára valamilyen szak- képzettséget írjanak elő a tői vényben. * Ezl követően a teljes tör­vénytervezetről szavaztak a képviselők, s azt a már ko.- rábban elfogadott módosí­tásokkal kiegészítve egészé­ben elfogadták. / Ezt követően az Állami Vagyonügynökségről, vala­mint az állami vagyon vé­delméről benyújtott törvény- javaslatok feletti vita lezá­rásával folytatták munkáju­kat a képviselők. Tömpe István pénzügymi­niszter-helyettes röviden vá­laszolt az Álla'mi Vagyon­ügynökséggel kapcsolatban elhangzott felvetésekre. Szabó Kálmán, a terv* és költségvetési bizottság előadója nem kívánta rész­letezni a vita tapasztalata­it. mondván, hogy azt, he­lyette megtette a kormány- biztos és a pénzügyminisz­ter-helyettes. A továbbiak­ban utalt arra: a bizottság javaslatot tett az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtására, valamint in­dítványozták egy jelölőbi­zottság felállítását, amely­nek feladata az lenne, hogy a parlament februári ülésén terjesszen elő javaslatot a vagyonügynökség igazgatójá­nak személyére. Végül a bi­zottság nevében kérte, hogy az általuk is javasolt indít­ványokkal együtt, az Ország- gyűlés fogadja el a tör­vényjavaslatokat. Ezt követően, a‘'képviselők egyenként szavaztak a mó­dosító indítványokról. Az állam vállalatokra bízott va­gyonának védelméről szóló törvényjavaslathoz benyúj­tott kilenc módosító javaslat közül négyet elfogadtak. Ezek közül az egyik legfon­tosabb, hogy a törvényja­vaslat nem április, hanem március 1-jén lép hatályba. Az elfogadott módosítások­kal együtt összességében is a képviselők nagy többsége elfogadta a törvényjavasla­tot. Az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasz­nosításáról szóló törvényja­vaslathoz 33 kiegészítő ja­A továbbiakban a minisz­ter arra válaszolt: mi tör­ténne akkor, ha a volt tu­lajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azo­kat a termelőszövetkezetek bérbe vennék. A bérleti díj közel 42 milliárd forinttal pövelné a termelőszövetke­zetek költségeit événte. Ez azt eredményezné, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-emelésre ke­rülne ismét sor, különben a gazdálkodók ellehetetlenül­nének. Ezért igen meggon­dolandó a jelenlegi helyzet­ben egy ilyen megoldás. A miniszter azzal egyetér­tett, hogy a megváltott föl­dek tulajdonosait, örököseit kártalanítani kell a későb­biekben, ám erre akkor ke­rülhet sor, amikor sikerül megteremteni a forrásokat. Végül arra kérte a parla-w mentet, hogy ismerjék el és foglalják jegyzőkönyvbe: a megváltott földek megváltá­si ára a föld értékét nem tükrözte. Ezért ezt a kér­dést .utólag rendezni kell. Ezután az elnök ponton­ként sorra vette a módosító indítványokat és szavazást rendelt el. Egy szövegponto- sító javaslat kivételével va­lamennyi képviselői indít­ványt elvetette az Ország- gyűlés. E módosítással együtt nagy többséggel, 216 igen és 15 ellenző szavazat­tal, 70 tartózkodás mellett elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szó­ló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot. Ezt követően újabb alkot­mányerejű törvényjavasla­tot tárgyalt a parlament; az országgyűlési képviselők jog­állásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvez­ményeiről szóló törvény ter­vezetéhez Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság előadója fű­zött szóbeli kiegészítést. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter reflektált a vitában elhangzottakra. A miniszter elöljáróban kifej­tette, hogy a kormány el­fogadja a bizottság módosí­nem a részletes vitával foly­tatódott. Az elnöklő Jakab Róbertné ugyan utalt rá: a televízióban is elhangzott, hogy nehezen követhető az Országgyűlés munkája, még­is az egyéni vállalkozások­ról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. A törvénytervezet általános és részletes vitájában elhang­zottakra Kulcsár Kálmán válaszolt. Az igazságul , niszter, a beterjesztett „(vasiatokat mérlegelő bizottsági ülés eredményét ismertette. Mint mondotta: a módosító indít­ványok jó része félreérté­sekből fakadt. Varga Miklós képviselő például nem ér­tett egyet azzal, hogy a vál­lalkozónak vagy alkalma­zottainak, illetve családtag­jainak kell szakmai képesí­téssel rendelkezniük; azt szorgalmazta, hogy ne kap­hasson vállalkozói igazol­ványt, akinek nincs meg a szükséges szakmai képesíté­se. Kulcsár Kálmán viszont rávilágított, hogy keveredik a vállalkozó, valamint ,a szakmai tevékenységet végző fogalma. A vállalkozó ugyanis pénzt fektet be, a kockázatot vállalja és me­Tanácskozott az Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom