Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
2 NÓGRÁI) 1990. JANUÁR 25.. CSÜTÖRTÖK Szavazás 1990. (3.) Mi a szavazati jog? A vulii.s/.tójogosultak szama, a szavazásból kizártak számának alakulása, egv ország demokratikus berendezkedésének kifejező mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé .és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy legalább aNfejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog általánossága. Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló 1848— 49. évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni cenzusokkal 4—5 százalékra zsugorították vissza. A század végi politikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az .általános választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet játszik az alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat elodázza és a kirobbant első világháború miatt félre is teszi. 1918—19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általánosság elvét elfogadja. Á nyitást a Horthy-kormányzat nem tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a húszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A valóban általános választójogot az 1945, évi VIII. törvény teremtette meg. amikor az állampolgárok 56 százalékának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65 —70 százalékáról mondható el. Akik nem szavazhatnak Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van. Ezek közül megfosztja a választójogtól azt Z) aki gondnokság alatt áll. azaz cselekvőképessége korlátozott. 2) akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltott, 3) akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés-büntetését tölti. 4) akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt. Ezenkívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem szerveznek), vagy nincs Magyar- országon állandó vagy ideiglenes lakóhelye. (A külföldön élőnek, még akkor sincs szavazási lehetősége. ha a szavazás időpontjában Magyarországon tartózkodik.) Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a választójog általánosságát. de jogilag értékelhető kizáró okokat teremt. A megelőző, 1945 utáni választójogi törvények bár biztosították a választójog általánosságát, de több jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára mérlegelést adó, vagy közigazgatási döntésre alapozott kizáró okot ismertek. "Régebben a közigazgatási döntés alapján, nem volt választójoga a rendőri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt választójoga az előzetes letartóztatásban lévőnek, pedig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az ártatlanság vélelme alapján nem lehetett bűnösnek tekinteni. Az új választójogi törvény ilyen kizáró okot nem ismer, az előzetes letartóztatásban levőknek is választójogot ad. A fenti indokok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogva tartó intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik. Bizonytalan jogi kategóriák Bizonytalan jogi kategóriának számított az elmebetegség. hiszen az előző választójogi törvények szerint, az elmebetegséget ténykérdésként kellett mérlegelni. Ez többször konfliktushoz vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé nyilvánítás ellen. Az új szabályok ilyen mérlegelési lehetőséget nem adnak, mert ezen a címen csak azt foszthatják meg. akit gondnokság alá helyeztek, vagy akit a bíróság elmebetegség miatt kényszergyógykezelésre utalt. Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan személy is. akit a közvélemény elmebetegnek tart. A szavazati joggal rendelkezők jegyzékét az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hivatalból állítja össze és küldi meg a községi. illetőleg városi tanácsoknak. Az állampolgárnak tehát nem kell semmit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell tenni és egyben értesíteni kell minden választójogosultat arról, hogy a jegyzékre felvették. Az értesítéshez kapcsoltan minden választójogosult „Ajánlási szelvényt" is kap, amellyel általa támogatott jelöltet ajánlhat. A választáson csak az a jelölt indulhat, aki 750 szelvényt, vagyis ennyi támogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező. Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvottek Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből, vagv valakit jogtalanul vettek fel a jegyzékre- úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogás érnél őt a vb-titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bíróság hozhat. Ilyen döntő-- esetén a vb-titkár hivatalból kell. hogv áttegve a' ügyet a bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a bíróságnak meghozni. Az így elkészült jegyzéket a szavazókörönként megalakított szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosultságot, mert a választójog az állampolgárt a törvény erejétől illeti meg- mégis gyakorlatilag élhet a szavazati jogáyal. aki a jegyzéken szerepel. Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte' és a szavazás napja között elveszti, vagy meghal, azt a vb-titkár hivatalból törli a jegyzékről. Aki időközben állandó lakóhelyét megváltoztatja, a jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének megfelelő jegyzékbe való felvételét. Erre az illetékes vb-titkár jogosult- de ezt a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke is megteheti. Hasonló szabályok vannak arra nézve is. ha valaki a választás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a jegyzékről. Az igazolás alapján az igazolásban szereplő helyiségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban ha nem lakóhelyének megfelelő választókerületben szavaz, az egyéni választókerületi jelöltekre nem szavazhat, csak a megyei pártlistákra. Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra. hogy minden nagykorú magyar állampolgár — kivéve az akaratképzésre alkalmatlanokat és bűntetteket elkövetőket — szavazhasson." Ebből a szempontból a magvar választási rendszerrel szemben semmiféle kifogás nem emelhető, a törvény választási cenzusokat nem alkalmaz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár A NO(IRAI) sajtószolgálati közleményei Sándor László független jelölt Tisztelt Választópolgárok! Tisztelettel értesítem önöket. hogy a salgótarjáni választókörzet állampolgárainak, társadalmi szervezeteinek megkeresése, szülőföldemhez, a városhoz, való kötődésem. a bérből és fizetésből élők iránti elkötelezettségem alapján független egyéni jelöLtként kívánok részt venni Nógrád megye I. sz. salgótarjáni választókerülete országgyűlési képviselői választásán. Sándor (.ászló A szakszervezetek Nógrád megyei képviselete támogatja Sándor László SZOT-titkár, pártoktól független or- sz.ággyűlési képviselővé jelölését. • Kérjük a salgótarjáni választókerület szakszervezeti tagságát és mindazokat a választópolgárokat, akik számára jelentősége van a pártoktól való függetlenségnek, hogy ajánlószelvényük Sándor László nevére történő kitöltésével támogassák jelölését. Az ajánlószelvények a szakszervezeti székház portáján adhatók le, az ott elhelyezett gyűjtöládába. A jelöléssel kapcsolatban a 11-638-as és a 10-244-es telefonszámon, illetve személyes megkeresés esetén a szakszervezeti székház I. emelet 3. sz. irodájában felvilágosítást adunk. Szakszervezetek megyei képviselete Kádárkúti József az MDF jelöltje Szervezetünk egyéni jelöltként Kádárkát! József tanárt kívánja indítani a közelgő országgyűlési választásokon a Pásztó—Bátonytere- nve választókörzetben. Jelöltünk 1934-ben született. Nős, két nagykorú gyermeke van. Mátránováki mun- kascsaládból származik. Az egri pedagógiai főiskola elvégzése után 12 évig a srzi- ráki általános iskolában tanított. Tanári pályafutását P ászt ón folytatta, ahol 1968 óta él. MDF városi szervezete Pásztó a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje A Kereszténydemokrata Képpárt egyéni képviselőjelöltje a balassagyarmati— rétsági választókerületben Kovács Gábor gimnáziumi matematikatanár. A Kereszténydemokrata Képpárt kéri. hogy a nevére, kialakított ajánlószelvényeket a következő címre szíveskedjenek elküldeni: Vaszary András (kampány- menedzser). 2660 Balassagyarmat. Deák Ferenc út 7. Egyúttal közöljük, hogy a KÖGRAD sajtószolgálati közleményeiben közöljük a Szécsény. Pásztó és salgótarjáni jelöltek nevét. Érdeklődni ezekről a területekről is a fenti címen lehet. Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezetei Minden pártra terjedjen ki a vizsgálat! Az MSZP Országos Elnöksége január 22-én megjelent állásfoglalásában arra kéri az Országgyűlést és a kormányt, hogy ..vizsgálja meg azt is, hogy a megfigyelések (értsd: lehallgatások stb.) nem álltak-e összefüggésben a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységekkel, amelyek az új alkotmány rendelkezéseivel is ellentétesek, és a békés átmenetet szintén veszélyeztetik". (Magyar Hírlap. 79.90. január 22.) A Salgótarjáni Ellenzéki Kör határozottan tiltakozik annak sugalmazása ellen, hogy az ellenzéki pártok bármikor is a nemzet biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytattak volna. Egyúttal kinyilvánítja, hogy mindhárom tagja (MDF. MSZDP. SZDSZ) hajlandó magát alávetni egy olyan vizsgálatnak, amelyet független képviselőkből álló parlamenti bizottság irányit. Természetesen elvárjuk, hogy az MSZP Országos Elnöksége szerint szükséges vizsgálat az országban működő valamennyi politikai szervezetre kiterjedjen. Salgótarjáni Ellenzéki Kör II Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei képviselőjelöltjei Salgótarján, Nógrád 'megye. 1. választókerület: Kovács András közlekedési mérnök. A Volán dolgozója, 48 éves. Az esztergomi I. István Gimnáziumban érettségizett. Utána elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karát. A Volánnál, az energiacsoport vezetője. Salgótarjánban (Baglyasalján) lakik. Oktatással is foglalkozott. Igazságügyi mérnökszakértői minősítést is .szerzett. Az MSZDP tagja. Legfontosabb feladatának a bérből és fizetésből élők, a munkások, a kisnyugdíjasok érdekképviseletét tartja. Választási irodánk címe: Salgótarján. Szakszervezetek Megvei Székháza. Tanács- köztársaság tér 1. Telefon: 10-244 131. Szécsény, 3. választókerület: dr. Boholy András, jogász. Szécsény város és körzete alapszervezeteinek taggyűlése egyhangúlag javasolta képviselőjelöltnek, 61 .éves, Endrefalván lakik. A Magyar Szociáldemokrata Párt országos választmányának tagja. Nős, két gyermek atyja. Állami és jogtudományi * egyetemet végzett. Címe: Endrefalva. Besztercebányai út 6. Balassagyai mat, 4. sz. választókerület: Babcsa József tanár. Cserhátsuránvban született, paraszti-munkás családból. 40 éves. Nős, két gyermek atyja. Kereskedelmi üzemgazdász-gazdasági szaktanári képesítése van. Jelenleg végzi az ELTE Bölcsésztudományi Kar szociológiai szakát. Tanárként dolgozik Balassagyarmaton. Címe: Balassagyarmat, Jó- szív űt 45. Telefon: Balassagyarmat 86, vagy 68. Tisztelt Választópolgárok! Aki egyetért képviselőjelöltjeink személyeivel -és pártunk, a dolgozók érdekéit képviselő programjával, keressen fel . bennünket, mindig szívesen látjuk. MSZDP Nógrád megyei szervezetei n balassagyarmati szabaddemokraták jelöltje: Hlacsok János Nyílt levil a működő magyarországi pártokhoz A Pedagógusok Szakszervezetében működő Felnőttoktatási Dolgozók önálló Tagozatának vezetősége 1990. január 23-i ülésén tájékozódott az egyes pártok által nyilvánosságra hozott közoktatási • koncepciókról. Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy ezek a koncepciók szinte egyáltalán nem veszik figyelembe at-ok- tatásügy jelenlegi rendszerében igen fontos felnőttoktatást, melynek jelentősége a jövőben fokozódni fog. A felnőttoktatás hagyományos hiánypótló funkciója sem csökkent, ugyanakkor új szerepeket is kapott:- a nappali iskolák működési zavarait kompenzálja,- lehetőséget ad az átképzésre, szakmaváltásra,- alkalmat ad az általános műveltség és szakképzés kiegészítésére,- lehetővé teszi a megszakadt tanulmányok befejezését. Az ország műveltségi szintjének emeléséért mindent meg kell tenni, ennek elmulasztása bűn! Végső soron ezen áll vagy bukik a gazdaság modernizálása is. Kérjük a pártokat, hogy végleges koncepciójuk kialakításakor vegyék figyelembe érveinket, azok súlyának megfelelően. Budapest, 1990. január 23. Pedagógusok Szakszervezete Felnőttoktatási Dolgozók Tagozata Kedve.-. Baialaim, kedves Választópolgárok! A nyugat-nógrádi választási körzetben az emberek 60 szá?,aléka falvakban él. Jelöltünk Hlacsok János pat- varci-magángazdálkodó, gyermekkorától a saját bőrén érezte a falu megnyomorí- tásának minden „áldását". Büszkén vállalta szlovák nemzetiségét és máig ragaszkodik ősei anyanyelvéhez. A falu népének kulturális fel- emelkedésében gyakorlatilag is segített, amikor megszervezte a Nógrád megyei népfőiskolát, amelynek központja Pátvarc község. Az ajánlószeivények begyűjtésének módja: 1990. január 25-től működik választási irodánk: Balassagyarmat, Deák Ferenc út 6.; telefonszám: 253. Idevárjuk naponta 15 órától 20 óráig minden érdeklődő velünk szimpatizáló polgártársainkat. Az ajánlószelvények gyűjtését tagjaink személyesen is végzik. A visszaélések elkerülésének és a választás tisztaságának megőrzése érdekében tagjainkat névre szóló „megbízólevéllel" láttuk el. Arra kérjük önöket, hogy a megbízólevél tulajdonosának adjak at aján.ószei- vénveiket. A nyugat-nógrádi választási körzet SZDSZ-megbí- zottai: Rétság: Ludányi Ákos, Mikszáth út 5., , Né- zsa: dr. Hertel István, Ady E. út 9., Érsekvadkert: Bo- zsonvik István, Ságvári E. u. 29., Szügy: Szikiszay Mária, Kossuth út 27. Tiszta múlttal a tiszta jövőért. Üdvözlettel: Szabad Demokraták Szövetsége balassagyarmati csoportja Pf.: 107
