Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
1990. JANUAR 25.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 (folytató* az l. oldalról.) sitők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmány- ellenesnek; mert a katonai szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező korlátozásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a 'Szövegszerű módosítását, hogy a vallásszeíüggésben kifejezte azt a reményét, hogy az a törvény, amelyet a koncepciós perekkel kapcsolatos ítéletek semmisségéről csaknem egy évvel ezelőtt mint feladatot felvállalt a kormány, még ez elé a parlament elé kerülhet, s abban kiemelt helyen szerepelnek majd azok az egyházi személyek — elsősorban Mindszenty József bíboros — akik ártatlanul szenvedtek üldöztetést az elmúlt időszakban. Az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután az Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogv mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az politika nemkívánatosnak minősítette. A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve, a helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének módosítása, a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint, a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken azonban olyan információgyűjtés is fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az volt az oka, hogy a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások nem változtak. A problémát bonyolította, hogy a titkos- szolgálati eszközök és módszerek körére és alkalmazására vonatkozó szabályokat államtitoknak minősített kormányhatározatok, illetve azokra épülő miniszterelnök-helyettesi utasítás szabályozta. Jellemző, hogy az. említett kormányhatározat teljes tartalmát és szövegét. még a Minisztertanács tagjai közül sem ismerte mindenki. Káruly, ajánlom, jól kösd fel a gatyád! szabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő csak a büntető törvénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmán megjegyezte: a képviselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. A miniszter nem javasolta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intézményei ideológiai semlegességét, mert az alkotmány és a törvény következetes végrehajtásával ez a kitétel üressé válik. Nem értett egyet azzal a javaslattal sem, hogy helyezzék hatályon kívül a vallásügyi tanácsról szóló jogszabályt. mert azzal megszüntetnék a Minisztertanács egyik tanácsadó szervét. Kétségtelen, az Országos Vallásügyi Tanácsot az emberek általában a korábbi szervezetek tevékenysége alapján ítélik meg, s úgy vélik, hogy az az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységének átmentését szolgálja. A miniszter szerint erről szó sincs. A tanács semmiféle külső jogosultsággal nem rendelkezik, viszont olyan demokratikus szervezet, amely megfelelőképpen segítheti a kormány munkáját. Kulcsár Kálmán végezetül ismételten hangsúlyozta: ez a törvény nemcsak állami, hanem társadalmi értelemben is elismeri az egyházak tevékenységét. Hozzátette: kiküszöbölendő mindaz, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi 40 évben egy rossz, téves vagy bűnös politika következményeként: mind szellemi, mind pedig anyagi értelemben szükség van a dolgok helyretételére. Ez igaz az egyház különböző, éppen egyházi tevékenységük politikai értékelése miatt elítélt személyiségeire is. Ezzel öszegyházakkal kötött, velük együttműködve 1090. december 31-ig vizsgálja felül. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat a Duna-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról' illetve előterjesztette a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. Emlékeztetett arra, hogy az egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt- hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik; amelyek tevékenységét. világnézetét az akkori Az állambiztonsági szervek ilyen titkosított normák tucatjait szem előtt tartva, hajtották végte feladataikat. Különösen tarthatatlanná tette a helyzetet az, hogv időközben megszületett az új alkotmány, amelynek előírásaival ezek a normák ellentétbe kerültek. Gál Zoltán ennek kapcsán kiemelte, hogy ezért a jogi tisztázatlanságért, a szolgálat munkatársai nem felelősek. A törvényes alapok tisztázásaiban nagy lépés volt, hogy a Minisztertanács vasárnapi ülésén, az említett kormányzati normákat hatályon kívül helyezte, s ugyanígy járt el a belügyminiszter, az ezekre épülő belső szabályokkal. Jelenleg az állambiztonsági szervezetnek nem állnak rendelkezésére olyan normák, amelyek alapján tevékenységét végezhetné. Ebből a szempontból, különleges jelentősége van a most beterjesztett törvényjavaslatnak, amely a különleges fit- kosszoglálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályairól szól. A törvény addig lesz hatályban, amíg az átfogó nemzetbiztonsági jogszabályokat meg nem alkotják. Az erről szóló törvénytervezet lényegében már elkészült. Az államtitkár kiemelte, hogy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésének jogát a tervezet a szolgálattól független személyre kívánja bízni. Nem kevésbé fontos, hogy a tervezet körülhatárolja azokat a fel* adatokat, amelyeknél egyáltalán titkosszolgálati módszerek igénybe vehetők. Ut már szemüveggel sem látni tisztán .. A Belügyminisztérium álláspontja szerint a kialakult helyzetben a bűnügyi szervek sem mondhatnak le arról, hogy a bűnözéssel szemben a megelőzés és a felderítés érdekében különleges eszközöket és módszereket is alkalmazzanak. A tervezet fontos eleme az is, hogy az állambiztonsági szolgálatokat kiveszi a belügyminiszter hatásköréből, és a Minisztertanácshoz, illetve annak elnökéhez rendeli. Szimbolikus jelentőségű, hogy megváltozik a szolgálat elnevezése is: a javaslat értelmében az állambiztonsági szolgálat helyébe nemzetbiztonsági szolgálat lépne. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a jogi. igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság is elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, ám a napirendhez nem állítanak előadót. Mivel több képviselő nyújtott be módosító javaslatot, ezért elrendelte a törvényjavaslat feletti általános és részletes vita megtartását. Juditka, könyörgöm, C'-vitamin kellene! Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes részletesen ismertette az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy az ügynökség fő célja, a rosszul kezelt állami vagyonnak valódi tulajdonosakhoz való eljuttatása, mégpedig társadalmi kontroll mellett. A vagyonügynökség működése során, az állami tulajdonban levő vagyonnak azzal a részével foglalkozik, a'mely már vagy társasági formában működik. vagv átalakulás révén társasággá válik. A legsüigetőbb tennivalók — az eddigi tapasztalatok szerint — a vagyonvédelemben jelentkeznek. Ez természetesen nem jelenti az üzleti önállóság megakadályozását, a társasággá alakítások indokolatlan megfékezését. az államigazgatás újbóli térnyerését az üzleti közösség térnyerésével szemben. A sikeres privatizációs politika hatékony szervezetet kíván, ezért van szükség az Állami Vagyonügynökség létrehozására. Ez a szervezet nem üzletellenes céllal jön létre — hangsúlyozta ismételten a pénzügyminiszter-helyettes —. ám tény, hogy a zártkörű. a társadalmat kizáró alkudozásokat mindenképpen meg kell szüntetni. Tömpe István elmondotta: a kormány ezért azt javasolja, hogy a szakértők, a leendő vagyonügynökség csak átmeneti vagyonpolitikai irányelveket dolgozzon ki, s az 1990—91-re szóló irányelveket, az új parlament, az őszi idényben fogadja el, a tulajdonváltási reformmal. Lényeges kérdés a vagyonalap felügyelete. A korvagyonpolitikai irány elveket. Ugyancsak a parlament fogadja'el ezt követően a vagyonpolitikai irányelvek teljesítéséről szóló jelentést: a • vagyonügynökség igazgatótanácsát. az ügyvezető igazgatót is az Országgyűlés választja meg A viták során több alkalommal felmerült a/.: a vagyonügynökséget közvetlenül az Országgyűlés ellenőrzése alá kell helyezni. Ebben az esetben azonban az Országgyűlésnek, vagi' közvetlenül be kellene kapcsolódnia az operatív ellenőrzés folyamatába — ez a kormány szerint semmiképpen sem kívánatos —. vagy az Állami Vagyonügynökség tényleges ellenőrzés nélkül maradna. Mindezek alapján a kormány azt javasolja, hogy az állami vagyonalap a Minisztertanács felügyelete alá kerüljön. Ugyancsak vitatott kérdés volt a vállalatok átsorolása államigazgatási irányítás alá. A kormány szerint a Minisztertanácsnak kell rendelkeznie ezzel a joggal. A terv- és költségvetési bizottság álláspontját a törvényjavaslatokkal kapcsolatban Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) képviselő ismertette A törvénytervezet vitájában felmerült képviselői felvetésekről s«ólva, hangsúlyozta: többen javasolták biztosítékok beépítését arra nézve, nehogy a dolgozók és a kollektívák a felhalmozott múltbeli munkájukat tartalmazó tőke vagyon értékesítésének puszta tárgyai, kiirekesztett és szenvedő • alanyai legyenek. Ezzel egyetértve egészítetEz az Országgyűlés már csak a színészeké Hej. azok a boldog szécsénvi idők . . Fotó: Rigó Tibor azokkal egészítsék ki a jogszabály idevonatkozó paragrafusának indoklását. Végezetül azt indítványozta, hogy az új parlament számára hagyományozzák jogörökségként a tulajdontörvény őszi megalkotását. Miután a törvényjavaslatokhoz számos módosító javaslat érkezett, megkezdődött az általános és részletes vita. A felszólalásokat követően az elnöklő Horváth Lajos berekesztette az ülésszak második napjának munkáját. A parlament ma 9 órakor folytatja a tanácskozást. (MTI) mány azt javasolja, hogy az Állami Vagyonügynökség, a Minisztertanács felügyelete alá tartozzon. A kormány egyetért azzal, hogv az Országgyűlésnek meghatározó, ellenőrző szerepet kell betöltenie. A törvénytervezet szerint ennek megfelelően az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés által megbízott Állami Számvevőszék ellenőrzi: az Országgyűlés fogadja el a vagyonügynökség működését szabályzó lék ki az eredeti törvénytervezetet azzal, hogy a vállalatukat érintő pályázatkiírásával egyidejűleg a dolgozókat részletesen tájékoz-! tatini kell a pályázat feltételeiről, köztük az. abban való részvételi lehetőségeikről, formáiról. Egyébiránt pedig a bizottságban az a nézet kerekedett felül, hogy az egyenértékű feltételek esetén érvényesítendő preferenciaskálát a vagyonpolitikai irányelvekben, majd véglegesen a tulajdontörvényben kell meghatározni, illetve az ezeket megelőző politikai vitáknak kell az alkotmány szellemében kialakítani. Mindezek alapján a bizottság támogatja az állami vagyon védelméről szóló jogszabálytervezet törvényerőre emelését, A vagyonügynökségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Szabó Kálmán főként azokat a kérdéseket említette, amelyekben érdemi az eltérés a kormány eredeti javaslata, illetve a bizottság állásfoglalása között. Ki tért ..azokra a félelmekre is, miszerint a vagyonügynökség a törvénytervezetben biztosítani kívánt jogkörénél fogva túltenghet, például tetszés szerint kezdeményezhetné az önkormányzati irányítású állami vállalatok állam- igazgatási felügyelet alá helyezését. Erre gondolva javasolja a bizottság, hogv addig is. amíg az államigazgatási felügyelet alá vonás kezdeményezéseinek feltételei megfogalmazódnának a vagyonpolitikai irányelvekben. Tanácskozik az Országgyűlés \ t
