Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
I NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 21. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra. hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter szerint a külön törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egv olyan időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabba^ akadályozásukra. A továbbiakban arról szólt, hogv változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal ellentétben, valójában az államhatalom korlátáit jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat határoz meg. amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelelő szakaszának értelmezéséből. A miniszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz — mondta Kulcsár Kálmán. Kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalások alaposságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a törvény vitája egy, másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s artnak során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni. Így nem jött létre megegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében ^t szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogv a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot telje(Folytatás a 3. oldaton.) Visszaállították a kitüntetések rangját A Nógrád Megyei Tanács módosította a kitüntető díjak adományozásáról szóló rendeletét. Erre azért volt szükség, mert tapasztalatok szerint, az elismerések egy része elszakadt a hagyományoktól, nem volt kellő hatással a megye tudományos, művészeti életére. a szakmai közösségek tevékenységére. A díjak szakmai tekintélyének helyreállítása érdekében. a megyei tanács egységesen 4 ezer forinttal megemelte a pénzjutalmakat, s visszaállította az. átadás hagyományait. Eszerint, a Nógrádért díjat már az idén is nemzeti ünnepünkön adják majd át, s a kitüntetett 14 ezer forintot kap. A Madách-díjat és a vele járó 12 ezer forintot, a költő születésének évfordulóján veheti át az arra érdemesült. A Pedagógus- díjat - a pedagógusnapon nyújtják át, s 12 ezer forint jár hozzá. A Penliczi dános-díj tulajdonosa, a Sem'melweis-napon ünnepelheti kitüntetését, s 12 ezer forintban részesül. A Nógrád megye sportjárért díjjal nemzeti ünnepünkön Ismerik, el a kategóriánkénti legjobb sportolót, aki 10 ezer forintot vehet át. Nézzük csak: mit írnak rólunk? Tisztázó beszélgetés az átalakulási és társasági térvényrül ...Az indokoltnál és a szükségesnél lassúbb. Az Országgyűlés is napirendjére tűz.i az állami vállalatok átalakításával, illetve a társasági törvénnyel kapcsolatos végrehajtás eddigi tapasztalatait. Érthető, mert e kérdésben 'manapság sokféle és torz formában, már-már hisztérikus megvilágításba kerülnek a közvélemény elé azok a félre- informáltságból, a hátsó szándékoktól sem mentes félremagyarázásokból, féligazságokból fakadó vélemények. amelyek ' zavarják ezt a jó irányba . mozdult reformfolyamatot. E témában tisztázó beszélgetésre kértem Gressai Sándort, a vasöntöde és tűzhelygyár igazgatóját, a Magvar Kamata észak-magyarországi bizottságának Nógrád megyei társelnökét. — ön szerint, miként fogadták megyénk vál- laiatai, üzemei a reformfolyamatok kibontakozását elősegítő átalakulási és társasági törvényt? — Mint az egész, országban, Nógrád megyében is lezajlott egy jelentős politikai initézménvrendszer-váltás. Ezt követi a gazdaságban is egy reformfolyamat, lehet mondani, hogv az indokoltnál és a szükségesnél jóval lassúbb tempóban. A gazdaság átalakulását segíti ugyan az átalakulási és társasági tprvény, de még sok egyéb feltétel hiányzik ahhoz, hogy a folvamat felgyorsuljon. Véleményem szerint, megyén belül ás szinte minden vállalat keresi a gazdasági kibontakozás útját,, elsősorban az átalakulási és társasági törvény segítségével, Ennek során részvény- társasággá alakult a 'salgótarjáni és a szécsényi BRG, megalakult az üveggyapot- rt., főbb nagy vállalat pedig aktív tárgyalást folytat külföldi töke bevonására az új törvények alapján. A síküveggyár japán tőkésekkel tárgyal, az SVT , osztrák partnerral folytat megbeszélést. Ugyanakkor lassúnak tűnik a társasági törvény adta. lehetőségekből adódóan a kisvállalkozások alakulása. Aránylag kevés kft. és hasonló kisvállalkozás jött létre, pedig a megye ipara, gazdasága ezt indokolná, mivel a megyében, a nagyipar dominál, és nagyon hiányzik mellőle a sokszínű kiszolgáló, feldolgozó, szolgáltató kisebb-nagyobb vállalkozás. Ezt a nagyipari hátrányt most megyén belül, az eddiginél jobban, a kisvállalkozások előnyére kellene fordítani. — A törvény és a társadalom céljainak megfelelően haladnak-e az előkészítő és rendezőmunkák, s ezek miként szolgálják a dolgozók érdekeit? — A törvény és a társadalom célja is egy európai szintű piacgazdaság kialakítása lehet, mely egyenrangúan kezeli a tulajdon- formákat. Én úgy tapasztalom. hogy ezek a célok érvényesülnek az átalakulási elképzelések során. Természetesen nagyon sok kérdés felmerült, amire ma sem lehet egyértelmű választ adni és talán a jövőben sem. Ilyen például a jelenlegi vállalati vagyonoknak az értéke. Ebben a magyar vállalatoknak nincs tapasztalata, gyakorlata, de vitatkoznak erről az egész világon, ahol privatizálási folyamatok zajlanak. A másik kérdés, miként szolgálják ezek az átalakulások a dolgozók érdekeit? Itt talán érdemes az eddigi kevés tapasztalatot figyelembe venni. Az üveggva- pot-rt.-ben jóval az átlagot meghaladó a dolgozók jövedelme, munkahelyük stabil, mivel megfelelő piaci háttérrel rendelkeznek. Ugyancsak az ő példájuk bizonyítja, hogy a nógrádi ember — legyen az munkás, vagy mérnök, vagy igazgató — többre .képes, ha megfelelő mozgásteret és lehetőséget kap. Ugyancsak nem szenvedtek hátrányt a dolgozók abból, hogy a salgótarjáni, szécsényi BRG részvénytársasággá alakult át. Meg kell még említeni a nem nagyszámú, de egyre növekvő kft.-t és hasonló kisvállalkozásokat, ahol a dolgozók jövedelme szintén átlagom felülinek mondható. I — A végrehajtás során, milyen jelenségekkel, esetleg szélsőségekkel, meg neon értéssel találkozott? — A mai aktív generáció egy olyan társadalomban nőtt fel, ahol a tőkés kapitalista rossz volt, ahol egy elismert tulajdonforma az állami tulajdon volt. Nem volt erény a vállalkozás, hiszen központilag mindent megadtak és megmondták mit, hogyan kell csinálni. A gazdaság átalakítása során, most ennek pont az ellenkezője a feladat. Kft.-ket alakítunk, állami, magán- és külföldi tőke integrálásával pedig részvénytársaságokat közös vállalatokat hozunk létre. Ennek során az emberekben óhatatlanul felmerül a kérdés: ki védi meg az állami tulajdont, hogyan egyeztethető össze, hogy egv magánember társul az állammal, kik döntenek ezekben a társulásokban, nem kótyavetyélik-e el az állami tulajdont, mi a biztosíték arra, hogy nem saját célra használják fel, mi lesz, ha egyesek meggazdagszanak. Lehetne tovább folytatni a mindig vissza-visszatérő kérdéseket. Ezeknek egy része a törvények ismeretének hiányából táplálkozik. Sajnos, egy-két negatív eset kapcsán, sokan általánosítanak is. Az aggodalmakból szinte (Folytatás az 5. oldalon.) MPOZGATö Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására, január 25-én, ma, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Václav Havel — akit tavaly december 29-én iktattak be az államfői tisztségbe — 1936. október 5-én született az egyik leggazdagabb cseh nagypolgári családban. Származása miatt még a középiskolába sem jutott be; vegyészlaboránsként dolgozott, s esti tagozaton végezte el a gimnáziumot. Két évig műszaki főiskolán tanult, majd katonaéveinek letöltése után a prágai ABC- színház műszaki munkatársa volt. 1961-ben került a Divadlo na Zábradli együtteséhez. ahol néhány éven belül háziszerző lett. 1967- ben diplomát szerzett a művészeti akadémia színházművészeti karán. A prágai tavaszt megelőző években a megújulásért küzdő fiatal értelmiségiek egyik vezéralakja volt. A Varsói Szerződés 1968-as intervenciója után Havelt elhallgattatja a hatalom. Egyik alapítója a Charta 77 emberi jogi mozgalomnak. Háromszor börtönözték be, számtalanszor tartották t>izsgálati fogságban. Legutóbb tavaly januárban tartóztatták le; nyolchavi szabadságvesztésre ítélték, de májusban feltételesen szabadlábra helyezték. Először külföldön jelent meg a börtönlevelezése „Levelek Olgához” címmel. írói munkásságáért és az emberi jogok védelmében kifejtett tevékenységéért számos elismeréssel tüntették ki — ugyancsak külföldön. Havel több külföldi egyetem díszdoktora. Václav Havel 1989. november 20-án részt vett a prágai Realista színházban a polgári fórum megalapításában. Huszonhatodszor Madách-emléknap Az idén Balassagyarmat városa szervezte a Madách- ünnepséget. Január 26-án. pénteken délután kéttőkor indul a program, a Madách Imre Kollégium aulájában: Szederkényi Attila Madách" mellszobrát veszi ekkor át Madarász László igazgató. Ezt követően a Köztársaság téren koszorúzzák meg a költő szobrát a nap szervezői és védnökei, s —■ természetesen — a megye polgárai, • A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei tagozatának éves köz- gvűlése 15 órakor veszi kezdetét a Madách Könyviárban. Akvarellekbői és irodalmi alkotásokból nyílik tárlat idősebb és ifjabb Balogh Károly emlékére a Madách Könyvtárban 16.45 órakor. A Madách család két tagjának emlékére rendezett kiállítást Kovalcsik András- a .honismereti kör elnöke nyitja meg. A város új művelődési központjában 17 órakor kezdődik a Madách-emlékün- nepség, ahol Göncz Árpád, a Magyar írószövetség elnöke mond köszöntőt: e/.t követi az 1990. évi MA- DÁCH-díjak és a Madách irodalmi pályázat díjainak átadása. Az ünnepi műsor résztvevői lesznek: Csábi István. Horváth Anita, Nedeliczki Teréz- Patakiné Kerner Edit, Tibay András előadóművészek; a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művésztanárai ; a Balassagyarmati Kamaraegyüttes; a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ társastánc-csoportja. A művelődési ház nagytermében lezajló eseményeket ,.megyebál" zárja, melyen a Minerva együttes zenéjére táncolhat az ünneplő közönség. Szűrös Mátyás fogadta Király Károlyt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán hivatalában fogadta Király Károlyt- a Román Nemzeti Megmen- tési Front Tanácsa elnök- helyettesét. aki gyógykezelésen tartózkodik Magyar- országon. A megbeszélésen részt vett magyar részről Szokai Imre külügyminiszter-helyettes, valamint Salati Ferenc, a Nemzeti Megmentési Front tanácsa mellett működő nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó misszió titkára. A tervezettnél lényegesen hosszabbra nyűit, kötetlen hangulatú eszmecserén Király Károly tolmácsolta Ion Iliescu- a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének üdvözletét, s nevében romániai látogatásra hívta meg Szűrös Mátyást. Ezzet kapcsolatban Szűrös Mátyás elmondta: ő már korábban átadta az Ion Iliescunak szóló meghívást. Valamelyik látogatásra — egy kölcsönösen elfogadha- '6 időpontban — a közeljövőben sor kerül. A megbeszélésen nagy hangsúllyal foglalkoztak a menekültek kérdésével. Egyetértettek abban: mindkét részről meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a menekültek hazatérjenek. Szűrös Mátyás aggodalmának adott hangot, hogv — bizonyos jelek alapján — Romániában egyes reflexek és struktúrák tovább működnek, amelyek akadályozzák a Magyarország és Románia közötti konkrét megállapodások mielőbbi megvalósítását Király Károly a Nemr zeti Megmentési Front Tanácsa köszönetét tolmácsolta azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért- amelyet Magyarország nyújtott Romániának. Ez jelentős hozzájárulás a magyar —román viszony új alapokra helyezéséhez. Ezt követően személyes köszönetét mondott mindazoknak az intézményeknek, amelyek lehetővé tették magyarországi gyógykezelését.
