Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
2 NOGRAD 1990. JANUAR 24., SZERDA Választás 1990. (2.) Ki lehet képviselőjelölt? A jelöltállítás annak meghatározását jelenti, hogy a választások során kire lehet érvényes szavazatot leadni. A magyar törvény szerint ugyanis — az országok többségéhez hasonlóan — a szavazólapon nem szereplő személyre érvényes szavazatot leadni nem lehet. Az ilyen szavazat érvénytelen. Ezért a választások demokratizmusa szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen eljárás mellett alakítható ki a jelöltek személye. Abszolút demokratikusnak elvileg az tekinthető, ha minded választó bárkire szavazhat. Egv ilyen rendszer gyakorlatilag azonban megvalósíthatatlan és értelmetlen is, mert közös megegyezés nélkül igen nagy a szavazatok szóródása és csak többfordulós választással lehet a többség akaratát érvényesíteni. A magyarországi választások során a legliberálisabb jelölési rendszer a múlt század nyolcvanas éveiben volt, amikor a választás napján, de a szavazás megkezdése előtt is, bármely szavazónak jogában állt jelöltjét a szavazatszedő bizottság előtt bejelenteni. Ám akkor az állampolgárok még csak mintegy 4 százalékának volt választójoga, és a szavazatot nyíltan kellett leadni. A választójogosultak számának növekedésével olyan szabályokra volt szükség, amelyekét már előzőén egyeztettek és megakadályozták a bázis nélküli önjelöltek indulását. Módosította a jelöltállítást a modern szervezett pártok megjelenése. Ezek egyre inkább maguk alakították ki jelöltjeiket és átvették az állampolgároktól a jelölés jogát. Több ország ajánlási rendszerrel kombinálta az állampolgárok és pártok jelölési jogát. Ez azt jelentette, hogy a pártok indíthattak ugyan jelölteket, de csak olyanokat, akiket; a választópolgárok meghatározott százaléka aláírásával ajánlott. A választási harc fortélyai Ez a kombinativ rendszer igen sok visszaélésre adott alkalmat, így elsősorban az ellenzéki pártok harcoltak ez ellen az ajánlási rendszer ellen. A két világháború között például minden aláírás hitelességét a közigazgatásnak kellett igazolni. Ugyancsak p közigazgatásnak kellett igazolni, hogy az aláírónak van választójoga. A közigazgatáson keresztül a kormánypártok így jelentős előnyöket szerezhettek és ha nem is tudták megakadályozni az ellenzék indulását, de jelentős akadályokat gördíthettek elé. így például hírhedtté vált az a szabály, hogy minden állampolgárnak csak egy ajánlási joga van, ezért ha több személyt, pártot ajánlott, úgy az utólag szereplő ajánlást semmisnek kellett tekinteni. Az általában kormánypártokhoz tartozó választási biztos először a kormánypárt ajánlási ívét nézte át, erre aztán csak át kellett hamisítani az ellenzéki ajánlóívről a jelölteket. Ezután a második (a valós) ajánlást máris törölni lehetett és arra kellett felszólítani az ellenzéki pártot, hogy további ajánlásokat gyűjtsön, mert a benyújtott listán szereplők, száma nem elégséges. És ezt a körülményt kitűnően fel lehetett használni a választási harcban. Népfront, mögötte az egyetlen párttal A második világháború után Magyarországon a lajst- romos választási rendszer alakult ki és gyakorlatilag minden megye egy választási kerületet alkotott. A törvény a jelöltállítást a pártokra bízta, a jelöltállításra az állampolgároknak közvetlen ráhatást nem biztosított. Nem volt tehát ajánlási jog Ez a rendszer maradt meg egészen 1953-ig. amikor a többpártrendszer megszűnésével a népfront kapott kizárólagos jelölési jogot. Ennek jogi tarthatatlansága nyilvánvaló, hiszen így egyetlen szervezet indulhat és ez korlátlanul meghatározza azt is, hogy kire lehet érvényes szavazatot leadni. Ezért a törvény elrendelte, hogy a népfront csak olyan jelölteket indíthat, akiket az állampolgárok gyűlései javaslatba hoztak. Látszólag alapvető fordulatot hozott az 1970. évi III. törvény, amely a jelölést az állampolgárok jelölőgyűléseire bízta. di- meghagyta a népfront jelöltajanlási jogát. Ez a módosítás az eg.vpártrendszer feltételei között alapvető változást nem hozott. Gyakorlatilag a népfront (mögötte az egyetlen párttal) egy személyre adott javaslatot és azt a gyűlésék változtatás nélkül elfogadták. Jelentősebb változás következett az 1983. évi törvény ré- ivén, illetőleg az 1985. évi választások során, amikor a törvény kötelezővé tette a két jeiöltet. Ez a döntés kétségtelenül lazított a jelöltállítás centralizáltságán anélkül, hogv az egypárti struktúrán változtatott volna. Üj helyzet teremtődött a többpártrendszer megvalósulásával. Ez jórészt lehetetlenné tette a régi jelölőgyűlések megtartását. Hiszen a jelölőgyűléseken a választók töredéke jelenhetett csak meg. de egyre több politikai erő kívánta ennek segítségével képviselőjét bejuttatni a parlamentbe. Napirenden volt, hogy a különböző csoportok egymást szorították ki a gyűlésből, botrányokat okozott a szavazatok számlálása is, egyre több jelölőgyűlést kívántak tartani, a területen lakókra kívánták korlátozni a megjelenést, ennek ellenőrzése azonban különösen városokban, szinte lehetetlen volt. De, ha mindezeket megoldották volna is, akkor is kétséges, hogy egy, akár 500 fős kisebbség jogot kapjon arra, hogy egy pártot elüssön az indulás lehetőségétől. Más megoldást kellet* keresni. Az útkeresés jegyében született meg az új választójogi törvény, amely vegyes. egyéni és lajstromom kerületeket állított fel. A képviselők jelölését minden esetben másként bonyolítják le. Az egyéni kerületek esetén visszahozta az ajánlási rendszert. Ezt úgy oldotta meg. hogy a választók jegyzékére való felvételről szóló értesítéshez egy. ún. „Ajánlási szelvényt" rakott. így minden választójogosultnak egy ajánlási joga van, amelyet annak az indulni kívánó személynek adhat, akit támogat. A választáson az indulhat, az lehet jelölt, aki 750 szelvényt összegyűjtött. Beszéljünk a hátrányokról is Ennek a szisztémának nagv előnye, hogy így csak valóban bázissal rendelkező személy indulhat. Kiküszöböli a jelölőgyűlések hátrányát Hátránya, hogy sértheti a választások titkosságát. Hiszen, aki valamely személyt ajánlásával támogat, nyilván arra is fog szavazni. A 750 ajánlás viszonylag nem nagv. hiszen ez az- egyéni választókerület választójoggal rendelkező állempol- gárainak (kb. 40 000) 2 százalékát sem éri el. De, ha ehhez hozzátesszük, hogy ebben az évben különösen az induló pártok, szervezetek túlbiztosítják magukat, és nem fognak a 750 szelvény összegyűjtésénél megállni, akkor a hátrány nagyobb. A minél több szelvény gyűjtésére az is ösztökéli a pártokat, hogy ezv.ei más jelöltek indulását akadályozhatják. A sok szelvény összegyűjtése önmagában is felerősítheti azt a hitet, hogy a választási küzdelemben;! választás már eldőlt. Mindezek a veszélyek fennállnak, mégis, ma még nem látszik más módszer a jelöltek számának csökkentésére. Az ajánlás elhagyása ugyani', csak azzal járhat. högv mindenkinek jelölési joga van. Ma még az sem látsvik megoldásnak, ha csak pártoknak adnak jelölési jogot, mert ezzel a független, de jelentős társadalmi befolyással rendelkező személyek indulását akadályoznák meg A megyei listák a pártok arányos képviseletét akarják biztosítani. Ezen minden párt a reá esett szavazatok arányában- juthat mandátumhoz. Ebből logikusan kivetkezik, hogy a listák üsz- s’zeáilítása a pártok joga. Természetesen itt is elképzelhető lenne a jelölési jog ajánlással való kombinálása, de a törvény ezt mellőzi. Helyébe azt a szabályt állítja, hogy a pártnak legalább a megye egyéni kerületei negyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltje kell, legyen. A pártok szuverén módon határozhatják meg listájuk személyi összetételét. Ugyanez vonatkozik az 58 nevet tartalmazó országos pártlistákra is, amely a töredék szavazatok beszámításával kívánja teljessé tenni az arányos képviseletet. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Eskütétel a megyei tanácson ................. *■ " ' „ En . . ., becsületemre esküszöm, hogy az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet es megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint lelkiismeretesen teljesítem." E szavakat tegnap délelőtt húszán mondták el Salgótarjánban, a megvei tanács- épületében, Nógrád megye négy egyéni választókerülete választási bizottságainak tagjai. Minden választókerületben egv titkárt, két tagot és két póttagot választott a megyei tanács. Az 1 sz. választókerület (székhely; Salgótarján) titkára Lucza Sándor, tagjai: dr. Dömsödy Péter- Czene Vilmos. 2. sz. választókerület (Pásztó) titkár: Boros János, tagok: Molnár István, Vincze Ferenc. 3. sz. választókerület (Szécsény) titkár: dr. Solti Miklós, tagok: dr. Kotlár István, dr. Baráth József. 4. sz. választókerület (Balassagyarmat) titkár: Ember Csaba, tágok: Hotzi János- dr. Hevesi Tibor. Még meg sem száradt a pecsét a megbízóleveleken, máris sok megvitatnivalójuk akadt a bizottsági • ,- goknak. Az elmúlt 1—2 nap választással kapcsolatos — sajnos, több párt részéről tapasztalható — etikailag kifogásolható magatartása az ajánlócédulák gyűjtésével kiemelt témaként szerepelt. Ezek ellen még nincsenek eszközei a választó- jogi törvénynek. A pártok vezetőit hétfőn hívják majd össze, hogy az új választójogi törvény igényeihez igazodó választási etikai alapnormákat megkíséreljék egveztetni. B. J. NOGRAD sajtószolgálati közleményei Az MRP jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna A Magyar Radikális Párt közli a nyilvánossággal, hogy Nógrád megyei helyi szervezetébe jelentkezni lehet személyesen■ vagy levélben, a megyei szervezetek vehetőjénél: D. Nagy Zsuzsanna, Szarvasgede, 3051 Kossuth u. 80. Tel.: Palotás 78. Kérjük a megyében lakó tagjainkat és a pártunkat a választásokon támogatni kívánó polgárokat, hogy ajánlószelvényeiket is erre a címre .juttassák el. Ezúton kívánjuk tudatni az érdeklődőkkel, hogy a Magyar Radikális Párt Nógrád megyei szervezetének első számú jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna 'PKérjük szavazataikkal támogassák öt- ha elegük van már az évtizedek óta tartó kommunista uralomból. Jelöltünk lelkiismeretesen fogja képviselni az önök érdekeit. Problémáikkal ■ bármikor felkereshetik,' akár mar most is. Szíves segítségüket előre is köszönjük. Rózsa Mihály a Magyar Radikálist Párt elnöke A Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjei A március 25-i képviselőválasztásokon a Magyar Demokrata Fórum egyéni jelöltként az alábbiakat indítja: Balassagyarmat: dr. Csekev László főorvos: Pásztó: Kádárkuti József tanár: Salgótarján: Speidl ZoUán újságíró; Szécsény: Frisch Oszkár agrármérnök. Az MDF megyei egyeztető tanácsa a megyei lista két helyét töltötte be eddig. Az első két helyre ábécésorrendben: Girasek Károly szellemi szabadfoglalkozású (Balassagyarmat) és Pál József főszerkesztő (Salgótarján) került. Az MDF megyei egyeztető tanácsa a további sorrendről rövidesen dönt. Közöljük a pásztói 002 választókerület tisztelt választópolgáraival. hogy a Szabad Demokraták Szövetségének kép viselőjelöltje a március 25-i választásokra dr. Novak László, sebész szakorvos, a pásztói kórház sebészeti osztályának dolgozója. Választási gyűléseinkről a napi sajtóban rendszeres előzetes értesítést és tájékoztatást közlünk. Szabad Demokraták Szövetségének pásztói szervezete A szerkesztőség álláspontja A képviselőjelöltek támogatását segítő ajánlócédulák idő előtti gyűjtését felfedő tegnapi cikkünk. valamint az ugyanerre a jelenségre figyelmeztető sajtószolgálati közlemények elindították a lavinát. Kedden már-már követhe. tetlen mértékben megszaporodtak a jelzések, s nemegyszer a kölcsönös tiltakozások. A véget nem érő vitát a szerkesztőségünk nem kívánja felvállalni. A választások törvényességének, tisztességének őrzésére — miként arra a Szabad Demokraták Szövetsége salgótarjáni csoportjának ugyancsak tegnap, szerkesztőségünkbe juttatott álláspontja is utal — a választási bizottságok hivatottak. Szerkesztőségünk éppen .ezért azt indítványozza, hogy a tapasztalt szabálytalanságokra, az említett bizottságok figyelmét hívják fel. Egyébként pedig: mától — a választójogi törvény előírásainak tiszteletben tartásával — immár szabadon gyűjthetők az ajánlócédulák. Az MSZMP jelöltjei A Magyar Szocialista Munkáspárt újabb Nógrád megyei választókerületekben állított képviselőjelölteket. A szécsénvi választókerületben Kalmar Ottó, a pásztóiban pedig Somogyi Jenő támogatását kéri: az MSZMP megyei választási irodája A salgótarjáni szabaddemokraták jelöltje: Gusztos István Kedves Barátunk! Megkezdődött a választási kampány és ez alkalommal szeretettel köszöntjük önt. Az országgyűlési képviselő-választásra mi salgótarjáni szabaddemokraták tisztességgel, a lehetőségekhez mérten alaposan felkészültünk, hogy beszáll- junk abba a küzdelembe, melyben tiszta múlttal a tiszta jövőt. a szabad, gazdag, független Magyarország megteremtését hangsúlyozzuk, nemcsak szavakban. Ügy tűnik, megteremtődtek számunkra azok az. objektív feltételek, melyek nélkül kampányunk zavartalan lebonyolítása már az. indulás pillanatától kétséges lett volna, hátrányunk pedig behozhatatlan. Nem fogadtuk, nem fogadhattuk el az. MSZP által felkínált. a városi tanács által kiutalt könyöradományt, a volt megyei MSZMP-székház. egyik irodahelyiségét, mert ezzel a gesztussal lemondtunk volna arról a jogunkról, hogy a pártvagyon elszámoltatását, felhasználásának normatív szabályozását követelhessük. A Pécskő u. 12 a. II. emeletén megnyitottuk kampányirodánkat. ahol hétköznap 13 és 20 óra között személyesen, vagv a 14-21.3-as telefonon állunk rendelkezésére. KÉPVISELŐJELÖLTÜNK Szerdán a József Attila Városi Művelődési Központ zsúfolásig megtelt klubtermében megválasztottuk országgyűlési képviselő-jelöltünket. Gusztos István középiskolai tanárt. AZ ajAnlószelvények Felhívjuk figyelmét, hogy az a.iánlósz.elvényeket január 23-ig minden választópolgár megkapja, kérjük vegye át a kézbesítőtől. Amennyiben pártunkat, a Szabad Demokraták Szövetségét és az SZDSZ jelöltjét. Gusztos Istvánt támogatja. olvashatóan írja be a megfelelő rovatba a jelölt és pártunk nevét és azt aláírásával hitelesítse! Az AJANLÓSZELVÉNYEK BEGYŰJTÉSÉNEK MÓDJA Mi. salgótarjáni szabaddemokraták, az. ajánlószelvényeket úgy kívánjuk begyűjteni, hogy az önnek a legkevésbé sem legyen kellemetlen, és esetleges kérését is megpróbáljuk figyelembe venni Az ajánlószelvényeket mindennap 13-tól 20 óráig várjuk Pécskő u. 12 a. II. emeleti irodánkban, szerdától a Centrum Áruház sarkánál felállított standunkon 15-től 18 óráig. Amennyiben nem tud eljönni, kérésére (telefon: 14-213), mi megyünk önhöz. Tiszta múlttal a tiszta jövőért! üdvözlettel: Szabad Demokraták Szövetsége salgótarjáni csoport.
