Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. JANUAR 24.. SZERDA NOGRAI) 3 Megkezdte munkáját Országgyűlés januári ülésszaka í (folytatói az 1. oldalról.) bízatásáról,, mert egy • jogál­lamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét követően, Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második nafíiren- ni pontként tárgyalja a mi­niszteri tájékoztatót a lehall­gatási botránnyal kapcsolat­szögezte: e feladatokat a kormány magára vállalta, de tisztességének, őszinteségé­nek, szakértelmének kétség­bevonását nem tűrheti. Az indulatok elszabadulá­sától óva intő kormányfői beszéd után került sor a tárgysorozat első, s az elő­terjesztő igazságügy-minisz­ter, valamint számos hozzá­szóló képviselő által kor­Képviselői Indítvány Az önálló képviselői in­dítványok napirendre tű­zésének tárgyalásakor szót kért Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), aki — Raffay Ernővel (Csongrád vn.. 1. vk.) közösen — a Magyar Köztársaság al­kotmányának módosításá­ra tett indítványát az alkotmánybíróság véle­ményétől tette függővé. (A két képviselő azt in­dítványozta■ hogy a köz­társasági elnököt a válasz­tópolgárok az általános és egyenlő választójog alap­ion nemcsak első ízben, hanem mindenkor köz­vetlen és titkos szavazás­sal négy évre válasszák meg.) Király Zoltán véle­ménye szerint a november 26-i népszavazást kezde­ményezők szándéka a kö:- társasági elnök választásá­nak időpontjára vonatko­zott, nem pedig a válasz­tás módjára. Ezért azt kérte, az alkotmánybíró­ság nyilatkozzék, hogy a: alkotmány áltáluk java­solt módosítása ellentét­ben átlna-e a népszava­zás eredményével. Sólyom László, az al­kotmánybíróság helyettes elnöke ígéretet tett arra- hogy a testület vélemé­nyét az ülésszak idején is­mertetik. ban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a •belügymi­niszter lemondását azzal ve­gye tudomásul, hogy az ügy- gvel összefüggő hozzászólá­sokra e napirend tárgyalása­kor kerül sor. Horváth István belügymi­niszter beszédében — ame­lyet még a 2.3 pontból álló tárgysorozat elfogadása előtt szakos jelentőségűnek minő­sített témájának megvitatá­sára: a lelkiismereti és val­lásszabadságról, valamint az egyházakról <;zóló alkotmány- erejű törvényjavaslat került a T. Ház elé. Megalkotásá­nak célja, hogy a legmaga­sabb jogi szabályozás eszkö­zeivel is garantálja a szabad vallásgyakorlás, gondolkodás alapvető állampolgári jogát. Nemzetközi visszhang Mindenki induljon tiszta lappal. A magyar Országgyűlés mostani ülésszakának első napjáról szóló külföldi vissz­hangok lényegében két té­mára szorítkoznak: nemzet­közi visszhangot keltett Hor­váth István belügyminiszter lemondása, de talán még en­nél is nagyobb figyelmet ka­pott a tudósításokban Né­meth Miklós kormányfő be­jelentése a szovjet csapat- kivonás közeli lehetőségéről. A hírügynökségek a mi­niszterelnök bejelentését úgy értékelték, hogy Moszkva be­leegyezett az összes szovjet egység kivonásába. Hasonló megállapításra jutott a ZDF. az. NSZK legnagyobb tv-ál- lomása is, amely kedd esti politikai műsorát a Németh- bejelentéssel kezdte. A brit BBC-televízió azt emelte ki, hogy Moszkva a VSZ-tagál- lamok közül elsőként Ma­gyarország esetében kötelez­te el magát a csapatok tel­jes kivonására és ez egyút­tal az első bizonyíték arra: Gorbacsov kész lehetővé tenni szövetségeseinek, hogy katonai tekinfetben is a ma­guk útját járják. A külföldi beszámolók egyébként külön is aláhúz­ták, hogy a miniszterelnök szerint a szovjet csapatok magyarországi állomásozá­sa egy meghaladott politikai és katonai koncepció ered­ménye, s nincs sem kato­nai, sem politikai ok ittlé­tükre. Az AFP francia hír­ügynökség mindehhez hoz­záfűzte: a magyar vezetés mellett Csehszlovákia is szorgalmazza a területén le­vő szovjet csapatok hazaszál­lítását, lengyel részről pe­dig Lech Walesa lépett fej hasonló — bár a varsói kor­mány által gyorsan megcá­folt — követeléssel. A honatya meglepődött, majd elhatárolta magát Fél 11 -et mutatott a Parlament üléstermének órája, amikor dr. Horváth István belügyminiszter be­jelentette: lemond a poszt­járól. Miközben a döbbent csendben hallgattam a le­hallgatási botrány viharai­tól megtépázott és a párt­harcoknak áldozatul esett politikust, óhatatlanul is eszembe jutott: megyénk­ben is megkezdődtek a po­litikai etikát is nemritkán sértő pártcsatározások. Az utóbbi időben szám­talan bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe, hogy különböző pártok itt és ott és amott megszegték azt a választási szabályt, misze­rint január 24-ig tilos a képviselőjelöltek melletti ajánlócédulák gyűjtése. Az egyik értesítésnek utánajár­tunk, s kiderült: Salgótar­jánban egy nyugdíjas néni mintegy nyolcvan cédulát szedett össze a hivatalos kampány előtt két nappal, segítendő az MSZMP kép­viselőjelöltjét. A szóban forgó személy dr. Szilágyi Tibor, jelenleg is honatya, ífey módom nyílt vele be­szélgetni a parlamenti ülés egyik szünetében. — Szilágyi úr, mit szól a történtekhez? — Meglep, s jómagam is csak a NÓGRÁD-ból érte­sültem róla. A legkeve­sebb, amit tehetek: elha­tárolom magamat tőle. — Mi a véleménye a vá­lasztások tisztaságának ilyetén való megcsúfolásá­ról? — Messzemenően elífé-- lem. Úgy gondolom, hogy a pártoknak becsületesen kell részt, venniük a vá­lasztásokban. Magam is er­re törekszem, s segítőimet is a szabályok betartására kérem. Nagyon rossz len­ne, ha presztízsharcok szín­helye lenne megyénk. de főleg Salgótarján. Bízzuk az állampolgárra, ki mellett teszi le a voksát. Annak a képviselőnek, aki az én választási területemről be­jut a parlamentbe, nem lesz könnyű dolga. s amennyiben nem rám esik a választás, úgy jó szívvel fogok az ellenfelemnek gra­tulálni. Meggyőződésem: nekünk, bárjci is legyen az, a nemzet, ezen belül sző­kébb pátriánk érdekeit kell képviselnünk. Szerintem a pártérdekeket ez alá kell rendelni. — A választási szabály megsértése óhatatlanul rossz fényt vet önre, bár­mennyire is nem tehet róla. Mit tesz ennek tuda­tában? — Hangsúlyozom: ár­tatlan vagyok, s elhatáro­lom magamat a szabály- sértéstől. Túlbuzgó em­berek cselekedetének fogom fel, de megjegyzem: ha­sonló más -pártoknál is előfordul. A magam ré­széről levontam a kö­vetkeztetést, s a lehető leghamarabb igyekszem felhívni segítőim figyel­mét a játékszabályok be­tartására. Hiszen így tesz­nek legtöbbet az én eset­leges újraválasztásomért. — Bizik-e benne, hogy megszerzi a szavazólapra való felkerüléshez szüksé­ges hétszázötven válasz­tási cédulát? S ha igen- reménykedik-e a képvise­lőség újbóli elnyerésében? — Még csak a menet kezdetén vagyunk, hosszú küzdelemről van szó. Ter­mészetesen bizakodom a szavazólapra való felke­rülésiben, aztán döntsenek a honpolgárok. Hiteles, tiszta jelöltekre van szük­ség. Becsüljük, tiszteljük egymást, politikai nézetek­től függetlenül, s méret­tessünk meg szabályos körülmények között. Utána pedig segítsük a győztest. — Hogyan tudná röviden megfogalmazni a program­ját? — Zagyvapálfalva lakos­ságát, az ott élő tizenöt­ezer embert akarom szol­gálni, miként azt eddig is tettem. — Szilágyi úr- köszönöm a beszélgetést! (kolaj) Ne köntörfalazswnk. Péter' Elmondom őszintén; baj van! mondott el — á lehallgatási botrányt olyan politikai ma­nővernek minősítette, amely arra irányul, hogy egyes po­litikai erők még a választá­sok előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését, megbénít­sák az egész kormányzati te­vékenységet. Így értékelte az utóbbi hetek s2ámos fejle­ményét Németh Miklós mi­niszterelnök is, aki később, de ugyancsak napirenden . kívül kért szót. Kemény szavakkal beszélt arról, hogy ma Magyarországon a pártok nem programjaik hirdetésével versenyeznek egymással, hanem a kor­mányzat elleni kíméletlen támadásokkal. S teszik ezt úgy, hogy eközben maguk­nak is érdekükben áll a je­lenlegi kormánnyal megcse- lekedtetni a halaszthatatlan és súlyos lakossági terhet jelentő intézkedéseket. Le­A nap krónikájához tar­tozik, hogy az ellenzéki de­mokrata frakció ezentúl az MDF parlamenti csoportja­ként tevékenykedik, q létre­jött a szabaddemokraták frakciója is, miután Tamás Gáspár Miklós képviselővé választásával az SZDSZ-tag képviselők száma kettőre nö­vekedett az Országgyűlés­ben. Az Országgyűlés három­negyed ötkor befejezte első napi munkáját, mivel a lel­kiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyhá­zakról szóló alkotmány­erejű törvény vitájában több, a törvényt módosí­tó javaslat hangzott el. En­nek értékelését a szakbi­zottságnak kiadták. A tör­vényjavaslatról ma hatá­roz a parlament. Hattyúdal*! Horváth István lemondá­sát értékelve, az összes hír- ügynökség emlékeztetett aa ügy előzményeire, hangsú­lyozva, hogy a „Dunagate" miatt több ellenzéki párt már a botrány kirobbanása óta követelte a minüsztter távozását. A jelentések is­mertették Horváth felszó­lalásának főbb gondolatait* a Reuter pedig a beszéd alaphangját „dühösnek-’ mi­nősítette. A belgrádi televí­zió azt emelte kii, hogy a belügyminiszter ugyan elis­merte felelősségét, de azt mondta: az új nemzetbiz­tonsági törvény beterjeszté­sét az ellenzék akadályozta meg. Az Országgyűlésről tudósított: MTI, Kolaj László, kép ejt: Rigó Tibor l

Next

/
Oldalképek
Tartalom