Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
1990. JANUÁR 22., HÉTFŐ NO(ÍRAI) 3 Németh Miklós interjúja (Folytatás az 1. oldalról.) — Nem. Én az elolvasott elemzésekből nem jutottam ilyen következtetésire. Persze lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok belügyi szakember. Egyébként a kormányzat a titkos eszközök alkalmazását 1989. október 23. után megtiltotta a pártokkal kapcsolatos információik szerzésében és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta. A pártokról szerzett információk gyűjtését ki engedélyezte? — A Minisztertanács a Belügyim nisztéri um számára 198'9-ben alapvető fel- adatokat jelölt ki. Ez az alkotmányos rend védelme, a belpolitikai stabilitás, a békés átmenet segítése volt. Ennek alapján a Belügyminisztérium határozta meg a feladat teljesítésiének módját- az ehhez szükséges információk szerzésének tárgyát és eszközeit. Persze rendkívüli esetekben más a helyzet. 1989-ben hárem olyan esetre emlékszem, amikor a belügyminisztertől speciális belbiztonsági munkát kértem. Először: június 16-a, a (Nagy Imre-temetés alkalmából, amikor a temetés előtt rendkívül feszült hangulatban nem volt kizárható; hogy súlyos provokációkkal, vagy erőszakos cselekményekkel megzavarják az eseményeket. Csak illusztrációként említem- hogy engem is életveszélyes fenyegetés ért, hogy amennyiben elmegyek a temetésre, akikor Király Bélával együtt megölnek. Másodszor: 1898. október 23*a előtt kértem hasonló biztonsági-védelmi feladatok ellátását megalapozó információszerzési munkát. Harmadszor: november folyamán kértem ilyen jellegű munkát, amikor a békés átmenet veszélyeztsté~é- re irányuló szervezett akció szándékát és előkészületeit jelezték számomra. Tehát a pártok, vagy annak egyes tagjai is a belbiztonsági információiszerzés tárgyává válhatnak, ha veszélyeztetik az alkotmányos rendet- vagy a békés átmenetet. On biztos abban, hogy kizárólag ilyen esetekben gyűjtött információkat a pártokról a belbiztonsági szolgálat? — Az SZDSZ és a FIDESZ által átadott anyagok tanúsága szerint máskor is. És önnek erről nem volt tudomása? — Nem tudtam, hogy ilyen tevékenység rendszeresen folyik. És csak zárójelben jegyzem meg, nem kis megdöbbenéssel kellett megtudnom a nekem átadott .dokumentumokból, hogy a nekem, vagy a kormány egyes tagjam-ak pím- zett levelek tartalmát is előbb ismerték meg mások- mint maguk a címzettek. ön átfogó szervezeti átalakítást tart szükségesnek. Indokai? — A pártállami maradványai sürgős eltakarításra várnak. Az állambiztonsáigi szervezet a monolitikus pártállam egyik alappillérét jelentette, a múltban túlsúlyos belső védelemtmel. A rendszer logikájából következően egy nagy szervezetbe koncentrálódott a kémelhárítás és az eltérő funkciót megtestesítő hírszerzés is. Egv . biztos: nap iáinkra átfogó koncepcióváltás szükségessége rajzolódik ki. Nyilvánvalóvá vált. hogv indokolta kormányzat törekvése egv nemzetbiztonsági törvény- mielőbbi megalkotására. Mint ahogy indokolt az egész nemzetbiztonsági tevékenység koncepcionális újragondolása is- és a tevékenység elhelyezése a modern jogállamiban. A Magyar Köztársaság titkosszolgálata inak munkáját is elsősorban a nemzetközi feltételek determinálják, a konikrét cél viszont a nemzeti és csakis a magyar nemzeti érdekek szolgálata lehet. Végezetül: hogyan foglalja össze a legsürgősebb teendőket? — Az ügyészi vizsgálat lebonyolítása, döntés a belső biztonsági részleg sorsáról. A törvény-előkészítő munka felgyorsítása, ezen belül a parlamenti felügyelet kialakítása megfelelő állandó bizottság felállításával. A Nemzetbiztonsági Hivatal megszervezése a jelzett elvek alapján, a hírszerző szolgálat elválasztásával. A személyi, állomány meghatározó többségét kitevő, törvényesen és szakszerűen dolgozó munkatársakat biztosítani kéll a kormány és az állampolgárok bizalmáról. Az esetleges törvénytelenségekért, vagy a (kormány politikájával össze nem egyeztethető akciókért szigorú felelősségre vo-ná6t kezdeményezek. Ugyanakkor nem engedhetem- hogv nemzeti érdekek sérüljenek felelőtlen lépésekkel, hogy személyes elégtétel, vagy éppen külföldi titkos- szolgálat befolyása motiváljon. Á belbiztonsági szo!gálat sorsáról — az átszervezési munka keretében — késedelem nélkül dönteni fogunk, A belbiztonsági szervezetet megszüntetjük; az állomány a belügyi munka más területein, például a közbiztonság fenntartásában hasznos szerepet tölthet be. Ezt átképzéssel is segíteni (kívánjuk. A megszervezendő Nemzetbiztonsági Hivatalban kell foglalkozni az alkotmányvédelemmel, a kémeliháríitással és a nemzetközi terrorizmus elleni harccal. A hírszerzésnek önálló szervezetben kell majd működnie. Miért népszerű? Kötőanyagok nélküli brikett A Német Demokratikus Köztársaságból importált, jellegzetes alakú brikett az elmúlt évtizedek során nagy népszerűségre tett szert hazánkban. Sok jó tulajdonsága közül leglényegesebb nagy fűtőért éke. Sajnos, e tekintetben hazai tojásbri- kettjeimik nem veszik fel' vele a versenyt. Mii ennék aa oka? A Magyarorstzágon gyártott tojásbrikett kőszénből és régebben képződött barnaszénből késéül; oly módon, hogy a szárított szénporhoz vagy -darához különféle kötőanyagokat kevernek. KötőanyagúII általában szurokport, kátrányt, bitument, lisztet, vagy egyéb növényi eredetű anyagokat hasiZnálnak. A gőzzel fűtött keverőkiben képlékennyé gyúrt masszát olyan hengerpárok közé bocsátják, melyek a jót Ismert tojásformát alakítják kii, négyzet- cenfliméterenként 50—100 kg nyomással. A kötőanyagok alkalmazásának számos hátránya van. Részben erős korom- képződéssel égnek el, és ezáltal rontják a tüzelőberendezés hőátadó képességét, részben pedig, növelik a brikett hamutartalmát, ezáltal csökkentik fűtőértékét. E hátrányok miatt tértek át egyes országokiban —, s ma már Magyarországon is ezt az utat kezdjük járni — a kötőanyagok nélküli brikettek gyártására. A kötőanyag nélküli brikettekben a szemcsék szilárd és időálló összekapcsolódását elsősorban a sajtolásikor alkalmazott nagy — négyzet- tm centiméterenként 1000—2000 kg — nyomás hozza létre. De gondosan kell beállítani a szén nedvességtartalmát és vegyi ösisizetételét is. A szénporfajtták kiivála sztása sem közömbös-, leginkább a fiatalabb korú barnaszenek és különféle lignitek «alkalmasak a kötőanyag nélküli briketfezésre. A sajtolásra kerülő szénpor víztartalma 17—18 százaléknál nem lehet több, ezért a megfelelő szemcse nagyságúra felaprított, mint* egy 40 százalék nedvesség- tartalmú szenet először szárítani kell. A szárítóból a présekbe kerülő szénpor és az onnan kikerülő brikett mintegy 80 C-fokos. Ebben az állapotban még nem szállítható, mert nincs meg a kellő szilárdsága, s a meleg állapotban raktárban, vagy vasúti kocsiban felhalmozott brikett szétporlik és begyullad. Különleges berendezéssel előlbb 30—40 Cél- siius-fokra hűlik tehát, s csak ezután indulhat el a szállítmány messzi útjára. Így készül a téglatest alakúra préselt, sokkal népszerűbb „német brikett”. B. I. Beindult a különböző pártok választási kampánya, „hadjárata”. A pártok — és jelöltjeik — propagandája középpontjába az igazság — „csakis a teljes igazság" — igéjének hirdetése kerül majd. A nagy kérdés természetesen az, hogy mi az igazság; a valóságként feltüntetett képben tükröződik-e az. Triviálisan — kissé leegyszerűsítve — az az igaz, ami nem hazugság. A választók bizalmára minden bizonnyal csak az számíthat, aki nem hazudik, és erről választóit meg is tudja győzni. Sajnos tapasztaljuk, hogy egyes pártok fondorlatos eszközöket vetnek be a választók megnyerésére — a siker érdekében —, félrevezetésükre. Az új elit pártok részéről különösen nagy a hajlam a múlt — a valóban elkövetett — hibáinak felnagyítására, a vállalható értékek lebecsülésére, a valós helyzet eltorzítására. Igaz lehet-e például — olvasható volt a minap a NÓGRÁD- ban egy balassagyarmati összejövetelen elhangzott kinyilatkoztatásként —, hogy az Ipoly menti ipari üzemek csődje törvényszerűen bekövetkezik. Igaz lehet-e a mezőgazdasági szövetkezetek felének vesztesége. Demagógiának jó ,— ami mögött a szándék teljesen világos —, a valóság viszont teljesen más. A kialakulatlanság napjait és hónapjait éljük. Nem tudjuk pontosan, hogy mi az érték és mi az érdek. Ki mit tart értéknek és érdeknek. önkritikusan el kell ismerni. hogy az egypártrendsze- rű társadalomban a valóság megszépítésére — a gondok eltitkolására — volt hajlam. Nagy hiba volt. Ma meg annak a bizonyos lónak a másik Oldalán vagyunk; a,z ellenzéki pártoknál aiz is fekete. ami fehér; annál jobb, minél rosszabb. Rossz indulatú sugallatok ezek. Voltak hibák és vannak hibásak, voltak bűnök és vannak bűnösök, de vannak büntetlenek és tiszták is. De nem olyan szereposztásban — mint ahogy az ellenzékiek ezt próbálják beállítani —, hogy a korábbi párt tagjai a bűnösök, akik egy valóban rosszul működő rendszerben is igyekeztek tenni; az ellenzékiek a tiszták, akik nem sokat tettek, mondván nem tehettek. Vannak vezetők, akik visszaéltek a hatalmukkal, jogtalan előnyökre — sőt nagy vagyonokra — tettek szert. Éppen ezért egyetértek és támogatom a vagyonelszámolást. a szükséges felelősségre vonást. De azt hiszem, hogy a „másik oldalon” is szükség van az effajta megméretésre; azoknál, akik a „40 év csődje” idején váltak vagyonossá, és akik ma oly hitelesen szónokolnak a szegénységről, akiknek sorsa ettől ugyan még nemigen fordul jobbra. Ügy gondolom, a szenzációt jelentő bűnbakkeresésről, de méginkább a politikai ellenfelek lejáratásáról, az indulatolt felkorbácsolásáról van inkább sző. Óriási zavart — és nagy veszélyt — látok az egyre inkább terjedő szembenállás felerősödésében. A társadalmi konszolidációnak nem sok jele látszik. Pártok között, párton belül egyaránt dűl a harc. Az SZDSZ a radikális privatizálás, a magántulajdon mindenekfelet- tiségét vallja, az MDF a privatizációt a gazdaság oligarchikus burzsoáziája — a menedzserburzsoázia — kialakulása melegágyának tekinti. Az MSZP — reálisan —r a tulajdon egymásmellet- tiségének szükségszerűségét vallja. A ^kisgazdapárt a földtulajdon „korszerűsítését” a mezőgazdasági nagyüzemek felszámolásában látja stb. Nem kevés a véleménykülönbség a pártokon belül sem. Kettészakadt az SZDP, a kisgazdapárt, ismert az MSZMP—MSZP viszonya. A politikai, társadalmi pluralizmus keretei között ezek a véleménykülönbségek természetesnek tűnnek, v Csakhogy mindez nem erkölcsös politizálással — politikusokkal — folyik; másfelől ez egy monolitikus pluralizmus, mely szerint mindenki úgy gondolja, hogy az az igaz, amit ők mondanak. A békés átmenet kezd veszélybe kerülni. Csak utalnék a Vasárnapi Újságban elhangzott Csurka-féle jegyzetre, „terror, katonák, vér és végső összeomlás fenyegeti a nemzetet". Ez politikai dilettantizmuson alapuló mentalitás. Ezt a fajta szemléletet tükrözi a minap a NÓGRÁD-ban megjelent *— Balassagyarmaton egyik tanácskozáson elhangzott — kinyilatkoztatás is: „Vidéken *a kommunistákat még nem sikerült legyőzni”. Ugyancsak a NÖGRÁD hasábjain megjelent egyik „markáns” interjúban olvasom: „Remélem, nem hiszik, hogy elfogadjuk azt a tanácselnököt—elnökhelyettest —, akit 1989 őszén ejtőernyőztek a pártbizottságról.” Először is félvetődik a kérdés, hogy kinek is kell elfogadni? Néhány tucat tagot számláló pártnak, vagy a választóknak. Másodszor ez egy borzalom, egy fordított előjelű — többpárti — diktatúra, fenyegetés, félelemkeltés. Ez lenne a bibói demokrácia? Nem hiszem; Bibó azt mondja: „félelem- keltés nem fér össze a demokráciával”. Nem hiszek az olyan demokráciában, amelyben a tisztességtelen vádaskodás, gyalázkodás eszközével szentesítik a célt, de nem hiszek az olyan MSZP- mentalitásban sem, amely erőtlen prédikációkkal,, vagy éppen hallgatással nyugtázza az igazságtalan vádaskodásokat. Persze nagy hiba lenne a mindent támadó ellenzék csapdájába beleesni. Ilyen társadalmi, politikai körülmények között — amikor politikai közéletünk egyre inkább „zemélyeskedővé válik, minden politikai sport- szerűséget nélkülözve — helyénvaló az a kérdés is, hogy a választók tudnak-e igazán választani. Mi mellett, ki mellett kötelezzék el magukat. Különösen akkor, ha minden párt a nép érdekeit hangsúlyozza, amikor minden párt a kisemberek pártjaként definiálja önmagát. Itt vap, a nagy. politikai csapda kiásva; a népre hivatkozva,. a saját párt érdekeit helyezik előtérbe, hiszen „győzni” akarnak. Meggyőződésem, hogy az . anarchia, a tragédia csak a nép, a választók győzelmével ^ kerülhető el. Ha legyőzi az előítéleteket, a félelmetfkel- tőket). Ha a politikai szószátyárkodás helyett a gazdaságra összpontosít, hiszen egy gazdaságii csőd az eddig elért demokratikus folyamatok eredményeit is elsodorhatja. És még valamit: nem kellene talán mindent lebontani, A feszültségek ellenére is — amelyek nem elsősorban helyben keletkeztek, Balassagyarmaton, a környező falvakban — azért vannak ép és szép falak is, amit a bírálóknak is észre kellene ven mi (gáz-, telefon-, szennyvíz-, víz-, lakásépítés-, közoktatás-, (közművelődés-, egészségügy-fejlesztés sitb). Forgó Imre A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésébe« készül a salgótarjáni szennyvíztisztító, melynek teljes beruházási költsége százhetvenmillió .forint. Jelenleg a 4. számú utóülepítő alaplemez betonozásán dolgoznak az építőipari szakemberék. —Rigó— i Választási kampány elé! Demokratizmus, vagy fordított előjelű diktatúra!
