Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-13 / 295. szám
1 J 2 NÓGRÁD 1989. DECEMBER 13., SZERDA Az MSZP városi értekezlete Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) lett meditálni, hogy legitim-e ez a testük-' hanem az volt a tét : * csz-e párttagság. Az összcmglaló a gondok között említette, hogy a viták nem a párton belül folytaik, a megfogalmazás szerint a radikális tagozat véleménye sok embert elfordított a szerveződő párttól. Ami pedig az eredményeket illeti: a volt járás területén 440 tagja van jelenleg az MSZP-nek, huszonegy alapszervezet jött létre. A rétegjellemzők felidézése mellett kitért Plachy Péter arra is, hogy a városi apparátus minden tagja december 1-től felmondási idejét tölti. A közeljövő legfontosabb feladatait a pártszervezés fel- gyorsításában, az új testület létrehozásában jelölte meg. Az utóbbihoz hozzátette: ez feltétlenül szükséges, hiszen meg kell szüntetni az ideiglenes állapotot. A feladatkör kiegészül a választásokra való koncentrálással, valamint azzal, hogy a politikai és a választási programot január közepén újabb pártértekezlet vitassa meg. A vita megkezdése előtt a tanácskozás úgy foglalt állást, hogy elsőbbséget ad a platformok és a tagozatok véleményének, így elsőként a radikális tagozat képviseletében Turóczi János lépett a mikrofonhoz. Szenvedélyes hangú beszédében megvilágította az elvi nyilatkozat több megállapítását, s a nehéz helyzet okai között azt is említette: Salgótarjánban a párt frontemberei többször is köpönyeget váltottak. A kongresszus kapcsán megjegyezte: a küldöttek mindenkinek tapsoltak, csak azoknak nem, akik mondtak is valamit. Hazatérve pedig a reform élharcosaiként léptek fel, s ennek Salgótarjánban nincs hitele. Turóczi János az elvi nyilatkozat legfontosabb tételeit idézve sorolta a szükséges változások feltételeit. Megjegyezve azt is: a megújuláshoz hozzátartozik a városi vezetés teljes cseréje. A radikális tagozat tagjai kérdések sokaságára válaszoltak ezek után. A megjegyzésekből épp úgy kiolvasható volt — miként a későbbi vitából is — egy-egy részkérdésben a teljes szembenállás, mint az azonosulás. A sok egyetértői legföljebb a hangvételt, a stílust kifogásolta, nagyobb toleranciát sürgetve. Dr. Fekete Mihály hozzászólásában a további tag- szervezésre hívta fel a figyelmet és érvelése szerint nem lehet előre nyilatkozni arról, hogy kivel léphet az MSZP koalícióra. Dr. Bőviz László többek között így fogalmazott: a párt kompromisszumok eredménye. S ha ezt létrehoztuk, mielőtt elérkezne a fő cselekvés ideje, ne kezdjük ki belülről önmagunkat. Óvott a „köpönyegforgató” címke könnyelmű' osztogatásától is. Lakatos József visszautasította a kongresszusi küldöttek munkájának felületes minősítését, majd azt hangsúlyozta: Európában sem leheti felmutatni olyan pártot, amely oly nagymértékben szakított volna múltjával, mint a mai párt. Kifejtette azt is: akik úgy vélik, hogy a hatalmi pozíciót kívánják őrizni a vezetők, azok nem ebben az országban élnek, hiszen az egykori apparátusi dolgozóknak már munkahelyük sincs. Varga László szerimt érdemes elgondolkodni a radikális tagozat elvii nyilatkozatán. Ami azonban a átílusft illeti: „így politikát nem lehet eladni". Szemléletesen érvelt amellett is: a párt csiak olyan gazdasági programmal lehet nagy, amire figyelnek az emberek. Sós Károly szenvedélyes hangon a párt,szervezés gondjairól, a régi káderek betartó gáncsoskodásairól szólt. Szalánczai György szerint október elején más volt a helyzet, mint ma, nehogy „elaludjunk”. Mint mondta, a radikális tagozat nyilatkozata vitaanyag, jó lenne, ha a többi platform is ilyen markánsan fogalmazná meg nézeteit. Számos javaslatában kitért arra is, hogy a gyakorlati munka érdekében milyen munkabizottságokat., szakértői csoportokat kellene létrehozni. Kevesebb szóra, több tettre volna szüktség — érvelt Kristóf Ernő. Ma könnyű kiabálni, a szélsőséges kinyilatkoztatásokat azonban meg kell gondolni, mert politikai harcról van- szó. Együttes' szolidaritás és cselekvés nélkül pedig egyetlen párt sem képes csatát nyerni. Losonczi Tamás kérdéseket sorolt, s ezekre rendre igennel felelt. A válaszok mind azt, igazolták: joga van a kisebbségnek is kezdeményezni, véleményt nyilvánítani. Füzesi István a gazdaságra hívta fel a figyelmet,, majd azt hangsúlyozta : a párt vitában alakúüsa a véleményét, azt azonban képviselni kell. A nézetek gyökere pedig nem az es^me, hanem a valóság. Id. Tolmácsi Ferenc a tagszervezési hiányosságokra hívta fel a figyelmet, s tett javaslatot a hatékonyabb módszerre. Ö its véleményt nyilvánított a radikális tagozat elvi nyila tkozaitáról1: Sok értékes dolgot mondanak, de legyenek toleránsak. Hallgassák meg azt is, miit mondunk, a választ pedig a pillanatnyi rögtönzés helyett fontolják meg. Sarló Béla fontosnak mondotta, hogy az ideiglenes vezetést legitim testület váltsa fel, majd a tagszervezés és a választásokra való felkészülés teendőivel foglalkozott. A rövid, lényegre törő összefoglalóban Plachy Péter néhány konkrét megjegyzésre is reagált. Többek között kifejtette, az ideiglenes intézőbizottság mindig is átmenetinek tekintette magát. Vitatkozott néhány bántó megjegyzéssel, majd arra! szólt: korábbi nyilatkozatának szellemében az új vezetésben nem kíván tisztséget vállalni bár a párt aktivistája marad. Erre az a meggyőződés vezette, hogy hiányzik az új vezetés országosan és megyei szinten is. Az elnöklő Czene Gyula megköszönte az ideiglenes intézőbizottság munkáját, felidézte a vitában tett fontosabb javaslatokat. Azokat, amelyeket a majdani, városi vezetés figyelmébe ajánlanak. Ennek eldöntése azonban csak igen hosszadalmas, indulatos vitában született meg. Olyan heves megnyilatkozások mellett, hogy a hozzászólások gyakorlatilag még a jegyzőkönyvben is nehezen rögzíthetők. Az alapkérdés: válasszon a pártértekezlet elnökséget és .tiszte ég vise löket, vagy hozzanak létre szövetségi jel(Folytatát ez 1. oldalról.) teni kell valakit, akkor az a többletköltséget jelentő bejáró munkás lesz! Fekete Gyulától tudjuk azt is, vannak eszközei az intézetnek és a tanácsoknak. Ezek közül is a legkiemelkedőbb (mert hosszú távon is legtöbbet nyújtó) a munkahelyteremtő beruházások támogatása, az átképzés, illetve — önálló munkahelyteremtésként — az újrakezdők kölcsöne, ieggel működő koordinációs tanácsot. Az utóbbira tett javaslatot a 105 tagot számláló SKU-alapszervezet megbízásából Babus Gyula, s ezt támogatta a radikális tagozat is. Az előbbi, eredeti javaslatot pártolók az operatív munka igényével érveltek, mások a szövetségi megoldás előnyeként több más mellett azt hozlták fel: a tagság a delegálással közvetlenül vese részt a vezetésben. Számos részletkérdést illető módosító javaslat, emelkedett hang, személyeskedés, bocsáinattóé- rés, kivonulás a teremből „Ebből nem kérek!” felkiáltó s'siá 1 — mindez hozzátartozott a vitához. A már véget érni nem akaró civódást követte a szavazás. Több menetben, lehangoló külsőségekkel. Először az alábbi eredmény született: az eredeti javaslat mellett 105-en, a szövetségi megoldás mellett 96-an foglaltak állást. A kicsi különbségre való tekintettel, Fehér Zoltán megjegyzése szerint az egyik fél megsértődik — folytatódott tehát az újabb vita. Aztán újabb szavazás, nem egészen olyan módszerrel, mint, ahogy az az alternatív javaslatok esetében szokásos. Az eredmény: 126 igen a szövetségi megoldás, azaz, a koordinációs bizoftság mellett, 98 párttag támogatta az elnökség létrehozását. Csakhogy furcsa a számtan. Egy összeadás — a tartózkodásokat is beleértve — és kiderül: a második menetben „többen szavaztak”, holott az emberek inkább elmentek, mintsem visszajöttek. A tényeken ez nem változtat: december 18-án majd összeül a mostani döntés szellemében az alapszervezetek del egá 11 jai ból 1 ét r eh qza n dó koordinációs tanács. A másik valóság: vagy a szavazatszámláló bizottság, vagy a Szavazó tagság nem állta helytzett magaslatán. Vita után nyílt szavazással — látható többséggel — a pártértekezlet állást foglalt abban, hogy szükség van megyei vezetésre, mégpedig ugyancsak szövetségi jelleggel. Végül egy prózai kérdés. Az ideiglenes intézőbizottság megszűnt, új vezetés csak a jövő héten lesz. A felkiáltás szerint: „Ki nyitja tói holnap a Háziad, kinél lesíz a kulcs?” Az apparátus már nem dolgozik, ez a tény némi munkajogi vitát is kivált. Az MSZP irodája azonban ezekben a napokban is nyitva lesz. Plachy Péter így nyilatkozatit: — Kötelességem, hogy az új vezetésnek mindent tisztességgel átadjak. Így éreznek munkatársaim is. Kelemen Gábor amit a vállalkozni kívánók kapnak. (A megyében 266 jogosultból 135 már megkapta; Pásztón és környékén ez a szám 48, közülük harmincketten kezdhettek hozzá vállalkozásukhoz a kölcsön birtokában.) Ezeket a beruházásokat az állam finanszírozza, s olyan megyéknél, mint például Nógrád, Borsod és Szabolcs, ahol a helyzet súlyosabb, évi százmillióval toldotta meg az állam a felhasználható keretet. 0 sült galamb nem repül (Tanulságaim az MSZP városi értekezlete után) Az idei pártértékezletek közül a legrövidebb ideig — 16 órától mindössze 20.40-ig — elhúzódó értekezés számomra és reméljük sokak számára igen sok tanulsággal jár. Meg kell tanulnunk együtt élni a párton belüli sokszínűséggel, a vélemények különbözőségével. Tanulnunk és gyakorolnunk kell a toleráns magatartást, szoknunk kell a viharos vitát. Meg kell tartanunk a vitatkozókedvet. de szükséges tanulnunk a politikai vitakultúrát. Tekintsük természetesnek, hogy bárki, saját ízlésének megfelelően ,,fűszerezhetii” mondanivalóját, csak vigyázzon arra. nehogy ehetetlenné váljon. Fogadjuk el, hogy értelmes és nem érzelmes viták jelenthetnek előrelépést. Profikra van szükség, hogy „csatát” nyerjünk! És így tovább, és így tovább. . . Mindezeken túl számomra mégis a legfőbb tanulság. hogy a párt politikai munkájában ezentúl nem lehet különbség felada<- meghatározók és -végrehajtók között! Nincs és nem lesz apparátus — fizetett forradalmárok —, akik majd megoldják, akiktől számon kérhetünk, akik számon kérhetnek akik hatalmi szóval élhetnek! Nincsenek és nem lehetnek — s remélem nem is lesznek — ügyeletes zsenik, mindenhatók, akik helyettünk, nélkülünk, de „értünk” teszik a dolgukat! Nekünk kell vállalkozni a politikai munkára, a meggyőzésre, a bizonyításra. a változtatásra, de tudni kell vállalni ezek következményét, eredményességét, vagy eredménytelenségét is. Sürgősen rá kell döbbennünk és döbbentenünk, hogy a sült galamb valóban nem repül! Rudinszky László MSZP-tag Halmozottan hátrányos helyzet Megszakítjuk a tárgyalásokat Az MSZP megyei ideiglenes intézőbiz.ottsága a napokban pályázatot tett közzé a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatói posztjának betöltéséről, és le kívánja zárni a főszerkesztői pályázatot is. Ezekkel a lépésekkel a testület megakadályozta, hogy a megyei napilappal kapcsolatos vezető pozíciók — a semlegesség személyi garanciáit biztosítandó — politikai egyeztető tárgyalások útján kerüljenek betöltésre. A NÓGRÁD ügyében petíciót benyújtók a csaknem két hónapja tartó huzavonát úgy értékelik, hogy az MSZP megyei vezetése időhúzó taktikát alkalmazva visszaélt az aláírók és a közvélemény türelmével, majd pedig végérvényesen tanúbizonyságot tett a kompromisszumokra való képtelenségről. Mindezek miatt a további tárgyalásokat értelmetlennek látják és a maguk részéről megszakítják. Egyidejűleg nyomatékosan leszögezik: Az ország sok helyén — egyebek közt a nógrádi kezdeményezés hatására — sikerült mindenki számára megnyugtatóan, a semlegesség kritériumai szerint rendezni a megyei lap helyzetét. E helyeken azonban nem hiányzott az MSZP előretekintő hozzáállása. Szilárd meggyőződéssel vallják, hogy a nyilvánosságról folytatott nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon a megyei lapok kérdésében a petícióban foglalt, vagy ahhoz rendkívül közeli megoldást munkálnak ki országosan ennek elébe menni kizárólag helyi elhatározás kérdése lett volna. Ilyen körülmények között a lapkiadó-igazgatói és főszerkesztői állás politikai egyeztető tárgyalások nélküli betöltése nagyfokú értelmetlenségre vall, a tényleges politikai viszonyok semmibevételét bizonyítja, és — a feltehetően abszolút lojális vezetőkön keresztül — az MSZP-éra utáni időkre is biztosítani törekszik a párt korlátlan befolyását. Mindezek miatt a petíciót benyújtó szervezetek kénytelenek kijelenteni, hogy eleve bizalmatlanok azokkal szemben, akik esetleg konszenzus nélkül is hajlandók elfogadni az igazgatói, illetve főszerkesztői kinevezést, hiszen funkcióba kerülésükkel automatikusan elhatárolják magukat a petíciótól, és ezzel együtt az aláíró politikai tömörülésektől. Előre- bocsátják, hogy ha a megyei lapokat a nemzeti kerékasztalon kimunkált megoldás kiveszi az MSZP kezéből, az új lapgazdánál azonnal érvényesíteni törekszenek bizalmatlanságuk konzekvenciáit. Az aláírók rendkívül sajnálják a NÔGRÂD-dal kapcsolatos tárgyalások elhúzódását, eredménytelenségét, de ezért és ennek valamennyi következményéért kizárólag az MSZP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottságát tartják felelősnek. MDF salgótarjáni szervezete MSZDP Nógrád megyei szervezete MSZP salgótarjáni radikális tagozata SZDSZ salgótarjáni csoportja Á tárgyalások mégsem folytatódnak? A megyei lup november 28-i számának első oldalán Részleges megegyezés a NGGRÁD ügyében címmel jelent meg a petíciót benyújtó pártok és az MSZP megyei ideiglenes intézőbizottságának közös nyilatkozata, melyet a felek képviselői együttesen fogalmaztak meg. Idézet a közle- rnényből : „A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy az MSZP a parlamenti választásokig, illetve a háromoldalú egyeztető tárgyalások befeje'ztéig tulajdonának tekinti a lapolt. Ugyanakkor a pártok leszögezték : a szerkesztőség önálló, független alkotóműhely, melynek munkájába az MSZP nem avatkozik bele. Egyetértettek abban, hogy az MSZP páíváizatot hirdet a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatói posztjának betöltésére, s ezzel párhuzamosan meghosszabbítja a főszerkesztői pályázat határidejét.” Mindezek alapján nehezen érthető, hogy a petíciót aláíró pártok tmért tesznek úgy, mintha csak a megjelenít pályázatból tudták volna meg a lapkiadó vállalat igazgatót posztjának, illetve a fősEerkeszrtői állásnak a meghirdetését. Az igazgatói pályázat kiírását egyébiránt a szerkesztőségi kollektíva szorgalmazta. A közvélemény hiteles tájékoztatása céljából elmondjuk, hogy a részleges megállapodásból a pártok kérésére maradt el annak deklarálása, hogy az MSZP „egy baloldali elkötelezettségű, szocialista lap keretében esélyegyenlőséget biztosít valamennyi más pátrt- nak, politikai szervezetnek”. Kérésüket azzal indokolták: nem kívánják, hogy az MSZP bárki számara is kegyet gyakoroljon. Ugyancsak felajánlottuk, hogy a néplapjelleg érvényesülését pártsemleges társadalmi szakértő bizottság biztosítsa. A pártok e javaslatunkat is elutasították. Ezek után vajon joggal illetik-e az MSZP megyei szervezetét „kompromisszumokra való képtelenséggel”? Fenti köt/Oeményüikben airról sem tesznek említést, hogy a személyi kérdések eldöntéséhez széles körű érdemi konzultációt javasoltunk, természetesen fenntartva a kinevezés jogát, a lápgaedát képviselő testületnek. Mint a megyei lapokról folytatott kerek asztal - megbeszélésből is kitűnik (láisd: Helykeresés, buktatókkal. Népszabadság, december 9., 16. old.), más helyütt sem oldódott meg még véglegesen e fórumok ügye. Az együttes gondolkodásból, „helykeresésből” — pedig úgy véljük — mi is kivettük részünket — egyebek közt — fentebb említeti elképzeléseinkkel. Nagyon sajnáljuk, hogy a megbékélést, közmegegyezést hirdető szólamzuhatag közepette a pártok eleve bizalmatlanok a leendő igazgatóval és főszerkesztővel szemben. anélkül, hogy szakmai munkájának minőségét megismernék. Végezetül ismét kénytelenek vagyunk a bevezetőben idézett megegyezésre utalni, amely így fejeződik be: „...a tárgyalások folytatódnak.” E közös megállapodástól való eltérésért nem nekünk kell válllalnunk a felelősséget a nem létező MSZP-éra után sem. MSZP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága
