Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-12 / 294. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON.. . telexen Érkezett... VASÓK FÓRUMA Levélírónk utánajárt: Miért késik a posta a Beszterce-lakótelepen? Minden év végén, főleg karácsony előtt megsokszorozódik a posta munkája, és a postások igyekezete, tehervállalása, lelkiismerete az, amely ilyenkor „észrevétlenebbé” teszi a feszült helyzetet. Így dolgozik a 8-as körzetben Csirke Lászlóné és Barna László kézbesítő is, és ennek igazán azok örülnek, akiknek a küldeményeket gyorsan, pontosan, mindig időben kézbesítették. Most új postása van a körzetnek. A lakók meg is értik, hogy szükség van a betanulási időre, de azt nem, hogy Csirke Lászlóné ne itt legyen továbbra is postás, hiszen őt már ..megszerették”. .. Levélírónk megkereste Nová.k Istvánt, az 1. sz. posta osztályvezetőjét is, akinek tolmácsolta az ittlakók kérését. .. A postai vezető megértést tanúsított, és egy kérést mondott el- Azt, hogy a „címzettek” türelmükkel, megértésükkel segítsék a posta munkáját, melyet előre is köszön a posta valamennyi dolgozója nevében. .. Levelezőnk — Ozsgyáni György — az Olvasók Fórumának segítségével „továbbítja” a posta kérését és előzetes köszönetét... Béke van, de késik a kiengesztelés... „ . . . Az 1956. december 8- án fél tizenkettőkor a Salgótarjánban történtekre én így emlékeztettem volna: a harangok megkondításával, az autódudák és a gyárak szirénáinak megszólaltatásával, a termelőmunka egy percre való leállításával Nógrád megye valamennyi üzemében, városában és településén, ezen a gyásznapon délelőtt fél tizenkettőkor.” Majd így folytatódik q| levél : „Azok, akik e soha el nem felejthető tettet elkövették, még csak nem is| nyilatkoznak, nagy nyugdíjat, fizetést kapnak, miközben az ország gazdasága tönkrement. Arra pedig nem jut, hogy a meggyilkoltak hozzátartozóit, a sebesülés által örökre megnyo- morodottakat kártalanítsák. Az áldozatoknak emeljünk emlékművet. . . " Jónás Péter Bárna Olvassák a madárvilág híreit... Varga Ferenc „Madárkalauz” című írásait elismeri és sokra tartja Sz. P. salgótarjáni olvasónk, amelyből a természet és madárvilágának a szeretete, megóvása érződik. A javaslata az, hogy ezeket az írásokat a gyermekeknek szánt összeállításnál közöljük például az „Úttörősarok”-nál. „Kérem tolmácsolják az írás szerzőjének jókívánságaimat. ..” fejeződik be a levél. Véradók köszöntése Szécsényben A NÓGRÁD november 28-i számában tudósított arról, hogy Szécsényben véradó ünnepséget tartottak. Gondolom, az esemény bővebb tájékoztatást is megérdemel. Sok-sok ember nem kis energiával járult hozzá az esemény sikeréhez. Manapság, amikor az emberek egyre inkább befelé fordulnak, szívet melengető érzés volt részesének lenni egy ilyen, komoly létszámot megmozgató eseménynek, amelyre nagy izgalommal készült a környék vöröskeresztes társadalma és a műsorban szereplők hada. Mert olyan esemény kevés van, ahol önzetlenül, fáradságot nem kímélve két megye összefog, hogy több, mint kétórás jutalomműsort adjon a véradók tiszteletére. Már fél 6-tól gyülekezett a környék apraja-nagyja, ezen a szép estén. Jó érzés volt látni a hagyományos népviseletbe öltözött fiatalo- kat-időseket, akik megtöltötték a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Otthon nézőterét. A kitüntetések átadása után kezdődött a jutalomműsor. A színpadon egymást váltották az együttesek. Tulajdonképpen nemzetiségi találkozó is volt ez az este. A Pest megyei községből, Nagybörzsönyből különautóbusz hozta a német ajkúak harmincfős küldöttségét. Ennek a kis településnek lelkes képviselői bemutatták, hogy népi hagyományaikat nem felejtették el e hazába érkezésük után több száz évvel sem. Az archaikus, ún. „buger” nyelven) előadott dalok, népi táncaik a Nógrád megyeieknek is bizonyították, hogy a Magyar Televízió egy vasárnap délelőtti, sötétre sikeredett falubemutatásával ellentétben élénk kulturális élet folyik ott, melynek „örökmozgatója” Győrök József nyugdíjas igazgató. Köszönet érte, hogy eljöttek Szécsény- be, ezzel isj emelve 30-ik véradó ünnepségünk jelentőségét. A megyénk képviseletében környékünkről fellépő együttesek, a nógrádsipeki dalosok, a rimóci hagyomány- őrző táncosok, a varsányi énekegyüttes és a szécsényi Boróka táncegyüttes nagvnagy sikert aratott, összességében különlegesen szép este volt. Köszönet érte mindazoknak, akik ingyen, önzetlenül hozzájárultak sikeréhez. Külön szeretném megköszönni a művelődési ház vezetőjének, Balogh Ferencnek és kollektívájának segítségét. Csak egyet hiányoltunk: yárosunk vezetőinek megtisztelő jelenlétét. B#Ua Tibor Szécsény, a Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőség tagja összeállította: Rácz András Csesztvén a Madách-kúria parkjában láthatjuk a nagy háromtörzsű krími hársfát, Madách kedvelt fáját, amely alatt oly sokszor Üldögélt és dolgozott. Eldőlt a helyszín Dél-Budapest lesz a Budapest—Bécs világkiállítás budapesti helyszíne, ha a rendezés jogát a Nemzetközi Kiállítások ' Irodájának1 (BIE) közgyűlése december’ 14-én Magyarországnak és ( Ausztriának ítéli. Mint ismeretes, a világkiállítás budapesti helyszínére helykijelölési és terület- rendezési tervpályázatbt hirdetett a Fővárosi Tanács, a kormány nevében a kormánybiztos, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. A pályázatra 24 titkos és jeligés pályamű érkezett. Mint Baráth Etele, a Közlekedési, Hírközlési) és Építésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az MTI munkatársának elmondta: a zsűri végül is Budapest déli részének két térségét, a Csepel-sziget északi csúcsát és a Lágymányosi-híd közvetlen környezetét találta a legalkalmasabbnak. A két terület egymással összefügg. Magát a kiállítást csak az egyik helyszínen rendezik meg, de a másik terület kihasználása isj célszerű, sőt szükséges is. Mivel olyán tervpályázat nem volt, amely egyedül képes lett volna minden követélménynek eleget tenni, ezért a zsűri csökkentett összegben két első díjat ítélt oda. Az egyik első helyezett a Szenczi Ottó vezette munkacsoport, ők a lágymányosi helyszínt tartják alkalmasnak, a másik első díjat Bálint Imre és alkotótársai kapták, ők a Csepel-szigetet jelölték meg helyszínül. A megosztott pályadíj 500—500 ezer forint. Mint ismeretes, a parlament döntése alapján — ha Párizsban december 14-én számunkra kedvezően határoznak — nemzeti bizottság alakul, az illetékes miniszterekből, a pártok és szakértői testületek képviselőiből. Ez a testület irányítaná az elvi munkálatokat. A természet csodái A pók, a nagy szövőmester Padlásokon, pincékben, a szobában és kint a szabadban egyaránt találkozhatunk pókhálókkal. A pókfonál anyaga egy sűrű folyadék, amely a levegőn azonnal fonallá szilárdul. Ez a fonál erősebb, mint egy azonos vastagságú drót, és sokszorta jobban nyújtható. A pókhálónak meg kell fognia zsákmányát. Ez két módon történhet. A pókok egyik csoportja ragadós váladékkal keni be a hálót. A ragasztóanyag sűrű, nyúlós folyadék, mely a levegőn cseppecskékké húzódik ösz- sze. A pókok másik csoportja viszont rendkívül vékony fonalból selyemvattát készít, amely a világ legfinomabb vattája. A zsákmányállat fennakad a selyemvattán is, a ragasztócseppen is. Kész a finom csemege, mely nyersen fogyasztandó! A háló készítésekor miért nem ragad oda a pók saját ragasztójára? A háló közepe száraz, nem ragasztós fonalból készül. Ugyanígy száraz fonalak a küllők is. amelyek a középpontból a háló keretéhez vezetnek. A pók csak a száraz részeken közlekedik, a lábán lévő horgocskákkal, sörtékkel. Hogyan szövi hálóját a mester? Először egy tartószálat készít. Felemeli pot- rohát és pókselymet lövell ki. A legkisebb szellő is elég, hogy a szálat felkapja, és továbbvigye. Ha a keresőszál nem tapad fel semmire, akkor a pók visszaszedi, megeszi, és újra feldolgozza. Mindez a játék addig folytatódik, míg létrejön egy híd. A szilárdsági vizsgálat után elkezdődik a küllők készítése. A pók munka közben gyakran meghúzogatja a hálót, ellenőrzi a fonalak feszességét. Végül a küllőket ösz- szeköti a háló középpontjában, és elkezdődhet a ragasztós fogószálak építése. A hideg kora reggeli órákban kezdődik a hálóépítés, s mire a melengető napsugár kicsalogatja a rovarokat búvóhelyükről, készen van a háló. Nem sokáig marad vadászatra alkalmas, mert a ragasztó megszárad. Na, de sebaj, akkorra már rajta van az egész napi elemózsia. A hálót mindennap. vagy minden másnap fel kell újítani. Az építőanyag nem vész kárba soha, mert a pók megeszi, és új fonallá dolgozza föl. Kitől tanulta a szövés mesterségét? Kitől kapta a többféle fonál alapanyagait? Hol szerezte a ragasztóanyagot? A legszebb, a legszabályosabb hálót a keresztes pókok készítik, a többség szabálytalanabb hálóval is megelégszik. Némelyikük bizony emberi szemmel su- tácskának tűnik, mintha fiatal pókok gyakorlóhálója lenne. Ez nem így van. a hálókészítés velük született képesség. A trópusokon találunk olyan erős hálót — átmérője hozzávetőlegesen nyolc méter — mely még a rigó nagyságú madarakat is zsákmányul ejti. Nagy Zoltán Farmok az örök fagy birodalmában Jakutföldön, a Kelet-Szi- béria északi részén elterülő nagy autonóm köztársaságban a kormány elfogadta a parasztgazdaságról szóló mintaalapszabályt. Mostantól kezdve bármely család, a városból a falvakba visz- szatelepülő család is létrehozhatja saját gazdaságát. Joga van arra is, hogy bérmunkásokat alkalmazzon egy szezonra, a betakarításra, vagy bármilyen hosszú időre. Ehhez normális munka- és életkörülményeket köteles biztosítani. Ha a falusi gazdaság tulajdonosa betegség, vagy öregség miatt már nem folytatja tovább a földművelést, vagy meghal, a gazdálkodás joga átszáll a család más tagjaira, és örökölhető. A parasztoknak átadott föld nagyságát a helyi feltételek és lehetőségek mellett a föld racionális kihasználása szabja meg. Így akarják Jakutiiában megoldani a távoli, elhagyott földeik hasznosítását és a lakosság élelmiszer-ellátásának javítását. APN Az orvos válaszol Ennyivel minden nő tartozik „Félek” jeligével érkezett olvasónk levele. Arról tájékoztat, hogy hasi fájdalmai miatt jelentkezett nő- gyógyászati rendelésen. Az orvos hüvelygyulladás következményének tartotta panaszait és hűvelykúpkeze- lést javasolt, mely után olvasónk panaszmentessé vált. „Most mégis kaiptam egy levelet a szakrendelőből, amelyben arról értesítenek, hogy saját érdekemben jelentkezzek a rendelésen, onkológiai vizsgálatom megismétlése céljából. Miért? Én panaszmentes vagyok!” Tiszteit asszonyom ! Kérem, hogy ne mulassza el az újabb jelentkezést. A vizsgálata során ugyanis az orvos elvégezte az onkológiai szűrővizsgálatát, amely vizsgálat ismétlését nyilvánvalóan — a szűrővizsgálat részének tekintendő — ún. dagan a tse jt- vi zsgá la tot végző orvos kérte. Hogy miért? Erről ejtsünk néhány szót. Magyarországon törvény írja elő, hogy minden nő- gyógyászati vizsgálat során — amennyiben 1 éven belül nem történt — onkológiai szűrővizsgálatot köteles a nőgyógyász végezni. Ezeket a vizsgálatokat panaszmentes nőkön az onkoló- gai szűrőállomáson (tbcgondozó épülete, Salgótarján) a tüdőszűréssel párhuzamosan végezzük. Ezentúl minden nőgyógyászati rendelőben elvégezhető és elvégzendő. Miért a nagy szervezettség? Azért, mert ezzel a vizsgálattal, ennek rendszeres végzésével megelőzhető a nők igyen gyakori, az életet súlyosan veszélyeztető betegsége: a méhnyakrák. Amennyiben egy 20 éven felüli asszony, leány évente rendszeresen jelentkezik onkológiai szűrésen, úgy felismerhetőek olyan kezdődő kóros állapotok a méhszájon, amelyek eltávolítása után rákos betegség nem tud kialakulni. Miből áll az onkológiai szűrés ? Elsősorban egy szokványos nőgyógyászati vizsgálatból, amely során a méh- test és a petefészkek vizsgálata történik. Ezt követi a méhszájról kis vattatamponnal történő sejtek „letörlése”, amelyeket laboratóriumi vizsgálatra küldünk. Harmadik lépésként pedig a méhszáját — vegyszerekkel letörölve — optikai eszközzel tekinti meg a nőgyógyász. Ezen vizsgálatsor rendszeres végzése garancia arra, hogy rákos betegség ne fejlődjön ki a méhszájon. Érdemes még arról szólnom, hogy az időben felfedezett, >rák előtti állapotok kis műtétes beavatkozás után tökéletesen és maradéktalanül meggyógyíthatóak, míg a kifejlett rákos elváltozásról ugyanez nem mondható él. Mindezek alapján tanácsolom levélírónknak, hogy jelentkezzék újra rendelésünkön, ahol pontosan tájékoztatják a vizsgálat megismétlését igénylő állapotról és elkezdik gyógykezelését is. Itt hívom fel minden 20 év feletti olvasónk figyelmét az évente elengedhetetlen onkológiai szűrés szükségességére. Ezzel minden nő tartozik magának és családjának is. Dr Hlinka Tibor
