Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

r -------------------------------—*—“—~" . M AI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve 8.50: A hét költője: Nemes Nagy Ágn-es 9.00: Napközben i 11.05: Hagyományápolók * 11.35: A kígyó pillantása, í 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Szemétlerakók... Trebitsch Péter műsora. 13.00: Klasszikusok délidöben 14.-05: Fölösleges milliárd ok földben- és levegőben. M. Szabó Bmre műsora. 15.00: Szépirodalmi figyelő 15.30: Zenei -tükör 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Miska bácsi negyed­órája. 16.30: Nyitni kék. Kisiskolások műsora. 17.00: Eco-mix. 17.30: Beszélgessünk zenéről. 17.50: A költészetről. 17.55: Ipargazdák i 18.05: Láttuk, hallattuk, ol­vastuk. 18.30: Esti magazin 19.15: Spoirtvi-lág 19.40: Bdkfalvy »Júlia népda­lokat énekel 19.50: Gong 20.00: Első kézből. 20.55: Húszas stúdió 22.00: Hírvilág 22.30: Üj Kompakt-lemeze­inkből. 23.23: Régi híres előadómű­vészek felvételeiből. PETŐFI RADIÖ: 8.05: R i v a-1 d a f én y ben- : Bilicsi Tivadar és Csákányi László ked­venc dalai. 9.05: iroda’mi világjárás 9.35: Dés László szaxofo­nozik'. 10.00: Magyarán szólva. 10.15: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: A férj ko­pogta*. 11.05: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. H.35: Sanzonok. 12.10: Nóták 12.53: Kis magyar néprajz 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... (Élő) 17.05: Kölyckrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter. 19.05: Vissza... Válogatás ifjúsági mű­sorokból. 19.35: Sikerlista. Film—zene— k ön y v—s zí n h á z. 20.05: Randevú a-Jókai klub­ban. 21.05: Bemutatjuk Lucio Dal­ia és Gianni Morandi közös lemezét. 21.45: ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 22.05: Rockújság í23.1U : sport híradó 23.20: Bemutatjuk John Patitucci: A sarkon című dzsesszlemezét. BARTÓK RADIO: 9.10: Hook Bertalan orgoma'- hamgversenye a Má­tyás-templomban. .10.25: Muzsikáról' versben, prózában. Déryné Széppa-taki Róza. 11.00: Zenekari muzsika. 13.00: Toll és mikrofon. 14.00: a kórusirodalom mes­termű veiből. 14.25: Magyar zeneszerzők 15.01: üj lemezeá-nikből. 16.Ó5: Közvetítés a genfi nagyszínházból. Beethoven: Fideiio. 18.30: Állatok — nálatok. Jáitékok. tanácsok, rejt­ve nye k gy erek ek he k ! 19.05: Follow me! Angol társalgás kez­dőknek! 19.20: Kommt mit! Alapfokú német társal­gás. 19.35: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét» (Élő). Közben : Kb. 20.45: Kő alól. Verseit elmondja: Ratkó József ♦ Kb. 22.00: Szimfonikus táncok 22.30: Régi olasz fúvós- muzsika 22.45: Rádiószínház Díszelgések. himnuszok és jelszavak. 23.29: A hét zeneműve. Kodály két Petőfi-kó- ru-sa (ism.) MISKOLCI STÜDIO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.20: Észak -imagyar- onszági krónika. 6.30: Hírek', lapszemle (Kossuth). 7.30: szó­vá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi összefoglaló és a más­napi műsor ismertetése. 16.30—18.30: Kereskedelmi, szol­gáltató. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak. 9.10: Előeste. Szovjet tévé-fűim. II/2. rész. 10.25: A HÉT (ism.) 11.25: Delta. 11.50: Képújság 16.05: Hírek 16.10: Déli video új ság. A szegedi körzeti stú­dió műsora. 16.20: Stíri. Hírek román nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. 16.25: Három nap tévéműsora/ 16.35: Mi legyek? Pályaválasztási műsor. 17.25: Számadás. Gazdasági negyedóra. 17.50: Esti mese. Pamacs és barátai. Cirkusz ósdi. Csehszlovák rajzfilm. 18.00: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörőjáték. Egri János műsora. 18.45: Reklám 18.55: Üj cim-cim. Irodalmi rejtvén y mű sor gyerekeknek. O Wilde: A canter- vMie-i kísértet. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Családi kör. Törések. 21.05: Panoráma. Világpolitika percrőii percre. 21.50: Reklám 21.55: Nyugat-berlini kollek­ció. 13 színes relief. 22.30: Híradó 3. TV 2.: Radványi Dorottyával és Aigner Szilárddal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Mozaik. Telefonos játék. 18.00: Hétfőn hatkor. 18.25: Gyerekeknek! Nils Holgersson csodá­latos utazása- a vadiiu- dakkal. NSZK-rajzfi'im- scirozat. Nyár a Lapp­földen (ism.) 18.50: Tv 2. 19.00: A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI 24. rész: Délutáni Ascotban (ism.) FF. 19.52: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora. Budapest Pécs Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport Kb. 23.00: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.05: Mezőgazdaságunk útjai. Sorozat. 16.35: Katonák műsorai. 17.25: Lukas reménye. Kisfilm. 17.45: Pozsonyi magazin. 18.20: Publicisztikai műsor. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Egész világ a fej fölött. Tv-film. 21.35: A varázslattól) megfosz­tott illem. Sorozat. 22.05: Az talán lehetetlen. Feliratos szovjet film. 2. MŰSOR: 16.15: Publicisztikai műscKT 16.35: Német nyelvtanfoíyam 17.00: Tv-állatként 17.25: A nap percei. 17.35: Dokumentumfilm. 17.55: Mi. a kis muzsikusok. Sorozat. 18.30: a hét eseményei ma­gyar nyelven. 19.00: jó tanácsok 19.10: Torna 19.30 : Híradó 20.00: sportvisszhangok 21.00: Portréfilm. Rudolf Dzurko 21.30 : Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Pantomim. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: őslények országa. Színes, magyarul beszélő ame­rikai rajzfiüm. Háromnegyed 6 és 8-tól : Országúti disco. Színes, szinkrond-zált amerikai akció film. — Kamara: Bamtán- •héjkeringő. Színes magyar fiimvígjáték. — Kohász: A ma­gányos zsaru. Színes, szink­ronizált francia krimi. — Ba­lassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: Szeressük egymást. Magyar film. Féi 4 és 8-tól: A bosszú börtönében. Színes, szinkronizóilt amerikai film. — Kamara: A höld ke­gyeltjei. Színes francia film- víg játék. — Bátonyterenyei Petőfi: Emmanuelle (iß). Szí­nes francia erotikus film. — Pásztó: Arany és vér. Színes, szinkronizált . spanyol1—francia történelmi ka-landfiäm. — Szécsény: A rémület éjszaká­ja (18). Színes amerikai hor­rorfilm. — Jobbágyi: Schy­nvan.sky kelepcében- (16). Szí­nes. szánk ron izéit NiSZK-beli k-rtmi. — Ersekvadkert : Halá­los fegyver. Színes amerikai krimi. — Rétság: Nem látni és megszeretni! Színes, szinkro­nizált amerikai film víg játék. L NÓGRÁDI TÁJAKON.. . TELEXEN ÉRKEZETT. .. Tájai vallanak az ember­ről. A kapcsolat kölcsönös. Az ember alakítja tájait, de a táj is formálja az em­bert. Ha az ember tájalakí­tása a természeti környezet rombolásába torkollik, a leg­jobb úton van afelé, hogy önmagát is elpusztítsa. Hi­szen ő is a természet ré­sze, ezért a természet tönk­retétele valójában önpusz­títás. Az ökológiai kataszt­rófa bekövetkezése, úgy tet­szik, csak idő kérdése, ha a mai vészes folyamatokat nem képes megállítani az em­ber. Ez. az egyik gondolat, ami fölmerül bennem, ha tájképeket nézek. A másik megjegyzésem táj és művészetek össze­függésére vonatkozik. Az irodalomban, a költészet tör­ténetében meglehetősen egy­értelműen rajzolódik ki az évszázadok során az a ha­talmas vonulat, amely re­mek tájleírásoikkal, tájver­sekkel áll előttünk. Itt kü­lönösen érzékelhető — pél­dául kiemelkedő erővei a romantikában — az a szán­dék Is, hogy a költő egy adott lelkiállapot kifeje­zéseként válását tájat, há­borgó tengert, szelíd pusz­tát, havas hegyormot és így tovább. Jelzésként em­lítem, Petőfi Sándor szá­mára a puszta a szabad­ság jelképe, ugyanez Ady Endrének a „magyar ugar”, a társadalmi elmaradottság állapota. József Attilának a „mesterséges táj”, a külvá­ros ugyancsak a megnyo- morítottság költői kifejezé­sének lehetőségét jelenti. Vég nélkül sorolhatóak a pél­dák. A zenében közvetettebb, de ugyancsak kimutatható ez a fajta összetartozás, bi­zonyos zeneművek csak bi­zonyos tájak formálta lel­kűiéiből születhetnek. Juhász Gyula annak ide­jén gyönyörű verset írt Magyar táj, magyar ecsettel címmel. Ez szintén nem­csak a tájról szól, hanem a benne élő ember sorsáról is. Ez a verseim adta az ötle­tet a rendezőknek, amikor a yiostani kollektív festmény- bemútató címéül ezt válasz­tották: Magyar tájak ma­gyar ecsettel. Ez a bemutató Salgótarjánban, a Képcsar­nok Csohány-termében vár­ja az érdeklődőket, akik így karácsony tájékán tíz festőművész képeiből válo­gathatnak. 'Maga a tájkép, a ter­mészet ábrázolása festmény­ben. grafikában először csak szerényen, háttérként tűnt föl a középkori képeken, de önállósulása már a rene­szánszban teljessé vált. Az impresszionizmus volt az az európai irányzat, ami a sza­badiban való festést (plein air) piedesztálra emelte, megteremtve a tájkép rfiű- fajának kiemelkedő jelen­tőségét. Ez a jelentőség, úgy tetszik, a stílusok változá­saival sem csökkent. Arról nem is szólva, hogy a nagy- közönség ma is szívesen vá­laszt a többi között csend­életet és tájképét az otthon belső díszítésére. Igaz, most már egyre borsosabb áron teheti ezt is. A jelen kiállításon bemu­tatott művek elsősorban a tájakban föllelhető harmó­nia kifejezései, gyönyörköd­tetni, megnyugtatni akar­nak, közérthető vizuális pillanatképeket jelentenek. Legalább rövid időre érde­mes elidőzni a szép fest­mények között, kikapcso­lódni a nyomasztó hétköz­napi atmoszférából, hogy ha nem is feledhetjük, leg­alább pár percre ne foglal­kozzunk a külső világ ijeszt­getéseivel, mindazokkal a reális veszélyekkel, amelyek a társadalom mai állapotá­ban reánk leselkednek. Ez a festménybemutató a bé­kességet sugallja, forma­és tartalomegysége magától értetődően valósul meg a képeken. Mintha ezekben a tájképekben az idő is egv hosszabban ' hallható csön­des dallam lenne, szerves része a vágyott harmóniá­nak. Nincsenek itt különös szellemi tornát igénylő, meg­fejtésre váró jelrendszerek. Magyar tájak vannak ma­gyar ecsettel, a szépség szol­gálatának jegyében. A bemutatón szereplő mű­vészek sem ismeretlenek az érdeklődő közönség számára. A tíz festő közül hárman. Fontos Sándor, Darabont Tamás és Bőd László már külön kiállítással is bemu­tatkozott a salgótarjáni Kép­csarnokban, a korábbi idők­ben. de Fodor József, Csuta György, Balogh Ervin, Hé­vízi Éva, Várkonyi János, Ugocsai Antal és Osváth Miklós műveivel is többször találkozhattunk a külön­böző kiállításokon. Hogyan látják a hazai tájakat a festők? A tema­tikus válogatás mindenek­előtt a meghittebb tájarco­kat válogatták ki erre a be­mutatóra. Sokszor megjele­nik képeiken specifi­kumként az Alföld, a dunántúli dimbes- dombos vidék, és itt-ott a hegyvidék. Természetesen a Balaton, a Duna. a tanyák, a szántók, az ősrégi Vadász- tó is ott van a képeken, a négy évszak fényváltozatai­ban. Érezhető, hogy a mű- vészek kedves tájaikról val­lanak, mintegy betekintést engedve nemcsak a tájak, hanem saját érzésviláguk intimitásaiba is. Megfestik nemcsak a földet, hanem a föléje. boruló nagv eget is. a friss kézzel rögzített be­nyomásokat, apróbb-nagyobb részletekben a hazát. S a haza barátságos képét, amit egyébként kezdünk nélkülöz­ni az elszabadult indula­tok közepette. T. E. Nemzetiségi klub alakult Legenden , Immáron húsz éve lesz, hogy kisebb-na- gyobb megszakítások­kal pávakör működik a majdnem nyolcszáz lelkes Legénden, ahol a község lakóinak fele szlovák ajkúnak vallja magát. A népfront országos kongresszusa után úgy gondolták néhányan, hogy a helyi HNF-szer- vezettel együtt alakul­jon egy nemzetiségi közösség is, ám végül az utak szétváltak. Az elmúlt hét végén más­fél száz megjelent, vala­mint a Magyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szervezetének és a megyei népfrontbi­zottságnak a képvise­lői jelenlétében meg­alakult a szlovák nem­zetiségi klub Legénden. A pávakor „mene­dzselése” - volna egyik hivatásuk, emelett azonban az anyanyelv gyakorlását, tanulását is szorgalmazzák majd. Terveik közt az első helyen áll — időrend­ben is amúgy — egy csehszlovákiai út. A Lo­sonc melletti Ruzinára a pávakör négy táncos­párja utazhat ki, ahol majd egy nagykürtös! táncpedagógustól ta­nulhatnak. A program ma még nem szedhető pontok­ba. igaz így nem- is fenyeget a veszély, hogy ez is csak egy újabb papírgyártó szervezetté válik.' De elképzeléseik közt sze­repel idősek szlovák klubjának működteté­se, ahol számtalan hasz­nos téma, mondjuk az állattartással kapcsola­tosak, ház körüli mun­kákhoz kapcsolódók lesz majd napirenden. De igyekeznek majd minden eszközzel a könyvtár tartalmas és meglehetősen gazdag szlovák irodalmát nép­szerűsíteni, mert ma még elsősorban a gye­rekek kölcsönöznek. (h—) A jaki templom Jak Vas megyében. Szom­bathelytől délnyugatra 14 kilométerre fekszik. Az év minden szakában turisták százai keresik fel a közép­kori építészet páratlan szép­ségű alkotását, a jáki temp­lomot. A templom építé­sének kezdete: 1214, stílu­sát a román stílusjegyek és a gótikus elemek össze­olvadása alakította ki. A mai formájában álló templom három építési kor­szakot tükröz. Mai formáját Schulek Frigyes tervei sze­rint 1896—1904. között foly­tatott restaurálás után nyerte el. A négykarélyos alakú Szent Jakab-kápol- na a templommal egy idő­ben épült. A jáki templo­mot közúton és vasúton is egyaránt elérhetjük. Köz­úton Körmend irányában a 86-os számú útvonalon Ba- logunyomig, ahonnan 5 ki­lométeres leágazás vezet Jákra. Vasúton a (Szombat­hely—Körmend vonalon Ják—Balogunyom állomá­sig. 'Szombathelyről me­netrendszerű autóbusz- járatok indulnak az Ady téri autóbusz-pályaudvar­ról. Felvételeinken a já­ki templom egy-egy rész­lete. Kép és szöveg: Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom