Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON Érkezett. .. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO 8.20: a hét zenemüve 8.50: A hét költője: Keszthelyi Zoltán 9.00: Napközben 11.05 := Hagyományápolók. Közreműködik : az Egyszólam együttes 11.34: Szobotka Tibor novelláiból. Próbareggeli. A kasztíláai kapu kulcs 12.45: Egy hazában. Ómolnár Miklós riportja 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Értékmegőrző. Jószolgálat. Szél Júlia riportja 14.35: Kóruspódium. A svéd Master Olovfskören énekel 15.00: az olvasás gyönyörűsége. Hegedűs Géza sorozata Rimái János 15.30: Zenei tükör ^ 16.00: Tizenhat óra 16.15: Miska bácsi negyedórája 16.30: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. 17.30: Beszélgessünk zenéről. Üjfalussy József műsora 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.40; Népdalok, nádsípon. dorombon, körtemuzsikán és citerán 19.50: Gong 20.00: Első kézből 21.öo: Húszas stúdió 21.10: Tárjátok ajtótok. VujicsiC9 Marietta ösz- - szeállítása Jugoszlávia népeinek irodalmából 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok! A telefonnál : Szilágyi János 23.30: Haydn: B-dúr szimfónia No. 51. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05 : Rivaldafényben : Francia sanzonok 9.05: A Zsebrádió-színház bemutatója. A zsoltár- éneklő madár. Tamás Menyhért kishangjátéka 9.24: Kálmán Imre operettjeiből 10.00: Magyarán szólva 10.15: A heavy metal kedvelőinek. Bemutatjuk a Loudness együttes 1986-os ..Lightning Strikes” című lemezét 11.05: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 11.35: Vukán György szerzeményeiből, 12.10: Nóták ‘ •• 12.53: Kis magyar néprajz. Telekesítés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Vissza. . . Válogatás ifjúsági műsorokból 20.00: összjáték. Korhatár: 1—99 21.05: Webbor-est a Madách Színházban. Részletek a József és az Evita című zenés játékából 21.50: Nóták gitáron 22.05: Rockújság VI. évfolyam 20. szám 23.20: Alom szárnyán, könnyűzene * BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Zenekari muzsika 10.00: Pászthy Júlia operaáriákat énekel 10.30: Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei mozgalom híradója, ism. 11.00: Romantikus kamara- muzsiika 12.05: Az osztrák rádió énekkarának hangversenye, a bécsi rádióban 13.00: Toll és mikrofon. Válogatás az elmúlt hét irodalmi műsoraiból 14.00: Zenekari muzsika 14.55: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Éle). Mészöly Katalin énekel. Szecsődy Ferenc hegedül, Schmidt Nóra és P. Szabó Anikó zongorázik 16.05: Busoni: Doktor Faustus. Opera hat képben. IIfi. rész 17.10: zenekari muzsika 18.30: Tört/rész. A demokrácia iskolája. Méloszi párbeszéd 19.05: Follow me! Angol társalgás kezdőknek 19.20: Kommt mit! Alapfokú német társalgás 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia kistermét (Élő) Csalog Gábor zongoraestje 21.30: Basszusáriák 22.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik 22.51: Magyar zeneszerzők 23.29: A hét zeneműve. Bach: 80. kantáta. Ism. MISKOLCI 6TÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55 : Napi ösz- szefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. 16.30—18.30: Kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Csongor és Tünde. Tévéjáték. 11/1. rész 10.30: A HÉT (ism.) 11.30: Delta. Tudományos híradó 11.50: Képújság 16.25: Hírek 16.30: Déli videoújság 16.40: Stíri. 16.45: Három nap tévéműsora. 16.55: Kuckó 17.45: Számadás. Gazdasági negyedóra. 18.00: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörő játék. Egri János műsora. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. 19.00: Új cim-cim. Irodalmi rejt vény műsor gyerekéknek. Mándy Iván. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Üj Nyitott Könyv. Százezer ős. 21.05: Panoráma. Világpolitika percről percre. 21.50: Reklám 21.55: iparterv. 22.45: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és Aigner S/zilárddal! 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. * 18.00: Hétfőn hatkor. 18.25: Gyerekeknek! 18.50: Tv 2. , 19.00: A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI'22. rész: Az ezüst- kain ál (ism'.) FF. 19 50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók » műsora. Budapest. Pécs Szeged. 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport Kb, 23.00: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.25: Mezőgazdaságunk útjai — sorozat. 16.55: Katonák műsora. 17.45: Pozsonyi magazin. 18.20: Publicisztikai műsor. 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00: Berta Garlanova asz- szony. Tv-játék. 21.30: A varázslattól megfosztott illem. Sorozat. 22.00: A mi dolgunk. Dokum entuimif i lm. 22.35: Szovjet dalfesztivál — felvételről. 2. MŰSOR: 16.00: Német nyelvtanfolyam gyerekeknek ! 16.30: Természetfilm. 16.55: A nap percei 17.95: Mi, kis muzsikusok. Tv-sorozat. 17.30: Szovjet bábfilm. 17.45: Fiatalok bűncselekményeiről. 18.05: Zenés műsor. 18.30: A hét eseményei ma- gyár nyelven. 19.00: jó tanácsok 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00 : sp őrt vis s zh a ng ok 21.00: A seneci kerámia. Dokum ent um fi lm. 21.30 : Híradó 22.00: Világhíradó 22.K: Az otthonihoz vezető út. Feliratos NDK-tv- film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től : ökölhancos. $zlne9 amerikai akciófilm. Háromnegyed 6 és 8-tól : Veszedelmes viszonyok. Színes, szinkronizált amerikai kosztümös film. — Kamara: Sodrásban. Magyar film. — Kohász: Krokodil Dundee 2. Színes ausztrál ka- landfilm-vígjá'ték. — Balassagyarmati Madách: A kutyám, Jerry Lee. színes, szinkronizált am e ri k ai k rlmdikomédi a. — Kamara: Az utolsó császár I—II. Színes olasz—francia történelmi tabló. — Bátony- terenyei Petőfi: Angyalszív (16). Színes, szinkronizált amerikai lélektani krimi. — Pásztó: A rémület éjszakája. (18). Színes amerikai horrorfilm. — Rétság: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag. Színes, szinkronizált amerikai k aland film. — Crsekvadkert: Éjszakai rohanás. Színes, szinkronizált amerikai „road- mowie”-komédia. — Jobbágyi: Aszok ásza. színes, szinkronizált francia filmvígjáték. TELEXEN Nem a pedagógusok belügye Közoktatás — újabb reformok előtt? Az 1980-as évek kezdetétől a közoktatás szinte folyamatosan a társadalmi érdeklődés középpontjában áll. Demográfiai hullám, oktatási törvény, pedagógusok helyzete és még hosszasan sorolhatnám azokat a témákat, amelyek szenvedélyes vitákat váltottak ki. Magyar eredefnt ondók Megjelentetik a magyar eredetmondák katalógusát, amely elsőként ad áttekintést arról, miként él a XX. század utolsó évtizedeiben az archaikus népi mitológia a magyar nyelvterületen — hazánkban, Burgen- landban, a Felvidéken és Erdélyben. Az Európa nyugati és keleti országaiban eddig megjelent ilyen publikáció a századforduló időszakából, legkésőbb a 30-as évekből származó eredetmondákat tartalmazza. A magyar katalógusban ismertetik a csaknem 2 ezer, ez ideig feltárt eredetmagyarázó monda — köztük az utóbbi 20—25 évben gyűjtöttek — rövid tartalmát, forráshelyét és adatait. A kísérőtanulmányban pedig leírták: miért, milyen környezetben őrzik ezt a hagyományt. A szövegekből kitűnik, hogy költői választ ad a nép arra a kérdésre: hogyan keletkezett a világ, mióta élnek emberek, állatok, növények a földönidős emberek, de fiaik, unokáik is őrzik a magyar eredetmondákat. Ezeknek a történeteknek a zöme bibliai témájú, illetve bibliai szereplőkhöz kapcsolódik. Némelyek gyökerei a zsidó irodalomba, apokrif evangéliumokba, mások a középkori, vagy barokk legendákhoz nyúlnak vissza, megint mások mítoszokkal, tréfás és állat- mesékkel rokoníthatók. Áltálában rövid magyarázatok ezek, többségük fellelhető Európa más népeinek hagyományában, némelyek viszont sajátosak, egy-egy területre jellemzőekvárható, hogy a katalógusban jelzett szövegeket a későbbiekben teljes terjedelmében közzéteszik. Mégis a meglepetés erejével hatott a művelődési miniszter Glatz Ferenc két bejelentése, amely úgy vélem a bérvitákról függetlenül ad bővebb témát az elkövetkező időszakban az oktatás szakértőinek. A miniszter bejelentette. hegy 1990- első negyedévében a parlament elé terjeszti az átdolgozott oktatási törvényt, valamint megvizsgálják a jelenlegi alapvetően 8+4-es közoktatási struktúráról az áttérés lehetőségét a 4—1~8 osztályos rendszerre. Félreértés ne essék: nem vitatom az oktatási törvény átdolgozásának szükségességét, a bekövetkezett társadalmi változások ezt önmagukban is igénylik. Meglepett viszont a határidő szűkössége és rögtön felvetődött bennem a kérdés: a minisztérium ezúttal nem kíváncsi a pedagógusok és a hozzáértő szimpatizánsok véleményére? A törvény bevezetését 5 évvel ezelőtt széles körű társadalmi vita előzte meg. Ha valamikor, akkor a társadalmi vitának most az átdolgozás előtt lenne értelme, hiszen több , mint három év után az érintettek a tapasztalatok birtokában mondhatnak megalapozott véleményt a szükségessé váló módosításokról. A vitának azonban nem szabad csupán a törvényre szűkülni ; a törvény végrehajtási utasításait is alapos elemzésnek kellene alávetni. Szükségesnek tartanám olyan alapkérdéseknek az újragondolását, esetleg átértelmezését, mint az iskola és a helyi tanács, az iskola és a társadalmi környezet (iskolatanács, iskolaszék) viszonya, mert ez a gyakorlatban — az eredeti szándéktól eltérően — nem bizonyult egyértelműnek. Nem hiszem hogy felelősségteljes, tartalmában is valóban vitát je’en- tő előkészítésre négv hónap elegendő. Az oktatási törvénytől is lényegesebb kérdés számomra az iskolarendszer jövője. Ebben a témában már a 70-es évektől kezdődően hosszú ideig tartó szakmai viták zajlottak, amelyet az oktatási törvény elfogadása zárt le. A régi megfogalmazás szerint 4 elemi + 8 középiskolai koncepció újraélesztését nem tartom kellően átgondoltnak. Napjainkban végezzük a ma már elhamarkodottnak ítélt körzetesítések következményeinek lehetőség szerinti korrekcióját- Bebizonyosodott ugyanis, hogy azokon a településeken, ahol megszűnt az iskola, megkezdődött a stagnálás vagy a visszafejlődi*?. A magyar települési struktúrát ismerve — különösen Nógrádban — a .,régi-új koncepció” elfogadása eay újabb, méreteiben sokkal nagyobb körzetesítést indítana meg. A 4 alsó tagozatos osztály ugyan maradhatna a kisközségekben is, de a 8 osztályos fokozat szükségképpen csak nagyobb körzetközpontokban jöhetne létre. Ha ennek komoly beruházásokat igénylő infrastrukturális feltételeivel nem foglalkozom akkor is érzékelhető, hogy újabb átszerveződés következne be a kisebb települések rovására. Egy ilyen terv pedig szükségszerűen szembekerül a majdan erősnek remélt önkormányzati érdekekkel. A művelődési kormányzatnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a bérhelyzet megoldása mellett két olvan részterületre is, amelyeken a többéves előrelátás, a feltételek korrekt és konzekvens meghatározása elengedhetetlenül fontos: érettségi és felvételi rendszer. Minden általános iskolát befejező tanulónak (és szüleinek) joga tudni azt, hogy milyen érettségi, felvételi rendszerrel számolhat négv év múlva, mert esetleg az az iskolaválasztási szándékot is befolyásolja. Szinte minden fórumon hallhatjuk, hogy a minisztérium ezekkel a kérdésekkel foglalkoztok, de kidolgozott és vitára bocsátott elképzeléssel még nem találkozhattunk. Ismételten hangsúlyozom: ezt négy évvel a felvételi előtt ismerni kellene a tanulóknak. Biztos vagyok abban, hogy a felvetett kérdések nem egyszerűen a ,,pedagógustársadalom" betügyei, hanem fontos, mindnyájunkat érintő gondok. Dr. Balogh Miklós Téglagyári sgraffito Radies István újabb müve Szécsényben »■ Bevallom, számomra kicsit szokatlan hírrel lepett meg a minap Radies István festőművész. Mint mondotta. sgraffitót készít a szé- csényi téglagyár üzemcsarnoka részére. Maga a sgraffito ez az épületdíszítő festészeti eljárás igen régóta ismert, különböző változatai léteznek, köztük például a többrétegű is, többszínű rajzzal. A meglepetést nem ez okozta. Inkább az, hogy manapság nem nagyon hallani arról, mintha a gyárak, üzemek, esetleg éppen a téglagyárak törnék magukat a képzőművészeti beruházásokért való versengésben. Ügy látszik, a szécsényi téglagyár üdítő kivétel, a gyár és a művész együttműködése eredményeként, remélhetőleg még ebben az évben az üzemcsarnok falára fölkerül a 24 négyzet- méteres vakolatdísz, a sgraffito. Annál is inkább, mert a terv elkészült, a szakmai véleményezés megtörtént, sőt, a kivitelezés folyik Szécsényben. Több rétegben viszik föl a vakolatot a falra, ebből történik a figurális részletek kimetszése a meleg üzemcsarnokban, ahol az égetés is folyik. Tehát figurális műről van szó, amelynek témája — s ez magától értetődik — az építkezés, a tégla felhasználása. az otthonteremtés, illetve mindeme gondolatok jelképi kifejezése. Radies István azon művészek közé tartozik, akik ismerik a kultúrhistóriát, benne az építészet- és művészettörténetet, s ami legalább ilyen fontos, azt a közeget, emberi közösséget is, amelyből sohasem szakadt ki. Igv ezt a tudását is mindig a köz szolgálatába állította, tanárként, művészként mindig arra törekedett, hogy a szűkebb hazában, Nógrádban kamatoztassa tehetségét. Ezt a szolgálatot tartotta és tartja ma is a legfontosabbnak életében. Nemzedékeket tanított már eddig is jó ízlésre, az élet megne- mesíltésének örömére, a humánum tiszteletére- Ezt teszi ma is. már túl a nyugdíjaskor határán, mégis változatlan energiával. Egész Nógrád megyében otthon van, Szécsényben és környékén különösen. Ügyszólván mindenkit személyesen ismer. Ügy él ebben a közegben, emberi közvetlenségben, mint a vízben a hal. Ez a közösség az éltetője művészetének is. Eddigi munkásságát, bármely műfajban jött is létre (festészet, grafika, tűzzománc stb.) elsősorban a mondanivaló és a stílus egysége hitelesíti. Tartalom és forma kölcsönös meghatározottsága nála az emberi és művészi őszinteség, sót. közvetlenség jegyében valósul meg. Festői, rajzi felkészültsége szellemi érzékenységgel és szülőföldszeretettel, emberközpontúsággal párosul. Téma és feldolgozása pontosan fedik egymást. Így van ez a készülő téglagyári sgraffito esetében is. Ez a mű mindenekelőtt a munka apoteózi^a. A munkáé, amely egyedül az emberi létezés alapja, amely nélkül nincs jelen és semmiféle jövő. Erről néha, mintha szívesen elfeledkeznénk. Igaz, az emberiség története az értelmetlen pusztítás és rombolás története is. A művész számára azonban ez nem lehet kiindulási alap, neki az építést, a jövőért aggódó embert kell szolgálnia. A téglaégetőt, cserepet készítőt, a hajlékot teremtőt és azt benépesítő embert. Mert létezik az emberellenes indulat, az önzésből, hatalmi mámorból születő számos ordas eszme, az embert megalázó mostani hétköznapi gyakorlat, ám az emberi élet megteremtésére irányuló jó törekvés is. Aki művész, csak ez utóbbi mellé állhat. Radies István készülő téglagyári sgraffitóját lényegében három szín határozza meg, a fekete, a vörös és a sárga. Itt a vörös az élet színe, az égetett agyagé, a terrakottáé. Igen ez az égetett föld. a kiégetett, mázatlan agyag, az őskor és az ókor legfontosabb művészeti nyersanyaga, aminek szerelje mára sem tűnt el. A sárga az őselemek egyik színe, a földé is. A feketét az égetett fa színeként alkalmazza a művész, utalva a szénre, tágabb értelemben az energiára, amelyet a téglakészítésnél használnak. Az élet, az anyag, az energia szimbólumaiként élnek majd Radies István színei a téglagyár üzemcsarnokában. A mű belső logikája természetesen nemcsak a színvilágban jut érvényre, meghatározza a kompozíciót s benne a figurák elhelyezését is. Az építőanyag ipari előállítását, az építkezést, a munkában a gyermekáldásban rejlő emberi örömöt jelképi erővel mutatják fel a realisztikus felfogásban elénk állított figurák, ösz- szességükben az élet teljességére utalnak. S arra a szeretetre is, amely a művészt hozzájuk, a nógrádi emberekhez fűzi. És a nógrádi tájhoz. Utalásként az embercsoportok „mögött’’ ott lesz a szécsényi táj, a szécsényi építészet néhány örökbecsű értéke, kicsit a város története is. Mindezek fölött pedig madarak repülnek. mintegy összekötve szárnyalásukkal a két világot, a földit, és az ég it. T. E.
