Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
Szociális biztonságot mindenkinek! Kérdez a NÓGRÁD Válaszol Fazekas Jánosné, a megyei tanács főmunkatársa A Nógrád Megyei Tanács 1987-ben a megye lakosságának széles körét érintő középtávú szociálpolitikai programot fogadott el. Az eltelt két év társadalmi, gazdasági folyamata sem emelte az életszínvonalat sőt a lakosság nagyobb részének szociális helyzete tovább romlott. KIK KAPHATNAK RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYT? Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni az,t a nagykorú személyt, aki munkaképtelen. vagy rokkant, ha létfenntartását biztosító vagyona, illetőleg az értékhatárt meghaladó keresete (jövedelme) nincs, továbbá, akinek eltartásáról nem, gondoskodik az, aki törvény, vagy szerződés alapján erre köteles lenne. Egészségi állapotára való tekintet nélkül munkaképtelennek számít az a nő, aki a 65-ik, illetve az a férfi, a!ki a 70-iík életévét betöltötte. Rokkant, akiről az illetékes orvosszakértői bizottság megállapította, hogy munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette. A segélykérés feltételei között: szereplő ^értékhatár” egyenlő a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugellátásnak a jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegével. Az értékhatárt a nyugdíjak automatikus, illetve központi intézkedésre történő emelésekor külön rendelkezés nélkül emelhetik. A segély megállapítása, folyósítása a területileg illetékes tanácsi szakigazgatási szerv feladata. KIK JOGOSULTAK ESETENKÉNTI SZOCIÁLIS SEGÉLYRE? Esetenkénti szociális segélyben részesíthető, aki a 18. életévét betöltöltte; megélhetése veszélyeztetve van; anyagi helyzetének megjavítása más módon nem biztosítható; jövedelme a lét- fenntartásához nem elégséAz 56 1989. (VI. 15.)/MT sz- rendelet alapján a családi pótlék 1989. augusztus 1-jei hatállyal gyermekenként havi 150 forinttal emelkedett. Ugyancsak 150 forinttal felemelték a jövedelempótlékot havi 1300 forintra. (A jövedelempótlékot az°k kapják, akiknek családi pótlék kizárólag azért nem állapítható meg, mert a háztartásukban csak egy hat éven felüli gyermek van.) Mivel az emelés egységes, ezért a különböző kategóriák közötti összegszerű különbségek megmaradnak. A családi pótlék új összege: — egy gyermek után 6 éves korig 1470 forint, — egy gyermek után egyedülállónak 1770 forint, — egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két jgyermeli után járt a családi pótlék 1770 forint, — két gyermek után 3540 forint (gyermekenként 1770 forint), — két gyermek után egyedülállónak 3800 forint (gyermekenként 1900 forint), — három gyermek után 5700 forint (minden további gyermek után 1300 forint), g es, alkalmankénti jelentős kiadásai következtében (magas gyógyszerköltség, drágább gyógyászati segédeszköz, tüzelővásárlás, ruházat pótlása stb.), vagy egyéb ok m'luit't anyagi segítségre szorul (például magas rezsi- költség), akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek) nincs, illetve akínelk tartására erre irányuló tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján senki nem képes, vagy köteles. Indokolt esetben helyzetének rendezéséig segélyben részesíthető az is, akinek taitásáról az arra köteles személy nem gondoskodik. Ebben az esetben a segélyösszeg visszatérítése iránt intézkedni kell. Mind a tartásra kötelezhető hozzátartozó, mind a rászoruló személy jövedelme tekintetében alsó határ a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum, felső határ ennek a kétszerese. (A Szociális és Egészségügyi Minisztérium állás- foglalása szerint.) Egyedi es,etben ezektől a határoktól el lehet, sőt el is kell térni. A segélyezés engedélyezéséről a kérelmező lakóhelye szerint illetékes szak- igazgatási szerv dönt. MIK A SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS FELTÉTELEI? Szociális étkeztetésben lehet részesíteni azt az öreg — kivételesen indokolt esetben azt a 18 éven felüli — csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen személyt, aki egészségi állapota és szociális helyzete miatt rászorult és számára főtt étel legalább napi egy alkalommal más módon1 nem biztosítható. Az igény elbírálása a gondozási központvezető — tartósan beteg gyermek után 2250 forint, — két gyermek után, ha az egyik tartósan beteg 4150 forint, — nevelőszülő háztartásában lévő állami gondozott gyermek után 2250 forint (ha e gyermek tartósan beteg: 2650 forint). A gondoskodás alatt álló gyermek hároméves koráig az 4mlitett összegekhez még további 100 forint jár. Annak például tehát, akinek a háztartásában csak egy gyermek van, ha a gyermek kétéves, akkor 1570 forint családi pótlék jár, ha a gyermek 4 éves, a családi pótlék összege 1470 forint, és ha a gyermek betöltötte hatodik életévét, akkor a továbbiakban havi 1300 forint jövedelempótlékot kell folyósítani. Ha a szülők háztartásában két gyermek van és az egyik tartósan beteg, a másik pedig még nem töltötte be a 3. életévét, akkor havi 4250 forint családi pótlékot kell folyósítani a gyermekek után. Ha ebből a családból a tartósan beteg gyermek elkerül, a háztartásban maradt 3. életévét be nem töltött gyermek után a 3. életfeladata, ahol ilyen nincs, ott a tanácsú szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. KIK IGÉNYELHETNEK HÁZI SZOCIÁLIS GONDOZÁST? Házi szociális gondozásba vehető az az öregségi nyugdíjkorhatár feletti, fogyatékos, vagy egészségi állapota miiatt rászoruló személy, aki életviteléhez segítséget igényel. Nem részesíthető házi gondozásban, akinek gondozására más személy köteles és képes, aki fertőző beteg, vagy kórokozó-hordozó; illetve veszélyeztető állapotú elmebeteg. Azt, akinek ellátását tartási, vagy tartási kötelezettséget tartalmazó öröklési szerződésben vállalták —• ideiglenesen — helyzetének rendezéséig lehet házi gondozásban részesíteni. A gondozásba vétel engedélyezése a gondozási központ vezetőjének a feladata. KIK KÉRHETNEK MUNKANÉLKÜLI- SEGÉLYT? Munkanélküli-segélyre jogosult az, aki a munkaviszony megszűnését megelőző három éven belül 18 hónap munkaviszonnyal rendelkezik, utolsó munkaviszonya megszűnése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el, és, akinek a lakóhely szerint. illetékes munkfaerő- közvetítő szerv nem ltud megfelelő munkahelyet biztosítani. A hároméves időtartamba nem számít be a rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj ideje, ha az ezen ellátásra való jogosultság megszűnt. A segélyt az igénylő ké* relm,e alapján a munkaerő- közvetítő iroda állapítja meg. év betöltéséig havi 2000 forint, azt követően pedig havi 1900 forint a családi pótlék összege. Ha a nevelőszülő háztartásában két állami gondoskodás alatt álló gyermek van, akik közül egyik sem töltötte be a 3- életévét, akkor havi 4700 forint családi pótlék jár a két gyermek után. Abban az esetben, ha az említett nevelőszülőknél lévő 3. életévüket be nem töltött gyermekek közül az egyik tartósan beteg, akkor a két gyermek után összesen havi 5100 forint családi 'pótlékot kell folyósítani. Az emelt összegű családi pótlék (jövedelempótlék) augusztus 1-jétől jár és azt első ízben szeptember hónapban fizették ki. A nyugdíjjal együtt folyósított családi és jövedelempótlék azonban már az 1989. augusztusi havi nyugellátáshoz emelt összegben járt. A bérek és juttatások reálértékének c’sökkenése miatt a feszültségek fokozódtak, bővült a támogatásra szorulók köre. A kiefnelten kezelt nagycsaládosok, időskorúak, fogyatékosok, rokkantak mellett növekedett azon családok száma, \ akik az alapvető létbiztonságuk megteremtéséhez kértek tanácsi segítséget. Mivel a központi normatív juttatások (családi pótlék, nyugdíj, segély, járadék) nem biztosítottak fedezetet az infláció ellensúlyozására* a korábban elfogadható helyzetűnek ítélt családok közül is sokan kerültek a többszörösen hátrányos helyzetű rétegbe. A megyei tanács júniusban értékelte a középtávú program megvalósításának eddigi tapasztalatait és meghatározta a további tennivalókat. A jóváhagyott módosításokra azért volt szükség, mert bebizonyosodott, hogy a tanácsi szociális ellátórendszer önmagában nem alkalmas a tömegesen jelentkező szociális problémák kezelésére. Olyan igények -jelentkeztek a tanácsi szociális ellátórendszerekkel szemben, amelyeknek már nem tud megfelelni. Nem tudta kielégíteni a tömegesen jelentkező anyagi támogatást kérőket; a lakásigénylőket, a szociális otthonra várókat, a lakóhelyükön ellátható öregek és fogyatékosok teljes körét, a munkanélkülieket. Mindezekkel összefügg az alkoholizmus, az öngyilkosság, a lelki betegségek, a gyerek- és ifjúkori veszélyeztetettség kérdése. Súlyos gond továbbra is a megyében élő cigánylakosság helyzete. Kedvezőtlen az egészségi állapot, csökken a születésszám, emelkedik az időskorú lakosság aránya. Sok családban nincs tartalék az infláció kiegyenlítésére. Rár, az egészség- ügyi alapellátás és kórházaink átvállalták » szociális gondok miatt ..betegek” egy részének ellátását, de ezáltal túlterheltité, gazdaságtalanná, nem kellően hatékonnyá vált a betegellátás. A túlmunka, a megoldhatatlan feladatok és saját gondjaik is az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozókban feszültséget, türelmetlenséget, elégedetlenséget okoztak. Lelassult az intézmények technikai fejlődése, nem alakult ki a betegségek gyakoriságához igazodó korszerű ágystruktúra. Lakosságunk így folyamatosan elégedetlen a tanácsi szociális tevékenységgel, az egészségügyi és szociális intézményhálózat munkájával. Ezt az elégedetlenséget jól (tükrözik azok az újságcikkek, melyek legtöbbször az ellátás és támogatás javításának igazságosabbá tételének szándékával bírálnak, tartanak tükröt elénk. Minden ilyen kezdeményezésre a lehetséges megyei, helyi, intézményi intézkedést megtettük és a jövőben is megtesszük. Ugyanakkor szólnom kell azokról a névvel, vagy anélkül megjelent alaptalan rágalmazásokról, feltételezésekről, melyek személyek, intézmények lejáratására születtek, nem kímélve az ország törvényességének őrét, a legfőbb ügyészséget sem. E hamis és alaptalan állításokra alapozott vádaskodások zavart és bizalmatlanságot keltenek a lakosságban és az ellátásban dolgozókban egyaránt. Hátráltatják annak a bizalomnak a kialakulását, ami nélkül nem lehet tisztességes ellátás. Az egyéni vélt sérelmek és az általunk is ismert hiányosságok felnagyítása, eltor.zítása és el- túlzása, általánosítása gátolja egy emberibb, a szolgálatot hivatásának tekintő szakembergárda megnyerését, stabilizálását. Közös érdekünk, hogy a megyei tanács által meghatározott feladatok teljesüljenek. Ehhez az kell. hogy a kormány biztosítson alapszintű létbiztonságot, értékálló nyugdíjat, családi pótlékot, a rászoruló gyerekeknek és időséknek napi egyszeri meleg ételt, a működő ellátórendszereinkben az inflációt ellensúlyozó normatív támogatási rendszert. Olyan bérreform kell, mely biztosítja a családok megélhetését, javuló életszínvonalát. Csak így tudjuk megyei szinten a szükségletekhez igazodva korszerűsíteni, bővíteni intézményhálózatunkat, az életkörülményekhez igazítani a tanácsi, társadalmi, egyházi vállalkozói ellátórendszereket. Az első lépéseket megtettük. A megyei tanács szakigazgatási szerveinek korszerűsítése, az egységes szociálpolitikai és egészségügyi önálló osztály létrehozása (gyermek- és ifjúságvédelemmel, gyámüggyel) megyei szinten megteremtette mindkét ágazaton belül lakosságunk azonos elveken nyugvó ellátását. Biztosítja intézményhálózatunk szakmai és gazdasági egymásra építhe- tőségét, a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok sorsának kiemelt kezelését. Pásztón és Bátonyterenyén már működik a komplex családgondozás új típusú intézménye, a családsegítő központ. Salgótarjánban és Balassagyarmaton^ indulásuk ez év végére várható. A községekben jelentkező szociális problémák felderítésére, kezelésére, Nógrádmegyer, Kazár, Varsány 4 orvosi körzetében családgondozási modellkísérletet indítottunk. Az itt szerzett tapasztalatok alapján javasoljuk majd a többi településen is bevezetését. Az idősek, betegek, fogyatékosok otthoni ellátását a szurdokpüspöki átmeneti otthon mintájára a helyi igényeknek megfelelően kívánjuk biztosítani. Mind a családsegítő központok, mind a gondozási körzetek alkalmasak lehetnek az egységes családvédelem megvalósítására, egyszerűsíthetik, gyorsíthatják a segítségnyújtást. A tanácsi intézményi ellátás javítása mellett egy korszerű információs rendszer kiépítésével segítjük a helyi önszerveződések, egyesületek, egyházak, társadalmi szerveik munkáját. Kezdeményezzük a szociális munkások, egészségügyi szakemberek megyén belüli képzésének indítását. Gazdasági, társadalmi, érdekvédelmi szervezeteink eddig is javították, segítették a rászorulók szociális helyzetét, tehermentesítve ezzel a tanácsi ellátórendszereket. Kérjük további közreműködésüket közös feladataink meg-, oldásában, mert csak egy társadalmi méretű szolidaritás teremthet boldogabb jövőt. Tudjuk, hogy a szociálpolitika központi, megyei és helyi feltételeinek megteremtése sem garantálja az élet- színvonal javulását. Ezt csak egy olyan értékteremtő munka eredményezheti, mely az ország gazdasági felemelkedése mellett a családok anyagi helyzetét is lényegesen javítja. Dr. Langmayer Balázs A szállást is biztosító idősek klubját a közelmúltban adták át rendeltetésének Szécsényben. Átmenetileg folyamatos gondozást és felügyeletet nyújt azok számára, akik életkoruk, egészségi állapotuk, vagy egyéb kedvezőtlen körülmény miatt arra rászorulnak. Felvételeink itt készültek. * Fotó: Kulcsár Társadalombiztosítási sarok Emelték a családi pótlékot
