Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
POLITIKAI N/ KHBBRI P / XLV. ÉVF., 275. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 20.. HÉTFŐ-----------■■***>.■ Bujákon átadták az új iskolát Nemzeti felemelkedésünk alapköve az oktatás Szent-Györgyi Miértről nevezték el az intézményt Színpompás műsort adtak a népviseletbe öltözött iskoláslányok. Magyar kttiányküdittsti utazik a Vatikánba Tegnap délelőtt már jóval tizenegy óra előtt megtelt az új bujáid általános iskola korszerű tornacsarnoka. A lakosság érdeklődése érthető, hiszen ekkor adták át az intézményt, szép ünnepség keretében. A Himnusz hangjai után, dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Ünnep ez a nap Bujákon — mondta —, mert a község népének régi vágya teljesüllt: felépült az új iskola,, megkezdődhet a tanítás. A korszerű felfételek kedvezőbb lehetőséget nyitnak az oktatásban. Bujáknak sok évszázados múltja van, gazdag népművészeti-népviseleti öröksége, a művészet és a tudomány nagy alkotói éltek együtt az itteni emberekkel. Ez a Cserhát egyik legnagyobb faluja a maga közel háromezer lakosával. A népesség száma a nyolcvanas években is gyarapodott, gyarapodik. Az emberek ragaszkodnak a faluhoz: itt akarnak maguknak jobb életet. Házakat építenek, létt bölcsőde, óvoda, művelődési ház, orvosi rendelő. A falura mindig jellemző volt az összefogás. Ennek nagyszerű példája az iskola felépítése. Egy-egy szombaton 100—150 ember dolgozott az építkezésen, minden szülő vállalt négy-öt nap munkát. Így az iskola építése valóban a község közös ügyévé vált. Az iskola a helyi társadalom, a helyi közösség legfontosabb művelődési intézménye, a legnagyobb emberformáló eszköz. A múltban kutatva érdekes párhuzamok fedezhetők fel. Fennmaradt a plébánián levő Canonica Visitácnóban annak dokumentuma, hogy a községnek kétszáz évvel ezelőtt is gondja volt az „iskola romlandó állapota”. Ezért 1789. július 29-én, a község bírái, esküdtei és lakosai úgy határozták, hogy a 150 oktatásra alkalmas gyerek számára két „nagy és világos tanító szobát” építenek.. Az istkola gondjai az utóbbi évtizedekben ismét megjelentek, ezúttal számos más jogos igénnyel együtt. A megoldás most is új iskola építése, ezúttal azonban nyolc tanteremmel, tornateremmel, műhellyel, könyvtárral, konyhával és ebédlővel. Az intézmény a berendezéssel 107 millió forintba került. Felépítéséhez a község pénze, munkája mellett, meghatározóan járult hozzá a tágabb közösség: a megye, az ország. Társadalmi ijjáépítkezé- siink dolgainak átgondolása során, ma széles körű az egyetértás abban, hogy a kiút és a nemzeti felemelkedés egyik alapköve az oktatás. Ide kell összpontosítani a figyelmet. Sok a tennivaló tartalomban, szervezetben és anyagiakban. Tartalmában 'mentesítenünk kell az oktatást a politikai propagandáktól és világnézeti kizárólagosságtól. A tanulók nevelésében helye van minden humanista értéknek, a vallásnak is. Erkölcsi állapotaink megjavítása csak az egyházak tevékeny ’közreműködésével következhet be. Az új bujáid iskola Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst választotta névadójául. Döntésüket két vonzás is meghatározta.. Egyrészt a nagyszerű tudási életmű, másrészt a személyes kötődés. „Az én egész gyermekkorom Kiskérpusztához kötődik, csak az ott eltöltött idő hagyott nyomot bennem” — írta idős korában a tudós. Ezen a tájon .— Te- rényben — végezte el az iskola első osztályait is. Jogos tehát az a lokálpatrióta büseficeség, hogy innen indult útjára a későbbi nagy tudós, akinek pályája az emberi teljesítmények csúcsára vezetett. S talán olyan üzenetet is hordoz a tanulók számára, hogy tehetséggel, szorgalommal erről a (tájról is messze el lehet jutai. Jó irányitűt választott magának *az iskola Szent-Györgyi Albert személyében. Olyan embert állít példaként tanulói elé, akit a kíváncsiság és az újratörefevés, a tett- rekészség és a következetes kitartás, a hivatás szeretete és a sokoldalú érdeklődés jellemzett. Világszerte fisz- i telliLk tudományos teljesítményét, becsülik emberi tartását. önéletrajzában írja: „Határozottan hiszek abban, hogy értékítéletünk koordinátái már egészen korán kialakulnak. Mindaz, amit később teszünk, ezen az értékrenden alapul”. Hozzánk szól, felelősségünket hangsúlyozza ez a távoli üzenet az oktatás és a nevetés ezen új műhelyének megnyitásakor. (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn magyar kormány, küldöttség utazik Rómába a magyar—vatikáni diplomáciai kapcsolatok felvételét , célzó hivatalos tárgyalások megkezdésére. A Szentszék képviselőivel folytatandó megbeszélések hátteréről Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. A nemzetközi közvélemény és a Szentszék kedvezően fogadta a magyar miniszterelnök kezdeményezését a magyar—vatikáni diplomáciai kapcsolatok rendezésének ügyében. E kapcsolatok 1945 áprilisában, a győztes nagyhatalmak képviselőiből álló szövetséges ellenőrző bizottság döntése nyomán — tehát nem az akkori magyar kormány elhatározásából — a vatikáni nuncius Magyar- országról történt kiutasításával szakadtak meg. így jelenleg a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról folytathatunk tárgyalásokat — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — A magyar kormány és a Szentszék kapcsolataiban a hatvanas évek elejéig konfrontáció elemei voltak ■túlsúlyban. Ebben nemzetközi és belpolitikai tényezők egyaránt szerepet játszottak. A korábbi évtizedek fokozatos “fejlődését, a „kis lépések korszakát” követően a magyar állam és a Vatikán közötti kapcsolatok terén az elmúlt egy év során következett be döntő jelentőségű fordulat. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a demokratikus jogállam kiépítésének folyamatában a korKulcsár Kálmán igazságügyminiszter vasárnap hazaérkezett Bernből, ahol Arnold Koller svájci igazságügyi és rendőrminiszter (1990. január 1-jétől Svájc államfője) meghívására háromnapos látogatást tett. A magyar politikus tájékoztatta svájci kollégáját Magyarország alkotmányos és közjogi fejlődésének utóbbi két évéről, a magyarországi politikai átmenet problémáiról. A szokásos diplomáciai udvariasságon túlmenő, rendkívül szívélyes légkörű megbeszéléseken a miniszterek tárgyaltak a két ország között a múlt századiban megkötött jogsegélyszerződések felfrissítésének szükségességéről, a diplomáciai mány új egyházpolitikát hirdetett meg. E koncepció legfontosabb eleme a lelki- ismereti és vallásszabadság joga, gyakorlásának törvényi garantálása, s ennek megfelelően az egyházak szabad működését korábban akadályozó korlátozások teljes felszámolása — fejtette ki Sarkadi Nagy Barna. — Kapcsolataink magasabb szintre emelésének szándéka a magyar külpolitika alapvető törekvéseiből következik: fel akarunk zárkózni a tömbszemléletet és a megosztottságot meghaladó Európához. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását támogatja és igényli a közvélemény, ezen belül a Magyar Katolikus Egyház, s a Katolikus Püspöki Kar, hiszen a Vatikáni diplomáciai képviselet, nemcsak állami feladatokat lát el, hanem erősíti az egyház és annak viiágköz- pontja közötti együttműködést is. — A Szentszékkel meglévő viszonyunkat nem terheli vitás kérdés. Tárgyalásainkon semmilyen előfeltételt nem támasztunk, hiszen ez teljesen ellentétes lenne politikánkkal. Készek vagyunk a teljes körű diplomáciai kapcsolatok mielőbbi felvételére, ez azonban a másik félen is múlik. Mivel Németh Miklós miniszterelnök és Agostiono Casaroli bíboros államtitkár közelmúltbeli levélváltása egybehangzóan a kapcsolatok rendezésére irányuló készséget hangsú, lyozta, joggal bizakodhatunk abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele rövidesen bekövetkezik — mondotta végezetül az egyházpolitikai 'titkárság vezetője. és szolgálati utazások ví- zummentességéhék bevezetéséről — érintve a magánutazások vízummentességének esetleges jövőbeni lehetőségét is —, valamint állampolgársági kérdésekről. A tárgyalások során felmerült a magyar—svájci kulturális együttműködési egyezmény fnegkötésének szükségessége is. Arnold Koller biztosította magyar kollégáját Svájc támogatásáról a Magyar Köztársaság Európa tanácsi tagságát illetően, és tájékoztatást adott arról a 220 millió frankos segélyprogramról, amelyet — a svájci parlament döntése után — Magyarország és Lengyelország részére kívánnak nyújtani. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese átvágja a nemzetiszínű szalagot. Esküt tettek a szakértők Az Országos Választási Bizottság apparátusa valamint a Belügyminisztérium választási szakértőinek gárdája szombaton — Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár előtt — esküt tettek arra, hogy munkájuk során az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartják és magtarttatják. Az eskütétel után Gál Zoltán szólt a választási szakértők munkájáról: feladatuk — mondotta — biztosítani a népszavazás és a későbbi választások törvényes lebonyolítását, s ezzel elősegíteni a demokratikus jogállam kialakulását. Kulcsár Kálmán svájci tárgyalásai Jó mankát végeztek a NAfiV szakemberei. Szemre is tetszetős az épület. Ideális körülmények között tanulhatnak » felsősök.
