Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

\ I 2 ' NÓtiRÁp ' r 1989. NOVEMBER 20.. HÉTFŐ Az EGK-csúcs résztvevői támogatják — még az év végéig Egymilliárd dolláros hitel várható a valutaalaptól? Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Magyarország és Lengyel- ország megsegítéséről szóló konkrét intézkedésekről is tárgyaltak az Európai. Gaz­dasági Közösség tagállamai­nak állam- és kormányfői Párizsban szombaton este. A kelet-európai események ér­tékelésére. az EGK ezzel kapcsolatos politikájának megtárgyalására összehívott rendkívüli munkamegbeszé­lés végén Francois Mitter­rand francia elnök azt .mon­dotta, hogy konkrét döntések nem születtek ugyan, azon­ban, máris megállapodás szü­letett az élelmiszersegélyek­ről — Lengyelországnak, — beruházásokról, a szakem­berképzés és a környezetvé­delem támogatásáról. Mitterrand aláhúza, hogy ez a két ország jutott ed­dig legtovább a demokrati­kus átalakulásban. Hozzá­fűzte azonban, hegy a tá­mogatásnak két alapvető fel­tétele van. Egyrészt meg kell valósítani „a bizonyított visz- szatérést a demokráciához”, az emberi jogok teljes körű érvényesítésével és szabad választásokkal, másrészt a két országnak megállapodás­ra kell jutnia a Nemzetközi Valutaalappal adósságprob­lémáikról'. A tizenkettek tá­mogatják, hogy mindkét or­szág még 1989. végéig egy- egy milliárd dolláros segít­séget kapjon az alaptól, Len­gyelország stabilizációs alap­ként, Magyarország hitel­ként. Újabb tüntetés Prágában Hatalmas tömegtüntetés kezdődött vasárnap délután a prágai Vencel téren; négy óra körül legalább húszezer ember vonult fel új kormányt, szabad'választásokat köve­telve. Az emberek szavalókórusban Václav Havelt, a Charta ’77-et és Dubceket éltették. A Vencel-szobomál gyertyákat nyújtottak és szabad választásokat követelő táblát helyeztek el. A tüntető menethez nem­csak egyetemisták és kö­zépiskolások, hanem idő­sebb emberek is csatla­koztak. A tömeg fél ötkor elindult .a térről a Nemzeti Színház felé. Sokan ezt kiáltozták: „fel a várba”. A tömeg »vissza-visszatétőren Milos Jakes távozását követelte és csatlakozásra szólította fel a nézelődőket. Előzőleg, délután két óra­kor az orvosegyetemi ne­gyed közelében, a Károly téren mintegy ezer fiatal gyűlt össze. Felolvasták a színészek és a drámaművé­szeti kar hallgatóinak a sztrájkfelhívását. ■ ummmmmmammmmmmm Időközben hivatalos hely­ről többször cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a Károly egyetem egyik • hallgatója, a 19 éves Martin Smid belehalt volna a pén­teki tüntetés elfojtásakor elszenvedett sérüléseibe. Mindamellett a Nemzeti Színháznál, ahol a rendőrök állítólag megverték, gyer­tyák égnek, és egy felirat hirdeti, hogy itt sebesítet- ték meg halálosan. A prágai rádió is órán­ként cáfolta a diáik halálá­ról terjesztett jelentéseket. A rádió szerint a Károly egyetem dékánja beszélt az egyetemi hallgatóval és csa­ládjával. Smid valóban részt vett a pénteki tüntetésen, de nem sebesült meg, ép és egészéges, folytatni fogja egyetemi tanulmányait — hangoztatta a rádió. Idézte Jana Synkova cseh közok­tatási minisztert is, aki ki­jelentette, hogy Smid név­rokona sem vett résat a pénteki prágai tüntetésen.- A rádió közölte a belügyi szervek közleményét is, miszerint Prágában Smid nevével gyászjelentéseket terjesztenek, és igyekeznek gyászszertartásokat tartani. A belügyi szervek arra szó­lították fel a lakosságot, hogy ne higgyenek az ilyen híreknek. A pénteki tüntetés sebesültjeit — mutat rá a közvélemény — orvosi ellá­tásban részesítették, s nem volt köztük Smid nevű fi­atal. A halálhírt Miroslav Pavel kormányszóvivő is cáfolta az AP amerikai hír- ügynökségnek adott nyilat­kozatában. Nyers Rezső interjúja a Kyodonak a német kérdésről Kritikus helyzet a román határnál Továbbra is fennáll a nem­hivatalos határzár Románi­ában. Péntek óta több száz magyar turistát irányítottak vissza a román hatóságok a határátkelőhelyekről. Az in­tézkedés nyilvánvalóan ösz- szefüggésben van a Román Kommunista Párt hétfőn kezdődő kongresszusával, amelynek'kapcsán rendkívü­li intézkedéseket vezettek be. A szombat délelőtti ada­tok szerint a kiutazni szán­dékozó magyar állampolgá­rok 40 százalékát kénysze­rítették visszafordulásra a román hatóságok. A Határ­őrség Országos Parancsnok­ságától kapott tájékoztatás szerint hasonló helyzetbe ke­rültek lengyel, cseh, szov­jet, nyugatnémet, holland és török turisták is. A határ­őrség azt javasolja az utaz­ni szándékozóknak, hogy ha lehet, halasszák el útjukat egy későbbi időpontra. A határőrség ügyeletese, Fenyő László alezredes szom­baton este az MTI munka­társának kérdésére elmon­dotta: szombaton 1308-an akartak Magyarországról Romániába utazni, közülük 575 személyt — állampol­gárságuktól és úticéljuktól íüggetlénül — különösebb magyarázat nélkül vissza­küldték a román hatóságok. ☆ A Határőrség Országos Parancsnokságának tájé­koztatása szerint november 17-én Csenger térségében egy sorállományú őrmester vezetésével hat újonc határ­őr az államhatártól tájéko­zódva mintegy 30 méternyi­re Románia területére té­vedt. A katonáknál fegyver volt, de lőszer nem. Az át- tévedés tényét a magyar' fél is elismerte, és ezért elné­zést kért. A történteket a magyar és a román határ­megbízottak soros ülésén tárgyalják meg. (MTI) Az NDK államiságának az NSZK részéről való elisme­rése kell, hogy az első lé­pés legyen ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tár­gyalások a két nemzet új­raegyesítéséről — jelentette ki Nyefs Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a Kyodo japán hírügynök­ségnek adott interjújában. Ahhoz, hogy a megosz­tottságnak véget vessenek, hosszú tárgyalásokra és kapcsolatépítésre lenne szükség a két német gllam között — idézte a Kyodo az MSZP elnökét, aki azt is hangsúlyozta, hogy a jelen­legi tömbpolitikából kiin­dulva nem tartja valószí­nűnek, hogy az újraegyesí­tésre rövid időn belül sor kerülhet. Nyers Rezső azon véleményének is hangot adott, hogy a két ország közeledése nem következhet A társadalom perifériájá­ra szóróit emberek megsegí­tésére „Menedékhely Alapít­ványt” hozott létre Szege­den Gyúlay Endre szeged- csanádi megyéspüspök, Ka­tona István plébános (a (Folytatás az 1. oldalról:) Ezeknek a gondolatoknak a jegyében adta át dr. Bo­ros Sándor az új intézményt, majd jutalmakat, kitünteté­seket adott át az arra érde­meseknek. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Nagy Béla igazgató és Fehér Jó- zsefné. Többen pénzjutalmat vehettek át. Az ünnepség első része a népviseletbe öltözött diákok szíinpompás bemutatójával ért véget. Végül a jelenle­be gyorsan, ahhoz arra lesz szükség, hogy a németek maguk lássanak hozzá ál­lamiságuk feltételeinek meghatározásához. Az MSZP elnöke a kelet­európai helyzetet jellemez­ve kifejtette, hogy jelenleg a dezintegráció folyamata megy végbe, amely azonban pozitívan értékelendő. A sztálinista értelmezésű jal­tai rendszer látványosan omlik össze — mondotta, de azt is hozzátette, hogy nem hiszi, hogy a jaltai korszaknak már vége lenne. Jalta — történelmileg, szemlélve az eseményeket — az európai ügyek elrende­zésére objektíve szükséges hatással volt — idézte a Kyodo Nyers Rezső kije­lentését. Az MSZP elnöke szerint a kérdés a máltai amerikai—szovjet csúcsta­lálkozón megbeszélés tár­gya lesz. _ Szegedi Központi Esperest Kerület plébániájának kép­viseletében), valamint Farkasinsizlky Teréz főorvos, a Szociális Munkások Ma­gyarországi Egyesületének alelnöke, mint az egyesület képviselője. vök elénekelték a Szózatot. Ezt követően, a falu la­kossága, a vendégek, a taná­rok átvonultak a főbejárat­hoz, ahol dr. Boros Sándor átvágta a nemzeti-színű szalagot, ezzél átadta ren­deltetésének a gyönyörű is­kolát. A bejárati csarnokban Szent-Györgyi Albert huma­nista gondolatait hallhatták magnószalagról az avatáson résztvevők, majd megtekin­tették a korszerű intéz­ményt. (ádám) Menedékhely lesz Szegeden Bujákon átadták az új iskolát H ogy mi volna ez a szem­fényvesztés? Csak szép sorjában. Olvasva. Gomb­kötő Gábort a szerdai Nógrádban, rájöttem megelőzött- Akár én is írhattam volna irigylésre méltóan képgazdag gondolatait, bár ő alanyként, tárgyként, birtokosként, cselekvőként és szenvedőként egy generációval többet élt át, így már 1956-ban felismerhette azt. amit én legjobb esetben is csak húsz évvel később: a nagy szemfény­vesztést. 1976-ban hiába is fi­gyelmeztetett volna, hogy ne lép­jek be az MSZMP-be, 21 éves szakmunkásként, úgy sem hittem volna el. hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt nem szocialista, nem munkás, de még csak nein is párt, csupán magyar. Hallottam viszont hamis han­gokat ebből a gigászi zenekarból, gondoltam megnézem belülről. • Hamar kiderült, hogy tényleg nem szocialista, hanem kommu­nista nem munkás, hanem mun- kásarisztofcrata, a vezetése olig- archizmus, a csúcson pedig néhány ezeraromániás (hatalmi mániákus) messiás trónol. Mit lehet itt ten­ni? — néztünk egymásra néhányan a 70-es évek végén. „Nyögetnek még a 80-as évek... csak most meg nem halni fiúkl” írta Utassy Jó­zsef. Kitartottunk. Most pedig gyűlö­lettől csöpögve vágják a fejünk­höz: ti vertétek szét a pártot. (Mi reformkörösök). Köszönjük, de az érdem nem csak a mienk — szí­vesen zsebre tennénk a dicséretet — valamit a hatalmon alkudozó oligarchák is tettek. E szubjektív gondolatok után nézzük a törté­nelmi tényeket! Miért szemfényvesztés az ázsiai szocializmus? Rövid vázlatos tör­ténelmi áttekintés. Ókor. A nomád társadalmakban a mai napig ható érvénnyel az antik földműves-társadalmakétól eltérő sajátos tulajdonforma és ericölcs alakult ki. A tulajdon lényegében közösségi, a hatalom centralizált, bürokratikus, a társadalom merev, fejlődésképtelen a magántulajdon dinamizmusa és a személyi sza­badságjogok hiányában- A nomád erkölcs az ázsiai feudalizmusban is érvényesül. Az erősek hatalma a gyengébb felett. A kizsákmányolás és az alávetés nyílt, bevallott, va­lamilyen ideológián alapul. Az an­tikvitás a magántulajdon és a személyi szabadságjogok kiépítése következtében szinte tőkés társa­dalmat hoz létre, a rabszolgatartás szépséghibájával. (E szépséghiba okozza a felbomlását.) Nagy tár­sadalmi mobilitás jellemzi. A ki­zsákmányolás nyílt, de nem első­sorban ideológián alapul, hanem a magántulajdon szentségén. Feudalizmus. A tulajdon fölötti rendelkezés korlátlanságának hiánya jellemző rá. A tulajdonviszonyok bonyolul­tak, a kor embere számára nehe­zen áttekinthető. A társadalmi ré­tegződés nem a tulajdonos meny- nyiségén alapul, hanem az Isten­től vagy totem ősöktől eredezte­tett előjogokon. Nem véletlen, hogy az öntudatos tömegmozgalmakat megelőzi egy forradalmi jelentősé­gű világnézetváltás, a szellemi mozgalmak alapján és az egyre láthatóbb vagyoni eredetű társa­dalmi rétegződés. A feudalizmus­ban a kizsákmányolás szintén ide­ologikus, de bevallott. Kapitalizmus. A legtisztább kizsákmányolási forma a klasszikus korszakára jellemző. Elfogadott értékei a sza­badverseny, ügyesség, gyorsaság, alkalmazkodási készség, gátlásta­lanság, nagy lehetőségek kiakná­zása. Ebben a korszakban még nagy a társadalmi mobilitás, a ki­zsákmányolás nyílt és szemérmet­len. Mára a kapitalizmus óriási változáson ment keresztül, de már a 20-as években is beszélt a tőkés országok szocialista vonásairól nagy gondolkodónk, Jászi Oszkár. Hogy ez ma méginkább igaz ezt már nem kell példákkal illuszt­rálnunk, annyira nyilvánvaló, a külvilágra odafigyelő tájékozott ember számára­És mi a keléti „szocializmus” lé­nyege? Ez a szocializmus zseniális szem­fényvesztés, amely azonban nem egy előre eltervezett cselekvésso­rozat eredménye. Elkövetői lassan, fokozatosan ébredtek rá egy nagy lehetőségre- Szabó Ervin a XX. század elején így írt. „A mun­kásmozgalom hova-tovább egy kis­polgári reformizmusba fog átcsap­ni, elfogja veszíteni forradalmi nevét s egy tömegektől elvált a tömegek kárá­ra privilégiumok birto­kába jutott munkás arisztokrácia kialaku- lására fog vezetn i.” Bekövetkezett. Viszont mindezt úgy tette, hogy az egypártrendszer keretei között a proletárdiktatúra hamis cégére alatt a félrevezetett dolgozók lelkesen tapsolva és csasztuskázva még asszisztáltak is korlátlan hatalma kiépítéséhez. Jászi Oszkár jóslata 1925-,bői „de elképzelhető egy más irányú fej­lődés is”, az tudniillik, hogy1 a munkásmozgalom még jobban az etatisztikus — militarisztikus kon­cepciók felé billen s hajlandó lesz feláldozni minden szabadságjogot, amely átmeneti érdekeinek útjába áll, egészen a gondolat, a költöz­ködés, és a munkavállalás szabad­ságának a megsemmisítéséig. Ebben az esetben csakis egy erős és nyomatékos liberális szer­vezkedés lehetne képes a fenyegető diktatúrát (s ne feledjük el: nem képzelhető el más diktatúra? mint egy katonai s bürokratikus, amely szükségképpen, nem is osztály- „uralom, hanem oligarchia!) elhárí­tani”,.. Ez az oligarchia (összetétele mi­att nevezhetjük káderöligarchiá- nak) gyorsan öntudatra ébredt és képmutatóan, cinikusan tette egyre zártabbá magát, miközben erkölcsi csapdába sodorta könyöradományai- val (kisprivilégiumökkal) a néhány százezres „elvtársi” kliens rétegét, másnéven holdudvarát. Ennek a káderoligarhiának a kohója 1956. előtt a Magyar Dolgozók Pártja volt, de a forradalom után nevet kellett változtatni. (MSZMP). Most már kellő vérfrissítés után új er­kölcsi tőkével az eddiginél kultú- ráltabb, kifinomultabb eszközökkel nagyobb de még jobban félreveze­tett tömegbázissal gyakorolta politikai hatalmát. Ez lassan pénzt fiadzott. amit legalizálni kellett, (például átala­kulási törvény) Ez az eredeti tőke­felhalmozás az utóbbi években már nyíltan és szemérmetlenül zajlik (milliós prémiumok) a társadalmi kontroll fogyatékosságai miatt- Eb­ben a legnagyobb baj az, hogy az újburzsoáziává váló káderoligarc- hiának a tőkéje túlnyomórészt nem működő tőke, nem hoz létre új értéket. Ennek legfőbb oka az átmeneti állapot, amelyben még nem merik feledni a „szocializ­mus” évtizedei alatt összehará­csolt vagyonokat. Tehát az ázsiai típusú szocializmus valójában a káderoligarchiának az államosítá­sok után induló tőkefelhalmozása .volt, amit sikerrel állítottak be (erőszakkal, demagógiával, ígér­getésekkel stb.) épülő szocializ­musnak. Hankis Elemér 1988. végén egy riportjában uralkodó elitről beszél, amely igyekszik átmenteni a ha­talmát egy diktatúra után követ­kező rendszerbe, az egyre jobban elszegényedő dolgozóknak pedig sötét jövőt jósol, ha nem szerve­ződnek, érdekeik védelmében. Egy év múltán hosszan sorolhatjuk mi minden történt a szégyenletes diktatúra felszámolására, de téved az aki abban az illúzióban él, hogy az állampárt lebontását szük­ségszerűen követi a dolgozók élet- színvonalának emelkedése. Ez a sok párt létéből sem -következik automatikusan. Legfeljebb a lappangó diktatúra alatti álcázott kizsákmányolás, pol­gári demokrácia (demokratikus szocializmus?) alatti nyílt kizsák­mányolássá változik. Ennek mér­séklése a dolgozók érdeke, bárme­lyik pártba is tartozzanak. Szá­munkra, szocialisták számára ez a legfőbb feladat. Ebben a minden vágyunk szerint békés politikai küzdelemben nem a többi párt az ellenfél számunkra, hanem az a káder — és fináncoligarchia amelynek a természetes érdeke a politikai és gazdasági hatalom mi­nél teljesebb birtoklása, bármelyik pártnak sorai közt bújnak meg. E gondolatsort nem lezárva csak félbehagyva, újra visz- szatérnek Gombkötő Gábor cikkéhez: lehet, hogy ő megkésett lázadó, lehet, hogy mi fiatalabbak is, de lázadni is jobb későn, mint soha._ Rákos Csaba az MSZP Salgótarjáni Radikális Tagozata Mm TOiTwIlwlwlli ­fteti«lf»a0jr* NSrféfieleiwíecire

Next

/
Oldalképek
Tartalom