Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
NOGRAD XLV. ÉVF., 259. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 1., SZERDA Befejezte munkáját az Országgyűlés Állampolgári kezdeményezésű népszavazás november 26-án, a elmer kiválasztására vonatkozó népszavazás és köztársaságielnök-választás 1990. január 7-én. Elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztését Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden <az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert ,a plenáris ülés megkezdése előtt1— reggél 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjarán y tala nságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével meg- szüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféje lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési területén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást 1990. január 1- jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Ország- gyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass József né (Békés \m., 15. vk.), a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költség- vetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új, gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazda- sági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a kereset- szabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mező- gazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvénytervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) • a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett, vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. At interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel, Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénák és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a téma tárgyalásakor nem volt a teremben. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986- ban hozott családjogi tör(Folytatás a 2. oldalon.) Pártszakadás történt a kongresszuson Grósz Károly nyilatkozata Nem szabad elhamarkodni az MSZMP kongresszusának összehívását; nem az a fon" tos, hogy azt még az' idén megtartsák, hanem az, hogy elkészüljenek azok a kiérlelt programok, amelyeket a kongresszusnak kell majd elfogadnia — nyilatkozta Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának kérdésére G rósz Károly, aki továbbra is az MSZMP tagja. Mint mondta, válságmenedzselő programot kell elkészíteni, ki kell dolgozni többek között a szervezeti szabályzatot is. A Magyar Szocialista Párt mostani működési szabályzatában nagyon sok olyan értékes, új vonás van, amelyet hasznosítani lehet. A demokratizmus és a centralizmus kérdésében azonban az MSZMP másként vélekedik. Grósz Károly hangsúlyozta: semmi olyat nem hajlandó tenni, ami az MSZP dolgát nehezítené, s szeretné, ha az MSZP megerősödne. Ám az más kérdés, hogy ő személy szerint az MSZMP megszilárdulásán munkálkodik. Mint mondta, november 15-étől nyugdíjas lesz, s ezen nem kíván változtatni, de ha felkérik, szívesen vállal tisztséget az újjászerveződő MSZMP-ben. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a volt MSZMP is több részre szakad, Grósz Károly rámutatott: az alulról jövő szerveződések előbb- utóbb egységes rendszerré fognak összeállni; meg kell találni azt a közös pontot, amely alapján a baloldal együtt tud működni. Hozzátette: abban is bízik, hogv az újjászerveződő MSZMP több kérdésben együtt tud működni az MSZP-vel. Szólt arról is, hogy az elmúlt három hétben folyamatosan fogadta a különböző intézőbizottságokat, szervezőcsoportokat, ám a nyilvánosság előtt egyelőre nem kíván megjelenni. Véleménye szerint ugyanis az ő álláspontja ismert az MSZMP-vel kapcsolatban. Elmondta azt is: szerinte az állampolgári jogok csorbítását jelenti, (Folytatás a 2. oldalon.) Míg a gyertya csonkig ég Minden évben eljön a nap, mikor holottoinkért kondul a harang, s megpendülnek 02 emlékezés húrjai. A lobogó gyertyák fényében yégig- zarándokolunk elődeink életén. Az elmélyedés egyben eszmélés és erőgyűjtés — az életért. (Halottak napjára készült összeállításunk az 5. oldalon.) Világnapon is, világnap nélkül Is T akarékoskodunk Legalábbis erre mifelénk nem nagyon szükségeltetik mostanság külön világnap ahhoz, hogy takarékoskodóra fogja a magunkfajta egyszerű, földi halandó. Főleg ilyenkor, „sokadikán”, amikor amúgy magától is lapos már az ember pénztárcája. Meg aztán hiába a várva várt fizetésnap is, hogyha a járandóság is csak arra jó, hogy cincogni kezdjen — ahogyan nagy költőnk, József Attila irta — a dolgozó zsebében. Nincs hát tőiből legénykedni, még ha kedvet is kapna rá az ember. Takarékoskodunk hát, amíg jobbat ki nem találunk, nem kell hozzá az sem, hogy éppen október utolsó napját mutassa a naptár. De ha van világnap, hát van világnap. Ennek a bizonyos takarékossági világnapnak az alkalmából tartottak megemlékezést tegnap Salgótarjánban, az Országos Takarék- pénztár Nógrád Megyei Igazgatóságának székházában. Az ünnepélyes összejövetelre eljöttek a megye pénzintézeteinek vezetői, és megjelent Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az eseményen Zsidai László, az OTP megyei igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd rövid beszédében méltatta a magyarországi takarékossági mozgalom megindulása óta eltelt százötven esztendő eredményeit, majd megemlékezett az OTP megalakulásának 40. évfordulójáról. Ez utóbbinak ürügyén az igazgató visszatekintett a négy évtized alatt megtett útra, az eltelt idő munkájának eredményeire és ellentmondásaira, majd tájékoztatót tartott a takarék- pénztár jelenlegi helyzetéről, jövőbeli törekvéseiről. Ezt követően a pénzemberek kötetlen beszélgetésen cserélték ki nézeteiket hazánk és a nagyvilág pénzügyi politikájáról. Hegemlékezés az MSZMP megalakulásának 33. évfordulóján Az ár a sarkalatos kérdés lűzhelygyártók és -kereskedők eszmecseréje Pénzszűke és inflálódó világunkban egyre nehezebb jó áron eladni. Ahhoz, hogy létrejöjjön a „zsíros’’ üzlet, a piaci igényekhez igazodó, kiváló minőségű terméket kell előállítani. A gyártó az áru közvetítőjétől tudhatja meg, mi iránt érdeklődnek a vevők, s az eladó a gyári információk birtokában döntheti el, miből, mennyit rendeljen. Kölcsönösen szükség van tehát a termelés és a kereskedelem ' kapcsolatának elmélyítésére. Ebből a meggondolásból kiindulva, szervezik meg évi rendszerességgel a ve- vőankétot a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Sikere van ezeknek az eszmecseréknek, amit bizonyít: kedden, az SVT Ady Endre Művelődési Háza nagytermének asztalainál egyfelől a gyár első számú vezetői, másfelől a vállalattal kereskedelmi kapcsolatban lévő huszonhárom cég és tíz mintaboltjuk képviselői foglaltak helyet. Gressai Sándor igazgató, Szalai János műszaki igazgatóhelyettes és Kecskés (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP megalakulásának 33. évfordulója tiszteletére tudományos emlékülést szervezett kedden a Magyar Szocialista Párt Politikai Propaganda és Művelődési Központja. Az MSZP Villányi úti választási centrumában megtartott rendezvényen a résztvevők előadásokat hallgattak meg többek között az MDP feloszlatásának és az MSZMP megalakulásának körülményeiről, az 1956-os események nemzetközi ösz- szefüggéseiről. A beszámolókban elhangzott, hogy 1956. október 31- én nem az az MSZMP alakult meg, amely november 4-től egészen napjainkig működött. Sajnálatos módon ugyanis a Kádár-vezetés nem tudta elkerülni a sztálinista módszerekhez való részleges visszatérést, s így sorra elhaltak a demokratikus pártellenzék és az értelmiség reformtörekvései. A múlt hibáiból okulva ezért azt a következtetést kell levonni: csak a többpártrendszeren alapuló demokratikus szocializmus kiépítése akadályozhatja meg, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő a hatalommal való visszaélés különböző formái — állapították meg az előadók. Szerelik a vásárlók által kedvelt Karancs tűzhelyeket Fotó: Rigó
