Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

2 1989. NOVEMBER 1.. SZERDA NÓGRÁD Befejezte munkáját az Országgyűlés Grósz Károly nyilatkozata ! (Folytatás az I. oldalról.) vényt, ugyanis annak több pontját az étet nem igazol­ta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbe fogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter válaszában el­mondta: a kormány hama­rosan beterjeszti a módo­sító javaslatot az Ország- gyűlés elé, így ezt a ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.), a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hat­vani internáltak rehabili­tációjának ügyében. A kormány nevében Kul­csár Kálmán igazságügy- miniszter válaszolt az inter­pellációra. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a pénzügy­miniszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Békési László pénzügymi­niszter elmondotta, hogy a kormány több területen ter­vez változtatást. Dobos Józsefné (Heves m., 6 vk.), a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egy­sége rekonstrukciójának tár­gyában. Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés vi­szont elfogadta a választ. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.), a gyermek- és ifjúsági üdültetés preferálása tár­gyában interpellált a jpénz­ügy miniszterhez. Dr. Karvalits Ferenc (Za­la m., 1. vk.), a helyi köz­lekedésben bevezetett for­galmi juttatás és a hely­közi közlekedés támogatási rendszere ügyében inter­pellált a közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszterhez. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a külügyminiszter­hez és a kereskedelmi mi­niszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek an­nak érdekében, hogy a kül­képviseletek és a kereske­delmi kirendeltségek megfe­lelő információkkal láthas­sák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekből. Szigethy Dezső (Győr. Sopron m., 14. vk ), a lakos­sági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazsá­gosabb lakossági valutaellá­tási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügymi­niszterhez intézett interpel­lációjában. Fehérné Eke Katalin (Bor- sod'Abaúj-ZempIén m., 23. vk.) és Simon Péter (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk}, A vízlépcsőrendszer prob­lémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismer­tetve a Minisztertanács el­nöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogal­mazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfele­lő üzembe helyezésével mindkét ország érintett te­rületei ökológiai szükség- helyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szük­séghelyzetet a csúcsrajára- tás lehetőségének kiiktatá­sával, a nagymarosi víz­lépcső megépítésének * vég­leges elhagyásával, a bősi a petrolkémiai benzinellá­tásról szóló jogszabály érvé­nyesítését szolgáló intézke­désekről kért tájékoztatást interpeilációjában a minisz­terelnöktől. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a Magyarországon működő nemzetiségi iskolák­ban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a mű­velődési miniszterhez. Ne­hezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nem­zetiségi iskolákban az anya­nyelvi oktatás lehetőségét. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a műve­lődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igaz­gatású, német nemzetiségi gimnázium és diákotthon lé­tesítése ügyében. Dr. Király Ferenc (Szol­nok m., 5. vk.), katonai szer­vezési és katonai szervezési és személyi kérdések tárgyá­ban interpellált a honvédel­mi miniszterhez. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), az ipari minisz­terhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadá­lyai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország ti­zenöt hasonló helyzetben lé­vő települése tárgyában. A parlamentnek a prog­ram szerint még négy in­terpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kér­dések tárgyalására. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarország­ra menekültek ügyére kí­vánta felhívni képviselőtár­sai figyelmét. Drámai sza­vakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Haj- dú-Bihar megye, s a Bel­ügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos ösz- szefogásra szólított fel min­denkit a képviselő, mond­ván: segítségre, ám nem használt ruhára, vagy pénz­segélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, fa­lusi, városi lakatlan épüle­tekre, megfelelő munkahe­lyekre van szükségük a me­nekülteknek. Enélkül elkép­zelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba. Az elnöklő Jakab Róbert- né javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértet­tek az országos összefogás­ra buzdító felhívással. Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.) az Állami Számve­vőszék , tisztségviselőinek je- (ölésére alakult bizottság ál­lásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Ezután Fehérné Eke Ka­talin (Borsod-Ahaúj-Zemp- lén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájé­koztatóját ismertette. Mint erőmű alapüzemü használa­tával lehet megelőzni. Mind­ezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlo­vák félnél „A Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött a gabeikovo—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer meg­valósításáról és üzemelte­téséről szóló 1977. évi szep­tember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyző­könyv Nagymarosra vonat­kozó részét érvénytelenítsék. A kockázatok megítélésé­nél a kormány a környeze­tért érzett felelősséget, az mondotta, a bizottság az Ál­lami Számvevőszék elnöké­nek Hagelmayer Istvánt, el­nökhelyetteseinek pedig Ku­pé Mihályt és Sándor Ist­vánt javasolta. A ház megbízott elnöke külön-külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazó­lapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képvise­lők többségének jóváhagyá­sát. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mosta­ni ülésszakon nem tudják megválasztani az alkotmány- bíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fe­jezte be az ezzel kapcsola­tos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, va­lamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képvi­selőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerül­het sor. Emiatt értelemszer rűen az Állami Számvevő- szék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Szám­vevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfo­gadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Ország- gyűlés. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazá­sok elrendeléséről, illetve a köztársa ságielnök-választás kiírásáról hétfő délután meg­szakadt plenáris vita. A jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kiala­kított állásfoglalását az ál­lampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Ki reszti Csaba, a bizottság elő­adója ismertette. Ezután következett a Mi­nisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határo­zattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének ki­választása. Ezt követően az Ország- gyűlés elrendelte a népsza­vazást a köztársaság címeré­ről. A parlament úgy határo­zott: az állampolgári kez­deményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztár- saságielnök-választást 1990 január 7-én kell megtarta­ni. A köztársaságielnök­választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer sorsának ala­kulásáról. a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok \ eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök ter­jesztette a parlament elé. élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínű­séggel bekövetkező ka­tasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. A környe­zet védelmében az abszolút veszélytelenséget kell bizo­nyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erő­műpártiak nem tudták bizo­nyítani. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alá­(Folytatás a 3. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a munkahelyeken egy­általán nem működhetnek pártok. Hozzátette: tíz éve harcol azért, hogy az üze­mekből a területre helyez­zék át a politikai munka súlypontját, de nem ért egyet azzal, hogy ezt tör­vény szabályozza. Grósz Károly véleménye: a kongresszuson pártszaka- dás történt. Ezzel kapcso­latban elmondta, hogy ő már négy hónappal a kong­resszus előtt ajánlotta Pozs- gay Imrének: tudatosan és higgadtan közelítsenek eh­hez a kérdéshez, mégpedig úgy, hogy készítsenek két programot, s az eltérő né­zeteket egyértelműen fogal­mazzák meg. E programokat Tűzhelygyártól! és -kereskedők eszmecseréje (Folytatás az 1. oldalról.) László gazdasági igazgató- helyettes az SVT gazda­sági eredményeiről, a' ter­melést nehezítő gondokról, a fejlesztésekről, továbbá a jövő évi elképzelésekről tájékoztatták a vendége­ket. Többek között elhang­zott: az idei várható ár­bevétel 1,7 milliárd, a nye­reség 70 millió forint kö­rül lesz. Az árbevételhez képest roppant alacsony nyereség oka, hogy a ter­mékek árában képtelenség ..továbbgyűrűztetni” a nö­vekvő alapanyagárakat, mert a vevők vásárlóereje csökkent. Rontja az eladási lehe­tőségeket, hogy az import- tűzhelyek jóval olcsóbbak a hazainál, igaz, a minősé­gük rosszabb. A tűzhely­gyár újabb termékek kifej­lesztésével, technikai szín­vonaluk emelésével próba! piacon maradni, egyelőre eredményesen. Például a zománcégetés és az öntvénv- gvártás korszerűsítése. az olajadagolók gyártásának megkezdése, a Servant .tűz­helycsalád új tagokkal való bővítése tartozik ebbe a té­makörbe. A jövő évben már gyártani akarják a Vesta tűzhelycsalád első vál­tozatát, s tárgyalnak a mik­rohullámú sütő kifejleszté­séről. A termelés növelésére szá­mítanak a jövő évben a gyár vezetői, a befutót’ megrendelésekből azonban azt szűrték le, hogy az ösz- szetétel lényegesen nem változik. A gázkészülékek­ből az igény némileg meg­haladja a keresletet. míg a szénnel és fával „üzemel­tetett’, hagyományos tűz­helyekből többet is képes volna előállítani a gyártó. Olajkályhából is növekszik majd az eladás. Sajnos, ár­emelésre kerül sor január­tól. melynek mértéke 15 százalék körül lehet. Ez a bejelentés több ke­reskedőt is szólásra kénv- szerített. Mint elmondták, a drágulás kihat majd a ke­reskedelemre, s szerintük az eddiginél is nagyobb lesz a kereslet az olcsóbb im­portkészülékek iránt. Igény­ként merült fel az alacso­nyabb árfekvésű termékek arányának növelése, a szál­lítási határidők lerövidíté­se. Az eddiginél jobb al­katrészellátást kértek a cé­gek képviselői. Minderre ígéretet is kaptak, az árak visszafogása kivételével. Áthidaló megoldás lehet viszont részben a szezoná­lis árak bevezetése. kellett volna odaadni a párt­tagságnak, hogy a tagok dönthessenek, melyiket tá­mogatják. Nyers Rezsővel kapcsolat­ban elmondta: tiszteli őt, nagyra becsüli politikai böl­csességét, s szívesen dolgo­zott együtt vele. Mint mond­ta,, annak idején ő kérte meg, hogy vállaljon szere­pet a pártvezetésben, s örült, hogy a politikus erre igent mondott. Megjegyez­te: a mostani lelkes refor­merek közül Nyers Rezsőn kívül nem emlékszik senki­re, aki hasonlóan gondolko­dott már a 60-as években is. Végezetül arról szólt, hogy a korábban kialakult jó nemzetközi kapcsolatai to­vább élnek. A'r. elmúlt há­Nógrád megye szakszer­vezeti tagjai, tisztségviselői! A megye 20 nagyüzemi, vállalati és intézményi szak­szervezeti bizottságának tit­kárai 1989. október 27-i megbeszélésükön kezdemé­nyezték a szakszervezetek megyei tanácsa testületéi­nek, munka- és rétegbizott­ságainak megszüntetését és új típusú, új elveken mű­ködő megyei szövetség lét­rehozását. Az új szervezet a megye szakszervezeti tagságának- megyei és lakóterületi érde­keit kifejező és képviselő, önálló, pártoktól független testületé, amely az önkén­tességre, a közös cselekvé­si és akcióegységre épül, a demokratizmus, a konszen­zus elvén működük. A szövetségbe tömörült szervezetek önállóak és egyenjogúak, képviselhetik a kisebbségi véleményt. Alapszabályát a tagszerve­zetek delegáltjaiból létrejö­vő alakuló ülés fogadja el. Az új szervezet a megye szakszervezeti tagságának és Bár a Magyar Szocialista Párt megalakulása sokkolta a párttagságot, számos he­lyen mégis folytatódik, s cgvre erőteljesebbé válik az MSZMP működése és meg­újulása. Az MSZMP buda­pesti aktívaértekezletén több mint másfél ezer kommu­nista nyilvánította ki a tag­ság akaratát, hogy országo­san is bontakozzon ki az új­jászervezés. Az aktívaérte­kezlet határozatot hozott az MSZMP Ideiglenes Ügyveze­tő Testületének létrehozá­sáról, s kezdeményezte, hogy még ebben az évben hívják össze az MSZMP XIV. kongresszusát. Az MSZMP tagjai a párt­ban maradással, tagköny- vúk megőrzésével, a tagsá­gi díj fizetésével szavaznak pártjuk jövőjére. A tagság hűsége, állhatatossága, a marxista eszme iránt szo­rosabbra fűzi az MSZMP kapcsolatát, szolidaritását a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomhoz. Az országos nagyaktíva- ülés kijelenti, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a kommunista, forradalmi szociáldemokrata hagyomá­nyok folytatója. Képviseli a munkásosztály, a szövetke­zeti parasztság, az értelmi­ség, a felnövekvő fiatalság, a nyugdíj-korban levő la­kosság, minden magyar ál­rom hétben Nyugat-Euró- pából több politikussal, gaz­dasági szakemberrel találko­zott a lakásán, mint amikor még a hivatalában dolgo­zott. Hozzátette: keleti poli­tikusokkal nem folytatott megbeszélést. Mindazoknak a politikusoknak köszönőlevelet írt, akik az elmúlt években segítették munkáját. Mint mondta, ezekre különböző hőfokú válaszokat kapott. Elmondta azt is, hogy a na­pokban Bécsben és Kassán járt magánlátogatáson. Meg­jegyezte, hogy a szóbeszéd­del ellentétben egyetlen csehszlovák politikussal sem találkozott. A közeljövőben magánlátogatást tervez Ausztráliába, Izraelbe és Kanadába is. alapszervezeteinek megbízá­sa, felhatalmazása alapján végzi munkáját. Vállalja a markánsabb érdekképviseletet és érdek- védelmet, ösztönzi az anti­inflációs gazdaságpolitikai törekvéseket, fellép a szo­ciális biztonság erősítéséért. Alapelve a szakszervezeti mozgalom , egységének és a munkásszolidaritás eszmé­jének erősítése. Célul tűzd ki a- megye sokoldalúan hátrányos helyzetének fo­lyamatos felszámolását, te­lepüléseink életterének fej­lesztését, azt, hogy legyen munkahelye minden dol­gozni akiaró embernek Nóg- rád megyében. Kérjük a tagságot, a tiszt­ségviselőket, vitassák meg a kezdeményezést, és 1989. no­vember 15-ig alakítsák ki álláspontjukat javaslatunk­ról. Reméljük, hogy a me­gyei szövetség megalakulá­sát belépésükkel és képvi­selőjük delegálásával bizto­sítják. Előkészítő bizottság Salgótarján, Pf. 133. lampoígár egyetemes érde­keit, és harcol értük a po­litika eszközeivel. A dolgozó tömegek érdekképviselete megköveteli, hogy az MSZMP szövetségre lépjen és az egyenlő partnerség elve alapján megújítsa kap­csolatait a magyar szakszer­vezeti mozgalommal. Az MSZMP soraiba hívja a magyar ifjúság legjobbjait, azokat, akik a nép érdekei­ért készek fellépni és cse­lekedni. Az országos nagyaktíva- ülés megbízza az ideiglenes ügyvezető testületet, hogy szakemberek bevonásával készítsen elő és az MSZMP XIV. kongresszusán ter­jesszen be egy olyan átfogó gazdasági konszolidációs ter­vet, amelynek központi fel­adata a gazdasági eredmé­nyeik növelése, hogy a gaz­dasági terheket ne a dol­gozók millióinak a vállaira rakják. Állítsák meg a tö­megek elszegényedését, te­remtsék meg annak az alap­ját, hogy a gazdasági hely­zet javulásával párhuza­mosan már a közeljövőben újból megkezdődjön az életszínvonal fokozatos nö­vekedése. Az országos nagyaktíva- ülés egyetért abhan, hogy az MSZMP főtitkára, a XIV. kongresszusig, Grósz Károly maradjon. Németh Miklós előterjesztése A sajtószolgálati közleményei Szakszervezeti szövetséget Nógrád megyében! Az MSZMP országos nagyaktívaülésének állásfoglalásából

Next

/
Oldalképek
Tartalom