Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-19 / 248. szám
2 NOGRAI) 1989. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK 1 d TiM ■ 1 ri :i: 1 v. r ; J Tanácskozik a Tisztelt Ház (Folytatás az 1. oldalról.) E kis kitérő után ismét a köztársasági elnök-választás állt a vita középpontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnökválasztást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásraÚjabb és újabb képviselők jelentkeztek hozzászólásra. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyz.ett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helvtál- lóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az alkotmány- jogi tanács jelenlévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra ' hívja össze a kormány tagjait: Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m., 18. vk.) — támogatva Mándity Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. A szünetben, tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós, a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán'. Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —. hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folvtassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Ország- gyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kor- ' mány számára azonban világos. hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyi- két-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot, a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán .át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt — ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor — a választó- polgárok általános és egyénKULCSÁR KÁLMÁN: Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmány- jogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli Aranyos Ferenc tanácselnök és Szabó Nándor vb-titkár Mátraterenyéröl jöttek vendégeskedni a karzatra lő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin, módosító indítványa viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő, válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény, módosításának tervezetét: A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott' törv.ínv tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai megállapodásokkal összhangban — az egyesülési jogiból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvényjavaslatban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításá(Folytatás a 3. oldalon.) A pállok működéséről és gazdálkodásáról Krenz az új NSZEP-főtitkár A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága szerdán délután összehívott soron kívüli ülésén Egon Krenzet választotta a párt új főtitkárává. A testület előzőleg úgy határozott, hogy eleget tesz Erich Honecker kérésének, miszerint egészségi állapotára való tekintettel fölmentését kívánja a párt főtitkárának, az. államtanács elnökének és a nemzetvédelmi tanács elnökének tisztségéből. Gyér érdeklődés a megnyitón (Folytatás az 1. oldalról.) ságaiból következik környezetünk jónak korántsem mondható ..állapota". Ám a bírálatok — noha sokszor megalapozottak — mégis kissé torz, túl sötét képet festettek le megyénkről. A valóságot most is a közép- úton kell keresni — mondotta. Igaz, hogy például Salgótarján az erősen szennyezett, levegőjű települések kategóriájába tartozik, ám nem rosszabb a helyzet mint - a hasonlóan iparosított térségekben. A megye többi városában a helyzet változó, de az országos átlagnak megfelelő, vagy afölötti. Arról pedig hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy megyénk az ország talán legjdbban erdősített része. Az előadásban valamenv- nvi fontos természet- és környezetvédelmi kérdés helyt kapott. Elhangzása után a vita következett volna. Ám ugyancsak családias. mondhatni ,,szakmai” eszmecserére sikeredett a beszélgetés. E sorok írójával, az előadóval együtt ugyanis összesen tizenhatan ,,töltötték meg’’ a Technika Háza nagytermében a széksorokat. Ez annál is inkább említésre szoruló tény, mert ha figyelembe vesszük, hogy az esemény- sorozatnak nyolc szervezet, vagy egyesület a rendezője, — ki.s matematikai érzékkel is — képet kanunk a valódi érdeklődésről. Hát valóban csak ennyit érne a sokat és sok helyen emlegetett ..slágertéma"? — Csal a — Megalakult az MSZP Salgótarján Városi Ideiglenes Intézőbizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) címére (Salgótarján, Május 1. út 54. számra) is jelezhetik. — A testület kinyilvánítja a szoros együttműködési szándékát a NODISZ salgótarjáni szervezetével. Felhívással fordul a város ifjúságához, melyért felelősséget érezve tenni kíván — soraiba várja. — Ma úgy ítéli meg, és ez az MSZP célja, hogy azokat várja soraiba, akik a programnyilatkozatával, alapszabályával, törekvéseire! azonosulnak. Ezért az ideiglenes intézőbizottsága pártelnökséghez fordul kérésével, hogy hatáskörébe, vagy a soron következő kongresszusán tűzze napirendre a párttagság folyamatosságának elismerését, mert à testület úgy ítéli meg, hogy az október 31-ei korai határidő nem ad teljességgel lehetőséget arra, hogy a dokumentumokat áttanulmányozva, felelősen dönthessen. — Az intézőbizottság megköszöni a volt MSZMP városi bizottság végrehajtó bizottsága, munkabizottságai tagjainak eddigi munkáját, számít arra, hogy az új párt szervezőmunkájában a jelenlegi feladatokban is felelősségteljesen részt vesznek. Az ideiglenes intézőbizottság úgy határozott, hogy mindent megtesz az új párt létrehozásáért és működtetéséért. Üléseit szükség szerint tartja. Tevékenységét a városi pár.tküldött-értekez- let időpontjáig végzi. Jelentkezés a Magyar Szocialista Pártba Belépési nyilatkozat A Magyar Szocialista Párt programját és működési rendjét elfogadóin. Hoizzájárulok, hogy az alább közölt adataimat — személyiségi jogaim védelmét biztosítva — a Magyar Szocialista Párt nyilvántartásba vegye. 1. Név: ________________________ 2 . Személyi száma : __________________ 3. Állandó lakcíme (postai irányitószámmal)_____ 4 . Telefonszáma, amin elérhető :____________ 5. Jelenlegi foglalkozása :____,___________ K elt: , 19 év hó nap. A belépő aláírása A kitöltött és aláírt belépési nyilatkozatot a volt MSZMP tagjai, illetve a Magyar Szocialista Pártba belépni kívánó párton- kívüliek juttassák el az alapszefvezetekhez, illetve — akár postai úton is — a községi városi, megyei, vagy országos pártszervekhez. A szervezők kérése: minden jelentkező — akár személyesen, vagy írásban teszi azt meg — csak egyszer regisztráltassa magát. Elméleti tanácskozás a nemzetiségről Rétságon (Folytatás az 1. oldalról.) hogy se előnyt, de főleg hátrányokat ne jelentsen, ha valaki szlováknak, horvát- nak, szerbnek vagy németnek vallja magát — hogy csak a nagyobb nemzetiségeket említsem, mert a legutóbbi népszámlálás adatai azt mutatják, szembeállítva azokat a valósággal, hogy igenis él bizonyos félelem az emberekben — mondta Arday Lajos. A hivatalos adatok szerint 84 ezren vallották magukat nemzetiséginek, míg szakértők becslései szerint számuk legalább 320—330 ezerre tehető. Az előadásból csak címszavakban néhány fontosabb tény. A törvény hatálya természetszerűleg kiterjed majd a cigányságra is, Hiszen ők, számukat tekintve jóval többen vannak, mint a hazánkban élő nemzeti kisebbségiek összesen. Nem mellékes az, hogy a törvény hatálybalépésével a kormány vállal garanciákat annak érvényesülésére. Fontos popt ugyanakkor, hogy ha a nemzetiségi állampolgár, vagy azok csoportja úgy érzi, hogy jogait megsértették, az állami szervekhez vagy bírósághoz fordulhat jogorvoslásért. A vitában volt, aki úgy fogalmazott: nem törvényre van szükség, hogy a többszörösen hátrányos helyzetben lévő nemzetiségiek lakta, vallásos kistelepülések felzárkózzanak- Hiszen ezekben nem megfelelő az infrastruktúra, nincs munkalehetőség, az emberek előbb ingáznak, majd elköltöznek. A törvényről szóló szavak után Käffer István szólt, mindenekelőtt kijelentve: a nemzeti kisebbségi politika, taktika volt a fennálló rendszerben, nem stratégia, azért, hogy a rendszer fennmaradjon. Ezután csaknem egy órán keresztül sorolta — letéve tervezett előadásának vázlatát — a példákat, saját életéből is, arra: nem a nemzetiségiek, a nálunk élők és a határainkon túl élő magyarok tehetnek a hibákról. A felettük érvényesülő politika a vétkes. Néha mosolyt fakasztó történetek hangzottak el arról például, hogyan kapott ő maga sok évvel ezelőtt fegyelmit egy szlovák kollégiumban, mert a gyerekeket arra ösztönözte, hogy szlovákul szóljanak. De történelmi áttekintést is festett a honfoglalástól egészen napjainkig, főképpen a szlovák nemzetiséggel kapcsolatosan. Szólt a nemzetiségi nyelvet és néhány tárgyat anyanyelven oktató iskolák tanárhiányáról, a szellemi kishatárforgalom szükségességéről, a kölcsönös asszimilálódásról is. Ezután Hesz Mihály szólt az idén megalakult német és szlovák nemzetiségiek megyei érdekvédelmi szervezetéről. A tanácskozás végeztével dr. Németh János, a megyei közművelődési központ igazgatója megnyitotta az NDK- beli lipcsei járás általános iskolásainak rajzaiból rendezett kiállítást. (-hr-) Dr. Miklós Zoltán képviselőtársaival beszélget.
