Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-19 / 248. szám

1989 OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK

NO(iRAI)

3

Tanácskozik a Tisztelt Ház

(Folytatás a 2. oldalról.)

ról szóló törvényben szereplő tétellel : az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a mukahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az „A" változat egv általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre, és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter felhívta _ a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az

Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvény- tervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között.

Bódt János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sok-előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a párták országds és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A" változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést. mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől.

A ,.B" változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezekal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy • a pártok az ő bőrükre egyezkednek.

Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18 vk.),' a kis- várdai kórház osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esély- egyenlőségét. előjogot az M^ZP sem élvezhet.

Benjámin Judit (Budapest. 11. vk.). a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerüleken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és -működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők- és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztségviselésének szabályozása megegyezik az „A” változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B" változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán.

Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásában nem szabá- lvozza a párttagság tilalmát.

Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírákra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást.

ti könyvtárának igazgatója a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményét is tolmácsolva kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is működhetnének.

Karvalits Ferenc (Zala m.. 1. vk.), pártalkalmazott figyelmeztetett: amenv- nyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni.

Sziics Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.), — a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt, vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is.

Sebök János (Veszprém m., 12. vk.), nyugalmazott vezérőrnagy megkérdezte az igazságügy-minisztert: mí

indokolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-ig bezárólag kell megszüntetni ?

Dr. Deb reczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) gimnáziumi tanár — reagálva Bódi János felszólalására — rámutatott: a pártok működése a demokratikus politizálásnak a legamagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a pártokat nem szeretni.

Alberth Béláné dr. (Haj- dú-Bihar m'., 8. yk.) a HNF nyugalmazott megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott működjenek, ahol szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni.

Kovács László (Pest ' m., 20. vk), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyen ne működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be.

Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett,

hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások

egyik legdurvább dokumentumaként említette a képviselő, a magyar nyilaskeresztes párt úszító hangú felhívását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőknek. Márton János kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyllaskeresztes párt megnyilvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért — akkor is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan ve?zik gyilkos céljaikat, s akkor is,, ha provokációról van szó —, s járjon el az elkövetőkkel szemben.

Kállai Ferenc (országos lista) színművész, egyetértve a többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra biztatta annak működését illetően. Ügy vélte: a mai politikai „ki mit tud ’- ban a pártok nem rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék.

Az általános ' vitában újabb képviselő már nem kért szót, ezért az Ország- gyűlés szavazással úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45- vk.), a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügy-minisztertől, hogy a munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat.

Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné, a soros elnök lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat benyújtó képviselőket, továbbá a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát és az igazságügyminisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal. javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbertné jelezte, hogy Márton Jártas javaslatával az Országgyűlés valószínűleg testületileg foglalkozik majd.

Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a belügyminiszterrel történt megbeszélés értelmében a Márton János által ismertetett nyilaspárti megnyilatkozást kivizsgálják, s ameny- nyiben ez még az ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez, mint politikai /jelenségekkel foglalkozó kutató, hozzáfűzte még: ha a gyűlölködés a társadalomban bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontolandók.

Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az alkotmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár • 279-en '. jelen

voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlevők nagyobb része egyetértett Fodor István (Pest m„ 15. vk.) halasztási javaslatával.

A parlament szerdai munkanapja —, amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel véget ért. Ma határozathozatallal, majd az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája.

Tudósított:

MTI

Kelemen Gábor

Fotó: \

Kulcsár József

Képviselők véleménye

A politika az ultimátumokat nem viseli el Devcsics Miklós képviselő nyilatkozata az MDF felhívásáról

Mit dönt, hogyan cselekszik? — az ülésszak szüneteiben igen sokan közltük újságírók — teszik fel a kérdést Devcsics Miklósnak. Salgótarján északi városrészének országgyűlési képviselőjétől, a megyei képviselőcsoport vezetőjétől a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezete felhívása kapcsán kérnek választ. Az említett dokumentum öt aláírója gyakorlatilag egész munkásságát megkérdőjelezve, arra szólítja fel a képviselőt, hogy 15 napon belül mondjon le mandátumáról. A felszólítás kapcsán az ülésszak szünetében a NÖGRÁD parlamenti tudósítójának adott nyilatkozatában fejtette ki nézeteit Devcsics Miklós,

— Az MDF állásfoglalása meglepett, mert az MSZMP és a kerékasztal- tárgyalás résztvevői között végső soron kialakult egy megegyezés. Az utóbbi hetekben többször találkoztunk az MDF és más szervezetek országos vezetőivel, akik minket a tárgyaláson elfogadott megállapodások betartására kértek. Egyes pontjaival kapcsolatban vannak fenntartásaim. Mégis tartom magam a megállapodáshoz, mert annak idején az MSZMP vezetése megegyezett a sarkalatos törvényekről, így azokat támogatom. A személyemet érintő valós, vagy valótlan támadás nem először vetődik fel, és én azt hiszem, hogy ez nagyobb részben nem a * személyemnek, hanem annak a funkciónak szól, amit az elmúlt egy évben viseljem. Ez egyébként nem nógrádi jelenség, hasonló folyamat zajlik az egész országban. Természetes dolognak tartom, hogy az ellenzék elsősorban a kormányzó párt vezető tisztségviselőivel foglalkozott és foglalkozik. Hosz- szú ideje tartottam magam ahhoz, hogy reformokat. békés átmenetet akarunk. következésképpen visszafogottan kell reagálnom az engem ért támadásokra, bírálatokra, Devcsics Miklós felidézte az első titkári funkciójáról való lemondás kapcsán közreadott nyilatkozatot, majd így folytatta: — -Úgy nyilatkoztam: saját pártomtól minden megbízatást elvállalok. Gondolom, ez így természetes más pártoknál is. De nem akarok semmiféle függetlenített funkciót, s ez arra az esetre is vonatkozik, ha a képviselők főhiva- tásként tevékenykednek. Hogy valaki képviselő lesz-d, vagy sem, azt egyébként sem az egyénnek, hanem a pártoknak kell eldönteni. Az biztos, hogy amennyiben a jelölésem felmerülne, nem valószínű, hogy az MDF, vagy más nem baloldali, szocialista párt jelölését elfogadnám.

A képviselői munka egyébként is fárasztó, terhes, zaklatott. Ugyanakkor érzem, hogy az országban történelmi esemény, politikai rendszerváltás zajlik. Engem az foglalkoztat, hogyan lehet ezt békésen megélni a magyar társadalomnak. Azt nem tudom, vajon mindenkit ez foglalkoztat-e?

A képviselő azzal folytatta, hogy immár nem kötik funkciók, így szabadabban válaszolhat a bírálatokra :

■ — Nem szeretem az ultimátumokat, ehelyett a konkrét vitát kedvelem. Nem szeretem azt sem, ha tények nélkül minősítünk embereket. Hogy milyen tanácselnök voltam, azt elsősorban nem nekem kell eldönteni, de túlértékelik a tanácselnök szerepét, meg egy párttitkár szerepét is azok, akik azt hiszik: minden siker az övé, és valamennyi kudarc neki köszönhető. De a közeli időben válaszolni fogok részletesen arra, hogy én az elmúlt évtizedben mikor, milyen szerepet játszottam az ipar, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság területén; mit támogattam; mit vallók magaménak és mit nem.

Felidézte Devcsics Miklós az annak idején nagy port kavart ÉS-cikket is. Nézete szerint, ha késve is, erre is válaszolni kell: mi volt benne az igazság, és mi nem.

— A válasz nagyon egyszerű. A pártbizottság archívumában ott vannak a jegyzőkönyvek, ezeket kell nyilvánosságra hozni. Amelyek bizonyítják, hogy az események nem úgy zajlottak le, ahogyan az újságíró — az egyik mostani aláíró — közreadta.

A nyilatkozat felidézte az életút legfontosabb -állomásait, majd így folytatódott:

— Én nem akarom megtagadni, hogy az MSZMP tagja voltam, nincs is miért megtagadni. A társadalom megosztott ebben a kérdésben. Én azon az oldalon álltam, amit Kádár- korszakként aposztrofálnak és magaménak is vallom annak értékeit. Azt szeretném mondani, hogy a Rákosi-rendszer, bukása után ez az időszak — az adott lehetőségek között — Közép-Európában a legdemokratikusabb. leghumánusabb volt. Még akkor is, ha az elején ez fegyveres összeütközéssel kezdődött, és sajnálatos módon válságba torkollott.

Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom és az ország nem bírja ki azt, hogy újra fegyveres összeütközések, atrocitások legyenek, hogy ezreket, vagy tízezreket — köztük értékes embereket — a szemétdombra dobjanak. Ezt többször megtette a történelem. Vannak erők, amelyek most új diszkriminációs elképzeléseket képviselnek. Én nem így gondolkodom. Könnyű volna azt mondanom, s erre többször lett volna lehetőség, hogy az elmúlt húsz év semmi értéket nem teremtett és köpönyeget váltok. A mostani felhívás aláírói között olyanok is vannak, akik nem éltek Nóg- rád megyében, hibát sem követhettek el. Nemrég jöttek ide, s nemrég még az MSZMP tagjai voltak, ugyanúgy élvezték azt, amit az MSZMP sikerként élt meg. Most átálltak, ez az ő személyes dolguk. Pártharcokra kell felkészülni, ilyen támadások lesznek a különböző pártok tagjai között.

Devcsics Miklós kifejezte, hogy ezekre még nem vagyunk felkészülve, majd utalt egy pletykára:

— Elterjesztették rólam azt a hírt, hogy én valamilyen anyagi érdekből szeméttelepeket akarok

Nógrád megyében felépíteni. Erről annyit, hogy két vállalkozó fiatalember — az ő állításuk szerint Speidl Zoltán ajánlására — felkeresett, hogy szeretnének szemétmegsemmisítő technológiákat behozni az országba, magyar—NSZK vállalkozásban. Elmondtam: a technológia biztos üdvös, de ha szemetet akarunk behozni, az nem megy. Mint képviselő azonban a kérésüket ebben az esetben is továbbítottam a környezetvédelmi miniszternek, aki lényegében megerősítette véleményemet. Utalva arra. • hogy hulladék legföljebb olyan hozható be, amelyet feldolgozás után visszaszállítanak. A szerepem csupán ennyi volt. Szeretném azonban hozzátenni, hogy én minden olyan panaszt, amellyel, mint képviselőt felkerestek, továbbítottam, még akkor is, ha tudtam, hogy nem sikerül elintézni. Ezt cselekszem ma is. a választó ugyanis joggal elvárja, hogy a képviselő az ügyében eljárjon.

Az idézett felhívásban egyértelmű az igény: a lemondásra 15 napos határidőt kapott Devcsics Miklós. A képviselő nyilatkozata végén erre így reagál:

— A politika — különösen az átmenetben — az ultimátumokat nem viseli el. Erről ez a véleményem. A politika —, ha a sokat hangoztatott európaiságra és a jogállamiságra gondolunk — csak a tárgyalásokat és a törvényeket tartja tiszteletben.

I