Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Megkezdte munkáját az MSZMP XIV. kongresszusa Esti sajtótájékoztató (Folytatás a 4. oldalról.) A különböző platformok íegbízásából szólók után a legyei, illetve a megyei joli küldöttcsoportok képvi- slői kaptak szót, a párt áljairól, jellegéről, prog- amjának alaptételéről és lűködési elveiről zajló vi- ában. Sokan szóltak arról: liért következett be a je- mlegi válsághelyzet. Egy ellemző vélemény szerint z MSZMP vezetése nem adott élni a tavaly májusi ártértekezlet óta kapott le- letőséggel. „A pártvezetés oncepciótlansága, takikázása, esetenkénti mér- letetlen aroganciája a tag- ágot teljes bizonytalanság- >a kergette'’. Ezért olyan ij szocialista pártra van zükség, amely szakít az iISZMP eddigi tevékenységei, mintegy befejezettlek nyilvánítja azt. Ehhez i gyökeres szakításhoz igyan nem kell szétverni a jártot, ám vissza kell ad- li a tagok cselekvési sza- jadságát — vélekedett Ke- ;erű Imre, Csongrád melyei küldött. Megújulásra van szükség, je nem szakadásra — fejették ki viszont mások, hasonló határozottsággal. Ám i pártszakadást ellenzők kőiül is többen hívták fel arra a figyelmet, hogy az MSZMP olyan politikai gyűjtőhellyé vált, amely- aen egymással homlokegye- lest ellenkező ftézeteket valók is megférnek. Katona Béla, budapesti küldött Baldvai László, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára, a megyei küldöttcsoport vezetője emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt így fogalmaztak: jövőnk a tét. Ma így kell aktualizálni, hogy gyermekeink jövője a tét, és nem szeretnénk, ha újabb két esztendő múltán unokáink jövőjének tétjéről kellene szólni. A továbbiakban kifejtette azokat az alaptételeket, amelyekhez csatlakozni tud, így egyetért azzal, hogy új párt, új program, új alapszabály és új vezetés kell. Mindehhez hozzátette: ne álljon elő az a veszély, hogy a politizáló kisebbség a párton belül kizárja a párttagok többségét. A döntésnél gondolni kell a tagságra, hiszen a küldőknél a végzett munkáról el kell számolni. Hozzászólásában figyelmeztetett arra is, hogy a teljes társadalmat nem érdekli a politizálás. Praktikus, kézzelfogható dolgok foglalkoztatják a fiatalokat szerint a reformerek és álreformerek keverednek, sztálinisták, karrieristák ugyancsak megtalálhatók a tagság, a vezetés körében. Ez utóbbiaktól mindenképpen meg kell válni. Többek véleménye: a pártszakadás azzal kerülhető el, ha a kongresszus kinyilvánítja a teljes platformszabadságot, azt, hogy a párt különböző platformok szövetsége. A pártmozgalom megújításában elengedhetetlen szerepe van az ifjúságnak — mutattak rá. A fiatalok elveszített bizalmát a pártnak vissza kell szereznie. Ehhez hozzájárulhat egy olyan ifjúsági tagozat megalakítása is, amely a későbbiekben csirája lehet egy új, szocialista ifjúsági szervezetnek. A társadalomban tapasztalható hitelvesztés, a bizalmi válság persze, nemcsak az ifjúságra korlátozódik. Általában: a jövő feladatait számba vevő hozzászólók szinte mindegyike foglalkozott a választásokkal; azzal, hogy csak egy, programjában, szervezetében megújult párt indulhat jó eséllyel a küzdelemben. Ehhez persze, az kell, hogy e kongresszuson tegyenek végre pontot a tagságot megosztó belső viták végére, s megkezdődhessék a szervezőmunka, a cselekvés. A vidék-Magyarországra is jobban kell figyelnie az MSZMP-nek — fogalmazták meg többen —.se gondolathoz kapcsolódva, szorgalés a munkásokat. Ezek között említette, hogy legyen hol élni, lakni, dolgozni. Ha nem készül olyan világos program, amely mindezzel számol, akkor nem lehetséges tömegpárt sem. Egyetértését fejezte ki . azzal is, hogy el kell számolni a múlttal, egyértelműen kell szólni a kialakult helyzetről, mindezt el kell mondani a gazdaság gondjairól és bajairól is, hogy legyen hitelünk a nép előtt. Világos legyen mindenki előtt, hogy változtatni szeretnénk. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzetet nem, a vezetőket ellenben ki lehet cserélni. A pártélettel kapcsolatban szólt arról is, hogy az egyes párttagok hogyan élik meg a mai változásokat. Gyakorlati példák, élmények alapján idézte: érzékeljük, hogy a vezetés elszakad a tagságtól. Nem értette a tagság, mi történt a vezetésben, nem volt képes követni az eseményeket. Mindez következett a kialakult pártstrukmazták, hogy a pártszervezetek országszerte alakítsák tki saját helyi programjaikat. Az effajta helyi kötődés nélkül elképzelhetetlen a tagság mozgósítása. A fegyveres testületek küldöttei ugyancsak reformelkötelezettségről tettek hitet a vi- . tában, s beszámoltak arról, hogy a hadseregből már megkezdődött a pártszervezetek kivonulása, folyik lakóhelyi szerveződésük. Azzal azonban nem értettek egyet, hogy a tervezett alapszabály szerint a fegyveres erők tagjainak választhatóságát korlátozni kívánják. A felszólalók többsége egyetértett abban : az új, baloldali, szocialista értékrend alapján szerveződő pártnak el kell búcsúznia mindazoktól, akik nem mernek szembenézni a múlttal, nem vállalják az új szerveződési elveket, s a visszarendeződés veszélyét hordják magukban. Így vélekedett a Külügyminisztérium küldötteként felszólaló Horn Gyula is. aki — sokak véleményével egyezően —.kijelentette: a párttagok százezrei nem tehetnek a pártban, az országban kialakult helyzetről, mert mindig helyettük döntöttek. Most azonban a kongresszus dönt, s az ed- d’gi vita ennek felelősségét érzékeltette. Az MSZMP kongresszusa ma reggel folytatja a beterjesztett dokumentumok fölötti vitát. (MTI) ifjúságot túrából is, erre való tekintettel Boldvai László szorgalmazta, hogy olyan alapszabály kell, amely kizárja a vezetés kontroll nélküli működését. Két dologban egyet nem értését fejezte ki. Elismerve, hogy a politizáláshoz pénz kell, nem tartja szerencsésnek azt, hogy a párton belüli gazdálkodásról az alapszabályban döntsenek. Ezt rövid időn belül részletesen- külön ki kell munkálni. Az elnökség és választmány viszonyáról szólva, aláhúzta: garanciát kell teremteni arra, hogy egyetlen stratégiai kérdésben se lehessen a döntést kisajátítani. Foglalkozott a fiatalokat érintő kérdésekkel is. Hangsúlyozta, hogy nem tekinthető letudottnak a párt ifjúságpolitikája a leendő ifjúsági tagozatok létrehozásával. Érezhető ugyanis -— erre a kongresszus is számos példát adott —, hogy a párt az ifjúságot elvesztette. A nap eseményeit a nemzetközi sajtóközpontban az esti órákban rendezett sajtókonferencián Barabás János és Major László, a kongresszus szóvivői foglalták össze. Major László mindenekelőtt elnézést kért az újságíróktól, hogy nem sikerült mindenben megfelelő munkafeltételeket teremteni számukra. Barabás János a kongresszus döntéseinek értelmezése előtt hangsúlyozta, hogy nemcsak szóvivőként, hanem küldöttként is van véleménye az eddig történtekről. Szerinte a küldöttek nem hiába kezdték meg munkájukat már csütörtökön este, hiszen az első napi vita során bebizonyosodott: az ügyrend működik, jó feltételeket teremtve ahhoz, hogy valóban egy igazi politikai párt tisztázó vitája folyjék. Rámutatott arra, hogy a politikai beszédek megadták a kongresszus alaphangját, igazolva, hogy a Központi Bizottság felkészült a tanácskozásra. A vita legjellemzőbb elemeként említette, hogy egy új párt körvonalai rajzolódtak ki már a vita első napján. Szenvedélyes, néha szikrázóan ütköző vélemények hangoztak el, de az alapkérdésekben viszonylag világosan megjelentek azok a nézetkülönbségek, amelyekben a kongresszusnak majd döntenie kell. Az alapvető kérdésekben — megítélése szerint — az első napi vitában azok a vélemények voltak többségben, amelyek a párt jellegét, célját tekintve radikálisabb váltást óhajtanak, új minőségű, európai normákat követő baloldali, szocialista karakterű párt létrehozását szorgalmazzák. Ezzel összefüggésben amellett foglaltak állást, hogy ennek megfelelő alapszabályra, programra és új összetételű vezetésre van szükség ahhoz, hogy a váltás hiteles legyen. A fontos jellemzők között említette: a hozzászólók többsége nem öncélúan a pártban gondolkodott, hanem azt csupán eszköznek tekintette arra, hogy a nép, a nemzet alapvető problémáira megoldást találjon, s az ország meginduljon a mély politikai, gazdasági és morális válságból való kilábalás útján. fl kongresszus küldöttei A mandátumvizsgáló bizottság közreadott adatsora szerint összesen 1279 kongresszusi küldöttet választottak meg. A' száraz tényekből érdemes elgondolkodtató adatot idézni. A küldöttek között mindössze 103 a nők száma. 30 éven aluliak csak 42-en kaptak bizalmat. A legnépesebb korosztály az 51—60 év közöttieké, egy híján 600-an vannak. A 43 fizikai munkás csaknem elvész a 921 értelmiségi között. Végül még egy adatpár: a küldöttek 83,1 százaléka visel párttisztséget, s ebből 665 az alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok, pártbizottsági tagok száma. A szenvedélyes hangú vélemények bírálták az elmúlt másfél évet, a pártvezetést, de elismerték, hogy ebben az időszakban korszakos változások indultak el. A felszólalók szinte mindegyike kitért arra, hogy a párt a választásokon való megmérettetésre készül, ahol bizonyítania kell: képes a magyar nép bizalmát visszaszerezni. A rövid összegzés után a hazai és nemzetközi sajtó 'képviselői számos kérdést tettek fel a szóvivőknek. A részletes napirend iránt érdeklődő újságírónak Major íjászló elmondta: ilyenre nem számíthat, mert ez nem egy klasszikus kongresszus, ahol minden előre megtervezett, ahogy az korábban volt. A vita addig tart, amíg a kongresszus nem dönt valamennyi kérdésben. A pártvagyon sorsával kapcsolatos kérdésre Barabás János kifejtette: e vagyonról is el kell számolni a kongresszus, ezáltal a párttagság és a társadalom előtt. Ha pedig valamiféle szakadásra, kiválásra kerül sor, akkor valóban tisztázni szükséges, miként oszlanak meg az infrastrukturális javak. Erről azonban egyelőre vita nem bontakozhatott ki, mert e kérdés még nem szerepelt a kongresz- szus napirendjén. Barabás János szerint nemcsak Nyers Rezső és Pozsgay Imre, hanem Grósz Károly is baloldali karakterű szocialista pártot akar kialakítani, de ő nem itt, a kongresszuson, egyszeri radikális elhatározással, hanem lassúbb, szervesebb megújulási folyamat révén. Ez a nézetkülönbség önmagában nem oka a pártszakadásnak — vélekedett Barabás János. Elismerte: az eddigi formában megismert szocializmus és kommunizmus nem tehető vonzóvá. Most jelző nélküli demokráciát kell teremteni vegyes tulajdonú piacgazdasággal, parlamentáris többpártrendszerrel, ugyanakkor küzdeni a szocialista értékekért, a dolgozók érdekeinek képviseletéért. A szóvivő szerint a szocializmust, mint társadalmi formációt zárójelbe kell tenni, és inkább mozgalomnak, értékrendnek kell tekinteni. Egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a kongresszus meg fogja erősíteni Pozsgay Imre jelölését a köztársasági elnöki tisztségre. Határozottan leszögezte azt is, hogy a párt maradéktalanul tiszteletben fogja tartani a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született megállapodásokat. Barabás János — mint elmondta — maga is aláírta azt- a javaslatot, hogy a párt elnöke Nyers Rezső legyen. Arra a fölvetésre, hogy a sztálinizmus elleni harcot hirdető kongresszuson nem hallani sztálinista hangokat, a szóvivő leszögezte: a sztálinizmus nem a megválasztott küldöttek véleményében mutatható ki, hanem a még mindig meglévő szervezeti, döntési struktúra őrzi a sztálinizmus bizonyos jegyeit. (MTI) BOLDVAI LÁSZLÓ: A párt elvesztette az
