Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Megkezdte munkáját az MSZMP XIV. kongresszusa Véleménycsere az előadói beszédekről Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokkal, s az elmondottakkal kapcsolatos kérdéseiket fogalmazták meg. Grósz Károly a hozzá intézett és a személyére is vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondótta. hogy az t'.múlt Ki hónap alatt a Központi Bizottságban a tartalmi és a szervezeti kérdésekről egyaránt sok vita folyt. Ennek alapján jutott áprilisban arra a következtetésre : kezdeményezi, hogy a főtitkár és a Politikai Bizottság tagjai mondjanak le. A KB a párt legfelsőbb vezetőségét bizonyos módosításokkal újjáválasztotta, ám a következő KB-ülésen a főtitkárt többen ismét lemondásra ■ szólították fel. Grósz. Károly elmondotta: arra az. álláspontra helyezkedett, hogy ha egy hónappal ezelőtt — bár akkor lemondott — mégis újjáválasztották, akkor nem ajánlja fel ismét lemondását. Mindebből azt a következtetést. vonta le. hogy a partnerek a nyílt vitát nem vállalták, ám mindent elkövettek, hogy a főtitkár politikai helyzetét megnehezítsék. Megítélése szerint a párt megújulása tekintetében nézetazonosság van közte és Nyers Rezső között, ám Pozsgay Imrével filozófiai és szemléletbeli különbségeik vannak ebben a kérdésben. Grósz Károly több más. így a generációs problémákkal és a többi szocia’.ista országhoz. fűződi" > i- szonnyal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Pozsgay Imre sz.erint a létrejövő új párt az. MSZMP jogutódja lesz, működésének anyagi feltételei ennek révén teremthetők meg. Mivel a pártvagy on manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ez.ért a kongresszus döntésének megfelelően az. lenne a célszerű, hogy csak az. új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak maradjanak birtokában, de semmiféle olyan kölönc, amely az ..abszolutizmus hatalom- és tulajdongyűjtő törekvéseiből származik" Vajon az. űj párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a párt nercben viseli-e a jelzőt, vagy sem. A korábbi körülmények között a munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkásosztály és nem a dolgozó társadalom ellen irányul az új párt megalakításának terve. Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak így jöhet létre olyan párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Ágh Attila, a reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá: az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső reformja. Éppen ezt a késést kell a kongresszuson megszüntetni a párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával — állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti. hogy kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP állampártként már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai színtérre. Mint mondotta: eljött a választás, az. utak elválásának ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó áramlatokra szakadt szét. E csatározások nyomán az MSZMP centruma is kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum kell, azaz a párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük. A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a Népi demokratikus platform szerint a hatalom és az állami tulajdon társadalmasítása a járható út — mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás. Ebben a folyamatban sem a keleti. sem pedig a nyugati modellek nem másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok pozitív vonásaihoz. A fejlődés során a platform elképzelései szerint fennmaradna a többszektorú vegyes gazdaság, de abban a kapitalizmus, a profitcentrikus gazdálkodás társadalmilag korlátozott és ellenőrzött formában terjedne ki újra. A kibontakozó privatizációt a dolgozói önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük. Ha a dolgozói önkormányzatok rendelkeznek a tulajdonosi funkciókkal, a fejlődés szocialista útja fenntartható lesz. A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Zentai Gábor, a Platform, az MSZMP-ért képviseletében hangoztatta: platformjuk úgy véli, hogy a párt tagsága még nem ürült ki. Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen döntsenek. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a jórészt értelmiségi küldöttekből összeállt kongresz- szusi tagság másfél napot időzött eljárási módozatok, ügyrendi kérdések megvitatásával, szerinte ez az egymás iránti bizalmatlanságból fakadt. Udvarhelyi László, az ösz- szefogás platform nézeteit összefoglalva, hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres, strukturális fordulatot eredményező folyamat, cselekvési program, amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata annak eldöntése, modern baloldali tömegpártot kíván-e formálni az MSZMP-ből, vagy valamilyen ettől eltérő politikai alakulatot. Az ifjúsági platform képviseletében felszólaló Nagy Imre, a DEMISZ elnöke hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik szerint a magyar történelemben lezárult egy korszak, s az MSZMP története is véget ért. Nem megtagadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve úját, mást kezdeni. A továbbiadban azt elemezve, hogy mitől lesz új, más a párt, úgy fogalmazott: új program, új szabályzat, új vezetés szükséges, de ezektől még nem lesz más a párt. Valóban új párt csak akkor lesz, ha az előzőekhez újjáépített tagság, szervezetek, új apparátus és új struktúra párosul. Rámutatott: a párt igazi megmérettetése a választásokon lesz, hosszabb távon pedig abban, hogyan tudja elfogadtatni magát az új és még újabb generációkkal. Hozzátette: az új párt megalapítása még nem választási siker, csak belépőjegy, nélküle nem lesz szabad választás, csak vértelen leszámolás. Nap mint nap tapasztalható fájdalmas valóság, hogy a magyar ifjúság többsége leírta az MSZMP-t, amely kétszeresen becsapta az ifjúságot: a múlttal — az igazság eltitkolásával — és a jövővel, azzal, hogy a ma oltárán sorozatosan feláldozta a holnapot. Ezt a helyzetet meg kell fordítani. A fiatalok kérdéseire adandó megfelelő válaszokra van szükség, s terepet kell adni az ifjúságnak, hogy ebben a pártban akarja formálni gyermekei jövőjét. .Hiszen a fiatalok nélkül nincs és nem is lehet progresszió — hangsúlyozta végezetül Nagy Imre. Thirring Ákos, a Vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője azt fejtegette, hogy a vidékiség fogalmán azokat az egyenlőtlen élet- és gazdálkodási körülményeket értik, amelyek gazdasági, infrastrukturális, elosztási, kulturális és belpolitikai téren egyaránt hátrányosan érintik a kisebb településeket. Mint mondta, platformjuk nem íővárosellenes, de harcol az indokolatlan központi megkülönböztetések ellen, az egyenlőtlenségek felszámolásáért (Folytatás az 5. oldalon.) Az első nap Nézetkülönbségek érzelmi felhanggal Az MSZMP kongresszusának első napja bebizonyította, hogy túlontúl siettek azok. akik korán indultak ezt a pártot temetni. Az MSZMP éles belső politikai harca, amelynek a kongresszus legitim nyilvánosságot adott, nem a pusztulás jele, hanem az új világra jöttével együtt járó szülési fájdalom. Az első nap nem döntött, nem is dönthette el a megoldásra váró kérdések jelentős részét, ugyanakkor azonban világossá tette azt, hogy melyek azok a területek, amelyekben széles körű az egyetértés. Először is világos, hogy a párt aktív és cselekvő részt kíván venni abban a folyamatban, amelynek során lebontják a sztálini eredetű államszocializmust és a piacgazdaság alapján indul el az ország. Ügy kíván ebben a párt részt venni, hogy a piacon megszületett profitból a dolgozó tömegek is részesülhessenek és a fájdalmas stabilizáció terheit ne csupán ők viseljék a vállukon! Másodszor: már az első nap tisztázta, hogy a párt tovább halad az állampolgári jogok szélesítésének útján. Az MSZMP azt akarja, hogy a választásokkal a szocializmus demokratikus struktúrája alakuljon ki Magyarországon, oly módon, hogy a mechanizmus tegye világossá a politikai felelősséget. A jelent és a múltat — közösen kell vállalni. Nem csak adósságcsapda-építés nem lehet még egyszer, hanem, olyan helyzet sem, amikor hibás, rossz lépésekéit a felelősség nem tisztázható egyértelműen. (Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy itt nem másra, hanem a politikai felelősségre gondolunk.) Harmadszor: megmutatkozott az, hogy a kongresz- szus érzi saját nemzetközi felelősségét és tudja, hogy rajtunk a világ szeme. Az a párt, amely a kongresszust itt néhány nap múlva be fogja fejezni, nem akarja, hagy az ország függő helyzetbe kerüljön bárkitől: sem a Kelettől, sem a Nyugattól, sem egy országtól, sem egy pénzügyi szervezettől. A párt olyan Magyarország megteremtésére törekszik, amelynek hídszerepe a Kelet és a Nyugat között egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy tagjai maradunk a Varsói Szerződés szervezetének és a KGST-nek. Ebben az értelemben a pártkongresszusnak már az első napi munkája a realizmus és az államrezon tiszteletben tartását tanúsította. Bizonyos ügyekben nem volt ilyen nyilvánvaló az egyetértés, sőt kézenfekvő, hogy komoly nézetkülönbségek vannak. Ezek lényegi, sőt, tartalmi kérdésekre vonatkoznak, amelyekhez ugyanakkor — tagadni ezt hiábavaló lenne — érzelmi felhangok is tartoznak. Ilyen kérdés az is, hogy maradjon.e, vagy változzon a párt neve? (A változás feltételezhetően a „munkás” szó kiiktatását jelentené.). Ilyen az is. hogy a megújulás, vagy új párt megalakítása mellett voksoljanak? Ez utóbbi kérdésben lesz szemmel láthatóan a legnehezebb a döntés, mivel a dolog lényegénél fogva ebben kompromisszumot kialakítani majdnem lehetetlen. Az első nap végeztével tehát a megmaradt sok kérdőjel között ott van ez az alapvető is. E kérdőjel helyére természetesen a pártkongresszus végére odakerül a pont. Más kérdésekre valószínűleg jóval tovább kell várakozni a válasszal. Mekkora lesz a párt taglétszáma (az elmúlt esztendőben az MSZMP tagjainak száma hónapról hónapra csökkent), s ami a létszámnál lényegesebb, mekkora lesz a tömegékre gyakorolt hatása? Hiszen ettől függ majd a választási eredmény, s az, hogy milyen felelősséget, szerepet és lehetőséget kap a párt abban a nehéz időszakban, amikor egy koalíciós kormányzatnak ki kell vezetnie Magyarországot mély válságából. Nyílt játékot! Az elfogadott ügyrend szerint továbbra is él a kül- döttcsoportok alakításának lehetősége. A mandatum- rizsgáló bizottság elnöke az első munkanapon számokat is közölt a bejegyzett platformokról. Hozzátéve: a névsort közzéteszik, ki hová tartozik, aztán csak a szükséges korrekciókat kell végrehajtani. Gondoltuk, hogy utánanézünk mit képviselnek, hová állnak a nógrádi küldöttek. A nyilvánosságnak azonban e téren még nem jött el az ideje. Boldvai László, a Xógrad Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára, a megyei küldöttcsoport vezetője is csak adatokat közölhetett, a tételes listához minden küldöttet személyesen kellene kérdezni. De lassúk az adatokat. Npgrád megye 33 küldötte közül a beszélgetés pillanatáig H-en iratkoztak fel különféle platformokhoz. A Népi demokratikus platform. az összefogás az MSZMP összefogásáért platform. valamint a Vidék esélyegyenlőségét képviselő platform mellé egy-egy küldött állt. Nem volt pártolója e körből a Platform az MSZMP-ért csoportosulásnak. Az ifjúság érdekeit felvállalok, közé ketten is odaálltak. Boldvai László, a személyét érintő állásfoglalásból nem csinált titkot, a kettő közül ő az egyik. A java azonban ezután jön. 12-en adták voksukat a nógrádiak közül a reformszövetségre. Az arány messze magasabb az országosnál. És még Nógrádra mondjak, hogy konzervatív. . Vbi Később ismertté vált. hogy ki milyen áramlathoz tartozik. Nógrádból az alábbiak csatlakoztak platformokhoz: fiatal küldöttek csoportja: Boldvai László. Lakatos József. Népi demokratikus platform: Balázs Ottó. összefogás az MSZMP megújításáért platform: Skoda Ferenc. Platform a , vidék esélyegyenlőségéért: Herze Gabor. Reformszövetség: André László. Arató János. Fehér Zoltán, Füzesi István, Gajdár Géza. dr. Illinka Tibor, Pilinyi József. Plachy Péter, dr. Roz- gonyi József. Szabados Gábor. dr. Szabó István. Tu- r : nyi Istvánná. Vajda Péter
