Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-27 / 255. szám
H^nsM£S£r NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF.. 255. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 27.. PÉNTEK MAI SZÁMUNKBAN: Ismeretek gombakedvelőknek (3. óddal) A Nagy Iván honismereti pályázat díjnyertesei (4. oldal) Család, otthon, szabadidő (5. oldal) Hét végi sportműsor (7. oldal) Kié legyen a munkásőrség épülete ? (8. oldal) Pozsgay: „lezárult a politikai emigráció korszaka" „Lezárult a politikai emigráció korszaka Magyarország történetében’’ — hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter csütörtökön a londoni magyar nagykövetségen, ahol Angliában élő jeles magyarokkal találkozott. Nagy taps fogadta ezt a kijelentését, amelyhez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azokat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sokaságát késztették hazájuk elhagyására, de a múltbéli sérelmeket jóvátenni kötelességünk, a magyar kormány erre törekszik. A magyar fesztivál megnyitása alkalmából Londonban tartózkodó Pozsgay Imre csütörtökön reggel Tom King védelmi miniszterrel folytatott eszmecserét. Ezután került sor a nagykövetségi találkozóra, amelynek résztvevői rendkívüli érdeklődéssel és • a kérdésekből is érezhető rokon- szenvvel fogadták a magyar politikus tájékoztatóját. Pozsgay Imre röviden vázolta azokat a folyamatokat, amelyek során —mint mondotta — „egy hatalmon lévő párt Kelet-Európa történetében példátlan módon, golyózápor nélkül jutott el hatalmi monopóliuma, s végül önmaga felszámolásáig, utat nyitva a többpártrendszerű demokrácia előtt". A szigetországban élő magyarok kérdéseiben az otthon is élénken vitatott témák kerültek előtérbe, így például az alkotmánymódosítás jogi, politikai és társadalmi kihatásai, az egyházakhoz, illetve a nemzeti és vallási kisebbségekhez való viszony. Egy katolikus pap kérdésére válaszolva az államminiszter elmondotta, hogy minden 1945 utáni politikai pert, így a Mind- szentv-ügyet is újravizsgálja az igazságszolgáltatás és a hercegprímás esetében az eddigi adatok „több mint kétségessé teszik az egykori ítélet megalapozottságát’’. Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Eredmenyteiennek bizonyultak Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások voltak csütörtökön Pozsonyban. Németh Miklós miniszterelnök néhány órás munkalátogatás ra érkezett a szlovák fővárosba, hogy tárgyaljon Ladislav Adamecminiszterelnökkel, a bős—nagymarosi beruházás ügyéről. A magyar tárgyaló- küldöttségben részt vesz Udvari László, a bős—nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa és Mohai László a miniszterelnök tanácsadója. A csehszlovák küldöttség tagja Pavel Hrivnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Vladimír Mar- getin, szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási ,és fafeldolgozási ipari miniszter, Marian Calfa, szövetségi tárca nélküli miniszter, és Vladimir Lokvenc, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa. A két kormányfő és a küldöttség tagjai plenáris ülésen kezdték meg a tárgyal- lásokat, majd Németh Miklós és Ladislav Adamec között négyszemközti megbeszélésre is sor került. A tárgyalások befejeztével a kormányfők sajtónyilatkozatot adtak. A tárgyalások legfontosabb témája a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye. Az elmúlt hat hónap során mar negyedszer ülnek tárgyalóasztalhoz a kormányfők, ám eddig nem közeledtek az álláspontok. A csehszlovák kormány a vízlépcsőrendszer eredeti, tervének megtelő építését szorgalmazza. míg a magyar kormány a nagymarosi erőmű elhagyását és a bősi létesítmény alapüzemmódban történő hasznosítását javasolja. Eredménytelennek bizonyultak csütörtökön a magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Miklós magyar miniszterelnök elmondotta. hogy nem sikerült közös álláspontot kialakíta1 ni. A magyar tárgyalófél a környezeti szükséghelyzet kialakulására való tekintettel javasolta egv olyan vízminőség-védelmi, műszaki, ökológiai garanciarendszer kialakítását, amely minimálisra csökkentené a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi kockázatokat. Erre a magyar kormány egy kormányközi megállapodás megkötését tartotta Volna szükségesnek. Ebben a csehszlovák tárgyaló fél meg is állapodott volna, ám azt nem fogadta el, hogy ne épüljön meg a nagymarosi vízi etőmű. s ne csúcsra járassák a bősi erőműrendszert. így végül is nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányfők a pozsonyi tárgyalások során. Ladislav Adamec, csehszlovák miniszterelnök arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy három különböző változatot terjesztettek elő a megbeszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fogadta el. Véleményük szerint nincs szükség az 1977- es államközi szerződés megváltoztatására, amely a bősi—nagymarosi vízlépcső- rendszer közös felépítését tartalmazza. A csehszlovák kormány igen alaposan vizsgálja az ökológiai problémákat, s ennek rendeli alá döntését, is. Ám ennek ellenére úgy látják, hogy nincs ok a szerződés megváltoztatására. Ladislav Adamec hangsúlyozta: sajnálja, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítania magyar partnerével, Hangsúlyozta: ragaszkodnak a bős—nagymarosi erőmű- rendszer további építéséhez, bár tudják, hogy ha a közös műből az egyik partner kilép, az akció hatékonysága csökken. Ennek ellenére — véleménye szerint — folytatni kell a munkát. Németh Miklós közölte, hogy a beruházás további elhalasztása a legdrágább megoldás, ezért a magyar kormány azt javasolja az országgyűlésnek, hogy a beruházást végleg állítsák le. Németh Miklós az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Tanácskozás a határon túl élő magyar nemzeti kisebbségekről A magyarság múltjáról, Magyarország és Erdély történelméről, a jelenkori valóságról szóló hiteles és tudományos információk nemzetközi terjesztésének kérdéseivel foglalkozott egyebek között csütörtöki ülésén a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának határon túli albizottsága. A testület aggodalmát és elégedetlenségét fejezte ki amiatt, mert megítélése szerint a külföldi kulturális központokban, könyvtárakban, tudományos, illetve politikai műhelyekben kevés a magyarság kérdéseivel foglalkozó munka, s azok minőségükben sem megnyugtatóak. Az albizottság véleménye szerint a hitelesség és a tudományosság követelményének megfelelő történeti munkák megjelentetése nemcsak tudományos szempontból fontos, de a Magyar Köztársaság elemi nemzetközi érdeke is. Ezzel _ összefüggésben felhívja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét, a Művelődési Minisztériumot, valamint a Külügyminisztériumot és az Akadémia Kiadót, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségeik vannak e helyzet javítása érdekében, s határozzák meg a tennivalókat.' Vélemények pro és kontra Miért szüntetik meg a bátonyterenyei sütőüzemet? Telefonált szerkesztőségünkbe Szabó Ferenc Bátonyterenye tanácselnöke, s elmondta: a városi sütőüzen tervezett megszüntetése nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében. Tudniillik tartanak a kenyérellátás romlásától. Az is szítja az indulatokat, hogy a túlnyomó többségben helybeli sütőipari munkásoknak ezután máshová kell eljárniuk dolgozni. Közérdekű témáról lévén szó, máris hívtam Sarló Bélát, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat igazgatóját és továbbítottam a hallottakat. — Ez ügyben éppen most indulok Bátonytepenyére, mivel ismét tárgyalni akarok a dolgozókkal. Követtük tehát mi is, s a helyszínen folytattuk a beszélgetést. — Igaz-e a hír, miszerint megszüntetik a sütőüzemet? — tettem fel a kérdést az igazgatónak. — A hír igaz. Ám sietek hozzáfűzni.: nyomós gazdasági okok miatt, kényszerből született meg a döntésTóber Jenőné és Orosz Márta fonott kalácsokat készítenek. IUISZff>-älläsffoglalä« a MÖGRÉD-röl A Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága 1989. október 25-i ülésén állást- foglalt a NÓGRÁD c. lap tulajdonjogi, működési kérdéseiben. Megerősítette, hogy a NÓGRÁD mint politikai napilap az MSZMP jogutódjának, a Magyar Szocialista Pártnak a megyei lapja. Kiadását az MSZP vállalata — a lapkiadó vállalat — biztosítja. Az intézőbizottság úgy látja, hogy a Magyar Szocialista Párt szerveződő tagságának, szervezeteinek a többpártrendszerben, a választási küzdelmekben szüksége van újságra és a testületnek nincs erkölcsi alapja, hogy megörökölt tulajdonáról lemondjon. Arra törekszik, hogy'a gazdasági források bővítésével a jövőben is biztosítsa a lap előállításának költségeit. Megdöbbenéssel és elítélőleg vette tudomásul, hogy Turóczi János — aki az MSZP Nógrád megyei irodájának alkalmazottja — önkényesen, az ideiglenes intézőbizottsággal való egyeztetés nélkül, a Magyar Szocialista Párt radikális tagozata nevében olyan kérdésben nyilatkozott, amelyben nincs joga önállóan fellépni. A testület természetesnek tartja, hogy a NÓGRÁD is eleget tegyen a politikai változásokkal együtt- járó ú.i tartalmi követelményeknek, s a megye egész lakosságának érdekeit szem előtt tartva fejlessze tovább néplapfunkcióját. Javasolja más politikai szervezeteknek, hogy törekedjenek önálló lapalapításra. Jogosnak tartja a szerkesztőségi kollektíva igényét, hogy mielőbb rendeződjön a lap szakmai vezetésének helyzete, s kezdeményezi, hogy a főszerkesztő demokratikusan, pályázat útján kerüljön kinevezésre. Nem könnyű ma fiatalnak lenni Az ifjúságpolitika jelene és jövője a megyei tanács napirendjén Tegnap délután illést tartott ti Nógrád Megyei Tanács testületé. A tanácstagok előtt több igen foíétos kérdés várt megtárgyalásra a napirend szerint. Dr. Körmendy József megyei tanácselnök nyitotta meg a tanácskozást, amelyre ezúttal első alkalommal kaptak meghívást a bejegyzett páitok és tömegszervezetek képviselői is. Ennek további biztosítását a szervezeti és működési szabályzatban még az első napirendi pont megtárgyalása előtt rögzítették. Első pontként a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységének értékelése és a jövő feladatainak meghatározása szerepelt, a napirendben. A kérdés időszerűségére és fontosságára mi sem jellemzőbb, minthogy az előzetesen kiadott írásos anyaghoz hatan jelezték, jó előre írásban hozzászólási ■gúnyukét. Az előadó, Kapus József, a művelődésiifjúsági és sportfőosztály vezetője rövid kiegészítésében megállapította, hogy az évek óta sokasodó társadalmi. gazdasági problémák közepette fokozatosan ellehetetlenült az ifjúság helyzete és sajnos, egyre tovább romlik, mind nehezebben jutnak munkához, lakáshoz és nagymértékben csökken a gyermekvállalási kedv is. Akik pedig mégis lakáshoz . jutnak, évtizedekre a törlesztés: foglyaivá válnak. Elszomorító tény, hogy nincs a fiatalságnak jövőképe, nem lehet eléjük követendő mintát állítani, a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekképviseleti rendje is megoldásra vár. Az ifjúságpolitika állami feladatainak megítélésében beállt változás kihatással van a további tennivalókra. Az Országgyűlés is nagyon fontosnak tartja egy új állami ifjúságpolitika kialakítását. Amint azt az elsőként felszólaló Puszta Béla, a NODISZ szeivező titkára leszögezte: „A kormányt és az Országgyűlést megelőzve kell a helyi viszonyokra alkalmazható koncepciót kidolgozni és nem a központi intézkedésekre kell várni, hogy aztán majd lebontsuk azokat, saját területünkre. Igenis hallatszék el a kutyaugatás az égig!” — jegyezte meg találóan. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a NODISZ szükségesnek tartja a szelektálást, két alapvető dologban is.: 1. A rétegek között, tehát ne homogenizáljuk az ifjúságot, hapern döntsük el. kik azok, akikre támaszkodni lehet, és azokat részesítsük előnyben. 2. Az ügyek között, vagyis olyan oktatási (Folytatás a 2. oldalon.) Forgács Árpád immár három évtizede műveli a szakmát. — Hallhatnánk ezekről a szorító indítékokról? — Elöljáróban hadd jegyezzem meg: egy vállalatnak muszáj gazdálkodnia. Én, az igazgató csaknem hatszáz ember sorsáért vagyok felelős. Ebben az üzemben nem egészen ötve- nen dolgoznak. A vállalati érdek tehát előbbre való az üzemi érdeknél. Ám szeretném kihangsúlyozni: senkit nem teszünk az utcára, mindenkinek biztosított lesz a megélhetése. A két salgótarjáni üzemben helyük van az embereknek. — Tehát miért szüntetik meg az üzemet? — Az elsődleges ok, hogy ebben a térségben kapacitásfölösleggel rendelkezünk, (Folytatás a 2. oldalon.)
