Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 255. szám

2 nograd 1989. OKTÓBER 27.. PÉNTEK Nem könnyű ma fiatalnak lenni (Folytatás az 1. oldalról.) politikát valósítsanak meg, amelyben a megszerzett gyakorlati és elméleti tu­dás egyaránt konvertálha­tó! Ezt az álláspontot a kormánynak is továbbítani kívánja a NODISZ. A lakás­kérdés megoldásában az épí­tő- és építőanyag-ipar hely­zetének rendezése nélkül nehéz előrejutást elérni. Sajnos, nem ittuk még ki a keserűség poharát, a jövő­ben farkastörvényekre kell felkészülni. Szomorú, hogy mint sok más területen, itt is vissza­szoruló megye vagyunk, és mielőbb kezdjük meg a fel­zárkózásunkat, többek kö­zött a helyi közélet eddigi működési gyakorlatának megváltoztatásával és a me­gyében levő ifjúsági szerve­zetek álláspontjainak egyez­tetésével. Juhász Ferenc tanácstag véleménye: tarthatatlan a család intézményét másod­rendűnek tekinteni, presz­tízsét vijsza kell szerezni! El kell érni, hogy az anya valóban anya legyen, és ne napi félórái legyenek a gyermeknevelésre, a munka és a háztartás mellett. Más­különben a felnövekvő nem­zedék sínyli meg a gondos­kodás hiányát. Az SZDSZ képviseletében Gergely Erzsébet nehezmé­nyezte, hogy rengeteg jó el­képzelés született már eb­ben az országban ezen a té­ren is. amelyek rendre el­sikkadtak a különféle út­vesztőkben. A bérlakások elérhető áron való elidege­nítése „elsősorban a rászoru­lókat kellett volna, hogy megillesse, ehelyett zömmel olyanok vásárolták meg, akik öröklakáshoz is hozzá- tudt'ak volna jutni. Javasol­ta, hogy legyen függetlenítve a szociálpolitika a gyer­mekvállalástól, mert sok gyermek van állami gondo­zásban, akik csak a ked­vezményekért születtek, ugyanakkor többen azért nem vállalnak gyereket, mert a létminimum fölé ke­rülésükhöz szükséges pénzt csak másod- és harmadállá- sokkal tudják megszerezni és e mellett felelőtlenség­nek tartanák a gyermek- vállalást. . . Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy Nógrád megye hosszú ideig reagálóképtelen volt az if­júsággal kapcsolatos észre­vételekre és ezt a lemara­dást a továbbiakban csak a tanácsok, a vállalatok s az ifjúsági szervezetek össze­fogásával lehet megállí­tani. Wcotsch Péter, az ifjúsá­gi kormánybiztos titkársá­gának vezetője ismertette a kormány ifjúsággal kapcso­latos álláspontját. Kifejtet­te: „— Az ifjúság ügye a nemzet jövője. A működő köztársaság alapjaihoz, a fiatal állampolgárok mind problémamentesebb felne*- velése nélkülözhetetlen. Az ifjúság ügyei nem szakít­hatok ki a makrofolyama- tokból, másképp az ifjúság- politika léte is megkérdő­jeleződik. Elismerte. hogy nem könnyű ma fiatalnak lenni, mindenkinek sok ten­nivalója van a munkameg­osztásban elfoglalt helye szerint a helyzet javításá­éit. November 16-án tár­gyalja a kormány az ifjú­ságpolitikai csomagtervet, várhatóan filozófiai mély­ségekig. Előtte 12-én MI- 'SZOT—kormány vélemény ütköztetésre kerül sor. Ab­ban már most megvan az egyetértés, hogy hangsúly- váltásra van szükség az ér­ted, de nélküled helyett az érted és veled programnak kell megvalósulnia. A költ­ségvetési feltételek biztosí­tását a kormány az Ország- gyűlés elé kívánja vinni. Hogy konkrétan Nógrád me. gyének mit ad ez a terve­zet, ez még nem állapítha­tó meg, de rövid idő múlva más önkormányzati viszo­nyok között érezhető lesz ennek hatása. Meg kell akadályoznunk, hogy to­vábbi generációk szakadja­nak le. a nemzet testéből! A fentiekből is kitűnik, mennyire darázsfészekbe nyúl az, aki az ifjúság évekig halogatott és mos­tanra már túlságosan ösz- szetett problémáit szeretné megoldani. A szavazás so­rán a tanács éppen ezért egyhangúlag elfogadta a végrehajtó bizottság dolgoz­zon ki komplex intézkedést és azt juttassa el a tanács tagjainak. A meglehetősen hosszú, késő délutánba nyúló ülé­sen szó esett a tanácsok és g’azdasági szervek együtt­működéséről a megye ke­reskedelmi hálózatának hosszú távú fejlesztési kon­cepciójáról. Tájékoztatót hallgattak meg a kormány észak-magyarországi tér­ségi hosszú távú fejlesztési tervéről is. Ennek megyei feladatairól, valamint meg­tárgyalták a megyei tanács és intézményei költségveté­sének módosítását és a Nóg­rád Megyei Tanács és szer­vei szervezeti és műküdési szabályzatáról szóló tanács­rendelet módosítását. Kine­vezték a megyei vb-titkári hivatal vezetőjét is, Lász- lókné dr. Litavszki Zsuzsa személyében. Balázs József Miért szüntetik meg a bátonyterenyei sütőüzemet ? (Folytatás az 1. oldalról.) több kenyeret vagyunk ké­pesek sütni, mint amennyi elkél. Ezért az üzemek termelőképessége messze nincs kihasználva. A bá­tonyterenyei üzem teljesít­ményének a 70 százalékát hasznosítjuk, amely kedve­zőbb az átlagnál. Mégis en­nek az egységnek van a legkisebb esélye a fennma­radásra, mert egyfelől régi az épület, másfelől az olajtüzelésű kemence működ­tetése drága. Az üzemi álta­lános költségek meghalad­ják a 4 millió forintot, ez megtakarítható lesz. — Ezáltal vélhetően ja­vul majd a vállalat nyere­ségessége. — Igen'. Az ez évi terve-- zett gazdasági eredményünk 4.5 millió forint, a szóban forgó kiadás megspórolásá­val tehát úgyszólván meg­duplázzuk a nyereséget. A több pénzből szeretnénk az eddiginél jobban megfizet­ni a dolgozóinkat. Egyelőre 10—30 százalékos bérfejlesz­tésre gondolunk, amelyet két ütemben akarunk végrehaj­tani. — Milyen további ok te­szi szükségessé az üzem felszámolását? — Növelni akarjuk Balas­sagyarmaton a termelést. Eredetileg százmilliót kér­tünk erre a célra, de egyet­len forintot ,sem kaptunk. Tavasszal már csak az ösz­szeg felét igényeltük, s most még tovább redukálható majd a beruházás összege. A felújításra kerülő épület­be ugyanis áttelepíthető lesz az itteni technika 80 száza­léka. — Hogyan kívánják hasz­nosítani az üzem épületét? — Több alternatívában gondolkodunk. Mivel . azon­ban még nem tudjuk, melyik elképzelés valósítható meg, feleslegesnek látom ezekről részletesebben beszélni. Ezen a pontos félbeszakí­tottuk a beszélgetést, mivel természetszerűen a dolgozók véleményére is kíváncsi vol­tam. Elsőként a kenyerét 30 éve pékként kereső Forgács Árpáddal váltottam szót, akit kísér a balszerencse, tudniillik Kisterenyéről azért költözött Nagybátonvba, mert az ottani üzemet meg­szüntették. A közeljövőben pedig kezdheti az ingázók életét... — Vállalja-e a Salgótar­jánba való bejárást? — Van más választásom? — kérdezett vissza, majd higgadtan folytatta: — Ami nyugtalanít: főleg a késői órákban rossz errefelé a közlekedés. Ámbár az igaz­gatónk ígéretet tett rá, hogy busszal visznek és hoznak majd bennünket. Béremelés­ről is szó van, a több pénz­nek pedig senki sem ellen­sége ebben az inflációs vi­lágban. Nyíri Sándorné szakszer­vezeti bizalmiként és házi­asszonyként fogalmazta meg az aggodalmait: — Attól tartunk, hogy az ígéretek csak ígéretek ma­radnak. Abban viszont biz­tos vagyok: a helyben sü­tött. elismerten finom bátony­terenyei kenyeret nem tud­ják majd pótolni Salgótar­jánból. Hasonlóan vélekedett Tó- ber Jenöné és Orosz Márta. Kreisz Miklós, aki még nem döntött, hogy a salgótarjáni üzemek valamelyikében, vagy a pásztói üzemben folytatja-e a jövőben, meg­jegyezte: — Tapasztalt, jól képzett szakemberek dolgoznak itt, •áthelyezésükkel csak nyer­nek a salgótarjáni üzemek. Helyes döntés, hogy a brigá­dokat nem szedik szét, hi­szen tagjaik összeszoktak. Szóvá tettem Sarló Bélá­nak a dolgozók félszeit. — Eddig is igyekeztem korrekt lenni, ezután is tartom magam a szavamhoz. Megértést és bizalmat kérek a dolgozóktól- A lakosság­nak igyekszünk majd jó mi­nőségű kenyeret szállítani. A tanács is jól jár, ha sike­rül megalakítanunk a kít.-ot, hiszen munkalehetőséget te­remtünk. Kolaj László Fotó: Bábel László ]NÓGRÁD sajtószolgálati közleménye Kisgazdapárti tagtoborzás Karancslapujtön A Karancsalján még az év elején megalakult kisgaz­dapárti helyi szervezet pén­teken délután tagtoborzó gyűlést tart a karancslapuj- tői kultúrházban, melynek két szónoka is lesz. Hardi Péter református lelkész, a párt országos főtitkárhelyet­tese a FKGP országos cél­kitűzéseiről, programjáról, Faludi Sándor újságíró, a párt országos intézőbizott­ságának tagja, megyei' ügy­vezető titkár pedig Nógrád aktuálpolitikai kérdéseiről, a közmegegyezés és megbé­kélés megyei lehetőségeiről, feltételeiről tart referátu­mot. A gyűlés után a terv sze­rint megalakítják a ka­rancslapujtői helyi szerve­zetet, majd itt tartja soros ülését a párt megyei választ­mánya. H megyei nepfronteinökség ueleménye: „Október 23-a legyen a Magyar Köztársaság napja!" A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnöksége október 26-i ülésén egyebek mellett a következő állásfoglalást fogadta el a testület: A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnöksége üdvözli azt a történelmi lépést, amelyet az Országgyűlés a sarkalatos tör­vények megalkotásában, az alkotmány módosításában, a köztársasági államforma helyreállításában tett. Bízunk abban, hogy október 23-a a következő esztendőben már nem csak a vérbe fojtott népfelkelés emléknapja lesz. hanem a békés, erőszak­mentes forradalom ünnepeként, a Ma­gyar Köztársaság napjaként történelmi emléknap, piros betűs hazafias ünnep rangjára emelkedik. A Nógrád megyei népfrontelnökség a békés forradalmi átmenet alapfeltételének tekinti a Magyar Köztársaság elnökének mielőbbi titkos megválasztását. Ezért ra­gaszkodunk a politikai egyeztető tárgya­lásokon aláírt megállapodáshoz és a nép­szavazáson is nemet mondunk az elnök- választás elhalasztására. Az elnökség a mozgalom tagjainak és résztvevőinek köz- társasági elnökjelöltként a Hazafias Nép­front országos elnökét. Kulcsár Kálmán akadémikust ajánlja. Kérjük Nógrád megye és az egész or­szág lakosságát, támogassa Kulcsár Kál­mán jelölését, utasítsa el a választás halo­gatását, követelje a politikai megállapodá­sok betartását. Salgótarján. 1989. október 26. Az elnökség megbízásából: Letovai Ildikó HNF megyei titkár Kalácska Béla HNF megyei elnök A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökségé­nek csütörtöki ülésén Nagy Sándor főtitkár beszámolt a héten lezajlott Miniszterta­nács—SZOT találkozóról. Az elnökség sajnálatosnak tartja, hogy a munkaválla­lók, a családosok, valamint a nyugdíjasok helyzete és életkörülményei további romlásának mérséklését cél­zó szakszervezeti javaslatok­ról nem született megállapo­dás. Ugyanakkor a testület üdvözli, hogy a parlament szociális és egészségügyi bi­zottsága a szakszervezetek kompromisszumos javaslatá­ból kiindulva alakította ki álláspontját. Az elnökség szerint az ár­emelkedések, és az a tény. hogy a kormány az 1990-es költségvetési hozzájárulást az idei szinten akarja befa­gyasztani. lehetetlen helyzet­be sodorja az üdültetést­Emiatt 69 százalékkal kelle­ne növelni a beutalók árát, mert a szakszervezetek nem képesek átvállalni a több szág millió forintos költség- növekedést. Mindezeket mérlegelve az elnökség úgy döntött, hogy a közeli napokban széles körű konzultációt szervez a szak- szervezeti tagok és tisztség- viselők véleményének meg­ismerésére, a szükséges szak- szervezeti magatartás kiala­kítására. A Magyar Orvosi Kamara nyilatkozata Hz „Utolsó szó jogán” című filmről és a Béres-cseppröl A Magyar Orvosi Kamara tagjait mélységes aggoda­lom tölti el t n|nak fa tömegpszichózisnak (láttán, amit a szeptember 8-án és 9-én [vetített, fenti című |film és az /azt követő Napzárta-beli tv-boszólgetés váltott iki. /Az aggo­dalom alapja: ja film és a ^beszélgetés azt sugallta, [hogy 1. a rák az orvostudomány (számára gyógyíthatatlan boteg- seg, 2. /a Béres-csopptől a [rákos bqtege.k 'meggyógyulnak. A rák gyógyíthatóságára vonatkozó első kérdéskör­ről kijelentjük, hogy bár az orvostudomány többféle rákokozó- tényezőről tud, annak keletkezési mecha­nizmusát nem ismeri és nem rendelkezik olyan gyó­gyító módszerrel sem, ami ^mindenféle rosszindulatú daganatot bármely stádiu­mában meg tud gyógyítani. A már kifejlesztett gyógy­módok azonban egy bizo­nyos stádiumig a rák teljes gyógyítására ’alkalmasak. Világstatisztika szerint — amivel egybevág a hazai is — az összes rákos beteg több mint felét teljesen meg lehet gyógyítani, egy jelentős hányad életét pe­dig meghosszabbítani. A nem gyógyítható esetek nem korai stádiumban levő da­ganatosok, tehát azok, akik vagy későn jelentkeztek or­vosi kezelésre, vagy tünete­ik jelentkeztek későn. Az időfaktornak tehát döntő jelentőse van! Korai stá­diumban a rák biztosan gyógyítható! Erről hivatalos nemzet­közi és hazai tudományos statisztikákból bárki meg­győződhet, és levonhatja azt a következtetést is, hogy nem állja meg a helyét a film alaphangjából kicsengő tézis, miszerint a rák az or­vostudomány számára gyó­gyíthatatlan kór. A máso­dik kérdéskörrel, a Béres- csepp rákgyógyító hatásá­val kapcsolatban állítjuk, hogy a filmben látott esetek nagy része tudományos szempontból nem bizonyító erejű. Az esetek egy részé­ben szövettani vizsgálatot nem végeztek,'vagy arról a filmben nem esett szó, más esetekben hatásos orvosi kezelés történt, míg volt olyan beteg, aki néhány ■ héttel az operálhatatlan da­ganat megállapítása után. a íilmfelvétel idején a Béres- csepp nélkül is élhetett, sőt átmenetileg javulhatott. Az orvostudományban egy gvógyeljárás hatékonysága bizonyításának megvannak az exakt szabályai, amitől a tudományosság igénye mel­lett nem lehet eltérni. Ezek hiányában a Béres-csepp rákot gyógyító hatását bizo­nyíthatatlannak látjuk. Kétségtelen, hogy a film rendkívül nagy hatású és a laikus közvélemény egy ré­szével elhitette azt, hogy a Béres-csepp a rákot meg­gyógyítja. A film bemutatá­sa óta eltelt idő alatt, erre konkrét klinikai tapasztala­taink vannak. Kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a Béres-csepp roborá­ló, erősítő szer, és mint ilyen kerül gyógyszertári forgalomba gyógyhatású ké­szítményként, de nem gyógyszer ! Ezért, ha valóban daga­natos betegek orvosi keze­lés helyett szedik. úgy a da­ganat kezelésében a legér­tékesebbet, az időt veszítik el! Nincs kifogásunk az el­len, hogy miután a cseppek ártalmatlansága bizonyított, azt bárki az orvosi kezelés mellett, vagy után szedje, de helyette semmi esetre sem! Egyetértünk a közvéle­ménynek, a film készítői­nek és dr. Béresnek azzal az óhajával, hogy mielőbb tisztázzuk, hatásos-e a szer a rákra, mint a hogy aztdr. Béres és a film állítja, vagv nem. Ez a feltétele annak, hogy gyógyhatású szerből gyógyszer legyen. Minél ha­marább a közvélemény elé kell tárni az igazságot, mert ha nem hatásos a csepn, fé­lő, hogy sokan téves keze­lésben részesülnek, aminek súlyosan megadják az árát, ha pedig hatásos, úgy gyógy­szerré nyilvánítása jogos és szükséges. ‘ A kérdés eldöntése nem hosszadalmas, nem pénzigé­nyes és dr. Béresnek sem kell féltve őrzött titkát idő előtt kiadni. Tekintettel ar­ra, hogy dr. Béres filmbéli állítása szerint 19 éve adja a betegeknek a cseppet, s hogy Kosa Ferenc több ezer betegről beszélt, így azt mondhatjuk. hogy kellő számban, megfelelő időtáv­latban lezajlott kísérletről van szó. Az orvostudomány egy-egy gyógymód haté­konyságát úgy állapítja meg, hogy utánvizsgálja a keze­lésben részesített beteget. Mivel a filmben az is el­hangzott, hogy eddig egyet­len orvoscsoport nem vál­lalta a cseppet kapcsolatos- vizsgálatokat, a Magyar Or­vosi Kamara felajánlja, hogy megfelelő szakemberekből orvoscsoportot állít fel azzal a céllal, vizsgálja felül azt a több ezer beteget, akikről a tv-interjúban Kosa Fe­renc beszélt, és vonja le a tudományos következtetést. E bizottságba meghívjuk azokat az orvosokat is, akik a filmben a Béres-csepp ha­tékonyságáról nyilatkoztak. A rák gyógyításával azo­nos súlyú felfedezés lenne a rák korai diagnózisára szol­gáló vizeletvizsgálat, ami­ről a filmben szintén szó volt. Lehetővé tudjuk ten­ni, hogy dr. Béres József egyetlen nap alatt bizonyít­sa vizeletvizsgálatának ha­tékonyságát, ha egy labora­tóriumban hajlandó meg­vizsgálni kódszámokkal jel­zett. bizonyítottan rákos és nem rákos vizeletmintákat. Ezúton felhívjuk dr. Bé­res Józsefet, hogy a szer és a diagnosztikus vizelet­teszt közvélemény előtti tisztázása érdekében bocsás­sa a létrehozandó orvosbi­zottság rendelkezésére azok névsorát, akik Béres-csepp- kezelésben részesültek, és vállalja a rákdiagrosztikus laboratóriumi vizsgálatokat. Kérjük, hogy e felhívá­sunkra a nyilvánosság előtt válaszoljon. Magyar Orvosi Kamara

Next

/
Oldalképek
Tartalom