Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-24 / 252. szám
1989. OKTOBER 24., KEDD NíMiRAI) 3 Október 23-a budapesti eseményei Rólunk van «zó...?: Petíció a megyei tanács elnökének Hétfőn reggel 8 órakor öttagú delegáció kereste fel híva. tálában dr. Körmendy Józsefet, a megyei tanács elnökét, és petíciót nyújtott ál, melynek szövege a következő: „Mi, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Párt Salgótarjáni Radikális Tagozata és a Szabad Demokraták Szövetsége salgótarjáni csoportjának erre felhatalmazott képviselői áttekintettük a megyei nyilvánosság helyzetét. Közös álláspontunk szerint a legfontosabb nyilvános fórum a megyei sajtó, amely azonban — ellenkezve a pluralizmus legelemibb követelményével — még mindig igen erőteljesen monopolizált. Ráadásul tudunk arról, hogy a régi kommunista vezetőgarnitúra egyes személyiségei és a hozzájuk közelálló körök az egyetlen megyei politikai napilap, a NÛGR.AD felvásárlását kezdeményezték. Erélyesen tiltakozunk minden ilyen törekvés ellen, és elítéljük azokat is, akik ilyesmihez asszisztálnak. Nézetünk szerint a NÓGRAD az úgynevezett MSZMP-vagyon (melynek történelmi legitimitása megkérdőjelezhető) szerves része. Ezért szükségképpen — de az MSZP- kongresszus határozata értelmében is — vissza kell származtatnia természetes közegébe, a megye népének tulajdonába. Ennek, konkrét formáját a majdani önkormányzati tulajdonban látjuk. Addig azonban, amíg ennek jogi keretei ki nem alakulnak, a megyei tanácsnak kell haladéktalanul átvennie — de nem kezelésre, hanem hangsúlyozottan megőrzésre. Hagyományos értelemben vett lapgazdaként tehát a tanács nem működtetheti: el nem adhatja, társas vállalkozásba be nem fektetheti, irányvonalát és szerkesztési elveit nem határozhatja meg. Az irányvonalat egyébként az egyszerű közérdek világosan kijelöli. Politikai lap, de politikailag csak semleges lehet, ami másképpen azt jelenti, hogy minden párt és politikai alakulat paritásos alapon kaphat fórumot benne. Most üres a főszerkesztő széke. A megőrzés logikájából kiindulva azt tartjuk etikusnak, ha betöltésére politikai egyeztető tárgyalások útján kerülne sor (ugyanez vonatkozik a szerkesztőség személyi állományának kialakítására is), amelyet ezúton kezdeményezünk. Azt javasoljuk, tárgyalófélként azon szervezetek üljenek asztalhoz, amelyeknek a nemzeti egyeztető tárgyalásokon kidolgozottak szerint a, demokratikus választásokon jelöltállítási joga lesz. A tárgyalások helyszíne a megyei tanács épületé legyen, és azokon a megyei tanácselnök elnököljön. Egyben felkérjük a megyei tanács elnökét, hogy kezdeményezésünket továbbítsa a megyében működő valamennyi érintett szervezetnek, és közvetítsen a tárgyalások sürgősí megkezdése érdekében Salgótarján, 1989. október 19. A NíHiRAI) sajtószolgálati közleménye Saigólarjáni diákok támogatják a békés átalakulást (Folytatás a 2. oldalról.) 1956-os nemzetőrség parancsnoka, Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúját, a Magyar Hősök Emlékművén, amelynél a Magyar Néphadsereg díszzászlóaljának két katonája állt díszőrséget. Ezt követően az Október 23-a Bizottság képviselői koszorúztak. A Hősök terén először Hornyák Tibor mondott beszédet, majd Zimányi Tibor arról szólt, hogy a múltért nem vezethet a bosszúállás vágya, ám aki fegyverrel akar hatalomra törni, az a jövőben rekesztessék ki a magyarságból. A beszédeket követően Bánffv György színművész olvasta föl Albert Camus, a világhírű francia író A magyarok vére című írását. Az Október 23-a Bizottság ünnepségeinek különböző helyszíneiről a Parlament elé vonult a tömeg. Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a .Kossuth téren. A Parlamentet nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság! Függetlenség! feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után, elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. „Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság, a nép boLdog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is” — mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a na,p nem ád teljes . megnyugvást, mert „hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk, ök, a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik” — hangoztatta, majd az októberi napokat felidézve kijelentette: „mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep.” Végezetül új összefogásra hívott fel. „Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait! Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése" — mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt börtönbüntetésre változtatták, máiig benne élő sérelmeiről beszélt a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: „Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.” Majd úgy fogalmazott: „Ronald Reagan kezét «visszamenőleg is« meg kell szorítani felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.” Krassó György közgazdász — Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve — „Elvtársak" megszólítással kezdte mondandóját, Majd emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg „Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk” kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: „a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból.” Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel,! kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már any- nyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. Witner Mária — aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben — elöljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem válósult meg. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül, és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. „Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban”.* A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: „A magyar jövő bennetek van; nem a nyugati és a keleti segítségben." Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén, két, immár dokumentumértékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kosa Pálnak, az Üj- pesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola levelet juttatott el Németh Miklósnak, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa el, nőkének: ,vTisztelt Miniszterelnök' Ür! Az 1956. október 23-i népfelkelésre és az azt követő tragikus eseményekre emlékezve a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, Gyorsíró és Gépíró Szakiskola diákjai és dolgozói —- csatlakozva az iskola demokratikus ifjúsági szervezetének felhívásához — az Sipos Lajos (MDF) Turóczi János (MSZP) Gusztos István (SZDSZ) Hídvégi János (MSZDP) ☆ Dr. Körmendy József átvette a petíciót megköszönte az iránta megnyilvánuló bizalmat, s ígéretet tett rá, hogy igyekszik minél előbb eleget tenni a felkérésének. Mint mondotta, alapállásnak tekinti; Nógrádnak szüksége van napilapra. Ugyanakkor azt is leszögezte: a megyei tanács nem akar lapot indítani, különben korábban is csak formális lapgazda volt. Pénzzel nem járult hozzá a NÓGRÁD kiadásaihoz. Az újság az MSZMP jogutódjáé, s kérdés, miként akar élni tulajdonosi mivoltával az MSZP. Ismételten ígéretet tett rá, hogy felveszi a kapcsolatot az illetékesekkel, s az egyeztetések után sor kerülhet a kért tárgyalásokra. ☆ A szerkesztőség dolgozói nevében szeretnénk a fenn- tiekhez hozzáfűzni: mi is örülnénk neki, ha minél előbb végérvényesen rendeznék a lap sorsát. Mert a mostani bizonytalanság számunkra is mind kevésbé elfogadható állapot. Ugyanakkor szabad lelegyen a petíciót aláírók figyelmébe ajánlanunk: egy lap működtetése pénzbe kerül. Ezt a pénzt jelenleg az MSZP adja- Akkor pedig milyen alapon akarnak kívülállók beleszólni abba, hogy ki legyen a főszerkesztő és milyen összetételű legyen a lap személyi állománya?! alábbi nyilatkozatot teszik: Támogatásunkról biztosítjuk az ön által vezetett kormány azon szándékát, hogy hazánk demokratikus átalakítása békés úton menjen végbe. Soha többé ne lehessen politikai konfliktusokat fegyveres eszközökkel elfojtani! Aláírásunkkal is megerősítve támogatjuk az Országgyűlés és a kormány törekvéseit a békés átmenet garanciáinak létrehozására. Erőfeszítéseikhez sok sikert, erőt és jó egészséget kívánunk!” A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése Sa jtötöjélcoztatö A kormány- és ‘a SZOT- vezetők hétfői megbeszélésének megkezdése után, három és fél órával sem tudtak még konkrét megállapodásokról beszélni a tárgyaló felek szóvivői. Mint ismeretes, a SZOT képviselői azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy a családi pótlékok és a nyugdijak tekintetében az újabb áremelések kompenzálásáról tárgyaljanak a kormánnyal. Mint Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője a találkozó szünetében, az újságíróknak elmondta: az álláspontok többórás vita után sem közeleditek egymáshoz. A kormány elsősorban a kisnyugdíjasok esetében tartja indokoltnak az áremelések egyszeri, egyösszegű ellen- tételezését, miig a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kompenzációban valamilyen mértékben a gyermekes családok is részesüljenek. Bálint Attila, a SZOT szóvivője elmondta: a szakszervezetek véleménye szerint, jövőre emelni kell a családi pótlékot és a nyugdíjat annak az összegnek a egytizenketted részével, amiben most egyszeri, egyösszegű kompenzáció cí1- mén megállapodnak. Az újabb áremelések kompenzálására a családi pótlékok vonatkozásában a SZÓT álláspontja szerint annál is inkább szükség van, mert a legutóbbi kormány—SZOT találkozón, az árak 15 százalékos mértékű emelkedésével számoltak, de azóta kiderült már, hogy az év végéig az infláció elérheti a 17—18 százalékot is. A sajtótájékoztató idején, a SZOT kompenzációs igényei és a kormány által erre a. célra igénybe vehető források között milliárdos nagyságrendű eltérés volt. A SZOT tárgyalócsoportjának vélekedése szerint, a források a társadalombiztosítás többletbevételeiből bővíthetők. A kompenzációk ügyében, a több mint ötórás tárgyalás végére sem sikerült konkrét megállapodásra jutniuk a kormány és a SZOT tárgyalócsoportjainak — tájékoztattak a szóvivők. A keretösszegek tekintetében azonban közeledtek az álláspontok. A tárgyalás kezr detekor, a kormány összességében 5 milliárd forintos kompenzációs javaslatot terjesztett elő, amivel- szemben, a SZOT összesen 9,1 milliárd forint igényt támasztott. Mivel azonban a javaslatok csak közelítettek egymáshoz, a tárgyalófelek abban maradtak, hogy mind a kormány, mind pedig a szakszervezetek indítványát beterjesztik az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának, hogy az tárgyalja meg keddi ülésén. A bizottság bármelyik indítványt támogathatja majd, de úgy is dönthet, hogy egy harmadikat terjeszt — a SZOT-tal és a kormánnyal egyeztetve — az Országgyűlés elé. Megállapodtak abban, hogy november elején újabb találkozót tartanak a kormány és a SZOT vezetői, amelyen egyebek között áttekintik a kormány és a szakszervezetek együttműködésének rendszerét. Adamec: lehetséges 1968 átértékelése Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök osztrák újságíróknak adott nyilatkozatában célzott arra, hogy hazájában bekövetkezhet az 1968-as reformkísérletek és fegyveres elfojtásuk átértékelése, de kizárta, hogy a kommunista párt önként lemondjon a hatalomról- Adamec elismerte, hogy Alexander Dubcek 1968-as reformprogramja „egész sor pozitív elemet” tartalmazott. Ugyanakkor — mint mondta A szovjet párt vezetőjének megdöntésére irányuló ösz- szeesküvés veszélyeiről nyilatkozott egy lett ifjúsági lapnak Tatjana Korjagina szovjet közgazdásznő, a kormány által létrehozott gazdasági reformbizottság tagja. A cikk szerint a Gorba- csovval szembenálló csoportok szervezetten ugyan nem léteznek, politikai nézeteik is széles skálán mozognak, de közös a céljuk: Gorbacsov megdöntése. „A dráma egyik színhelye pe— Dubcekben és segítőtársaiban „nem volt elég szilárdság a problémák leküzdéséhez”. A kommunista hatalom esetleges megkérdőjelezését határozottan elutasította. „Nem fogjuk elfogadni, hogy a kritika a szocialista rendszer felszámolására irányuljon.” A kommunista párt „nem fogja önként megengedni, hogy a hatalmat elvegyék tőle”. dig a Politikai Bizottság” — mondta Korjagina. A közgazdasági tudományok doktora szerint a szovjet politikai élet polarizálódott: az egyik szárny nyugati típusú fejlődést akar és Borisz Jelcin köré csoportosul, a másik ' ellenez mindenféle gazdasági reformot és vissza szeretne térni a Gorbacsov előtti napokhoz. E konzervatív szárny vezetője Jegor Ligacsov — vélte Korjagina. Antoniewicz Roland a nyilas röplap készítője Bebizonyosodott, hogy provokáció terméke volt a közvéleményt napok óta foglalkoztató nyilas röplap. Az Állambiztonsági Szolgálat nyomozásának eredményeként megállapítást nyert, hogy Antoniewicz Roland áll a röplap készítésének hátterében. Antoniewicz Roland elismerte, hogy az úgynevezett „Magyar Nyilaskeresztes Párt Intéző Bizottsága nevében” október 2-án röpira- tot készített. Mint ismeretes, a röplapon ismert ellenzéki szervezetek telefonszámait jelölte meg, mint olyanokat, ahol jelentkezni lehet az úgynevezett nyilaskeresztes pártba. A cselekmény elkövetését azzal indokolta, hogy Orbán Viktornak, a Fidesz egyik vezetőjének Zalaegerszegen elmondott beszéde, melyben hangsúlyozta, hogy a kommunistákat agyagba kell döngölni, mély ellenérzést váltott ki belőle. Cselekményét egyedül, minden csoportos háttér nélkül követte el. Összeesküvés Gorbacsov ellen?
