Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-24 / 252. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tér-idő. Tudományos figyelő. . 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.00: Napközben. Zenés délelőtt 11.05: Postabon-tás 11.36: Szép remények. Folytatásos rádiójáték 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidő- 1 ben 14.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 14.35: DzsesszmeLódiák 14.55: ,.ödd bútól szívemet...” Balassi Bálint versei. 15.00: Ezredforduló 15.38: Népdalkórusok, hang­szerkettősök. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Muzsikáló természet 16.20: ..Kerek istenfája, szép tizenkét ága...” Különkiadás egy buda­pesti táncházból. 17.00: A véges végtelen. Vekerdi László előadá­sa. 17.25: Radioton-korongokról! 18.05: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. 18.30: Esti magazin. 19.15: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. Az aranykezű takács. 19.40: Czövek Lajos: Hortobágyi népdalrap­szódia. 19.50: Beszélni nehéz 20.00: (A belpolitikai rovat műsora.) 20.30: Willi Boskowsky Liszt Magyar rapszó­diáiból. vezényel. 21.02: Nyugat-keleti átjáró. 22.00: Hírvilág. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. Kb. 23.30: Koloratúrszoprán-áriák PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben: A ze­neszerző: Tolcsvay László. 9.05: Társalgó 10.00: Fülszöveg 10.05 : Operettkedivelőknek 11.05: Kapaszkodó. Gyógypedagógiai szerviz. 11.40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. 11.55: Radioton-korongokról! 12.10; Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban. 15.05: Csúcsforgalom 17.05: Kataposta. A Kölyök rádió levele­zőműsora. 17.30: Kamaszpanasz. 18.30: Popregiszter 19.05: Talpalávaió. Táncház­ról, muzsikáról, fiata­loknak ! 19.30: Daráló. Folytatásos if­júsági történet. 20.00: Másvilág. 21.05: Emberszabású számító­gépek. 21.15: Rólunk van szó! 21.20: ,,Nóta-só”. A rádió- hallgatók kívánságai­ból. 22.20: a régi magyar iroda­lomról — kezdőknek. 23.10: Sporthíradó 23.20: A dzsessz története. BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: üj lemezeinkből IO.33: Hóbortos históriák. 11.00: Két vonósnégyes. 12.05: Bizet operáiból. 13.00: Tékozló ország (2. rész). Juhász Ferenc eposzá­nak oratorikus válto­zata. 13.54: Faimfármuzsika 14.10: Bach: I. brandenburgi verseny. 14.30: Zenei tükör. 15.00: Hidas Frigyes művei­ből játszik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. 15.46: Rossini: G-dúr szoná­ta. No. 1. 16.05: Bemutatjuk új kórus- felvételeinket. 16.35: Balettzene operákból 17.14: Új lemezeinkből 18.30: Na matera jem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzeti­ségi műsora Pécsről. 19.05: ln der muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Beethoven : Három szonáta. Op.2. 20.30: Méznél' édesb szép szók... Balassi Bálint versei. 20.39: Holnap közvetítjük. 21.02: Adam: A longjumearu-i pcstakocsis. Háromfel- vcnásos opera. 22.32: Nyelvrokonaink zenéje. 22.57: A Magyar Rádió kísér­leti stúdiójának mű­helyéből. Papírhold. Rádiójáték. MISKOLCI STUDIO: 5.55 : Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tájak, városok, embe­rek. 7.35: Szóvá tették meg­kérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Az illatok szigete. NSZK dokumentum- film. (ism.) 9.50: Panoráma. Világpolitika percről- percre, ism. 10.35: Delta. ' Tudományos híradó, 11.00: Mozgató. 11.10: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Pannon krónika. 17.15: Nachrichten. A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.20: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.50: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.05: RTV közönségszolgálat 18.10: Nők a pult mögött. Csehszlovák tévéfilm­sorozat. XII/8. rész: Augusztus. A pénzt á- rosnők hajbakapnak, ism. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. M irr- Murr. Az igazi bicikli. Magyar bábfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A korona ékköve. Angol tévéfilmsorozat, XIV/9. rész: A hallgatás tornyai 20.55: Reklám 21.00: Stúdió. ’89. 21.45: Menekülés az életbe. 22.25: Híradó 3. TV 2. Radványi Dorottyával és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám, Riportok, Időjárás, Zene Teledoktor .Orvosi tanácsok Idegi eredetű mozgászavarok 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Alvin és a mókusok. Amerikai rajzfilm­sorozat 1. Lemeztelenítés 2. Megvan a csapat 18.48: Tv 2. 19.00: Kezedben a kulps. Szovjet film. 1977. 20.34 : Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Folyton folyvást folytassa! Angol filmsorozat. 13. rész. 21.57: Tv 2. 22.00: Napzárta 22.45: Szimultán. 23.30: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tv-sorozat, ism. 10.50: Sportvisszhangok, 11.50: Tévébörze 16.15: Fiataloknak 16.55: ipari’ tanulóknak 17.25: Riport film 17.45: Objektív, magazin 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó. 20.00: Éjjeli lovasok, 21.30: Csehek és szlovákok, sorozat 22.00: Koncert, komolyzene 2. MŰSOR: 16.30: A román tv zenés, szórakoztató műsora 17.00: A nap percei. 17.10: Feszül.tiségteli élet,. lengyel tv-sorozat 18.35: Szovjet rajzfilm 18.50: Kelet-szlovákiai magazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A gyep, jugoszláv tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-itől Roger nyúl a pác­ban. Színes, szinkronizált amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Jó reggelt Viet­nam. Színes, szinkronizált amerikai fűim. Kamara: Isko­lakerülők. Magyar film. 7-től: Engesztelő. Magyar dokumen- tumfilm. Kohász: A sötétség fejedelme. (16) Színes1, szink­ronizált amerikai film. Balas­sagyarmati Madách: Csupasz pisztoly. Színes szinkronizáilt amerikai krimi. Kamara: A védelmező. Színes, szinkroni­zált koreai film. Bátonytere- nyei Bányász : Rendőrakadé- mia 3. Üjra tréningben. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. Petőfi: Mamba. Színes, szinkronizált amerikai krinli. Pásztói Mátra: A magányoe zsaru. Színes, szinkronizált francia krimi. Rétság: A ma­gányos ügynök. (16) Színes, angol filmvígjáték. TELEXEN ÉRKEZETT... Fá br\f-Hapolc Kassán A csehszlovákiai magyar tudományos élet helyzetét vitatták meg a hét végén Kassán tartott Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napo­kon. Az immár tizennyolca­dik alkalommal megrende­zett eseménysorozaton neves szlovákiai magyar szakem­berek tartottak előadásokat a csehszlovákiai magyar iro­dalom-, nyelv-, történet- és néprajztudomány, filozófia és esztétika problémáiról, a csehszlovákiai magyar mű­szaki értelmiség helyzetéről, s véleményt cseréltek a kár­pátaljai magyarok közmű­velődésének tapasztalatairól is. A kassai Fábry Zoltán- napokon részt vett a ma­gyar Minisztertanács újon­nan alakult nemzeti és et­nikai kisebbségi titkárságá­nak a küldöttsége Tabajdi Csaba miniszterhelyettes ve­zetésével. A magyarországi küldöttség ebből az alkalom­ból a kassai dómban koszo­rút helyezett el Rákóczi Fe­renc sírjánál és a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége, a CSE- MADOK képviselőivel együtt megkoszorúzta Fábry Zol- • tánnak, a szlovákiai ma­gyar irodalom kiemelkedő haladó személyiségének sto- szi szülőházán elhelyezett emléktáblát. Ész és gifontor A pénz a megmondhatója, hogy milyen kapcsolat ala­kulhat ki az ész és a gyo­mor között — vélhetnénk tapasztalati alapon. Michel Onfray, fiatal francia szak­ember szerint a téma a gon­dolkodás tárgykörébe tarto­zik. „Bizonyos ételek az adott világ elvetését és egy másik világ keresését feje­zik ki” — idézi véleményét a Panoráma- Példákat a múltból szolgáltat. Sartre utálta a rákokat, mert a saját testére emlékeztették. Nietzsche gyűlölte a virslit és a szalámit. mert ezek összeférhetetlenek a meg­tisztulást érintő elméleté­vel. Diogenésznek a nyers polip rágásához való von­zódásában az emberevés rej­tett vágyát1 kell látnunk. A végkövetkeztetés: a történe­lem a szájban lakozik. Michel Onfroy egyébként nem szakács, hanem filozó­fus, az úgynevezett „cinikus iskola” tagja. M ég májusban voltam tanúja, hogy Salgó­tarjánban a Mali. novszkij úton, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola elé gördülő autóbuszt kitörő örömmel fogadott mintegy 30 kisdiák. Aztán majd ír­jál, vagy telefonálj! — mondta az egyik szülő, a buszra boldogan felszálló kislányának. — Hová mennek a gyere­kek, csak nem külföldre? — kérdeztem Garami Jánost, a Petőfi iskola 3. osztályába járó Garami Kati édesap­ját. — Nem... nem! Csak ide Galyatetőre, az erdei iskolá­ba — felelte. — Erdei iskola? — Igen. Ősszel és tavasz- szal a DSE.síházban mű­ködik az erdei iskolánk — világosított fel Bakay Lász- lóné igazgatóhelyettes. —> Alsó tagozatos osztályaink hetente váltják egymást, és jól kidolgozott program szerint ismerkednek a cso­dálatos mátrai tájjal, az er­dő életével, növény- és ál­latvilágával. Eltelt a nyár. Október kö­zepén szikrázóan sütött az őszi nap, amikor megkér­deztem Czene Gyulát, a Pe­tőfi iskola igazgatóját, hogy létezik-e még az erdei is­kola. — Természetesen! — fe­lelte büszkén az igazgató. — Éppen most készít róla vi­deofilmét a Környezetvé­delmi Minisztérium, orszá­gos terjesztés szándékával, a megyei TIT-szervezet köz­reműködésével. Talán most érdemes tanulmányozni ki­csit sűrített tevékenységü­ket. Kíváncsian kerestük fel Galyatetőn a lombos fák árnyékában megbúvó fa­házat. Kint metsző északi szél fúj, bent keLlemes a hőmérséklet. Az egyik kisfiú büszkén újságolja Virágné Nagy Zsu­zsa tanító néninek, hogy már negyven bábakalácsot számolt meg a tisztáson. Ennek értéke húszezer fo­rint — mondja magabizto­san Gólyán Niki. Ezt honnan tudod? — Éppen az indulás előtt olvastam az erdei iskola falán kifüggesztett tablón, hogy egy bábakalács érté­ke 500 forint. Ritka, védett növény. Vigyáznunk kell rá. — A gyerekek, ennyire komolyan veszik a növény- védelmet? — kérdezem Géczi Tiborné tanítónőtől. — A környezetvédelem­hez az út a természeti kör­nyezet megismerésén, rheg- szeretésén keresztül vezet, — feleli. — Ezek a gyerekek olyan sok mindent megismernek az erdő életéről, hogy va­lószínűleg óvni, védeni fog­ják később is — egészíti ki Gasparin Jánosné földrajz— biológia szakos tanárnő, a program egyik kidolgozója. — James Baker kana­dai pedagógus szokta han­goztatni: „a konzervatív is­kolákban tantárgyakat ta­nítanak, nem pedig a ta­nulókat”. Itt remek példá­ját látom annak, hogyan le­het a füstös városi környe­zetből kitörve, nem tan- tárgvcéntrikusan a gyermeki személyiséget formálni. A kis nebulók szinte habzsol­ják ^z ismereteket... Érdek­lődésük egyenesen cso­dálatra méltó... Nem tu­dom, hol és mivel rontjuk el később őket — morfon­dírozik. Molnár György, a videósstáb vezetője, a sal­gótarjáni Madách gimnázi­um igazgatója. Bakay Lászlóné jegyzi meg: — Az erdei iskola kon­cepciója nem újkeletű. A XX. század elejétől talál­kozhatunk törekvésekkel, olyan iskolák létrehozásá­ra, amelyek a tömegoktatás­ra berendezett zsúfolt is­kolákból a szabadba, az er­dőbe, a jó levegőre akarják kimenteni hoszabb-rövi- debb időre a gyerekeket. — Bizonyára vannak, akik feltételezik, hogy a tananyagban lemaradás következik be az itt eltöl­tött idő miatt — mondja Czene Gyula. — Ezek a fenntartások , azonban alap­talanok, hiszen figyelmen kívül hagyják a speciális tevékenységi formák, a szo­ros éjjel-nappali együttlét személyiségre gyakorolt ha­tását. Mi a tapasztalatokat fo­lyamatosan értékeljük, mód­szereinket tökéletesítjük. Több helyről is élénk ér­deklődés mutatkozik erdei iskolánk iránt. Valószínű, hogy a jövőben országos módszertani bázis intéz­ményeként fogunk működ­ni. Végül egy szülő Kassai Tamás véleménye: — Jó lenne, ha egy hét helyett legalább kettő vagy három hetet tölthetnének gyermekeink az erdei is­kolában. Én úgy tapaszta­lom, hogy kislányomra hi­hetetlenül jó hatással vol­tak a Galyatetőn eltöltött napok. Változó világunkban fon­tos szerep jut a speciális arculattal rendelkező, meg. újuló iskoláknak. Úgy tű­nik, hogy az erdei iskola mások által is követhető. (M. K.) Vélemény A hegy Ment néptelenedik el... Ma igen gyakran éri az vád politikusainkat, és az új mozgalmak elindítóit is, hogy csak az értelmiség szűk rétegét képviselik. A falu, a munkásság érdekeit nem karolja fel senki. Ami­kor végignéztem a vasárnap délelőtti Hazanéző soros adását, beigazodni látszott a teória. Somlóvásárhelyre, erre az 1200 lelket számláló bakonyaljai településre lá­togatott el a tévé stábja. Ez a kisközség tipikus példája az elmúlt idők la­kosságkoptató, elnéptelení- tő falupolitikájának. Hat­van százalék az idős embe­rek aránya, de még ez csak a kisebbik baj- Hiányzik az értelmiség, a tanítókkal a szellemi élet is kiszorult in­nen. A tantestület 24 neve­lőjéből mindösze csak tíz él helyben. Alig lehet vonzó dolgot mutatni, ami a letele­pedésüket elősegítené. Min­denki igyekszik a jelentő­sebb, biztosabb megélhetést nyújtó nagyobb városokba meghúzódni. A plébános és a könyvtárvezető látja el a „lámpás”, a néptanító sze­repkörét. Pedig az itt élőkhöz köny- nyű lenne az utat megtalál­ni. Jóllehet már ide is be­tört a szeretetlenség és az érdektelenség. A szép kör­nyezet, a történelmi borvi­dék ugyanis * önmagában kevés ahhoz, hogy megtart­sa a faluközösség tagjait. A bomlás már a téeszesítés időszakában elkezdődött. Nemcsak a termelés átszer­vezése, növelése volt a cél, hanem az, hogy a rögszere- tetet kiverjék az emberek­ből. Mára a nagyüzemi gaz­dálkodás e tájon már a múlté, a háztáji, a jellemző. Mi régiek lassan elkopunk — vallja rezignált szomo­rúsággal a hegybíró. De a hegy nem néptelenedik el, mert az elhagyott préshá­zakba új, fiatal tulajdono­sok költöznek, még a fő­városból is. Jól fogadják az idegeneket, mert egy kis pénzt is hoznak magukkal. Az ódon pincék, borházak helyét csinos villák foglal­ják el- A hírnév is megma­rad, sőt elmélyül. Az öt-tíz éve itt szőlőt vásárlók már annyira magu~ kénak érzik a vidéket, hogy nem tudnak innen szabqdul- ri. A hétvégi kikapcsolódás örömei, a végtelen nyuga­lom, a csend, a frit* levegő s a hegy szeretete őszinté­vé, tisztává, szókimondóvá tette az itt élőket. Ha a feltámadó — éledni látszó — idegenforgalom is birtok­ba veszi a környéket, csak nyerhet vele e festői szép­ségű tájék. A somlóvásárhelyiek gya~ nakvással figyelik az átala­kulás országos eseményeit. Kevésnek találják azt, hogy csak a rádióból, tévéből, az újságokból értesülnek a történésekről s nincs, aki helyben közvetítené számuk­ra a nagypolitikát. Ezért is érzik úgy; felőlük, de nélkü­lük döntenek, s a vélemé­nyükre sem kíváncsiak. Igen tájékozottak, mégis ne­hezen tudnak lépést tartani, eligazodni a gombamódra szaporodó pártok kavalkád- jában. Mindenki tisztában van az élettel, hiába me­sélnek, Ígérnek fűt-fát. A sok vagdalkozás csak a ha­talom megragadásáért folyik. A falu hallgatag és csen­des, mert a kapát, a prést és a puttonyt egyik erő sem akarja kezükből kivenni... Búza falvi Győző Erdei iskola Gályáidon

Next

/
Oldalképek
Tartalom