Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-24 / 252. szám
2 NOG RAI) 1989. OKTÓBER 24.. KEDD Nemzeti színű zászlók lobogtak mindenütt a Kossuth Lajos téren. Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet (Folytatás az 1. oldalról.) retnénk, ha elmúlna a félelem, mindenki vállalhatná nézeteit, és önmaga lehetne. Megbékélni azonban — emelte ki — csak lélekben és nem szavakban lehet; továbbá a múlt bevallásával, a jelen formálásával és a jövő megálmodásával, azaz megbékélni csak tenniaka- rással lehet. Ezután három ellenzéki aktivista felolvasta az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz eddig ismert áldozatainak a nevét, majd a Himnusz közös eléneklésé- vei ért véget a nagygyűlés. ☆ Tegnap Balassagyarmaton öt helyszínen is megemlékeztek 1956 áldozatairól. A sort — időrendben is — a város ellenzéki szervezetei által rendezett ünnepség nyitotta 17 órakor a Hősök terén. Ugyancsak ők szervezték . meg a vasárnapi emlékező eseményeket is, amelyek során először a Madách Imre Filmszínházban bemutatták ifj. Schiffer Pál Engesztelő című dokumentumfilmjét, majd Hugyagon megkoszorúzták Hargitay Lajos 1956-ban elhurcolt és brutálisan meggyilkolt nemzetőrparancsnok emlék- keresztjét, a valamikori Ipoly-hídnál, kivégzése helyén. 1 A Hősök terén a szovjetemlékművel szemben fekete drapéria és a nemzeti lobogó előtt léptek dobogóra a szónokok, a FIDESZ, majd az MDF végezetül pedig az FDF nevében. Szavaikban méltatták a 33 évvel ezelőtti események irányítóit, résztvevőit, áldozatait. Emlékeztetve arra, hogy a fiatalságnak hazugságokat tanítottak 56-ról, s becsapták volna őket, ha nem él a forradalmárok emléke a polgárok lelkében. A Hősök teréről a meg- emlékezők a temetőbe vonultak, ahol koszorút helyeztek el és gyertyát gyújtottak a forradalom és szabadságharc áldozatainak sárjánál. Innen a művelődési központba vezetett a menet útja, ahol dokumentumkiállítást rendeztek október emlékére. Ebben az időben már a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola színpadán is emlékébresztő műsor zaljott. A családi intézet által szervezett emlékesten a Kiváló együttes címmel kitüntetett Varietas állt a dobogóra zenés irodalmi összeállítással, amely az áldozatokra emlékeztetett. A műsorban Ágh István és Csikász István versei mellett Bartók Divertimentójá- nak és Allegro barbarójá- nak hangjai is szóltak. A montázsszerűen egymásra épülő alkotások közt elhangzott Nagy Imre azon beszédének részlete is, amelyben a miniszterelnök bejelentette hazánk semlegességét. És felcsendült a hajdan oly népszerű Honvágydal is. A műsor végén pedig a költői kérdés: „Hol vannak a katonák?”, Marlene Dietrich dalából... Balassagyarmat koszorúk-. kai, gyertyákkal, versekkel, zenével, csöndben őszintén emlékezett. (—r—) Az 1956. december 8-i salgótarjáni sertűz eddig ismert áldozatainak névsora Tóth Sándor villanyszerelő Kakuk József tanuló Vlesovszki Rezső ügyintéző Szabó Gyula üzemvezető Benkő Imre kőműves Kostyál Endre szállítómunkás Szabó János segédmunkás Kulika József gyári munkás Vilcsek Ilona segédmunkás Fényes Ilona segédmunkás Tóth András üvegbehordó Nagy Béláné segédmunkás Chmelli Tibor lakatos Krupa János faipari tecbn. Fekete József lakatos Sál.v Miklós gépformázó Jónás János BM-dolgozó Ravasz István egyetemi halig. Pallai József gépipari techn. Fekete Imre Nándor számlázó Molnár Józsefné — Kiss Gábor ipari tanuló Bártfai József kovács Angyal Pál szállítási felv. Havasi László lakatostanuló . élt 42 évet élt 31 évet élt 10 évet élt 50 évet élt 24 évet élt 59 évet élt 28 évet élt 22 évet élt 15 évet élt 27 évet élt 17 évet élt 20 évet élt 20 évet élt 17 évet élt 21 évet élt 19 évet élt 20 évet élt 23 évet , 1 élt 18 évet élt 20 évet > élt 26 évet élt 26 évet élt 17 évet élt 30 évet élt 43 évet élt 17 évet Telek Ilona gyári munkás élt Telek Erzsébet gyári munkás élt Fényes Sándor üveggyári fújt. élt Nagy Sándor gépkezelő - élt Gálfi János vájár élt Zaff József villanyszerelő tan. élt Kiss István vájár élt Gubányi Ferenc bányafelvigyázó élt Tóth Sándor vájár élt Peresi Ilona üvegbehordó élt Dávid Lajos kovács élt Szőke Zoltánná hegesztő élt Mihály Ilona üveggyári munkás élt Molnár Zsigmond rakodó m. élt Németh Ferenc bányász élt Balázs József kovács élt Kosléder László asztalos élt 22 évet Szarvas Pál bányai munkav. élt 30 évet Koczka László technikus élt 18 évet Vámos Józsefné begyűjt, megb. élt 26 évet ☆ Hadadi Rudolf műszaki fordító élt 43 évet Hargitay Lajos gépészmérnök élt 28 évet 23 évet 22 évet 24 évet 50 évet 23 évet 18 évet 22 évet 45 évet 48 évet 21 évet 25 évet 38 évet 18 évet 45 évet 27 évet 31 évet Október 23-a budapesti eseményei Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak. (Folytatás az 1. oldalról) Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cserének és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az emberi jogok érvényesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim ! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a demokráciához, a humanizmushoz fűződő gondolatok és törekvések jegyében mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében. Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a a mélyre süllyedésből, és Magyarország: köztársaság! teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérdemelné már a nép, hogy végre „jókedv és bőség” legyen a Duna- Tisza táján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél. » Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a földön, és legyen békesség az emberek között! —mondta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték, a jelenlevők többször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekeltek a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a felsorakozott díszegység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meghívott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomáciai testület misszióvezetőit. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége á díszegység díszmenetével zárult. (MTI) Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1956- ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre celebrálta. A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi temető 21-es parcellájában sok százan ró- ták le kegyeletüket az 1956- os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasága borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, az ismeretlen forradalmár, valamint a többi mártír sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as parcellában Balázs Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejtegetés vádja miatt végeztek ki. Balázs Ferenc poraira, egyévi kutatás után a 245- ös parcellában leltek rá. A budapesti megmeléke- zés első színhelyén, a Corvin közben több ezren gyűltek össze. A Himnusz el- éneklése után a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében Ruttkay Levente egyebek közt arról szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt. Az emberek nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket látták, hanem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követően Szalai Róbert, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében szólt. A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen, amikor Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maiéter Pál, özvegye 1956-ot, a XX. századi magyar történelem legigazibb szabadságharcának minősítette. Hangsúlyozta, hogy ma türelemmel, okos politikával lehet csak kivívni a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtését. Kis Gyula, a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal nevében idézte fel a Corvin köziek és a Killián-laktanyá- ban lévők összefogását. Márton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ezredese volt, egyebek közt arról szólt, hogy Maiéter Pál ezredes elsőként mondott nemet a laktanya és a Corvin közi bázis megsemmisítését elrendelő, népellenes parancsra, s átállt a felkelők oldalára. Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az intézmény és a józsefvárosi ellenzéki kerékasztal közös emléktábláját avatták fel. Raj Tamás, a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében azt hangsúlyozta, hogy 1989. soha nem lett volna 1956. nélkül. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke többek között arról beszélt, hogy a rádió feladata a nemzet sokszólamú hangjának hiteles közvetítése. A korszerű nemzeti rádió egyetlen cenzora csak a lelkiismeret lehet: igazmondó, szabad Magyar Rádióra van szükség. Nem sokkal ezután megkoszorúzták a Magyar Rádió védelmében hősi halált halt mírtírok emléktábláját. Mintegy másfél-kétezer, ünneplő gyülekezett a Műszaki Egyetem központi épülete előtt, ahol 1956 októberében az emlékezetes 16 pont követeléseit fogalmazták meg az egyetemisták. A műegyetemi megemlékezés első szónoka Marián István volt. aki a 33 évvel ezelőtti napokban a katonai tanszék vezetőjeként, egyetemi professzorként tanítványai oldalán részt vett a népfelkelésben. Mécs Imre — 1956 októberében maga is műegyetemi hallgató és a nemzetőrség szervezője — beszédében megemlékezett mindazokról, akik a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átalakulás során vér nélkül teljesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a FIDESZ képviseletében a felkelésben részt vevő egyetemisták és a mai politizáló ifjúság, a fiatal demokraták között vont párhuzamot. Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző középen kivágott, illetve Kossuth- címerrel díszített zászlókkal és transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt elsőként Sebestyén László, az 1956 októberében újjászervezett Petőfi Párt vezetőségi tagja szólt a teret egészen a Duna-partig benépesítő tömeghez. Viktor Vorosinsz- ki — 1956-ban lengyel tudósítója az eseményeknek — a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tolmácsolta. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum köz- társaságielnök-jelöltje felelevenítve a 12 nap történetét, rámutatott; e 12 nap elegendő volt arra, hogy megteremtődjenek egy demokratikus társadalom keretei. A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a Bizottság ko- szorúzási ünnepsége. A Himnusz elénekelését követően először Király Béla, az (Folytatás a 3. oldalon.) Fegyelmezett, emellett szenvedélyes megnyilvánulásokkal ünnepeltek az egybegyűltek.
