Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-21 / 250. szám
XLV. ÉVF., 250. SZÁM . ARA: 5,30 FORINT 1989. OKTÓBER 21., SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés Hövelték a képviselők számát — népszavazás dönt a köztársasági elnök személyéről — Október 30-án újra összeül a parlament Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács — hétfőn megkezdett, de a bő napi. rend miatt be nem fejezett ülését folytatva — megvitatta a Magyar Nemzeti Bankról, a társadalmi-gazdasági tervezés, ről és az államháztartásról szóló törvények téziseit. A kormány határozatot hozott a banktevékenység folytatásának feltételeiről és az állami bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. évi gazdaságpolitikai program és a jövő évi költségvetés irányelveiről. Előterjesztést hallgatott meg az egészségügyi és szociális vállalkozások szabályozásáról, a kritikus helyzetben lévő mezőgazda- sági nagyüzemek működőképességének, jövedelemtermelő képességének javításáról, továbbá az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről. A kormány áttekintette a jamburgi együttműködés végrehajtását és a magyar—szovjet együttműködési egyezményből származó további feladatokat. Mit akarunk? Hogyan gondolkodunk? Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással. délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas .vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően. a képviselők számos módosító indítványt tettek. POZSGAY IMRE: Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plénum. A vita-összefoglaló előtt Pozsgay Imre államminisz- ter kért szót. helyett a nemzeti kibontakozást választani, annak gyötrelmes és néha megalkuvásokkal is együttjáró formáját — mondotta Pozsgay Imre. — Nálunk többpárti politikai küzdelem alakult ki, amely csak ebben a választási formában fejeződhet ki. Ezt kell most megértenie minden képviselőnek, félretéve a régi koncepció jegyében született megfontolásokat. Az államminiszter nyomatékkai megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamat. S néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog 'gondolni, hanem arra, hogy folytatódik à pártállamrendszer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülésszak munkáját. minóelvnek megfelelően, akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttüzébe került — a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai' között a politikai pártok jelenítik meg a ki- sebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkentsék. Így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldással egyébként a kormány is egyetért, s támogatja, azt az EKA, valamint a Harmadik Oldal is. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy a vitában több megoldási módozatot is felvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a megoldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein gz egyházak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. Az előterjesztő vita-összefoglalóját követően Kállai Ferenc (országos lista) képviselő kért szót. Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád : minden igyekezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth István. Mint mondotta: továbbra is vitatott kérdés, a nemzetiségi szövetségek, valamint az egyházak országgyűlési képviseletének megoldása. Ezért javasolta: a választójogi törvény mellékleteként az Országgyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehetőségek kidolgozásával. Ilyen lehetőségként említette — a nemzetiségek és az egyházak közjogi szerepének érvényesülése érdekében — egy, a köztársasági elnök mellé rendelt tanácsadó testület létrehozását. A miniszter javaslatára reflektálva Takács Ifnréné (Csongrád m., 4. vk.) kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciájába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód kidolgozása novemberig elvégezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi vó- la&ztqkerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredékszavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indulhasson; a tervezetsze(Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZP Salgótarjáni Radikális Tagozatának megalakulásáról szóló közlemény csak nagyon röviden vázolta elképzeléseinket. Időszerűnek tartjuk, hogy a sajtóban bővebben is bemutatkozzunk. Nevünkben van egy szó, amely magyar fülnek ma még talán szokatlan. Radikálisak vagyunk- Ezt politikai magatartásunkra értjük, arra, hogy teljesen elvetjük a politizálás bolsevik módszereit. Mi a szavak erejében, a hvíltságban és a nyilvánosságban hiszünk — más eszközöket a politikában nem ismerünk el, és magunk sem alkalmazunk soha. Nem rekesztünk ki senkit sehonnan, és tiltakozunk az ellen, ha minket kirekesztenek. Vitatkozunk vagy szövetkezünk minden szabad gondolkodóval, s eleve visszautasítunk minden korlátozási kísérletet, amely a véleményalkotásra, s annak nyilvánosságra hozására irányul — származzék ez akár saját pártunktól is. Szókimondásra, világos beszédre törekszünk. Elutasítjuk a dialektikus masza- tolást, a köntörfalazást, az elhallgatásokat, a hátsó szándékokat, a homályban maradást, a kulisszák mögötti alkudozásokat. Mi mindenki — elvbarátaink, szimpatizánsaink és ellenfeleink — számára egyaránt kiismerhetőek akarunk lenni. Elegünk volt a politikai félmegoldásokból; a bátortalan nekilendüléseket követő sunyi visszarendeződésekből, a névtáblaátfestésekből és a mezcserékből. Pedig sajnos, a jelek — például az úgynevezett megyei ideiglenes intézőbizottság névsora — arra intenek, hogy Nógrádban az esély erre rendkívüli mértékű. Megdöbbentő és riasztó is egyben az önkritika teljes hiánya „kipróbált” kádereink részéről. Megdöbbentő, hogy a közelmúlt vaskezű kiskirályai, vagy azok, akik néhány hete még a régi ..generális” tenyeréből ettek, netán a volt főtitkárnak udvaroltak, azt hiszik magukról, hogy a párt nyeA Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapestre rő emberei lehetnek! Mi ideiglenesen sem bízunk nagy többségükben, sőt, követeljük: nyilvánosan számoljanak el politikai közelmúltjukkal, kövessék meg a régi és az új párt tagságát. megyénk egész becsapott közvéleményét és álljanak félre! Senki ne aggódjon. Az MSZP ügye náluk rosszabb kezekbe úgysem kerülhet! Mi azzal, hogy beléptünk pártunkba, hitet tettünk programja és alapszabálya mellett. De egyiket sem tekintjük szentírásnak, megfellebbezhetetlennek, sőt, változtatni akarunk rajta. Nekünk a kongresszus után is vesszőparipánk maradt az, hogy a létező magyar szocializmusban hogyan lett (és lesz?!) egyre hatalmasabb, arrogánsabb a káder- oligarchia, és egyre elha- nyagoltabb a bérből élő dolgozó. Vesszőparipánk, hogy hogyan sodródott az értékek perifériájára a becsület. Es mindenekelőtt: milyen valójában, vagy hová vezet az a „tulajdonreform'’, amiről a pártprogram egy teljes fejezeten keresztül értekezik, és mégis oly vésztjóslóan semmitmondó! Az, hogy beléptünk az MSZP-be, nem jelenti, hogy azonosulunk a kongresszus minden cselekedetével- Fájlaljuk, hogy nem volt bátorsága megtenni azt a gesztust, hogy önként mond le pártunk hatalmi monopóliumának négy legsarkalatosabb biztosítékáról: a munkásőrségről, a munkahelyi szervezetekről. a vagyonról és az előrehozott köztársaságielnök-választás- ról. Mindent megteszünk — akár a demokratikus ellenzékkel vállvetve is —, hogy ezeket a kérdéseket a népakarat helyezze nyugvópontra és megyénkben is ennek megfelelő lépések szülessenek. Mi pártunk életképességében csak akkor hiszünk, ha valóban áramlatok vitatkozó, néha keményen meg is ütköző szövetségeként fog működni. Ezért tagozat, (Folytatás a 2. oldalon.) akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a küldöttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgatnak meg, ezenkívül kiegészítések hangzanak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Egyetlen esélyünk a nemzeti kibontakozás Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléletileg beleilleszteni ezt a kérdéskört a mar elfogadott, a parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette, ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva, nem a Tisztelt Ház lealacsonyítása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Nekünk a történelem egyetlen esélyt, lehetőséget adott: a nemzeti felfordulás ü belügyminiszter vita-összefoglalója Ezután , Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A négy beterjesztett törvényjavaslat szorosan összefügg egymással, s a doMegkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése
