Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-21 / 250. szám

2 NOGRAD-1989. OKTÓBER 21., SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés MSZP-állásfoglalás a nemzeti megbékélésről Az MSZP Elnöksége felhívja a párt tagjait és szerveze­teit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében em­lékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről. 1956. áldozatairól; javasolja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását — hangsúlyozza a Magyar Szocialista Párt állásfoglalása a nemzeti megbé­kélésről, amelyet a párt elnöksége pénteki ülésén hagyott jóvá. A testület ülését követően az elnökség két tagja. Kosa Ferenc és Vas Csaba nemzetközi sajtótájékoztatón találko­zott az újságírókkal, hogy válaszoljon azokra a kérdések­re, amelyeket a napirend egyik témájával, a nemzeti meg- megbékéléssel összefüggő állásfoglalással kapcsolatban tesz­nek fel. A válaszokból kitűnt, hogy az MSZP újraértékeli a történelmi eseményeket, s ennek folyamatában jutott el oda, hogy javasolja a nemzeti megbékélés napjaként októ­ber 23-át. Az MSZMP megszűnését kétségbe vonó megnyilatkozá­sokra reagálva az elnökség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP jogilag megszűnt. Ha egykori tagjai mégis az MSZMP-t kívánják pártjukként megjelölni, ez úgy lehet­séges, ha jelzőt illesztenek a név elé, s ismét belépnek a pártba. Kiegészítésként hozzátették azt is, hogy szeren­csés lenne, ha í)j MSZMP vagy más néven megalakulna egy, az MSZP-től balra álló párt. Ebben az esetben a párt- vagyont megosztanák, mert az utódpárt senkit nem akar kirekeszteni az anyagi javakból. A pártszervezetek munka­helyi jelenlétével kapcsolatos parlamenti döntést az elnök­ség tudomásul vette — hangzott el —, az ekörül folyó vi­ták ma már csak álvitának tekinthetők. Az MSZP veze­tése egyébként semmilyen utasítással nem látja el a párt­tag országgyűlési képviselőket, azok szuverén módon vesz­nek részt a törvényhozás munkájában. A liSuXIuaUS sajtószolgálati közleményei FIDESZ-egyUttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) rint egy személy egyidejű­leg négy helyen is jelölhető volt. Elfogadták a képviselők azt a javaslatot is: ha a számítás után üres mandá­tum marad, akkor azzal az országos listán megszerez­hető mandátumok számát kell növelni. Ugyancsak egyetértettek azzal a javas­lattal, hogy a szavazatszám­lálással foglalkozó mun­kacsoport tagjait a helyi, a megyei, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára, illetve a belügymi­niszter azután nevezze ki, hogy előzetesen kikéri a vá­lasztási szerv véleményét is. Végül pedig döntöttek ar­ról is, hogy az eredeti ja­vaslattal szemben ez a tör­vény is a kihirdetés napját) lépjen hatályba. A képviselők elfogadták azt az indítványt is, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása te­kintetében ne legyen kizáró ok. Azok az állampolgárok is gyakorolhatják választó­jogukat, akik állandó lakó­hellyel nem, de ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek. Ezután a képviselők a tör­vényjavaslatról — a már el­fogadott módosításokkal együtt — részleteiben és egé­szében szavaztak. Az Or­szággyűlés a képviselők vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdő­dött a köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Horváth István belügy­miniszter az előterjesztés­hez. kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartot­ta. így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondot­ta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztés­sel, s így nincs kiegészíte- nivalója. Az általános vitában egye­dül dr. Czoma László (Zala m-, 5. vk.), a keszthelyi He­likon Kastélymúzeum igaz­gatója szólalt Tel. Utalt ar­ra', hogy olyan közjogi hely­zet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az or. szágnalc, illetve ezt a funk­ciót az elnök megválasztá­sáig átmeneti jelleggel a parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggo­dalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a mi­nisztereket, hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltó- _ság döntéseit, akár az ál­lamigazgatásról, akár más kérdésekről vän szó. A részletes vitában első­ként dr. Séra János (Komá­rom m.. 10. vk.), Kisbér fő­állatorvosa javasolta: a tör­vénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége ese­tén az újabb választásnál a köztársaságielnök-jelöttek közül az a három indulhas­son. aki a legtöbb szavaza­tot kapta. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere arra kért választ az előterjesztő minisztertől: hogyan kíván­ják feloldani a köztársasági elnöki intézmény létrehozá­sa, az államfő mostani megválasztása, illetve a nép­szavazás-kezdeményezés kö­zötti ellentmondást? Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), evangélikus lelkész — annak érdekében, hogy a köztársaságielnök-választás­kor két sikertelen forduló esetén ne kelljen \ harmad­szor is a szavazóurnákhoz szólítani az állampolgáro­kat — javasolta : ha a má­sodik választási forduló is sikertelen marad, akkor az Országgyűlés válassza meg a köztársasági elnököt. A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérle­gelte, majd dr. Horváth Ist­ván belügyminiszter — Ro­szik Gábor javaslatával szemben — fenntartotta azt az előterjesztésben is meg­fogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök szemé­lyéről most népszavazás döntsön- Király Zoltán kér­désére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasz­tása és a népszavazás-kez­deményezés közötti ellent­mondásra az Országgyűlés október 30-ai ülésén tér vissza a kormány. Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor ja­vaslatát, mely szerint a törvénytervezetnek a köztár- saságielnök-választás má­sodik fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a máso­dik fordulóban sem válasz­tottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselő-vá­lasztás után. Ezt követően a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az egyik szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan társadalmi szerveze­tek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok mű­ködéséről és gazdálkodásá­ról szóló törvény rendelke­zéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási fordulóban — melyet akkor kell megtartani, ha az el­sőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatok­nak több mint a felét — az a jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15 százaléka sza­vazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja; fel­téve, hogy a választók leg­alább fele szavaz. Az Országgyűlés ezután 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választá­sáról szóló törvényjavasla­tot. A kormány módosította a munkásőrség megszűnésé­ről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visz- szavonta a honvédelmi tör­vény módosítására vonat­kozó javaslatát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi ál­lamtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt más­fél esztendőben bekövetke­zett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének ki­mondását. Ez — figyelem­be véve a már elfogadott módosított alkotmányt — azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőr­ségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a munkásőrség helyett sem­miféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a munkásőr­ség e törvénytervezet elfo­gadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kap­csolatos feladatok kidolgozá­sára és végrehajtására a Minisztertanács kormány- biztost jelölt ki, a pénzügy- miniszter pedig zárolja a testület vagyonát. A vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj­Zemplén m., 22. vk.), a To­kaj és Vidéke Áfész autó­motor szerelője kért szót, s a munkásőrség védelmé­ben kifejtette: már ma sem tekintik magukat párthad­seregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testület­nek, amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Ezután egy újabb napi­rendi pont, az 1956-os nép­felkeléssel összefüggő el­ítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára került sor. Horváth La­Segítséget ígér a rendőrség A rendőrség segíti az 1956. október 23-i népfelkelés év­fordulójának megünneplésé­re a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően szerve­zett ünnepi rendezvények zavartalan lebonyolítását — tudatja a Belügyminiszté­riumnak az MTI-hez eljut­tatott közleménye. A szerve­zők igényeinek megfelelően tanácsokkal is közreműkö­dik a rendezők felkészítésé­ben. Az ünnepségek, a felvonu­lások zavartalan lebonyolí­tásában, az ideiglenes forga­lomkorlátozásokban közre­működő és a biztosításiban részt vevő rendőrök felada­taikat — a bizalom erősíté­se érdekében — szolgálati fegyverük nélkül látják el. A Belügyminisztérium fel­kéri a szervezésben közre­működő politikai pártokat és szervezeteket, hogy az ün­nepségeket az alkalomhoz il­lő méltósággal tartsák meg, tartózkodva az olyan szélső­séges megnyilvánulásoktól, amelyek sértenék a nép, a nemzet kegyeletét és aláás­nák országunk tekintélyét. A résztvevők közmegegyezést és megbékélést demonstráló ma­gatartása legyen bizonyíté­ka fejlett politikai kultú­ránknak és európaiságunk­nak, s ehhez szükség van minden törvénytisztelő ál­lampolgár közreműködésé­re és segítségére. Hit akarunk? Hogyan gondolkodunk? (Folytatás az 1. oldalról.) frakció, csoport, stb. alakí­tására biztatunk mindenkit, akinek az elsőrendűen fon­tos alapszervezeteken kívül is van, lesz ambíciója poli­tizálni. Külön örömmel üd­vözölnénk — ha tudjuk, és ha senkit sem sértünk ve­le, elő is mozdítjuk — vá­rosunkban a munkás- és más dolgozói szerveződések létrejöttét. Vezetőségünk még nincs. De, hogy ne maradjunk il­legalitásban, közzétesszük egv — telefonnal is rendel­kező — alapítónk nevét, számát: Turóczi János, 14-698. MSZP Salgótarjáni Radikális Tagozata jós indítványozta, hogy ez­zel —, mivel tartalmilag összefüggnek — együttesen vitassa meg az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság által be­nyújtott — a rendőrhatósá­gi őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kite- leiaített személyek sérelmé­nek orvoslásáról szóló — országgyűlési határozat- tervezetet. Az Országgyűlés egyetértett az indítvánnyal. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utalt arra : az utóbbi évtizedek politikai gyakorlata, az állampolgá­ri jogok semmibevétele tragikus eredményekkel járt, az egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket hurcolt meg, s fosztott meg szabadságuktól, egziszten­ciájuktól. Itt az ideje, sőt, sok esetben már el is kés­tünk vele — hívta fel1 a fi­gyelmet —, hogy az ország és a nemzet előtt visszakap­ják becsületüket az igaz­ságtalanul meghurcoltak, hogy a kormány — bár vétlen ezekben az ügyekben — elődei helyett is kijelent­se: ezek az emberek mél­tatlan és bűnös * politika (Folytatás a 3. oldalon.) A Fiatal Demokraták Szö­vetségének balassagyarmati csoportja felhívja a megye összes FIDESZ-szimpatizán- sát, vagy még nem hivata­Mi, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai érdek­lődéssel figyeltük az ország- gyűlési tv-közvetítéseket, és az ez^el kapcsolatos sajtó- közleményeket, mivel az alá­írás-gyűjtési akció résztve­vőiként nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy ezen akciót a parlament komo­lyan veszi. Először akkor lepődtünk meg, amikor Király Zoltán képviselőhöz méltatlan for­mában és szavakkal, hatás­vadász módon, elmondta el­lenérzéseit ezzel kapcsolat­ban. Mi azt tapasztaltuk, hogy az aláírások gyűjtése­kor az emberek nagyon is meggondolták, mit írnak alá. Sok olyan emberrel találkoz­tunk, aki nem értett egyet velünk, a köztársaságiel- nök-választás kérdésében, és ezért nem is írta alá az ívet, bár lényeg szerint mi azon csak egy dolgot kérdeztünk; kiván-e az állampolgár nép­szavazást. Újabb meglepetés, a Ma­gyar Hírlap október 18-i szá­mát olvasva ért bennünket, amelyben Király Zoltán megismételte parlamenti rög­tönzését: vele úgy próbál­ták aláíratni az ívet, hogy csak az első két kérdést tet­ték fel az aláírásgyűjtők. Ezt kétségbe vonjuk. Vajon a lelkes SZDSZ-aktivisták tenyerükkel letakarták a plakátokon, röpcédulákon, aláírásgyűjtő íven a másik két kérdést? los FIDESZ-csoportját, érte­sítse a balassagyarmati cso­portot az együttműködés ki­alakítása érdekében. (Balas­sagyarmat, Pf. : 103, 2661.) A következő meglepeté­sünk akkor következett, ami­kor a párttörvány tárgyalá­sa után, szavazás előtt a képviselők jelentős része már nem tartózkodott az ülésteremberf. Ez a legiti­mitását, már-már túlhang­súlyozó Országgyűlés a ha­tározatképesség szempont­jából bizonytalan volt. Király Zoltánt másfél év­vel ezelőtt olyan képviselő­ként ismerte meg az ország, mint aki friss színfoltot jelent az Országgyűlés ,,egy­hangúságában”, ízelítőt adott abból, hogy milyennek kell lenni a jövő parlamentjének. Úgy gondoljuk, hogy egy­két Uyen felszólalással, mint amilyen az utóbbi volt, ő is beolvad abba a képviselői körbe, amely a hatalom átmentésében oly kiválóan működött közre. Az Országgyűlés egyik képviselője azt ajánlotta, a köztársasági elnök-yálasztás- sal egyet nem értők, ne je­lenjenek meg a választáson. Ez a bejelentés is meglepe­tést keltett bennünk, hiszen bizonyítja, hogy ebben a parlamentben ma is jelen van a passzivitásra buzdítás. Szövetségünk épp ez ellen küzd, azt szeretnénk, hogy az állampolgárok ne a hall­gatásukkal jelezzék vélemé­nyüket, hanem aktívan ve­gyenek részt az aktuális kér­dések eldöntésében. Szabad Demokraták Szövetsége salgótarjáni csoport Provokáció a T. Ház ellen Manapság sok minden tapasztalható a patinás fa­lak között. Provokációk nyomán beszélni kellett ezen az ülésszakon még akasztással való fenyege­tőzésről is, a különféle röplapoknak pedig se sze­ri. se száma. A példa ked­véért, a Magyar Október Párt cédulái nem keveseb­bet kérnek: „Országgyűlé­si képviselők! Mutassátok meg. hogy nem vagytok bábok! Ne szavazzátok meg a csalárd vála,sztójo- gi törvénytervezetet!” 1 Győzött a józan ész, pénteken délelőtt azonban újabb dokumentum bor­zolta a kedélyeket. Vas­tag Ottilia nógrádi képvi­selő hozta a hírt a külö­nös irományról. A szünet forgatagában készségesen elő is kereste Kovács László Pest rnegyei képvi­selőt. aki elővette a zse­béből a címére eljuttatott felhívást. A sok képviselőnek címzett, hosszú eszmefut­tatásból a lényeget idéz­zük: a párt lepaktált az ellenzékkel, a többpárt­rendszer az oka a gazda­sági bajok elmélyülésének, és így tovább. Ezek után jönnek a követelések: a képviselők ne szavazzák meg a sarkalatos törvé­nyeket; két-három évvel hosszabbítsa meg saját mandátumát ez a parla­ment, hogy konszolidál­hassa a helyzetet; váltsák le Szűrös Mátyást; végül — bocsánat a vulgáris tolmá­csolásért — zcuvarják el Németh Miklóst, a kormá­nyával együtt. A dokumentumon aláírás is van. Pontosabban he­lyette valami sejtelmes- ség: „Országgyűlési képvi­selők a haza és a szocia­lizmus megmentéséért.” Vastag Ottilia nem leplezi indulatát: — Felháborító ez a név­telenség! Legalább vállal­ná a szerző az irományát. Kovács László képviselő betartja ígéretét: a nyílt színen is feláll, hogy visz- szautasítsa a goromba hangvételű illegális papi­rost. A következő szünet­ben dr. Fodor István, az Országgyűlés alelnöke is e bajkeverő röpiratról vált szót a nógrádi képviselők­kel. Az alelnöknek mon­dom: — Hiányérzetem volt- Talán helyénvaló lett vol­na, egy keményebb felszó­lítás: álljon fel az esetle­ges szerző. Az alelnök legyint: kár lett volna erőltetni. Egyéb­ként is minden jel arra vall, hogy egy újabb pro­vokációról van szó. Fölöttébb felgyorsultak az események. Vajon mit fogunk legközelebb meg­élni? Aláírásgyűjtésünk nem volt felesleges

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom