Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-18 / 247. szám
HELYISMERET NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XIV. ÉVF., 247. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 18., SZERDA Folytatja munkáját az Országgyűlés Sarkalatos törvények a T. Ház előtt Kedden délelőtt, 10 órakor folytatta munkáját aa Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, !a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett, más törvény- javaslatokat is megvitatnak. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. Tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. A parlament heves vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a köztársaságielnök-választás törvényi szabályozásáról. valamint a munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. tervezetet ne vegyék tel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), e véleménnyel szembeszállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek „ösz- szemosása” kifogásolható. Király Zoltán nem rejtette véka alá, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége szélsőségeseit egyáltalán nem tiszteli. Az aláírásgyűjtő akció lebonyolítását az SZDSZ szélsőségesei aknamunkájának minősítette, etikailag is megkérdőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét. Szentágothai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Saját „közvélemény-kutatási” adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetekre „koncentráltak". Bállá Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentette: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. DEVCSICS MIKLÓS: flz Országgyűlés ne bontsa fel a megegyezés csomagtervét Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével kialakuló átmeneti helyzetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a FIDESZ által kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták alá. A bejelentést követően B alla Éva (Budapest, 46. vk.), — az SZDSZ tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, /rnmár a szövetség parlamenti képviselője — kért szót, aki arról tájékoztatta a plénu- mot, hogy a népszavazási ív átadása óta újabb 60 ezer — így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze. Ezért indítványozta, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló törvényAz ügyrendi vitában szót kért Devcsics Miklós, Salgótarján északi városrészének országgyűlési képviselője, aki így érvelt: — Az Országgyűlésre készülve, bizonyára többen találkoztunk az MSZMP, az MDF, a kisgazdapárt és más szervezetek képviselőivel. Mindannyian arról igyekeztek minket meggyőzni, hogy szavazzuk meg a sarkalatos törvényeket, mert az ország jövője, a demokrácia kibontakozása szembontjából ez nagyon fontos kérdés. Mindezzel azt igyekeztem bizonyítani, hogy tegyük félre a vitáinkat, és azt nézzük, hogyan tudunk a jelenlegi helyzetből előrelépni. — Az előkészítő vitának volt egy nagyon lényeges eleme: ezek a törvények együtt képviselnek egységet. A pártok — akik aláírták — így írták alá. Most azt tapasztalom, hogy ennek egyes elemeit igyekeznek kétségbe vonni. Ha ezt az Országgyűlés így elfogadja — hogy egyik részét tárgyalja, a másikat nem —. akkor mi magunk is fölbontjuk a megegyezés csomagtervét, és én azt hiszem, hogy így előrehaladás és kibontakozás nem lehet. Az Országgyűlés előtt tehát szerintem jelenleg az az .eldöntendő — amit nagyon fontos ügyrendi kérdésnek tartok —, hogy vagy tartjuk magunkat a megállapodáshoz és mindegyiket megtárgyaljuk, vagy egyiket sem tudjuk megtárgyalni. Én az előbbit támogatom. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter úgy összegezte, hogy az idevonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha ’ tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön- külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. A miniszter felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: „Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: — Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? — Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében levő Vagyonról? — Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köz- társasági elnök megválasztására? — Feloszlassák-e a munkásőrséget?” Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügy-miniszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené. hogy elhalássza a törvényalkotást egy ilyen, folyamatban levő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal, 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat- tervezettel. (Folytatás a 2. oldalon.) Ojra kigyúltak a fények a Parlament üléstermében. Elsődleges feladat a párt szervezése Megalakult az MSZP megYCi ideiglenes intézőbizottsága Elnök: Boldvai Lászli — titkár: Fiissy József Kibővített ülést tartott tegnap a volt MSZMP megyei bizottsága, a tanácskozásra meghívták a kongresszusi küldötteket Is. Megnyitójában Füssy József pb-titkár hangsúlyozta, hogy a tanácskozás jellegét az átmeneti időszak határozza meg: egyrészt tájékoztatást kívánnak adni a kongresszusi küldöttesqpori munkájáról, s, emellett közös konzultációra van szükség az átmeneti időszak feladatairól. A pártbizottság 65 tagja közül 33-an jelentek meg, 12-en eleve jelezték, hogy más elfoglaltság miatt, nem vehetnek részt a tanácskozáson. Ágner Gyula kérdésére tisztázták, hogy a megnyitás pillanatában nyolc kongresz- szusi küldött '.volt jjélen, később azonban újabbak érkeztek. A tényékhez hozzátartozik, hogy ugyanezekben a percekben, többfelé a megyében, más fórumok is zajlottak kongresszusi küldöttek részvételével. Némi pontosítás után tisztázódott az is, hogy a régi értelemben vett határozatképességnek egyébként sincs jelentősége, hiszen az új alapszabály kimondja, hogy érvényes döntés az előzetes meghívó alapján megjelentek többségi támogaiásával hozható. Az első napirend kapcsán Boldvai László, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára, a küldöttcsoport vezetője, elöljáróban arra utalt, hogy a küldöttcsoport munkájának higgadt értékelését az elmúlt: hét szerdáján elvégezték, tevékenységüket azonban a küldők minősítik. Az elmúlt heti — lapunkban is közreadott összefoglaló — természetesen ösz- szecsengett a tegnapi tanácskozáson elmondottakkal. Elsőként Boldvai László arra emlékeztetett, hogy a párttagság jelentős részében érződött az igény: a párt a régi módon nem működhet. Ugyancsak felidézte a mandátum összetevőit, s a gondolatsort azzal zárta: a megyei küldöttcsoport a megyei, pártértekezlettől kapott megbízatást gyakorlatilag teljesítette. Szólt a felkészülés nehézségeiről, a kongresszuson a küldöttek között is tapasztalható nagy vitáról. Arról a tényről, hogy a területi elven szerveződött küldöttcsoportok helyett főszerepet a platformok kapták. Ez egyben tanácstalanságot is okozott, amikor dönteni kellett, ki, hová csatlakozzon? A döntés, a döntés-előkészítés is átkerült a platformokhoz, s, aki nem kötelezte el magát egyetlen áramlattal sem, az valóban úgy élte meg, hogy a döntés a feje fölött születik. Zajlott tehát a kongresszus az üléstermen kívül, a folyosókon és a munkaszobákban is. Kompromisz- szumok pedig nemcsak platformon belül, hanem platformok között is köttettek. E kérdéskör kapcsán Boldvai László hangsúlyozta, hogy az elfogadott dokumentumok — alapszabály, programnyilatkozat, állás- foglalás — tartalmazzák a megyei pártértekezlet alapelemeit. A kongresszus kapcsán gyakran emlegetik a szakítópróbát. A megyei küldöttcsoport vezetője ezek között említette azokat a pillanatokat, amikor a munkahelyi, illetve lakóterületi pártmunkáról; a szavazás módjáról; az elit-, vagy lö- megpárt igényéről; a személyi kérdésekről folyt a vita. Felidézve a különböző áramlatok törekvéseit, majd kompromisszumát. Nem elhallgatva a többség által nem támogatott olyan nógrádi kezdeményezéseket, mint a párt nevének megváltoztatásáról döntő pártszawazás kezdeményezése, vagy a színfalak mögötti alkudozással összehozott zártlista helyetti, személyenkénti nyílt megmérettetést szolgáló javaslat. Boldvai László felidézte a kongresszus október 23-ával, a munkásőrséggel és a pártvagyonnal kapcsolatos állásfoglalását is. A tájékoztató után Takács Vilmos kérdései között megfogalmazta: nem merült-e föl a legfelső pártfórumon, hogy gyakorlatilag értelmiségi kongresszusról van szó? Kifogásolta, hogy a párt nevének megváltoztatásáról a tagság feje fölött döntöttek. Harmadik kérdése így hangzott: érzékelték-e a kongresszuson —, mert itthon igen —, hogy a szélsőséges reform- irányzat ráerőszakolta magát a kongresszus menetére. A kérdések között Klei- ban Rezső arra volt kíváncsi: mit mondott a négy „megszólított” a ' zárt, ülésen. Válaszában Boldvai László kifejtette: a mandátumvizsgáló bizottság a kongresz- szus összetételéről szóló jelentésében is utalt arra, hogy a küldötteket az MSZMP történetében a legdemokratikusabb módon, a tagság akarata szerint vá- lasztoták meg. Jelezte azt is, hogy a munkásság érdekképviseletére lehetőséget teremt az új alapszabály szerint létrehozható tagozat. S, ami a párt nevét illeti: erről külön szavazás nem volt, a párt alapvető céljait rögzítő ,;csomágtban” szerepelt. Az érzelmi kötődésre alapozó,/ pártszavazást kezdeményező nógrádi kezdeményezés azonban nem tudta megszerezni a kellő támogatást. A szélsőséges reformirányzat erőfölényét, ..erőszakosságát” firtató kérdés kapcsán Boldvai László számos példát hozott, amelyek azt bizonyítják : a kompromisszum érdekében az idézett áramlatnak is engedményeket kellett tennie. A kérdések kapcsán szót kért Szabados Gábór kongresszusi küldött is. Érvelése szerint a párt nevének esetleges megváltoztatása régi dilemma, alternatív javaslatként a nyár végén közreadott vitaanyagban is szerepelt. Az aiapszabály- tervezet is, mint alternatívát tartalmazta, a küldöttek tehát» nem pillanatnyi hatás alatt döntötték. A nógrádi kezdeményezés azonban elkésett, s el kelj fogadni azt a tényt, hogy a kongresszus munkaképtelen lett volna, ha ebben nem dönt. A párt nevének változása egyébként sem lehet döntő oka egy esetleges pártszakadásnak. A kibővített pártbizottsági ülés második napirendjeként a jövő kérdéseinek megvitatásához Szalai László megbízott első titkár fűzött vitaindítót. Az átmeneti időszak értelmezése után kifejtette, hogy a megyei pártértekezlet alapdokumentumai — helyzetértékelés, programtervezet —, összecsengenek a kongresz- szus döntéseivel. Kitért a pártszervezéshez rendelkezésre álló idő rövidségére, felidézve azt is, hogy a (Folytatás a 2. oldalon)
