Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-18 / 247. szám

2

NCKÎRAI)

1989. OKTOBER 18., SZERDA

Folytatja munkáját az Országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.)

Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnök.vá- lasztás ügyében — csakúgy, mint minden más kérdésben — egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Ország, gyűlés döntését felülvizsgálni.

Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársasági- elnök-választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására. illetve a munkaszünettel egybekötött, nemzeti .ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a .kezdeményezés, A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a

legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer Jegyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent / István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársasá- gielnök-választással azonos időpontra tűzze ki.

Az Országgyűlés 333 igen szavazattal, 7 nemleges voks ellenében. 7 tartózkodással úgv határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat- tervezettel.

A kiegészítések után az ülésszak napirendje:

1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;

3. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat:

4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat;

5 A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

5 B. A köztársasági elnök választásának kitűzése, és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet;

(i A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására;

6 B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről, a Magyar Köztársaság címeréről;

7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

8 A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

8 B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet;

9. Koszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról:

10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat: .

12. A honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

13. Az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató;

14. Személyi kérdések;

15. Egyéb kérdések.

Még a tárgysorozat egyes az elnök Németh Miklós pontjainak megvitatása előtt kormányfőnek adott szót.

NÉMETH MIKLÓS:

fl parlament és a kormány felelőssége közös

— Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a' parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából ereáő ösz- szes jog gyakorlására jogosult.

Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A

parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk.

Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a

társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Ország- gyűlésen- A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják. és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége.

A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik.

A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli, egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől.

A kormány eddig is érvényesítette és a jövőben még inkább érvényesíti a szociális értékeket és az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és

Dr. Szilágyi Tibor levelet nyújt át miniszterelnökünknek.

szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását. amelynek programja a kormány stratégiai irányvonalával harmonizál.

— A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és önökön keresztül a magyar nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök.

Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1

vk-), a Magyar Szocialista Párt elnöke.

NYERS REZSŐ:

Utat nyitni

a demokratikus jogállamnak

Utalt arra,'hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kel! nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg

szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági. a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jó hírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat.

Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával. most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit.

A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép-európai- ságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP

vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tfar- gyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntéséi azzal összhangban legyenek — jelentette ki Nyers Rezső.

Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosítóindítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosítóindítványok közel száz javaslatot tartalmaztak.

Mindezekre tekintettel, általános és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra.

Kulcsár Kálmán expozéja

Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg ■támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükség- helyzet eredményezte.

A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődIFolytatás a 3. oldalon)

Megalakult az MSZP megyei ideiglenes intézőbizottsága

(Folytatás az 1. oldalról.)

kongresszus népi demokratikus platformja tagjaként szóba hozta: a jogfolytonosságot megteremtő aláírás határidejét decemberig lett volna célszerű megállapítani. A kongresszus október 31-ét fogadta el, az országos' elnökségnek azonban jelezték az esetleges módosítás igényét. Szálai László hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Párt programját az MSZMP volt tagjai is vállalhatják, a küldötteknek pedig az átmeneti időszakban példaértékű pártszervező munkát kell folytatni. Nógrád megyében erős az MSZMP-hez, a kommunista mozgalomhoz való kötődés, sok a meditáló párttag, s az MSZP megerősítése érdekében rendkívül fontosak a személyes találkozások. Azzal .együtt, hogy nem elegendő befelé fordulva politizálni, új tagokat is meg kell nyerni.

Milyen mértékben van szükség a jelenlegi megyei pártbizottságra? — á továbbiakban erre felelt Szalai László. A válasz szerint — az országos elnökség állás- foglalása azt erősíti meg — az új struktúra kialakításáig tovább működhet az MSZP-tagságot vállaló testületi tagokkal. A másik variáció szerint az átmeneti időszakra, ugyancsak az új tagságot vállalókból, a küldöttekből és külső párttagokból létrehozható ideiglenes testület. A gyakorlati teendők sorolása után azt is megjegyezte, hogy az ideiglenes testület feladata lenne a területi szervekkel való kapcsolattartás, illetve a választási előkészületek

szervezése. Mindezt kiegészítette azzal, hogy fontos feladat a megyei pártértekezletre való felkészülés, s ha megszűnik a pártbizottság tevékenysége, akkor az együttjár a tisztségviselők, azaz a két titkár megbízatásának lejártával is. ..A testületet egyébként is kértem volna, hogy mentsen fel megbízott első titkári funkcióm alól. hiszen egy korábban elnyert pályázat alapján volt munkahelyemen szakmai, gazdasági területen kívánok tevékenykedni.’’ Szalai László a fentieket kiegészítette azzal: a megbízatást a második me- gyei pártértekezletig vállalta. a helyzet azonban most alaposan megváltozott.

A vitában dr. Varga József, az ideiglenes testület mellett voksolt, rétsági tapasztalatai alapján pedig kifejtette, hogy az új párt érdekében nem szabad csak tömegrendezvényen agitálni- Szenvedélyes hangon kifejezte a kongresszus itt-ott tapasztalt munkamódszere miatti aggályát, kételyét is. A zártlistás, kritizált választás kapcsán például megjegyezte, „gyötrődést okoz az a dilemma, hogy az elnökség pártja vagyunk, vagy a párté az elnökség". Mondtuk ugyanis, hogy a párttagság feje fölött ne szülessen döntés, az alkalmazott zártlistánál azonban szélsőségesebb módszer aligha képzelhető el. A kételyek és kétségek azonban határozott szávakkal zárultak: minden tőle telhetőt megtesz a Magyar Szocialista Párt szervezéséért.

Dr. Szabó István egyetértését fejezte ki, de . hozzátette: nem az a dolgunk, hogy a választási procedúrát utólag vitassuk. Ha ugyanis ebben merül ki az

erőnk, akkor a párt olyan perifériára szorul, hogy utódaink még a nyomára sem lelnek. A visszanézés- nél fontosabb annak tisztázása: ki az, aki az MSZP programjával, alapszabályával egyetért. A hozzászóló figyelmeztetett arra is, hogy hasonló viták, vezetők közötti véleményeltérések eddig is voltak, nemcsak országosan, hanem Nógrád megyében is, csak éppen most nyíltan beszélünk. Minden korábbinál nagyobb léptékű határozatok születtek, a tagság feje fölött pedig éppen korábban döntöttek. Például a XIII. kongresszuson, amikor teljesíthetetlen vágyak alapján légvárakat építettek. Csatlakozzunk tehát az új párt programjához, alapszabályához — amely egyébként egyetlen ponton sem ellentétes a megyei pártértekezlet dokumentumaival — adjunk az új pártnak esélyt, a választások után pedig kiki eldöntheti: teljesítette-e a Magyar Szocialista Párt azt, amit vártunk tőle?

Az ezt követően hozott határozat szerint a korábbi megyei pártbizottság beszünteti tevékenységét, a pártszervezésre, a területi pártszervek munkájának koordinálására pedig a^ megyei pártértekezletig funkcionáló ideiglenes intézőbizottságot hoztak létre. A jelenlévők egyenként, nyílt szavazással az alábbiak mellett voksoltak: Plachy Péter, Forgó Imre, dr. Varga József, Szilágyi Albert, Szalai László, dr. Szabó István, Boldvai László, dr. Rozgo- nyi József, Fehér Zoltán, Illés László, Balázs Ottó, Gajdár Géza, Füssy József, dr. Csongrádv Béla. A döntés dr- Varga József esetében három tartózkodással, minden más személyt illetően két tartózkodással született meg. Az érintettek természetesen immár az MSZP tagjai és nyilatkoztak, hogy vállalják a megbízatást. Várszegi István és Zsédely Lajos megkérdezésére még nem volt mód. így tagságuk ügvében a döntésre az intézőbizottság felhatalmazást kapott.

A tanácskozáson megköszönték Szalai László eddig végzett munkáját. A végezetül szót kérő Fehér Zoltán hasonlóval illette a Központi Bizottság volt tagjait, akiket a kongresszus egyetlen szavazással „leírt".

A tanácskozás után megtartotta első ülését a Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága. Nyílt szavazással" elnökének Boldvai Lászlót, titkárának Füssy Józsefet választották. Az első tanácskozáson élénk eszmecsere bontakozott ki a testület munkamódszereiről; egyetértés volt abban, hogy ennek mindenekelőtt a pártszervezést kell szolgálnia. Szó esett arról is, hogy a megyei pártbizottság megszűnésével — tekintettel a volt kétszintű irányításra — vannak gazdátlannak látszó területek is a megyében. A munkaképesség határáig ezért — az ő képviseletüket is megteremtve — célszerűnek látszik az ideiglenes intézőbizottság kibővítése. Számos egyéb operatív kérdés mellett állásfoglalás született abban is, hogy az MSZP megyei ideiglenes intézőbizottsága felhívással fordul a megye párttagságához.

Kelemen Gábor