Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-16 / 245. szám

MAI AJÁNLATUNK

KOSSUTH RADIO:

8.20: A hét zenemüve.

Ravel : Seherezádé. Dalciklus Trist am Klingsor verseire.

8.50: A hét költője:

Vasadi Péter.

9.00: Napközben.

11.05: Hagyományápolók

11.35: Szép remények.

Folytatásos rádiójáték Charles Dickens regényéből.

12.45: Még egyszer a csigáról. Helyszíni felvételek az olasz esigafarmokról.

13.00: Klasszikusok délidőben.

14.05: Jelenidőben — a káderváltásokról.

14.35: Kóruspódium

15.00: Szépirodalmi figyelő

15.30: Zenei tükör

16.00: Tizenhat óra.

16.15: Miska bácsi negyedórája.

I6.3O: Nyi'tnikék. Kisiskolások műsora.

17.00: Eco-mix.

17.30: Beszélgessünk zenéről

18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet- és müvelődéskritika.

18.30: Esti magazin.

19.15: Sportvilág

19.30: HoT volt, hol nem volt...

19.40: Bartók—Kesztler:

Magyar parasztdalok.

19.50: Gong.

20.00: Első kézből.

21.00: Egy rádiós na.plójából.

21.50: 80 éve született Mezri Mária. A Riáidiószinház műsora.

22.00: Hírvilág.

22.30: Képviselők klubja.

23.46: Németalföldi madrigálok.

PETŐFI RÁDIÓ?

8.05: Rivaldafényben

9.05: Irodalmi világjárás.

A Nibelung útján.

9.35: Berki Géza szerzeményeiből.

10.00: Magyarán szólva 10.15: Bart—G. Dénes György: Oli vér. Musical- hangverseny a Rádió 6- os stúdiójában.

11.05: Hogy tetszik lenmd?

Nyugdíjasok műsora. 11.35: Sanzonok 12.10: Nóták

12.53: Kis magyar néprajz 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig.

17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség

Ifjúság — politika — kultúra.

18.30: Popregiszter 19.05: Vissza...

Válogatás' ifjúsági műsorokból.

19.35: Semmiért egészen. Beszélgetés Szilágyi Tiborral.

20.35: Szó>rakozta»tó antikvárium.

21.05: Aranylemezek 22.05: Rockújság 23.10: Sporthíradó 23.20: „Az éjszaka a szerelemé”. Könnyűzene.

BARTÓK RÁDIÓ:

9.06: Ella István orgonahangversenye a Mátyás- templomban.

10.09: Üj lemezeinkből.

11.00: Zenekari muzsika 12.31: Kórusmuzsika 13.00: Kilátó

A Rádió világirodalmi hetilapja.

13*45: Bozza rézfúvós kamarazenéjéből.

14.14: Bizet: A szép perthi « lány. Szvit..

14.29: Salzburgi Mozart-hét. 1989.

VI/1. rész.

16.05: Weber: Oberon. Há- romfelvonásos opera. 18.30: Allathangok.

Játékok, tan ács oík, rejtvények gyerekeknek ! •

19.05: Follow me!

Angol társalgás kezdőknek !

19.20: Kommt mit!

Alapfokú német társalgás.

19.35: Budapesti zenei hetek Kb.

21.30: Operaáriák 21.50: Vonósnégyesek felvételeiből.

22.24: a népdal Britten műhelyében. VI 3. rész. 22.43: A tenger közepén.

Slawomir Mrozek szatirikus komédiája.

23.29: A hét zeneműve.

Ravel : Seherezádé.

MISKOLCI STÚDIÓ:

5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinferm. — A stúdió vendége. Tel.: 35-510. 6.20: Eszak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 7.35:

Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése.

MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.:

9.00: Képújság

9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak.

9.10: Hármas csatorna.

Sors. IV/2. rész: Kiismerhető? (i«m.)

9.55: Gyémántdíjasok fesztiválja ’88. Belga köny- nyüzenei film.

10.25: A HÉT (ism.)

11.25: Delta.

Tudományos híradó (ism.)

11.50: Képújság

16.30: Hírek

16.35: Déli videoújság

A szegedi körzeti stúdió műsora.

16.45: Stiri. Hírek román nyelven.

A szegedi körzeti stúdió műsora.

16.55: Kuckó

17.40: Három nap tévéműsora

17.45: Számadás. Gazdasági negyedóra.

18.00: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörőjáték.

18.45: Reklám

18.50: Esti mese

Pamacs és barátai. Pamacs rollerozni tanul. Csehszlovák rajzfilm.

19.00: üj cim-cim.

Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek. Dickens.

19.20: Reklám

19.30: Híradó

20.00: Reklám

20.05: Mezei Máriára crnlé- - kezünk. 80. születésnapján. FF.

21.15: Panoráma.

Világpolitika percről percre.

22.00: Reklám

22.05: Unokáink is látni fogják... Újra a világkiállításról.

22.45: Híradó 3.

TV 2.:

Radván-yi Dorottyával és Aigner Szilárddal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2.

Benne :

Reklám.

Riportok.

Időjárás.

Zene.

17.45: Torpedó.

Telefonos játék.

18.00: Hétfőn hatkor.

18.25: Gyerekeknek!

Nils Holgersson csodálatos utazása a vad Hidakkal . NSZK- raj zfilim- sorozat. Éhség (ism.) 18.50: Tv 2.

19.00: A Forsyte Saga.

Angol családregény. XXV1/16. rész: A családi esküvő, (iism.) FF. 19.50: Tv 2.

20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora.

— Budapest.

— Pécs.

— Szeged.

20.55: Tv 2.

21.00: Híradó 2.

21.20: Tv 2.

21.30: Telesport

Kb. ,

23.00: Tv 2. Napzárta.

BESZTERCEBÁNYA :

1. MŰSOR:

16.55: Katonák műsora.

17.45: Pozsonyi magazin

18.20: Publicisztikád műsor

19.00: Esti mese

19.30: Híradó

20.00: A fordulat évei.

Tv-sor ozat.

21.25: A varázs tál an illem. 21.55: öt tangó. Balett.

22.25: A sztrájktörő.

Feliratos angol tv-film.

2. MŰSOR:

16.25: Német nyelvtanifolyam gyermekeknek 16.50: Tévéállatkert.

17.10: A nap percei

17.20: Látogatás a cirkuszban.

18.00: Rajzfilm.

18.30: A hét eseményei magyar nyelven.

19.10: Torna

19.20: Híradó

20.00: Sportvisszhangok.

21.00: Publicisztikai film fiatalokról.

21.30: Híradó 22.00: Világhíradó.

22.15: Az új pacifik.

Angol dokumentum- sorozat.

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Csupasz pisztoly. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: A híradó

sztárjai. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kohász: A negyedik hatalom. Színes,

szinkronizált francia.' fiiam. Balassagyarmati Madách: Aki legyőzte A1 Caponét. Színes, szinkronizált amerikai gengszterfilm. — Kamara: Egy kisebb isten gyermekei. Színes, szinkronizált amerikai film. — Bátonyterenyei Petőfi: Kalózok. Színes francia' film. — Pásztói Mátra: Szárnyas fejvadász (16). Színes. szinkronizált amerikai film. — Szécsényi Rákóczi: Robotzsaru (16). Színes, szinkronizált, amerikai film. — Karancslapujtő: A sötétség fejedelme (16). Színes, szinkronizált amerikai horror. — Jobbágyi: Huhogók, I—II. Színes francia film. — Érsekvadkert: Az első feladat — Rendőrakadémia 2. Színes,

szinkroni zál t amerik ai film.

NÓGRÁDI TÁJAKON... CjJ' TELEXEN ÉRKEZETT...

a művészeti szemlén

Tizenkilencedik alkalommal hirdették meg az idén az észak-magyarországi fotóművészeti szemlét, amelyet évente más-más helyszínen rendeznek Borsod, Heves és Nógrád megye közreműködésével. Most Salgótarján ad otthont a rangos pályázatnak, amelyre a három megye fotóklubjainak ötvenhat tagja, összesen 420 alkotással nevezett. Október 14-én, szombaton Gál Imre, Müller Ferenc fotóművészek és Győri Lajos szakíró zsűrizte a képeket, amelynek eredményeképpen a nógrádi fotósok sikereiről számolhatunk be.

Első díjat kapott a színes papírképek kategóriájában Herbst Rudolf, a színesdia- kategóriában Homoga József. fekete-fehér papirkép- kategóriában Kulcsár József. Kollekciójáért Brunczel Tibornak ítéltek díjat. Ezenkívül elismerésben része- . sültek még az ózdi, miskolci és kazincbarcikai klubok tagjai.

A 19. észak-magyarországi fotóművészeti szemlét november 18-án nyitják meg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban.

☆

Az észak-magyarországi fotóművészeti szemlén a fekete-fehér papírképek kategóriájában első díjat kapott Kulcsár József, lapunk fotórovatának vezetője. Képünkön „Álom” című felvétele a díjnyertes kollekcióból.

Vendégünk volt

A magyarországi szlovákok képviselője

A Zivot (Élet) interjúja Jakab Róbertnéval

Több mint háromszáz év- zel ezelőtt a Rohácsok alól a szegény szlovák cselédek és béresek lehúzódtak délre és letelepedtek Nógrádban is. Így tették akkor Jakab Róbertné Singely Mária, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége fő" titkárának, az Országgyűlés alelnökének ősei is.

A szlovákiai íivot (Élet) képes hetilap szerkesztősége felkereste a főtitkárnőt kérdéseivel.

— Kérem, ismertesse az MSZDSZ programját, küldetését.

— Az MSZDSZ társadalmi szervezet. Éppen negyvenegy évvel ezelőtt alakult meg. Fő küldetése akkor és ma is: a hazánkban élő szlovákok érdekeinek képviselete.

— Hány szlovák él Magyarországon, és hivatalosan hányán vallják magukat szlováknak?

— A tíz évvel ezelőtti népszámláláskor csupán közel tízezren jelentkeztek annak. De a becslések szerint 120 ezren tartoznak a szlovák nemzetiséghez. Ebből Nógrádban él 2'ö—22 ezer.

— Ki lehet a szövetség tagja? Milyen a szervezeti felépítés?

— Szervezetünknek tulajdonképpen nincs tagsága. Megalakulásakor (1948), de később is, politikai okokból nem nézték jó szemmel — sőt, egy időben tiltott is volt — a tagtoborzást, a nyilvántartást. A múlt évben lezajlott kongresszusig nem is foglalkoztunk mélyebben a kérdéssel. De az előkészítő gyűlések, a küldöttgyűlések már élesen rámutattak az anomáliákra, kérték a változtatást. Van országos elnökségünk, végrehajtó bi- zottságunk, valamint oktatási, kulturális, ifjúsági és tömegkommunikációs bizottságunk. Ezek tulajdonképpen tábornokok hadsereg nélkül. E téren változtatnunk kell.

A szlovákok 11 megyében élnek. Legtöbben Békés, Pest, Nógrád és Komárom megyében. Ezért is támogatjuk a helyi, városi, megyei szervezetek alakulását. Szlovákjaink aktivizálódnak, jelentkeznek jogaikért. Az előző (1983) kongresszuson a 18 hozzászólás zöme magyarul hangzott el, állítólag azért, hogy megértsék azok is, akik az „elnökségben” ülnek. A múlt évi kongresz- szusunkon már negyvenket- ten mondták el véleményüket, javaslataikat — szlovákul. Talán mégsem kell félnünk a teljes asszimilációtól. Nagyon szeretnénk, ha az 1990. évi népszámláláskor a magukat szlováknak vallók száma megváltozna.

— Említette az asszimilációt. Mit várnak a nemzetiségi törvénytől?

— A törvény maga nem állíthatja meg az asszimilációt. De ha pontosan meghatározzuk, mihez van jogunk, hivatkozhatunk a törvényre a gyakorlatban is. A szlovák lakosság zöme a mezőgazdaságban dolgozik. Lelkiismeretesen, becsületesen. Nagy felelősség hárul az értelmiségre. főleg a pedagógusokra. És pótolhatatlan a nemzetiségi öntudat, s ebben szerepe van a családnak is. A szülőknek kell elvetniök a magot, amit majd együttesen fogunk ápolni. Csak így lehet hasznos a törvény, mert máskülönben csak halott betű marad.

— A legutóbbi kongresz- szuson értékelték az ^elmúlt öt év munkáját. Milyen volt a kongresszus légköre, milyen problémákra mutattak rá a hozzászólások?

— Nagyon sokan szóltak a szlovák nyelv oktatásáról. Felvetették, hogy ha megszűnik a nyelv, megszűnik a nemzetiség is. Valóban a nyelv és a nemzetiség elválaszthatatlan. Erre sok példát tudnék felhozni. A magyar közoktatás változásai erősen befolyásolták a nemzetiségi oktatást is. Megszűntek pl. a nemzetiségi iskolák, így a szlovákok is. Gyermekeink ma a magyar iskolákat látogatják, melyekben fakultatív szlovák nyelvoktatásra iratkozhatnak be. Vagy jelentkezhetnek az úgynevezett „szlovák tannyelvű iskolába”, ahol azonban csupán a szlovák nyelv és irodalom, a történelem- (a magyar történelem tükörfordítása) és a földrajztárgyakat tanítják szlovákul. Tehát mindössze három tantárgyat. Az előző típusú iskolából kilenc megyében 75 van. A nevében „szlovák tannyelvű” iskolából mindössze öt. Az 1989/90-es tanévre elértük azt, hogy a 75 iskolában a szlovák nyelv oktatása előre léphet a kötelező tantárgyak közé az orosz helyébe. Ennek eldöntésére az iskola igazgatója az illetékes. Most pl. feladatunk meggyőzni a szülőket, hogy kérjék a kötelező nyelvoktatást, s hogy a szlovák nyelv ismerete kapu a szláv nyelvek megismeréséhez. Ahol szlovákok élnek, az óvodákban heti 2— 4 órában szlovák nyelven is foglalkoznak a gyerekekkel. Ilyen óvodánk 53 van, s közel ezer gyermeket érint az ilyen foglalkozás. Gimnázium Budapesten és Békéscsabán van (három szlovák nyelven oktatott tantárgy- gyal), az óvónőképzés Szarvason folyik, alsó tagozatos nevelők Esztergomban, a felsősök pedig Szegeden tanulhatnak. A budapesti egyetemen is lehet szakként •tanulni a szlovák nyelvet. Egyébként a pedagógusképzés is csupán heti néhány órát jelent. Amint tehát látható, az intézményrendszer igen hézagos és hiányos.

— Az idősek és a középkorúak közül is sokan beszélik anyanyelvűket. Erre hivatkozott a kongresszusukon is a szövetség új programja kapcsán.

— 1983-ban lettem a szövetség főtitkára. Ekkor többek között két olyan dolog foglalkoztatott, amelyre eddig nemigen gondolt senki: találkozni a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, azokkal, akik szlovákokkal dolgoznak, s kérni őket, használják munkanyelvként a szlovákot. A másik: felvenni a kapcsolatot az egyházügyi

hivatallal, hogy a papok, lelkészek anyanyelven prédikáljanak, vagy legalább engedjék meg, hogy az istentisztelet alatt egy-egy éneket énekelhessenek el a hívők szlovákul. Ennek eredményéről meg is győződtem, pl. a szarvasi új evangélikus templom felszentelésénél. A tisztelendő ' asszony szlovákul beszélt a hívőkhöz, ők meg szlovákul énekeltek. (Tudomásom szerint Nógrádban mindössze egy lelkész van Bánkon, aki esetenként szlovák nyelvű istentiszteletet tart. Az egyháznak is segítenie kellene a nemzetiségi politikánkat. Ford. megj.)

— Milyen szlovákiai ,szervezetekkel van együttműködésük, s milyen formában?

— Legjobb kapcsolatunk a Matica slovenskával van. Tőlük kapunk könyveket, folyóiratokat, kazettákat stb. Ök sokat tudnak rólunk, de a szlovák közvélemény keveset. Én magam Szlovákiát 30 éves koromban láttam.

— Fél éve ön az Ország- gyűlés alelnöke. Hogyan kíván segíteni nemzetiségének e magas posztról?

— Mint alelnök — sehogyan. Én elsősorban mint képviselő, a szlovák nemzetiségi kisebbség képviselője tudok szót emelni a parlamentben. Az ember egyébként nagyon sokat tehet meggyőződésének erejével és nem funkciója révén. Nem reméltem, hogy a szavazásnál győztesen kerülök ki, s hogy a szavazatok 76 százalékát nyerem el annak ellenére, hogy szlovák nemzetiségű vagyok. Pedig ezt sohasem titkoltam, s mindent meg is teszek nemzetiségemért,' ami erőmből telik.

— Köszönöm a beszélgetést.

(Hemerka Gyula fordítása)

Nógrádi fotósok sikerei