Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-02 / 232. szám
nS3H2i-VJ3H NÓGRÁD 1989. OKTÓBER 2.. HÉTFŐ FoBItikai nagygyűlés Sopronban Pozsqay Imre az önkormányzatról Politikai nagygyűlést tartottak vasárnap a soproni Fő téren. Az eseményen a város lakóin kívül . megjelentek más települések képviselői. Köszöntőt Fülöp József, az MSZMP soproni bizottságának első titkára mondott. E/.t követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz. — Annak a nemes szándéknak támogatására jöttem — kezdte beszédét —. amely önkormányzatot kíván a városoknak. községeknek, és amely a városokat szövetségbe tömörítve kívánja a szükséges erőt is összegyűjteni ahhoz, hogy az önkormányzat szándéka valóságos hatalomként jelenjen meg Magyarország közéletében. Sopron kezdeményezése az egyik legnemesebb kifejezése annak a törekvésnek, hogy az állampolgár az akarat alanya, s ne tárgya, alávetett alattvalói részvevője legyen — hangoztatta. A valóságos demokrácia letéteményese az önrendelkezésre képes, s tulajdonában, gazdatudatában és személyiségében megerősödött állampolgár. Az ilyen kezdeményezés teremthet közvetlen demokráciát, olyan önkormányzatot. amely eltűri, hogy a váAz NSZK az előző este lehetővé vált menekültkiuta- zási akciót nem kapcsolta össze semmiféle különleges megállapodással vagy a másik félnek tett anyagi természetű ígérettel. Ezt Rudolf Seiters szövetségi miniszter, a kancellári hivatal főnöke állította, nem sokkal azután, hogy az NSZK prágai nagykövetségét a csehszlovák belügyi szervek munkatársai körbefogták. Seiters a prágai rendőri intézkedést nem tudta megerősíteni. A Deutschlandfunk (DLF) rádióállomás közlése szerint a rendőrök igazoltatják ugyan a/ épületet megközelítő személyeket és visz- szaküldik onnan az NDK- állampolgárokat. nevüket ros polgárai akár helyi népszavazáson is kifejezhessék törekvéseiket. Az önkormányzatra irányuló kezdeményezés elismeri a népfelség elvét, ám az nem lehet működőképes, ha az üres zseb politikájára épít — folytatta. A közösségeknek birtokolniuk kell azokat az eszközöket is, rendelkezniük kell azokkal a forrásokkal, amelyek cselekvésükhöz alapot, erőt adnak. Az önkormányzat politikai tartalma akkor válhat valóra, ha kényszerítő erőként hat a mai, vagy az újonnan választott parlamentre, a kormányzatra, a pártokra, hogy vigyék végbe az állami költségvetés reformját, az adóreformot. Az átfogó közigazgatási reform és az adózó állampolgár döntő szerepének elismerése elengedhetetlen alkotórésze annak az önkormányzatnak, amelyre készülünk — mondotta. azonban — mint a DLF óránkénti híradásaiban kiemelte — nem jegyzik fel. A nagykövetségen állítólag ismét újabb 150 NDK-s személy tartózkodik kiutazásának kikényszerítése céljából. Seiters a maga részéről nyilatkozatban jelezte, hogy kormánya a Prágában lévő százötven és a Varsóban állítólag jelentkezett űjabb hetven NDK-állampolgár kiutazásáért is mindent megtesz. Ök sem kerülnek majd az utcára és Bonn nem is gyakorol rájuk nyomást — mondotta. A szövetségi miniszter ebből az alkalomból indíttatva érezte magát annak kijelentésére is, hogy az előző naIrányul-e a pártküzdelmek ellen az önkormányzati szándék — tette fel a kérdést, s leszögezte: erről nincs szó. Az önkormányzatban helye van a pártszerveződések törekvéseinek. Ellenőrzött hatalmat akarunk, s az ön- kormányzat ahhoz a fajta hatalomgyakorlási módhoz áll a legközelebb, amelyben a hatalom letéteményese a közösség. A helyi önkormányzat és az ország kormányzata között nincs különbség, atekintetben, hogy mindkettő csak a nép állampolgári érettségére, felelősségére, bölcsességére épülhet — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. A hallgatóság egyetértését fejezték ki a nagygyűlést követő pillanatok, amikor Pozsgay Imrét körbefogták, és aláírását kérték helyi önkormányzatot, önállóságot követelő transzparenseikre. Az államminiszter ezután megnyitotta a városban élő képzőművészek kiállítását az MTESZ-székház- ban. (MTI) pi megoldást két tényező tette lehetővé. Az egyik az, hogy az NDK is meggyőződhetett afelől, hogy Bonn — Berlin korábbi feltételezésével ellentétben — nem gyakorol nyomást a menekültekre azért, hogy ne utazzanak haza. Másfelől Wolfgang Vogel berlini ügyvéd küldetésének eredménytelensége is világossá tette, hogy ebből az emberi drámából, amely tömeges elvándorlásban ölt testet, mélyen szántó következtetéseket kell lévonni. Seiters szerint szükség lenne az NDK utazási gyakorlatának általános felülvizsgálatára, hogy enyhíthessék az áttelepülési hullámot. Nemzeti ünnep Kínában A szervezettség és a fegyelmezettség jegyében ünnepelte meg a kínai főváros lakossága október elsején, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját. Első ízben ültek nemzeti ünnepet Pekingben, rendkívüli állapot körülményei között. Ennek megfelelően az elmúlt években megszokott tömeges ünneplés helyett Peking, több mint tízmillió lakosa közül mindössze pár százezer vett részt meghívásos alapon a Tienanmen téren és a főváros hat nagyobb parkjában rendezett ünnepségeken. A/ ŰJ Kína hírügynökség első összefoglaló jelentésében ö.sz- szesen 250 000 ünneplőrő’ tett említést, ezt a számot azonban egy későbbi jelentésében több százezerre módosította. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a délelőtti órákban sok katona tartózkodott a kínai főváros útvonalain, délutánra azonban rendőrök váltották fel őket. Talán a szokatlanul erős katonai és rendőri készültségnek és a valóban kitűnő szervezettségnek köszönhető, hogy semmiféle rendkívüli esemény nem zavarta meg Pekingben a 40. évforduló külsőségeiben színpompás ünnepségeit. Az évfordulós ünnepségek befejező aktusaként tűzijátékkal egybekötött. nagv- szabású gálaműsort rendeztek Tienanmenen. A gálaest műsorát 120 000 kínai és külföldi meghívott tekintette meg. Véeienézték a zenés-táncos műsort, valamint a tűzijátékot a Kínai KorrRnunista Párt és a központi kormány vezetői is. A Mennvei Béke Kapujának mellvédjén ahol negyven évvel ezelőtt Mao Ce-tung bejelentette a Kínai Nép- köztársaság létrejöttét, többek között látható volt Teng Hsziao-ping, a központi katonai bizottság elnöke, Csiang Cö-min pártfőtitkár és Li Peng miniszterelnök. Rendőrkordon Prágában Politizáló szövetség legyen Milyen irányban kellene fej leszteni a Varsói Szerződést, hogyan lehetne politizáló szerepét erősíteni? E kérdésekre kívánnak vázlatos választ adni a Novoje Vremja című hetilap cikkének szerzői. Bevezetőként megállapítják: ,i VSZ problémái hosz- szú idtig nem voltak nyilvános vit'lK témái, s a politi- katudoriány mindössze azt állapította meg újra meg újra, hogy a szocialista országok együttműködése „minőségileg új szintre" jutott. A szovjet—amerikai viszonyról. ,4 közös európai házról több'szó esik. mint arról az országcsoportról, amelyet hagyományosan „szocialista közösségnek" neveznek. Ugyanakkor hallani olyan véleményeket is — jegyzi meg Mihail Bezrukov és Andrej Kortunov —, hogy a VSZ, legalábbis a szovjet érdekek szempontjából, kifulladt. Megemlíti a cikk azt a véleményt is, amely a VSZ- ben a kelet-európai tagok szuverenitásának korlátját, az ottani demokratizálódás, a gazdasági reformok és a világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódás gátját látják, s úgy értékelik a szervezetet, mint a nyomás- gyakorlás eszközét Moszkva kezében. A szerzők határozottan úgy vélik, hogy fennállnak a VSZ létét és fejlesztését alátámasztó közös érdekek. Ezek legfontosabbika a tagállamok társadalmi, gazdasági problémáinak közössége^ Á VSZ létrehozása, ha nem szüntette is meg a kelet-európai országok közötti hagyományos ellentmondásokat, lehetővé tette, hogy azok ne lépjék túl az ellenőrizhetőség határát. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy a VSZ keretein kívül könnyen meg lehetne őrizni a térség stabilitásának jelenlegi szintjét. Különösen igaz ez — teszik hozzá —, ha figyelembe vesszük, hogy egyes kelet-európai országok belső problémái tükröződhetnek külpolitikájukban is. A VSZ átalakításában a legfontosabb, hogy azt politizáló szövetséggé tegyék, következetesen megszabaduljanak a sztálini örökségtől. A Szovjetuniónak határozottan szakítania kell azzal a magatartással, amely a kelet-európai országokat csatlósokká és nem szövetségesekké tette. Az érett politikai szövetség szükségképpen sokszínű, magában foglalja az elvi kérdésekben megnyilvánuló egységet a vitákkal, ellentétekkel együtt. Rendkívül fontos, hogy az utóbbi években sikerült „deinternacionalizálni” a kelet-európai országok belső problémáit. Ez — teszik hozzá a cikkírók — azt jelenti, hogy ma már kevesen kapcsolják össze e problémákat a szovjet beavatkozás vagy egyenesen Moszkvából jövő utasítások lehetőségével. A szerzők a nehézségek között említik, hogy a térség növekvő gazdasági és politikai nehézségei tükröződnek a nacionalista hangulat erősödésében. További nehézség, hogy a szövetséget olyan körülmények között kell átalakítani, amikor a szocialista országok között vannak „reformátorok” és „tradicionalisták”. Közöttük nőnek a nézetkülönbségek, nehezebb összehangolni az akciókat. A helyzetkép ismertetése után a cikk rátér a konkrét szervezeti elképzelésekre. — A VSZ reformjának azt kellene eredményeznie, hogy a tagországok egyikének fővárosában létrehoznák a szervezet központját — hangoztatják. Háromszintű szervezeti felépítésről szól az elgondolás. Az első a titkárság nemzetközi kollektívája, amelynek munkáját a VSZ főtitkára irányítaná. A második szint a tagországok állandó képviseleteié, amelyek vezetői rendszeresen találkoznának a VSZ ülésszakain. A harmadik szint az állandó és ideiglenes bizottságoké és albizottságoké lenne. A VSZ kereteiben eddig a hagyományok szerint egy sor kérdést nem állami, hanem pártvonalon döntöttek el. Ez a hatalmon lévő pártok azonos típusának meglétekor lehetséges volt. De mára megjelentek a kommunistákkal szembenálló politikai erők, s Lengyelországban olyan koalíciós kormány alakult, amelyben a kommunisták nem játszanak vezető szerepet. Ebből fakad az a szükségszerűség, hogy a tömbön belüli együttműködésnek tisztán állami struktúrát adjanak. Rendszeres konzultációkra van szükség globális politikai és humanitárius kérdésekről. Aktívan részt kell venni a sokoldalú diplomáciai erőfeszítésekben, az ENSZ tevékenységében. Véleménycsere szükséges a nemzetközi konfliktus- és válsághelyzetekről; össze kell hangolni a VSZ-tagor- szágok tevékenységét a nemzetközi fegyverkereskedelemben és a fejlődő országoknak nyújtandó katonai segítségben. Meg kell vizsgálni, hogy milyen alapon lehet létrehozni a tagországok közötti két- és töboldalú konfliktusok szabályozásának rendszerét, beleértve a köztük felmerülő területi vitákat, politikai és ideológiai ellentéteket — hangoztatják a Novoje Vremja vitacikkének szerzői, akik végezetül bizonyos részletkérdésekben fejtik még ki a szervezet átalakításával foglalkozó javaslataikat. Mário Soares vasárnapi programja Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke — aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — vasárnap a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre és kivégzett mártírtársainak sírjánál. A ke- gyeletes aktusnál jelen voltak a Történelmi Igazság- tétel Bizottság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ és az MDF képviselői. Ezután az elnök és kísérete a Dunakanyarba látogatott. Esztergomban megtekintette a Keresztény Múzeum képtárát, a bazilikát és a kincstárat, majd Visegrádra folytatta útját. A fővárosba visszatérve a budai vár nevezetességeivel ismerkedett. Este a portugál vendégeknek a Magyar Állami Népi Együttes, székházában, bemutatta a magyar néptánc és -zene néhány kiemelkedő alkotását. (MTI) Oktatási együttműködés A második diplomát adó szakemberképzésről kötött megállapodást a TOT oktatási és üdülési központja, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete. A megállapodás szerint a termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben, vállalkozói gazdasági társulásokban, valamint a termelési rendszerekben dolgozó diplomás szakemberek részére 1990 márciusában vállalati komplex vezetési szak oktatását indítják el. (A későbbiekben marketing- és vállalkozási menedzserek képzését is megkezdik.) A tanulmányi idő négy félév, az első évre 65—70 szakember részvételével számoltak. A jelentkezés feltételeiről a Magyar Mezőgazdaság és a Számadás című lapok október első felében megjelenő számaiban tesznek közzé részletes tájékoztatót. (MTI) Bottyán-napok Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról.) próbáló hadipraktikákban'’ mérték össze erejüket. A délelőtt során a más középiskoláknak is nyitott vetélkedők zajlottak, majd 11 órától a Hadtörténeti Intézet szakemberei fegyverbemutatót tartottak. A kuruc kori magyar eszközök és a korabeli Nyugat-Európa hadi felszerelései szerepeltek a szépszámú érdeklődők előtt. Úgy tervezik a diáknapok ezen mozzanatát tovább fejleszthetik, négy év alatt esetleg áttekintést adva egészen napjainkig. A délután a sportversenyeké volt. A selejtezők zajlottak ekkor a honvédkollégium 8 osztálya között. A döntőkre már vasárnap délelőtt került sor a Balassi Bálint Gimnázium sportpályáján. Ugyancsak itt léptek pályára, illetve a kötél mellé a tanár- és diákválogatottak. Kötélhúzásban és kézilabdában is a diákok bizonyultak jobbnak. Délután a két első osztály fél-fél órás vidám műsora nyitja a programot, majd az értékelés után a kulcs visszaszáll a felnőttekre. A háromnapos diákok rendezte program vidámsága megmarad az emlékezetben, a tanulságok pedig gazdagítják a következő év szervezőt. (—vay—) Szécsény is tiltakozik A nemzeti közmegegyezésnek megfelelően tudomásul vesszük — és vettük is — hogy az országgyűlési választókerületek száma a felére csökkent. Tudomásul vettük azt is, hogy a tényleges vonzáskörzeten kívül Salgótarján és Balassagyarmat térségének néhány községe is a választókerületünkhöz tartozik. Ezt a beosztást — a megyei tanács szak- igazgatási szerve kidolgozásának megfelelően — a helyi pártokkal, társadalmi szervekkel együtt az idő rövidsége ellenére teljes felelősséggel egyeztettük, elfogadtuk, a nyilatkozatunkat jeleztük is. Megdöbbentett és a város, a vonzáskörzet érdekeit ismételten semmibe vevőnek tartjuk viszont az újabb, a ki tudja „milyen érdekből” megválasztott, úgymond területi beosztást, melyről lakosságunk, a „Tarjáni Tükör” 1989. szeptember 21-i számából értesült. Egyszer már — 1978-ban — döntöttek nélkülünk, a járást megszüntetve, a várost és vonzáskörzetét szétszaggatva, a járás közintézményeit, az ahhoz kapcsolódó szinte Jeljes értelmiségét elveszítve maradt a település egyedül. A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező város a demokratikus átalakulások hajnalán önálló képviselő- küldési jogának elvesztésével történelmének mélypontjára jut. Az a módszer, mellyel a választási körzeteket előttünk ismeretlen, bár minket sújtó érdekek szerint átalakították méltatlan a demokrácia alapelveihez. A területen működő párt-, társadalmi és önkormányzati szervek érdemi bevonása nélkül szűk körben, mintegy titkosan kialakított kerülettel, mely a geográfiai adottságokat, a történelmileg kialakult kapcsolatokat nem veszi figyelembe, a lakosság nehezen azonosul. Azt a veszélyt hordozza ez. a tény magában, hogy az új partlamentbe küldött képviselőket a lakosság jelentős része nem tekinti a magáénak. Kell annyi időnek rendelkezésre állnia, hogy a választópolgárokat érdemben, tisztességesen bevonva, sajátos szempontjaikat figyelembe véve az új parlament hatékony működését elősegítő választókerületet alakítsunk ki. HNF városi bizottsága MDF városi bizottsága MSZMP városi bizottsága NODISZ városi bizottság^ Szécsény Város {Tanácsa
