Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-02 / 232. szám

nS3H2i-VJ3H NÓGRÁD 1989. OKTÓBER 2.. HÉTFŐ FoBItikai nagygyűlés Sopronban Pozsqay Imre az önkormányzatról Politikai nagygyűlést tartottak vasárnap a soproni Fő téren. Az eseményen a város lakóin kívül . megjelentek más települések képviselői. Köszöntőt Fülöp József, az MSZMP soproni bizottságának első titkára mondott. E/.t követően Pozsgay Im­re lépett a mikrofonhoz. — Annak a nemes szándéknak támogatására jöttem — kezdte beszédét —. amely önkormányzatot kíván a vá­rosoknak. községeknek, és amely a városokat szövet­ségbe tömörítve kívánja a szükséges erőt is összegyűj­teni ahhoz, hogy az önkor­mányzat szándéka valóságos hatalomként jelenjen meg Magyarország közéletében. Sopron kezdeményezése az egyik legnemesebb kifejezé­se annak a törekvésnek, hogy az állampolgár az akarat alanya, s ne tárgya, alávetett alattvalói részvevő­je legyen — hangoztatta. A valóságos demokrácia letéte­ményese az önrendelkezésre képes, s tulajdonában, gaz­datudatában és személyiségé­ben megerősödött állampol­gár. Az ilyen kezdeményezés teremthet közvetlen demok­ráciát, olyan önkormányza­tot. amely eltűri, hogy a vá­Az NSZK az előző este le­hetővé vált menekültkiuta- zási akciót nem kapcsolta össze semmiféle különleges megállapodással vagy a má­sik félnek tett anyagi ter­mészetű ígérettel. Ezt Ru­dolf Seiters szövetségi mi­niszter, a kancellári hivatal főnöke állította, nem sokkal azután, hogy az NSZK prá­gai nagykövetségét a cseh­szlovák belügyi szervek munkatársai körbefogták. Seiters a prágai rendőri intézkedést nem tudta meg­erősíteni. A Deutschlandfunk (DLF) rádióállomás közlése szerint a rendőrök igazoltat­ják ugyan a/ épületet meg­közelítő személyeket és visz- szaküldik onnan az NDK- állampolgárokat. nevüket ros polgárai akár helyi nép­szavazáson is kifejezhessék törekvéseiket. Az önkormányzatra irányu­ló kezdeményezés elismeri a népfelség elvét, ám az nem lehet működőképes, ha az üres zseb politikájára épít — folytatta. A közös­ségeknek birtokolniuk kell azokat az eszközöket is, rendelkezniük kell azokkal a forrásokkal, amelyek cse­lekvésükhöz alapot, erőt ad­nak. Az önkormányzat po­litikai tartalma akkor vál­hat valóra, ha kényszerítő erőként hat a mai, vagy az újonnan választott parlament­re, a kormányzatra, a pár­tokra, hogy vigyék végbe az állami költségvetés reform­ját, az adóreformot. Az át­fogó közigazgatási reform és az adózó állampolgár döntő szerepének elismerése elengedhetetlen alkotórésze annak az önkormányzatnak, amelyre készülünk — mon­dotta. azonban — mint a DLF óránkénti híradásaiban ki­emelte — nem jegyzik fel. A nagykövetségen állítólag ismét újabb 150 NDK-s sze­mély tartózkodik kiutazásá­nak kikényszerítése céljából. Seiters a maga részéről nyilatkozatban jelezte, hogy kormánya a Prágában lévő százötven és a Varsóban ál­lítólag jelentkezett űjabb hetven NDK-állampolgár ki­utazásáért is mindent meg­tesz. Ök sem kerülnek majd az utcára és Bonn nem is gyakorol rájuk nyomást — mondotta. A szövetségi miniszter eb­ből az alkalomból indíttatva érezte magát annak kijelen­tésére is, hogy az előző na­Irányul-e a pártküzdelmek ellen az önkormányzati szán­dék — tette fel a kérdést, s leszögezte: erről nincs szó. Az önkormányzatban helye van a pártszerveződések tö­rekvéseinek. Ellenőrzött hatalmat akarunk, s az ön- kormányzat ahhoz a fajta hatalomgyakorlási módhoz áll a legközelebb, amelyben a hatalom letéteményese a közösség. A helyi önkor­mányzat és az ország kor­mányzata között nincs kü­lönbség, atekintetben, hogy mindkettő csak a nép ál­lampolgári érettségére, fe­lelősségére, bölcsességére épülhet — mondotta befe­jezésül Pozsgay Imre. A hallgatóság egyetértését fejezték ki a nagygyűlést követő pillanatok, amikor Pozsgay Imrét körbefogták, és aláírását kérték helyi önkormányzatot, önállósá­got követelő transzparenseik­re. Az államminiszter ez­után megnyitotta a város­ban élő képzőművészek ki­állítását az MTESZ-székház- ban. (MTI) pi megoldást két tényező tette lehetővé. Az egyik az, hogy az NDK is meggyőződ­hetett afelől, hogy Bonn — Berlin korábbi feltételezésé­vel ellentétben — nem gya­korol nyomást a menekül­tekre azért, hogy ne utaz­zanak haza. Másfelől Wolf­gang Vogel berlini ügyvéd küldetésének eredményte­lensége is világossá tette, hogy ebből az emberi drá­mából, amely tömeges el­vándorlásban ölt testet, mé­lyen szántó következtetése­ket kell lévonni. Seiters sze­rint szükség lenne az NDK utazási gyakorlatának álta­lános felülvizsgálatára, hogy enyhíthessék az áttelepülési hullámot. Nemzeti ünnep Kínában A szervezettség és a fe­gyelmezettség jegyében ün­nepelte meg a kínai főváros lakossága október elsején, a Kínai Népköztársaság kiki­áltásának 40. évfordulóját. Első ízben ültek nemzeti ünnepet Pekingben, rendkí­vüli állapot körülményei között. Ennek megfelelően az elmúlt években megszo­kott tömeges ünneplés he­lyett Peking, több mint tíz­millió lakosa közül mind­össze pár százezer vett részt meghívásos alapon a Tienanmen téren és a fővá­ros hat nagyobb parkjában rendezett ünnepségeken. A/ ŰJ Kína hírügynökség első összefoglaló jelentésében ö.sz- szesen 250 000 ünneplőrő’ tett említést, ezt a számot azonban egy későbbi jelen­tésében több százezerre mó­dosította. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a délelőtti órákban sok katona tartózkodott a kínai főváros útvonalain, délután­ra azonban rendőrök vál­tották fel őket. Talán a szo­katlanul erős katonai és rendőri készültségnek és a valóban kitűnő szervezett­ségnek köszönhető, hogy semmiféle rendkívüli ese­mény nem zavarta meg Pe­kingben a 40. évforduló kül­sőségeiben színpompás ün­nepségeit. Az évfordulós ünnepségek befejező aktusaként tűzijá­tékkal egybekötött. nagv- szabású gálaműsort rendez­tek Tienanmenen. A gá­laest műsorát 120 000 kínai és külföldi meghívott te­kintette meg. Véeienézték a zenés-táncos műsort, vala­mint a tűzijátékot a Kínai KorrRnunista Párt és a köz­ponti kormány vezetői is. A Mennvei Béke Kapujának mellvédjén ahol negyven évvel ezelőtt Mao Ce-tung bejelentette a Kínai Nép- köztársaság létrejöttét, töb­bek között látható volt Teng Hsziao-ping, a központi ka­tonai bizottság elnöke, Csiang Cö-min pártfőtitkár és Li Peng miniszterelnök. Rendőrkordon Prágában Politizáló szövetség legyen Milyen irányban kellene fej leszteni a Varsói Szerződést, hogyan lehetne politizáló szerepét erősíteni? E kérdésekre kí­vánnak vázlatos választ adni a Novoje Vremja című hetilap cikkének szerzői. Bevezetőként megállapít­ják: ,i VSZ problémái hosz- szú idtig nem voltak nyilvá­nos vit'lK témái, s a politi- katudoriány mindössze azt állapította meg újra meg új­ra, hogy a szocialista orszá­gok együttműködése „minő­ségileg új szintre" jutott. A szovjet—amerikai viszony­ról. ,4 közös európai házról több'szó esik. mint arról az országcsoportról, amelyet hagyományosan „szocialista közösségnek" neveznek. Ugyanakkor hallani olyan véleményeket is — jegyzi meg Mihail Bezrukov és Andrej Kortunov —, hogy a VSZ, legalábbis a szovjet érdekek szempontjából, ki­fulladt. Megemlíti a cikk azt a véleményt is, amely a VSZ- ben a kelet-európai tagok szuverenitásának korlátját, az ottani demokratizálódás, a gazdasági reformok és a világgazdasági folyamatok­ba való bekapcsolódás gátját látják, s úgy értékelik a szervezetet, mint a nyomás- gyakorlás eszközét Moszkva kezében. A szerzők határozottan úgy vélik, hogy fennállnak a VSZ létét és fejlesztését alátámasztó közös érdekek. Ezek legfontosabbika a tag­államok társadalmi, gazda­sági problémáinak közössé­ge^ Á VSZ létrehozása, ha nem szüntette is meg a ke­let-európai országok közötti hagyományos ellentmondá­sokat, lehetővé tette, hogy azok ne lépjék túl az el­lenőrizhetőség határát. Fele­lőtlenség lenne azt állítani, hogy a VSZ keretein kívül könnyen meg lehetne őrizni a térség stabilitásának je­lenlegi szintjét. Különösen igaz ez — teszik hozzá —, ha figyelembe vesszük, hogy egyes kelet-európai országok belső problémái tükröződhet­nek külpolitikájukban is. A VSZ átalakításában a legfontosabb, hogy azt po­litizáló szövetséggé tegyék, következetesen megszaba­duljanak a sztálini örök­ségtől. A Szovjetuniónak ha­tározottan szakítania kell azzal a magatartással, amely a kelet-európai országokat csatlósokká és nem szövet­ségesekké tette. Az érett politikai szövetség szükség­képpen sokszínű, magában foglalja az elvi kérdésekben megnyilvánuló egységet a vi­tákkal, ellentétekkel együtt. Rendkívül fontos, hogy az utóbbi években sikerült „deinternacionalizálni” a kelet-európai országok belső problémáit. Ez — teszik hoz­zá a cikkírók — azt jelenti, hogy ma már kevesen kap­csolják össze e problémákat a szovjet beavatkozás vagy egyenesen Moszkvából jövő utasítások lehetőségével. A szerzők a nehézségek között említik, hogy a tér­ség növekvő gazdasági és politikai nehézségei tükrö­ződnek a nacionalista han­gulat erősödésében. További nehézség, hogy a szövetséget olyan körülmé­nyek között kell átalakítani, amikor a szocialista országok között vannak „reformáto­rok” és „tradicionalisták”. Közöttük nőnek a nézetkü­lönbségek, nehezebb össze­hangolni az akciókat. A helyzetkép ismertetése után a cikk rátér a konkrét szervezeti elképzelésekre. — A VSZ reformjának azt kel­lene eredményeznie, hogy a tagországok egyikének fő­városában létrehoznák a szervezet központját — han­goztatják. Háromszintű szervezeti felépítésről szól az elgondo­lás. Az első a titkárság nemzetközi kollektívája, amelynek munkáját a VSZ főtitkára irányítaná. A má­sodik szint a tagországok állandó képviseleteié, ame­lyek vezetői rendszeresen találkoznának a VSZ ülés­szakain. A harmadik szint az állandó és ideiglenes bi­zottságoké és albizottságoké lenne. A VSZ kereteiben eddig a hagyományok szerint egy sor kérdést nem állami, ha­nem pártvonalon döntöttek el. Ez a hatalmon lévő pártok azonos típusának meglétekor lehetséges volt. De mára megjelentek a kom­munistákkal szembenálló politikai erők, s Lengyelor­szágban olyan koalíciós kor­mány alakult, amelyben a kommunisták nem játszanak vezető szerepet. Ebből fakad az a szükségszerűség, hogy a tömbön belüli együttmű­ködésnek tisztán állami struktúrát adjanak. Rendszeres konzultációk­ra van szükség globális po­litikai és humanitárius kér­désekről. Aktívan részt kell venni a sokoldalú diplomá­ciai erőfeszítésekben, az ENSZ tevékenységében. Vé­leménycsere szükséges a nemzetközi konfliktus- és válsághelyzetekről; össze kell hangolni a VSZ-tagor- szágok tevékenységét a nemzetközi fegyverkereske­delemben és a fejlődő or­szágoknak nyújtandó kato­nai segítségben. Meg kell vizsgálni, hogy milyen alapon lehet létre­hozni a tagországok közötti két- és töboldalú konfliktu­sok szabályozásának rend­szerét, beleértve a köztük felmerülő területi vitákat, politikai és ideológiai ellen­téteket — hangoztatják a Novoje Vremja vitacikkének szerzői, akik végezetül bizo­nyos részletkérdésekben fej­tik még ki a szervezet át­alakításával foglalkozó ja­vaslataikat. Mário Soares vasárnapi programja Mário Soares, a Portugál Köztársaság elnöke — aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban — va­sárnap a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájá­ban koszorút helyezett el Nagy Imre és kivégzett már­tírtársainak sírjánál. A ke- gyeletes aktusnál jelen vol­tak a Történelmi Igazság- tétel Bizottság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ és az MDF képvi­selői. Ezután az elnök és kísére­te a Dunakanyarba látoga­tott. Esztergomban megtekin­tette a Keresztény Múzeum képtárát, a bazilikát és a kincstárat, majd Visegrádra folytatta útját. A fővárosba visszatérve a budai vár ne­vezetességeivel ismerkedett. Este a portugál vendégek­nek a Magyar Állami Népi Együttes, székházában, be­mutatta a magyar néptánc és -zene néhány kiemelkedő alkotását. (MTI) Oktatási együttműködés A második diplomát adó szakemberképzésről kötött megállapodást a TOT okta­tási és üdülési központja, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem Közgazdasági Tovább­képző Intézete. A megállapodás szerint a termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben, vál­lalkozói gazdasági társulá­sokban, valamint a terme­lési rendszerekben dolgozó diplomás szakemberek részé­re 1990 márciusában vállalati komplex vezetési szak okta­tását indítják el. (A későb­biekben marketing- és vál­lalkozási menedzserek kép­zését is megkezdik.) A tanulmányi idő négy félév, az első évre 65—70 szakember részvételével szá­moltak. A jelentkezés felté­teleiről a Magyar Mezőgaz­daság és a Számadás című lapok október első felében megjelenő számaiban tesznek közzé részletes tájékoztatót. (MTI) Bottyán-napok Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról.) próbáló hadipraktikákban'’ mérték össze erejüket. A délelőtt során a más középiskoláknak is nyitott vetélkedők zajlottak, majd 11 órától a Hadtörténeti Intézet szakemberei fegyver­bemutatót tartottak. A kuruc kori magyar eszközök és a korabeli Nyugat-Európa hadi felszerelései szerepeltek a szépszámú érdeklődők előtt. Úgy tervezik a diáknapok ezen mozzanatát tovább fej­leszthetik, négy év alatt eset­leg áttekintést adva egészen napjainkig. A délután a sportverse­nyeké volt. A selejtezők zajlottak ekkor a honvéd­kollégium 8 osztálya között. A döntőkre már vasárnap délelőtt került sor a Balassi Bálint Gimnázium sportpá­lyáján. Ugyancsak itt lép­tek pályára, illetve a kötél mellé a tanár- és diákválo­gatottak. Kötélhúzásban és kézilabdában is a diákok bi­zonyultak jobbnak. Délután a két első osztály fél-fél órás vidám műsora nyitja a programot, majd az értékelés után a kulcs vissza­száll a felnőttekre. A há­romnapos diákok rendezte program vidámsága meg­marad az emlékezetben, a tanulságok pedig gazdagít­ják a következő év szervezőt. (—vay—) Szécsény is tiltakozik A nemzeti közmegegyezés­nek megfelelően tudomásul vesszük — és vettük is — hogy az országgyűlési vá­lasztókerületek száma a fe­lére csökkent. Tudomásul vettük azt is, hogy a tény­leges vonzáskörzeten kívül Salgótarján és Balassagyar­mat térségének néhány köz­sége is a választókerületünk­höz tartozik. Ezt a beosztást — a megyei tanács szak- igazgatási szerve kidolgozá­sának megfelelően — a he­lyi pártokkal, társadalmi szervekkel együtt az idő rövidsége ellenére teljes fe­lelősséggel egyeztettük, elfo­gadtuk, a nyilatkozatunkat jeleztük is. Megdöbbentett és a város, a vonzáskörzet érdekeit ismételten semmi­be vevőnek tartjuk viszont az újabb, a ki tudja „mi­lyen érdekből” megválasz­tott, úgymond területi be­osztást, melyről lakosságunk, a „Tarjáni Tükör” 1989. szeptember 21-i számából értesült. Egyszer már — 1978-ban — döntöttek nélkülünk, a járást megszüntetve, a vá­rost és vonzáskörzetét szét­szaggatva, a járás közintéz­ményeit, az ahhoz kapcsolódó szinte Jeljes értelmiségét elveszítve maradt a tele­pülés egyedül. A nagy történelmi hagyo­mányokkal rendelkező város a demokratikus átalakulások hajnalán önálló képviselő- küldési jogának elvesztésé­vel történelmének mély­pontjára jut. Az a mód­szer, mellyel a választási körzeteket előttünk ismeret­len, bár minket sújtó érde­kek szerint átalakították méltatlan a demokrácia alapelveihez. A területen működő párt-, társadalmi és önkormány­zati szervek érdemi bevo­nása nélkül szűk körben, mintegy titkosan kialakított kerülettel, mely a geográ­fiai adottságokat, a történel­mileg kialakult kapcsolato­kat nem veszi figyelembe, a lakosság nehezen azonosul. Azt a veszélyt hordozza ez. a tény magában, hogy az új partlamentbe küldött képviselőket a lakosság je­lentős része nem tekinti a magáénak. Kell annyi időnek ren­delkezésre állnia, hogy a választópolgárokat érdem­ben, tisztességesen bevonva, sajátos szempontjaikat fi­gyelembe véve az új par­lament hatékony működé­sét elősegítő választókerü­letet alakítsunk ki. HNF városi bizottsága MDF városi bizottsága MSZMP városi bizottsága NODISZ városi bizottság^ Szécsény Város {Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom