Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
utak, nyelvtanulási lehetőségek biztosítását, jobb kapcsolatok kiépítését az országos és regionális, tudományos és felsőoktatási intézményekkel, a helyi szellemi műhelyek objektív és szubjektív feltételeink kialakítását, fejlesztését; — az oktatás, művelődés területén dolgozók anyagi helyzetének javítását, a költségvetési források átcsoportosításával is szükségesnek tartjuk. 7. Demokratikus, tiszta közéletet A különböző politikai erők egyenlő jog ai és lehetőségei alapján működő, demokratikus, emberközpontú társadalom létrehozása mellett-voksolunk. Nógrád megye jövőjének alakítása csak o lyan politikai közéletben valósulhat meg, amelyben alapértékként jelenik meg a demokrácia, az igazságosság, az erkölcsi tisztaság, az állampolgári jogok tiszteletben tartása, az emberi sorsokért, a nemzetért, a hazáért érzett felelősség, a vállalkozás, a szellemi, fizikai teljesítmény elismerése. Ezeket az alapértékeket az állami, politikai életben résztvevő párttagokon keresztül látjuk megvalósíthatónak. — A megye politikai, gazdasági probl émáinak megoldása érdekében folyamatos, nyílt, alkotó párbeszédet folytatunk és partneri viszony kialakitására törekszünk, a köz javát elősegítő társadalmi szervekkel, alternatív szervezetekkel, alakuló pártokkal, csoportosulásokkal; — képviseljük a nemzetiségek jogainak t eljes körű biztosítását; — a népképviseleti, államigazgatási s zervekkel, új típusú viszonyt valósítunk meg, szakítva a közvetlen beleszólás gyakorlatával. Politikánkat elsősorban a kommunista képviselőkön, tanácstagokon keresztül törekszünk érvényesíteni ; — a demokratizálódási folyamat nélkül özhetetlen feltétele, az önkormányzó helyi társadalom. Ehhez kapcsolódóan támogatjuk a politikai élet önállóságát, a gazdasági autonómia megteremtését, az állampolgárok és közösségeik önszerveződésének szabadságát. — A helyi nyilvánosság új minőségén ek megteremtését, kiszélesítését az érdekeket, problémákat és eredményeket egyaránt feltáró hiteles tájékoztatással, a nyitott fórumrendszer működtetésével kívánjuk elérni. Valljuk, hogy az államit tételek korszerűsítését; — differenciált p edagógiai gyakorlatot, amely egyaránt segíti a gyengébbek felzárkózását és a tehetségek gondozását; — hogy a tehetségek gondozását nemzeti ügynek tekintsük, s támogassuk a tehetségápolás minden formáját, amely az egyéni képességek és adottságok korai felismerését és felkarolását, későbbi érvényesülését szolgálja; — az intézményi és a pedagógusönállóság maradéktalan érvényesítését, az eredményeket garantáló iskolarendszer sokszínűségét. — Esélykülönbségek mérséklését, mely é rdekében szükségesnek tartjuk: = a helyi igényekhez, a megye településhálózatához jobban igazodó iskolaszerkezet kialakítását, növelve a társadalmi erők érdekeltségen alapuló összefogását; = a teljes körű iskola-előkészítést; = szilárd, alkalmazásképes alapkészségek elsajátítását biztosító alsófokú oktatást; = szélesebb elhelyezkedést lehetővé tevő középfokú képzési formák kialakítását, differenciált bővítését, egy új, középiskola indítását Dél-nyugat-Nógrád térségében, valamint az ipari húzó ágazatokra jobban koncentráló szakképzés megteremtését; = a maradékelv érvényesülése helyett áttekinthetően szabályozott, normatív rendszert, az anyagi források elosztásában. — Szükségesnek véljük a megye gazdas ági fejlődését szolgáló új, műszaki felsőfokú intézmény indításának kezdeményezését. Az öntevékeny közművelődés, alkotó s zellemiség kibontakoztatását képviseljük, melyhez: — szükséges az állami támogatás jelenléte a kultúra minden területén; — az egységesített, központosított művelődésirányítási gyakorlat helyett azonban — a kulturális megújulás meghatározó tényezőjeként — erősíteni igényeljük a helyi kulturális önkormányzatot, felhasználva az önszerveződő közművelődési egyesületek tapasztalatait — fontosnak tartjuk fokozni az irodalmi, művészeti műhelyek szerepét a társadalmi folyamatok elemzésében, alakításában. Jobban érvényesüljön a komplex művé- Bzeti nevelés folyamatjellege; — az értelmiségi lét teljesebb kibontakoztatása érdekében, határozottan képviseljük az alkotó, kutató munka fellendítését, megbízásúk, ösztöndíjak, pályadíjak, tanulmánya reformkörök kritikai észrevételei, vitái ö sztönzőleg hatnak az útkeresésre. A megújulás üteme, mértéke azonban n em elégséges a politikai szükségletekhez, a megoldandó feladatokhoz képest. A reformretorikától, a szavaktól alig sikerült még eljutni a tényleges, mélyreható tartalmi változásokig, a konkrét tettekig. A párt politizáló, mozgalmi jellegének érvényesítésében, a feltételek megteremtésében nem történt érdemi változás. A párton belüli megosztottság, befeléfordu* lás. érdektelenség nehezíti az együttes cselekvést, mérsékli a párt kezdeményezéseinek hatását a folyamatokra. Esetenként és helyenként a pártszervek és szervezetek folyamatos működése is akadozik. A párttagság nincs felkészülve a gyors fordulatokra. Gondolkodására az eszmei alapok tisztázatlansága, a lényegi kérdések vitatott jellege nyomja rá a bélyegét. Á megyei pártbizottság tevékenysége js e llentmondásosan alakult. Több kérdésben vállalt kezdeményező szerepet. A pártmunka megújítása érdekében az alsóbb szintű pártszerveket orientáló állásfoglalások sorát alakította ki. Napirendre tűzte — többek között — a hatásköriség eltörlését. a pártmunka nyilvánosságát, a kétszintű irányításra való fokozatos átmenetet, az alternatív politikai szervezetekkel való kapcsolattartás és magatartás kérdéseit, a politikai intézményrendszer megyei elemeinek együttműködését. A központi szerveknél kezdeményezte a pártnak az egyházhoz és a valláshoz való viszonyának felülvizsgálatát, a párttagok lelkiismereti és vallásszabadságának biztosítását. A pártértekezlet óta a testűiéi tagjainak 30 %-a változott, s ennek 50 %-a delegálással került a pártbizottságba. Ai átlagéletkor is csökkent. Az elmúlt években a tisztségviselők teljes köre kicserélődött. A megyei politikai apparátus 35 %-kal csökkent, fokozatosan változó szervezeti keretek között dolgozik. Mindezzel együtt pártbizottságunk sem tudott túllépni önmaga korlátain. Ez egyrészt a párton belül kialakult, m egcsontosodott struktúrára, másrészt szubjektív tényezőkre vezethető vissza. Felelősségünket abban látjuk, hogy nem ismertük fel időben, hogy az általunk feltárt és a KB számára rendszeresen jelzett gondok forrása végül is az önmagát túlélt gazdasági és politikai modellből ered. Tevékenységünkben tisztességes, jószándékú törekvések, Illúziók formális megoldások mindezt ellensúlyozni képes dinamikus á gazatok, tevékenységek hiányoznak a megyéből. Az ipar fejlődésének gátjává vált a nem önálló telephelyek nagy száma. A nagyüzemi mezőgazdaságban megbomlott a gazdálkodás stabilitása. Az állattenyésztés és a növénytermesztés alacsony jövedelmezőségű, az ipar és szolgáltató tevékenység perspektívája csökkent. A tartalékok kimerülése következtében nő az újratermelési gondokkal küszködő üzemek száma, s megjelentek a foglalkoztatási feszültségek is. Valamennyi ágazatban növekvő mértékű a műszaki- technikai elmaradás, alacsony a vállalkozás; kedv, s igen szerény a külső tőkebevonás üteme. Az életkörülmények alakulását kedvezőtl enül befolyásolja a településfejlesztés kiegyensúlyozatlansága, az infrastruktúra alacsony színvonala, a kisnyugdíjasok magas aránya. Viszonylagos elmaradottság érzékelhető a kulturális és szellemi életben, sok területen a szürkeség, középszerűség jellemző. A politikai életet a konzervativizmus, a mindenáron egyensúlyra törekvés, szubjektivizmus, diktatórikus vezetés, a múltat is túlélő szélsőséges bal- oldaliság jelei is terhelik. A kádermunka felfogása és gyakorlata előnyben részesítette a csak végrehajtásra alkalmas, túlzottan alkalmazkodó típusokat és nem igényelte nagyobb számban a tehetséges, a vitatkozó „nehéz embereket”. Ennek következtében egy részük elszigetelődött, eltávolodott a párttól. Az elkövetett hibákért, a téves döntés ekért a párt tesületei, vezetői is felelősséget vállalnak. Az országban zajló radikális átalakulás m egértetése, elfogadtatása, a kapcsolódási pontok megkeresése nagy próbatételt jelentett az elmúlt időszakban. A megye párttagságának, lakosságának jelentős hányada igényli és támogatja az MSZMP által kezdeményezett reformot, a megújulást. a változást, ugyanakkor stabilitást, rendet, nyugalmat is akar. Az országos pártértekezlet óta Nógrád politikai életében, pártmozgalmában is fontos változások kezdődtek el a pártszervek és szervezetek struktúrájának, a testületek, az apparátusok összetételének átalakításában; a munkastílus, a munkamódszer korszerűsítésében. Tudatos törekvés tapasztalható az öntevékeny alapszervezeti munka, a lakóhelyi politizálás aktivizálására. A párt kereteiben létrejött különböző irányzatok, s I I. MEGYEI PARTVALASZTMANY Két pártértekezlet között, a megyei pártválasztmány, a párttagság legfelsőbb képviseleti és ellenőrző szerve, amely szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket a párt elnöke hívja össze. Tanácskozását minden alkalommal össze kell hívni, ha azt a megyei párt- választmány tagjainak legalább 25 százaléka, vagy a megyei pártelnökség kezdeményezi. A pártválasztmány tagjait a területi elv alapján — városok, nagyközségek, önálló tanácsú és közös tanácsú községek — párttagközösségei delegálják oly’ módon hogy minden önálló közigazgatási egység, ahol pártszervezet működik, taglétszámától függetlenül egy-egy választmányi tagot delegál. Továbbá, a helyi párt- szervek taglétszámuktól függően, minden 200 párttag után, további egy-egy választmányi tagot választanak. A városi jogú pártbizottságok létszámuktól függetlenül egy-egy tagot delegálnak. A megye közéletének különböző területein dolgozó szervekben és szervezetekben működő MSZMP-közösségek is igényük szerint kapnak egy-egy választmányi tag delegálására lehetőséget. Azon választmányi tagok helyébe, akiktől választóik, a bizalmat megvonták, vagy a képviselt párttagközösségből ^ eltávoztak, az illetékes pártfórum más személyt delegál. A megyei pártválasztmány elnöke, a párt első számú megyei vezetője, aki — mint hivatásos pártmunkás, vagy társadalmi tisztségviselőként — egyben a megyei pártelnökség elnöki posztját is betölti. Munkáját társadalmi tisztségű al- elnök segíti. A megyei pártválasztmány hatásköre: — Kijelöli a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítására szolgáló alapvető politikai feladatokat, — ellenőrzi a megyei pártelnökség tevékenységét, — állást foglal a megyei pártelnökség által előterjesztett kérdésekben, — kezdeményezi a megyei pártelnökség vitáját, illetve döntését az általa fontosnak tartott kérdésekben, — a megyei párt- szavazást kezdeményez, — megyei pártértekezlet összehívását kezdeményezheti, — állást foglal a párt szövetségi politikája megyei vonatkozású kérdéseiben, — jóváhagyja a párt támogatásával induló megyei országgyűlési képviselők jelölését, — két megyei pártértekezlet között a vezető tisztségviselők felmentésére és megválasztására vonatkozó hatáskört a párt- választmány gyakorolja, — elfogadja a párt költségvetését, — határoz saját ügyrendjéről. III. MEGYEI PARTELNÖKSÉG A megyei pártelnökség, két megyei pártértekezlet között, a párt megyei vezető szerve, amely üléseit szükség szerint, de legalább havonta, vagy háromhetente tartja. A pártelnökség tagjainak egy részét — pártelnököt, (alelnököt), valamint ügyvezető titkárt és megyei titkárokat — a megyei pártértekezlet személyre szólóan, ■többségi szavazással választja. Más részét a városi pártszervek és a megyei ta14 I nács MSZMP tagjainak csoportja delegálja. A pártértekezlet által választott bármely elnökségi tag esetén, a párttagság 10 százalékának kezdeményezésére bizalmi szavazást kell elrendelni. • A megyei pártelnökség tagjai, a párt megyei elnökének (alelnökének) kivételével nem lehet tagja a megyei pártválasztmánynak. HELYZETÜNK ÉS CÉLJAINK Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának POLITIKAI PROGRAMTERVEZETE /
