Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
et A pártértekezlet: — Javaslataival, kezdeményezéseivel r észt vesz a párt politikájának alakításában, — meghatározza az adott időszak pártpolitikájának megyei irányvonalát, a legfontosabb gazdaság- és társadalom- politikai célokat, — megvitatja és minősíti a megyei pártválasztmány, pártelnökség, egyeztető- és pénzügyi ellenőrző bizottság munkáját, — dönt a megye vezető testületéinek szervezeti felépítéséről, működési rendjéről és azok hatásköréről, — többségi szavazással megválasztja a párt megyei elnökét és alelnökét, ügyvezető titkárát és titkárait, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait és az egyeztetőbizottság elnökét. nek, tanácskozási joggal vesznek részt a p ártértekezlet munkájában. A megye párttagságának legfelsőbb s zintű politikai programalkotó és stratégiai célokat meghatározó fóruma, amelyet a pártválasztmány szükség szerint, de legalább három évenként hív össze. A pártválasztmány köteles a pártértekezletet, négy hónapon belül összehívni, ha a párttagság több mint 25 százaléka, azt kezdeményezi. Az összehívásról szóló döntést, a pártértekezletre javasolt napirendekkel együtt nyilvánosságra kell hozni. A pártértekezlet küldötteit, az alapszerv ezetek közvetlenül választják, megválasztásuk elveit, a megyei pártválasztmány határozza meg. A párt megyei elnöke, alel- nöke, ügyvezető titkára, titkárai, valamint a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai és a megyei egyeztetőbizottság elnöke, a pártértekezlet szavazati jogú résztvevője. A megyei pártválasztmány tagjai közül azok, akiket az alapszervezetük nem választ meg pártértekezleti küldöttI. MEGYEI PARTÉRTEKEZLET y sában. A párt folyamatos irányítását — a felgyorsuló döntéshozatal igénye miatt — egy operatívabb és szűkebb testületre — az elnökségre — kell bízni, — a testületek és az Országgyűlés megyei, valamint a megyei tanács MSZMP csoportjai között alkotó munkakapcsolat jöjjön létre, — segítsék elő a gazdasági-társadalmi fellendülést, az ország, a megye településeinek és lakosságának gyarapodását, — alakítsák, formálják a megye szellemi életét, erősítsék a szocializmus szellemi bázisát, védjék értékeit. Mindezen elvárásokat figyelembe vév e, a szervezeti szabályzat tervezetében felvázolt lehetséges struktúrák alapján, a párttagság széles körének egyetértésével, olyan szervezeti felépítést célszerű kialakítani, amely a párt tagjai és szervezetei szövetsége alapján szerveződik. Ennek á követelményeknek leginkább a korábbi egytestületes pártbizottsággal ellentétben, a képviseleti alapón létrejövő megyei pártválasztmány és az operatív feladatokat ellátó megyei pártelnökség szervezeti struktúrája felel meg. változására érzékenyen reagáló belső m echanizmus kiépítését, az alkotóerők aktivitását, olyan közvetítő rendszer kialakítását, amely tág mozgásteret ad a párttagok kezdeményezéseinek, — a megyei testületek képviseleti, koordináló és szolgáltató szerepének erősítését. A testületek szervezeti felépítése és m űködési rendje kialakításának főbb követelményei: — A testületek tagjainak többségét a t erületi pártközösségek delegáltjai alkossák, — a testületekben kapjanak képviseletet — delegáltjaikon keresztül — a közélet különböző területein működő szervezetek és mozgalmak MSZMP közösségei, — a döntéshozatalban ésszerű munkamegosztás alakuljon ki. Ennek során, a képviseleti jellegű testületekre — pártértekezletre, pártválasztmányra — csak a párt megyei irányvonalát meghatározó döntéseket és azok ellenőrzését kell hárítani, biztosítva az alapszervezetek mind szélesebb körének részvételét, a párt politikai arculatának markánsabb kialakítáé letnek, a pártok és társadalmi szervezetek tevékenységének nyilvánosnak, az állampolgárok által áttekinthetőnek és el- lenőrizhetőnek kell lennie. Ösztönözzük a városi újságok, a televíziózás térhódítását, garantáljuk a megyei pártsajtó megújítását; képviseljük, hogy minden pártnak és politikai érdekszervezetnek joga van saját tájékoztatási eszközö'ket működtetni, ezekben saját felfogását közvetíteni; — a demokratikus közélet alapvető feltételeinek a hiteles, politikailag nem kompromittálódott, az erkölcsileg tiszta személyiségek jelenlétét, tevékenységét tartjuk; == elítélünk minden olyan törekvést, amely a hatalmi pozícióval visszaélve korrpucióval, jogtalan előnyszerzéssel a közakarat ellen irányul; — elhatároljuk magunkat attól a felelőtlen politikai magatartástól, amely az információ visszatartásán, a tények torzításán, hamis következtetések levonásán alapul; — a közhatalmi és közszolgálati funkciókat ellátók tevékenységének társadalmilag el- lenőrzöttségét valljuk. Meggyőződésünk, hogy programunk reális, megvalósítása kimozdítja megyénket a válságállapotból. Ehhez hívunk mindenkit, aki magáénak vallja Nógrádot, szívén viseli az itt élők boldogulását és kész szolgálni sorsuk jobbra fordítását! Egyetlen esélyünk a reform! AJÁNLÁS AZ MSZMP MEGYEI TESTÜLETÉINEK ÜJ SZERVEZETI felépítésűre és működési rendjére Az MSZMP eddigi' működésének tapasztalatai, a többpártrendszerrel létrejövő feltételek átfogó átalakítást indokolnak a párt megyei szervezeti struktúrájában és működési rendjében. Alapvető követelményként kell érvényesíteni a demokratikus politikai párt lényegi vonásait: azt, hogy az MSZMP, a párt tagjainak, szervezeteinek összességét, politikai közösségét jelenti és tevékenységét a közös akarat alapozza meg. A párt megyei testületé, szervezeti átalakítása során, olyan új, demokratikus és önszabályozó, a tagság politikai akaratát folyamatosan közvetítő rendszert kell megteremteni, amely tág mozgásteret biztosít a párttagság kezdeményezésének, maradéktalanul érvényesíti az elkötelezettségen és szolidaritáson alapuló akcióegységet, a felelősségtudatot és fegyelmet. Az új struktúra segítse elő: — hogy az MSZMP demokratikus politikai szervezetként, platformjainak alkotó együttműködésével, tagjainak egyenjogúságára alapozva tevékenykedjen, — a nyílt, őszinte politizálást, a lakosság bizalmának, többségi támogatásának megnyerését, a demokratikus, mozgalmi jellegű politikai párt alapstruktúrájának kialakítását, a helyi önkormányzatokra épülő mozgalmi szerveződés folyamatát, — hogy a párt tevékenységét tagjainak, szervezeteinek közös akarata alapozza meg, — a társadalmasítást, a vezetői, az apparátusi képviselet csökkentését, a szubjektívizmus, a túlcentralizáltság és szabályozottság kiküszöbölését, — a körülmények I. Hazánk az 1980-as évek második felében az élet minden területét érintő válságba jutott. A reformkísérletek, a rész- eredmények ellenére súlyos helyzetbe került a gazdaság, kiéleződtek a szociális feszültségek a monolitikus politikai rendszer a bürokratikus pártállam működésképtelennek bizonyult. Az értékrend megbomlott, az ideológiai, tudati viszonyokban a bizonytalanság lett úrrá. E jelenségek legfőbb oka, hogy fejlődésképtelenné vált a szocialista társadalomépítes eddig követett modellje, gyakorlata. A XIII. párt- kongresszus illuzórikus célokat fogalmazott meg. a felhatalmazott politikai tőke 1985 után gyorsan kimerült. Az MSZMP 1988. májusi pártértekezlete mérföldkőnek tekinthető a megújulás folyamatában. A modellváltás szükségességének felismerésével elindított egy fordulatot. az átfogó reform — a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többszektorú piacgazdaság, a világgal való sokoldalú kapcsolatok — irányába, az elmúlt másfél év során kibontakoztak a megvalósítás kezdeti lépései is. Megkezdődött a politikai rendszer demokratikus átalakítása, új alternatív szervezetek, .mozgalmak jöttek létre, megteremtődtek a többpártrendszer alapjai, kiszélesedett, elmélyült a társadalmi nyilvánosság. Ugyanakkor a gazdaság változatlanul stagnál, kevés konkrét lépés történt a termelési szerkezet korszerűsítésében, a vállalkozói szemlélet és gyakorlat meghonosításában. A lakosság jelentős részének romlanak az életfeltételei, megjelent a munkanélküliség, növekszik a megélhetési gondokkal küszködök, az elszegénye- dők aránya, komoly feszültségekkel terhes a fiatalok munkába állásának, lakáshoz jutásának a helyzete. Erősödik az emberek bizalmatlansága és bizonytalan- S<íÍ£)6rZ0t&. Az aktív közéletiség csak viszonylag szűk körre terjed ki, a zavaros tisztázatlan nézetek, az ellenzéki, szocializmus ellenes törekvések komolyan veszélyeztetik a politikai stabilitást. A legutóbbi időszakban lelassulni, megállni látszik mind a politikai, mind a gazdasági reformfolyamat. Az átalakulás számos területen nem a pártértekezleten körvonalazott elképzelések szerint zajlik. A kibontakozás esélyeit rontotta, hogy az országos pártértekezlet nem tudta elvégezni az elfogadott dokumentum értelmezését, sőt az egyes kérdések tisztázása a pártértekezletet követően megkésve indult el, s a párt egésze időzavarba került. Ebbői >s fakad, hogy az MSZMP egyelőre nem tudott felülemelkedni eszmei, politikai, szervezeti válságán. Átalakulása új felfogású marxista reformpárttá lassú, következetlen. Akcióképességét belső harcok, szélsőséges áramlatok, vezetési ellentmondások. hibák is gyengítik. Az egyes platformok, irányzatok kioltják egymást, a párton belül sem jön létre az egységes fellépéshez szükséges kompromisszum. Az alapvető kérdésekben sincs egység. A cselekvést hátráltató éles viták, nézetkülönbségek vannak a múlt értékelésében, az átalakulás ütemében, irányában, mértékében, demokratikus szocializmus jellegében. a gazdasági és politikai reform viszonyában. az áramlatok fő veszélyeinek megítélésében, az európaiság értelmezésében, a párt szervezeti kérdéseiben. Mindezek hatására a párt bázisa, utánpótlása, tömegbefolyása folyamatosan csökken. Ennek érdekében fejti ki hatását az egyre erőszakosabb, antikommunista propaganda is. Nógrád megyében — a nemzeti fejlődés részeként — különösen jelentős eredmények születtek az élet- és munkakörülmények terén a falvak és a városok arculatának alakulásában. Ezekre lehet és kell is alapozni a jövő építésében. Az utóbbi években azonban megtört az ország más részeihez való felzárkózás lendülete. A gazdasági fejlődés legfontosabb jellemzői közül csupán a konvertibilis export évi húsz-huszonöt százalékos növekedése adhat okot elégedettségre Csökkent ugyanakkor a megye szerepe a beruházásokban, az össztermelésben és a nemzeti jövedelem előállításában. Az országos átlagot meghaladó mértékben romlott az életszínvonal. Mindezek összefüggnek napjaink általános társadalmi-gazdasági feszültségeivel, amelyeket tovább erősítenek a megyére jellemző kedvezőtlen sajátosságok. A fejlődés ellenére a gazdaság szerkezete megmerevedett és perspektivátlanná vált. Kiéleződött a szénbányászat válsága. Stagnálnak a vasszerkezetgyártó üzemek, megtorpant a könnyűipar fejlődése. A n i
