Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

ngjMHji AKI MEGÚJÍTOTTA AZ ÉREM MŰFAJÁT Asszonyi Tamás művészetéről Asszonyi Tamás szobrász, a magyar érem- és szob­rászművészet elismert mes­tere. A hatvanas években meglepő gyorsasággal a ma­gyar szobrászat élvonalába került művész Ligeti Eri­kával, Csikszentmihályi Ró- berttel és még néhány tár­sával újra felfedezte és megújította a régi, de a századok folyamán hullám­zó népszerűségű műfajt, az érmet. Felmérték e kötött forma hagyományait és le­hetőségeit, majd e műfaj­ban kísérletezték ki a mo­dern plasztika új vívmá­nyait, amire a nagyszob­rászatban még nem nyílt mód. Munkálkodásukat szá­mottevő hazai majd kül­földi siker követte. Asszonyi Tamás a szak­mát kitűnő mestertől sajá­tította el. A budapesti kép­zőművészeti gimnázium­ban Martsa Istvánnál, a képzőművészeti főiskolán Szabó Ivánnál és Pátzay Pálnál tanult. Elhatározó jelleggel azonban Ferenczy Béni műves kisplasztikája és az új plasztikai nyelvet megalapító Kiss Nagy And­rás érmei befolyásolták in­dulását. Űj plasztikai prob­lémákat és gondolati tar­talmakat feivető érmeit a hatvanas évek második fe­lében kezdte el mintázni. Ez időtől fogva szinte min­den képzőművészeti kiállí­táson megjelennek és ran­gos helyezést érnek el mű­vei. Díjat nyert az 1969-es és 1976-os pécsi kisplasz­tikái biennálén, az 1977-es Asszonyi Tamás békepia- kettje I. soproni érembiennálén, az 1978-as III. indiai tri- ennálén. 1981-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész címmel tüntették ki. Művei a hatvanas évek­ben a több irányból való természetes tájékozódással indultak, majd tanulságai­kat szervesen beépítette a hazai hagyományba. Az érem műfaja egész Euró­pában a hatvanas években újult meg. Az izgalmas al­kotások java Lengyelor­szágban és Magyarországon jött létre, ebben jelentős szerepet játszott Asszonyi Tamás és a szentendreiek köre. Érméik legtöbbje kis remekmű, amely meg is ta­lálta a maga gyűjtő- és megrendelőkörét — a műfaj művelőnek szerencséjére. A művészek szakítottak a tradicionális formával s a technikával is. Plakettjei­ket nem verik, hanem min­tázzák. A kerek és négyszög­letes formák helyett egészen szabálytalan idomokat is ön­tenék, sőt érmeiket néha teljesen át is lyukasztják. Műveik sok esetben inkább miniplasztikák. A festői ha­tások elérésére a mély- és magasplasztikai formák al­kalmazása mellett a patina használatára is törekednek. A formanyelv a felületek ellentéteinek változó fe­szültségeivel a hetvenes években oly’ kedvelt abszt­rakt megoldásokra is al­kalmas, de Asszonyi Tamás alkatától a nonfiguratív Asszonyi Tamás: Lacrimosa absztrakció idegen: „Nem találtam benne elég élve­zetet, megkötés és meghatá­rozás nélkül dolgozni unal­mas, idegesítő”. ötletei szellemesek, meg­lepőek, asszociációban gaz­dagok. Első plakettjeit a térbeli tömegek egymásnak feszülő kompozíciójára épí­tette fel, például ősz a ví­zen a himbálódzó. csónakok és a csupasz árbocú vitor­lások kubisztikus indítta­tású tömbjeivel. A hatva­nas években is, a síkba erő­teljesen bevágódó, térbe komponált plasztikájú mű­veket készített. Az erős plasztika ma is legtöbb ér­mének meghatározója. Nagy sikereket hoztak számára torzos érmei, me­lyeknek visszatérő eleme a magasplasztikájú nőiszo. bor-torzó. Emlékeztet és mégsem hasonlít a klasz- szikus Vénuszokra, megfor­málása és arányai jelleg­zetesen modernek. Értelmük szimbolikus, az európai kultúra, az egyszer megta­lált tökéletes forma, a har­mónia jelképei. 1969-ben költözött Szent­endrére. Városa számára ké­szítette a Szentendrei he­tek híres éremsorozatát. A hetvenes években érmek és kitüntetések egész sorát ter­vezte vállalatok és intéz­mények' számára, így a SZOT-díjat és a Szolnok megyéért-díjat is. Az utóbbi évtizedben az önirónia, a humor és a gro­teszk iránti halandóság fel­erősödött munkásságában, némely munkája Érem­építőkészlet, Lépkegyűjte- mény a művész lovosszob- rával — szinte önironikus ötletbank. B. I. A Kincskereső Erdély-összeállítása Azokban az években, ami­kor Erdéllyel, a romániai magyarság sorsával kimond- va-kimondatlanul tilos volt foglalkozni a magyar- országi sajtóban, két sze­gedi folyóirat — a „felnőtt” Tiszatáj és a „gyermek” Kincskereső — rendszeresen közölte klasszikus és mai erdélyi íróik, költők műve­it (nem feledkezve meg a jugoszláviai és a szlovákiai magyar irodalomról sem). Nem előzmény nélküli te­hát a szeptemberi szám Er­dély-összeállítása : Ká­nyád! Sándor, Dsida Jenő verseivel, Tamási Áron. Sü­tő András elbeszéléseivel eddig is találkozhattak a folyóirat olvasói. Ami mű­veiknek szomorú aktualitást ad. az a fokozódó zsarnok­ság, amely elől ezrek mene­kültek már az anyaország­A könyvesbolt előtt óriá­si transzparensen öles be­tűk szúrnak szemet az ép­pen arra járónak; Kedvez­ményes könyvvásár. Az üzletben a gondolák között emberek, amolyan igazi vásári hangulatban „turkálósdi módon” must­rálják az eladásra szánt könyveket. Köztük Graham Greene, Irwin Shaw, A. J. Cronin, Mág Bertalan, Mol­dova György, Nemeskürty István és sok más szerző műveit. A vásárlók körében egy középkorú házaspár mohón ba. Krúdy Gyula Túl a Királyhágón című útirajza, mai költők: Balia D. Ká­roly. Baka István és Kiss Dénes erdélyi témájú ver­sei és e számukra különö­sen kedves vidék és népe iránti szeretetről, aggoda­lomról vallanak. Új rovatot indít a Kincs­kereső, ezentúl ÍGY ÍRUNK MI címmel minden számá­ban bemutat egy vagy több vers- vagy prózaíró gyere­ket, — ezúttal a Kincske­reső-tábort is megjárt buda­pesti Földváry Tamás és az elős?állási Pribék Katalin verseit, valamint a szegedi Matuszka Tamás írását, mely nem véletlenül következik az Erdély-összeállítás után: témája égy brassói diák politikai öngyilkossá­ga. válogat a könyvek között. A férfi kezében Graham Greene Szerepjátszók cí­mű művét elemzi élete pár­jának, majd felsorolja a neves angol regényíró ösz- szes magyarul is megjelent írásait. Az asszonyka rá sem hederít a mondottakra, aki egyre elmélyültebben bók- lász a könyvek halmazában, mígnem kezébe akad Za- latnay Sarolta' Cicciolina a „szexciklon”-ról szóló írá­sa. A könyvet szétnyitván ujjongó örömmel hívja ma­gára a figyelmet; — nézd apukám itt van Cicciolina! A NEVETŐ IRODALOM- ŐRÁ-ban Nagy Lajos „ál­latrajza”, Az elefánt olvas­ható. Üj sorozat indul, neve: IDŐUTAZÓK KLUBJA. Eb­ben az 1838-as pesti árvíz hőseit mutatja be Jókai Mór (részlet a Kárpáthy Zoltánból). Ezentúl lesz le­velezési rovat is (Ami a szí­vedet nyomja.), melyben Ja- nikovszky Éva válaszol majd a gyerekeknek. A kiváló író­nő egyik AZ ÚGY VOLT...- ját is megtaláljuk a lapban. Szeptemberi szám költői — a felsoroltakon kívül — Markó Béla, Czegő Zoltán, Darvasi László, Donkó László és Szepesi Attila- A fantasztikumot Lem humo­ros sci-fije képviseli, az illusztrátorok: Würtz Adátm. Réber László. A Kincskereső Kisgalériája Buday Györ­gyöt mutatja be. A férfi meglepett tekin­tettel néz előbb nőjére, az­tán a könyvre. — Ki az a Cicciolina? Tán ismernem kellene? Hát nem tudod, az a magyar származású olasz képviselőnő — feleli az asz- szony. A férfi még min­dig merengve méláz, s za­vart tekintetét leplezvén arcát az éppen kezében lé­vő könyvbe temeti. A fe­leség minden bizonnyal ész­lelte férje tájékozatlansá­gát, ezért másik oldalról közelít; apuci tudod, ez az a szexművész, akit a tele­vízióban is bemutattak szil­veszterkor. A igen, — hallatszik a férfi szájából egyhangúan — már dereng valami. A vásárlókosárban Ciccio- linával némán elindulnak a pénztár felé... ! — kolbányi — Szemenszedett • r „Az a fiatal lány, akinek minden ujjára tíz fiú jut, általában nem találja meg azt az egyetlenegyet, aki az egész kezét kéri.” (W. Reichert moralista) ☆ „Az én márkajelem az ar­com, nekem egész életem­ben ebből kell élnem, en­nélfogva óvatosan kell ér­tékesítenem.” (Gaby Dohm, „A klinika” egyik sztárjaj ☆ „Húszéves koromban azt hittem, hogy a tapsok ne­kem szólnak. Harmincéve­sen már biztosan tudtam, hogy a közönséget csak a ruhák érdeklik, nem pedig én.” (Ines Fresang manöken) ☆ „Ha valamilyen javaslat megtetszik nekem, egysze­rűen nem vagyok képes nemet mondani. A barátaim szerint, ha nő lennék, en­gem állandóan teherbe ej­tenének.” (Robert Maxvell brit sajtómágnás) ☆ „Én mindig elutasítottam a meztelenséget, mert az összeférhetetlen a titokkal. És én hiszek a titkokban.” ( Claudina Cardinale színésznő) ☆ „Ha igaz, hogy a férfiak bestiák, akkor nyilván ez a magyarázata annak, hogy miért annyira állatbarátok a nők.” (Farah Fawcett színésznő) Sztárok a zenéről, filmről, videóról, önmagukról "'4,-^ -- " " ■■ ' - "" ' ' i Nyugaton a pop- és film­sztároknak szinte nincsenek titkaik. A sajtó mindent ki­szimatol körülöttük, olykor magánéletük kényes oldalait is megszellőztetik. Az aláb­biakban nem erről lesz szó. Világhírű zenészek, éneke­sek, filmszínészek mondanak véleményt és sok érdekessé­get egy-egy témában. ☆ A magyar mozikban is nagy sikert aratott DIRTY DANCING című film fősze­replőjét —. aki manapság a hölgyek egyik kedvence — Patrick Swayzet arról kér­dezték, hogyan áll a szere­lemmel ? — Kiválóan — válaszol­ta a filmcsillag. — Szépnek tartja-e ma­gát? — kíváncsiskodott to­vább a riporter. — Tulajdonképpen nem panaszkodhatom, bár legna­gyobb hibám az, hogy azt hiszem: senkinek sem kel­lek­Ez az amit nem hiszünk... ☆ . Nyáron láthattuk a hazai filmszínházakban a COC- TAIL című filmet, melynek sikere hasonló a DIRTY DANCING-éhez. A COCTAIL főszereplője Tom Cruise, akit arról fag­gattak az újságírók. kivel filmezne együtt a legszíve- !sébben? íme a filmcsíillag válasza: , — Az én favoritom Kelly McGillis, akivel együtt játszottam a TOP GUN- ban. (Ezt a filmet, a magyar mozik még nem vetítették. — a szerk.) A forgatás cso­dálatos volt. Képzeletbeli rangsoromban a második Paul Newman, míg őt Dus' tin Hoffman követi. Filmszínészek és popsztá­rok nem csupán szerepelnek a videoclippekben, hanem többnyire ők is szívesen választják kikapcsolódásként a videózást. Melyik a ked­venc videofilmje, kérdezték néhány világhírességtől. Né­hány válasz: La Toya Jackson: — Á RAMBO III. egyszerűen szu^ per, már háromszor megnézi tem. Kirk Douglas: — A WALL STREET. melyben fiam, Michael is szerepel, egysze­rűen lenyűgöző. Mike Oldfield: — A MOONWALKER egy kiválóan sikerült alkotás. Pillanatnyi­lag ez a kedvencem. Phil Collins: — Az „Ame­rikába jöttem” — Eddie Murphyvel első osztályú. Sophie Marceau: — Ä CROCODIL DUNDEE III- kalandfilm a kedvencem. ☆ A zenészek, énekesek sze­retik a filmet, a színészek kedvelik a zenét. Négy ki­váló filmcsillagtól arról ér­deklődtek a riporterek, mi­lyen filmzenét hallgatnak a legszívesebben ? David Hasselhoff: — A „Die Klapperschlange” akció­film muzsikáját kimagasló­nak tartom. Brabra Streisardt: — „A köd” című mozifilm nagyon izgalmas, a zenéje jól il­lik hozzá. Brigitte Nielsen: y- Phil * Collins a BUSTER című filmben nem csupán kiváló- , an játszott, hanem kompo­nált hozzá egy remek zenét is. Robert Smith: — Az én abszolút kedvencem a STORRMY MONDAY és e film zenéje. összeállította és válogatta: Ugor Péter ERZSÉBET-DÍJ 1989 Ez év novemberében harmadszor kerül kiosztásra az Erzsébet-díj. Az „Alapszabály" szerint minden esztendőben csak az elmúlt — (most az 1988/89-es) — évad kiemelkedő művészi teljesítményei vehetők figyelembe. A szakma legkiválóbb képviselőiből alakult zsűri, kategóriánként 5-5 személyre tett javas­latot. A javasolt jelöltekből kategóriánként csak 1 személy lehet a díj nyertese — bár azt mindegyik megérdemelné— Hogy a legjobbak között ki lesz az első, a Közönség, vagyis az Ön szavazata fogja eldönteni. Ezért kérjük, hogy az egyes kategóriák­ban szereplő 5 név közül, a legjobbnak tartott művész neve mellé egy X jelet tegyen. A kivágott szavazólapot legkésőbb október 10-ig kell „Erzsébet-díj" Bp. 13. Pf. 42. 1253. címre beküldeni. A beérkező szavazatok számítógépes feldolgozásra kerülnek és az ered­mény hitelességét az ellenőrzést végző állami közjegyző biztosítja. Az ügyet szerető és a játékot kedvelő szavazók között kisorsolunk 20 db ajándékot (techni­kai újdonságotl) és 60 db belépőjegyet az Erzsébet-díj kiosztó Gálaestre. KÖSZINHÁZ: A- SZÍNÉSZ: BALKAY GÉZA DARVAS IVÁN KERN ANDRÁS KÉZDY GYÖRGY MÁCSAI PÁL FILMMŰVÉSZET: C SZÍNÉSZ: EPERJES KÁROLY GÁSPÁR SÁNDOR KOLTAI RÓBERT MÁTÉ GÁBOR RUDOLF PÉTER RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ: E SZÍNÉSZ: BODROGI GYULA CSÁKÁNYI LÁSZLÓ GÁLVÖLGYI JÁNOS NEMCSÁK KÁROLY SZILÁGYI TIBOR OPERA: G-ÉNEKES: B SZÍNÉSZNŐ: CSÁKÁNYI ESZTER KOVÁCS ZSUZSA KÚTVÖLGYI ERZSÉBET TAKÁCS KATI UDVAROS DOROTTYA D SZÍNÉSZNŐ: BODNÁR ERIKA ESZENYI ENIKŐ HALÁSZ JUDIT POGÁNY JUDIT JEMESS Y HÉDI F - SZÍNÉSZNŐ: MÖÓR MARIANNA RÁCKEVEI ANNA SCHUBERT ÉVA TÖRŐCSIK MARI VENCZELVERA H ÉNEKESNŐ: BEDE FAZEKAS CSABA FARAGÓ ANDRÁS GULYÁS DÉNES KÁLMÁNDI MIHÁLY NÉMETH JÓZSEF I - Színmű-író: EÖRSI ISTVÁN GYURKOVICS TIBOR NÁDAS PÉTER SPIRÓ GYÖRGY SZÉKELY JÁNOS K- DÍSZLET-JELMEZTERVEZŐ: CSÁNYI ÁRPÁD FEHÉR MIKLÓS LANGMÁR ANDRÁS VÁGÓ NELLY VOGEL ERIC CSAVLEK ETELKA LUKÁCS GYÖNGYI MÉSZÖLY KATALIN PITTI KATALIN ROST ANDREA J- RENDEZŐ: ASCHER TAMÁS BÉKÉS ANDRÁS BOZÔ LÁSZLÓ GYARMATHY LÍVIA ZSÁMBÉKI GÁBOR L- HUMORISTA: GALAMBOS SZILVESZTER PETERDI PÁL SINKÓ PÉTER SZILÁGYI GYÖRGY TRUNKÓ BARNABÁS ADeküldő neve: címe:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom