Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁgbU liifeßpL NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 213. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 9.. SZOMBAT Tartalmában is szervezetiben megújult pártoktatás A fejlődés gyökere az ellentmondások feloldása A pártoktatási tanévet pénteken délután nyitották meg az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságán, az eseményen a belpolitika legaktuálisabb kérdéseiről Kemény László kandidátus, az MSZMP Politikai Főiskola általános rektorhelyettese tartott előadást. Megnyitójában dr. Bandúr Károly, az oktatási igazgatóság vezetője többek között elmondta: a , pártoktatás nemcsak tartalmában, hanem szervezetében is gyökeresen eltér a korábbiaktól. Az átmenet időszakát éljük, s ez igaz a pártoktatásra is. Részletezte az egyes képzési formákat, majd arról is szólt, hogy a kongresszus után elkerülhetetlen a politikai képzés tartalmi, intézményi, szervezeti megújítása; az új pártnak új háttérintézmény kell. A propagandáról röviden szólt Kemény László, mindenekelőtt azt hangsúlyozva: a párt elméleti, propagandatevékenysége a versenyhelyzetben sem szűnhet meg. Zilált helyzetben vagyunk és ilyen körülmények között nem nélkülözheti a párt a megfelelő oktatási rendszert. A belpolitikai események kapcsán kifejtette: eligazodni majdnem lehetetlen, a felgyorsult események szinte követhetetlenek. A politikai ámokfutás azzal is jár, hogy nem mindig találhatók biztos támpontok. Kemény László szerint a helyzetet teljességében, nem pedig egy szálat felfejtve kell értékelni. Mondandóját alapvetően négy 'témakör köré csoportosította, elsőként azt elemezve, hogy milyen ellentmondásforrásokat jelent az adott világhelyzet. A globalizálódott világban egyetlen ország sincs, amely ne hatna a világra, egy olyan kis országra pedig, mint hazánk, minden hatással van, ami a világban történik. Az előadó idézte azokat a felszabaduló energiákat, amelyek csaknem kezelhetetlenek. Az okok között említette a nacionalizmust, a vallási fundamentalizmust, az an- tikommunizmust, s ennek részeként a szovjetellenes- séget. Mindehhez hozzájárul a lumpenérzelmek felszítása, amely a szélsőséges diktátumok bázisa. A mai ellentmondások között másodikként Kemény László azt összegezte: az adott fejlettségi szinten a szükségletek jóval meghaladják a kielégíthető igényeket, a távolság pedig nő a fejlődésben. Ennek pedig az a .következménye, hogy a nyitott világ révén a legfejlettebb országban természetesnek vehető szükségletek itt is megjelennek. Ezzel a folyamattal továbbra is számolni kell. Az egyetlen lehetséges lépés a teljesjtmények növelése — amiről sajnálatosan kevés szó esik manapság —, különben tovább nyílik az olló, nőnek a feszültségek. Harmadik ellentmondásforrásként a nemzeti tényezőket idézte Kemény László. Figyelmeztetve arra a veszélyre, amellyel • a környező országoktól való elszigetelődés járhat. Szavai szerint Európába a teljesítmény alapján tartozhatunk, az elszigetelődés pedig nem a teljesítményt növeli. A fejlődés ugyanakkor elképzelhetetlen nemzeti önbecsülés nélkül. Súlyos tehertétel, hogy még kisebb jelentőségű dolgokban sem tudunk múltunk örökösei lenni. A létező ellentmondások feloldásában gyökerezik a fejlődés, s ebben nagy szerepe van a szubjektív tényezőknek is. A gondolat- menet negyedik elemeként kitért ezzel kapcsolatban azokra a hibákra is, amelyeket az állam-párt elkövetett. A mai sokszínű törekvések között szólt azokról, akik a szocializmust elutasítják; akik az ideológiát és a gyakorlatot összevetve, azt mondják, hogy letértünk az igazi szocializmus útjáról, s vissza kell térni ahhoz, amit a klasszikusok mondanak. Egy harmadik érvelés szerint a legfejlettebb gazdaság a legszociálisabb, beismerve ezzel a válságot, a zsákutcát. Végül sokan vallják — megjegyzése szerint közéjük tartozik Kemény László is —, hogy gyökeres megújulás, jelentős gazdasági és társadalmi fordulat kell a szocialista értékek alapjához. A többpártrendszert, a vegyes gazdaság kiépítését olyan pontként említette, amelyről lehetséges az előrelépés. Az előadó a párt belső helyzetét elemezve, szólt azokról a külső és belső törekvésekről, amelyek hozzájárultak az MSZMP elbizonytalanodásához. Ezeket a hatásokat egyébként egy megerősödött párt ki tudja védeni, a belső hatalmi harctól meggyengített MSZMP azonban erre képtelen. A párton belüli törekvések felvázolása után kifejtette nézeteit Kemény László a reformkörökről. Szavai szerint nagyon pozitív missziót teljesítenek, a megújulás dinamizáló erőit jelentik. Mindemellett a reformkörök nem igazán egységesek, számos áramlattal találkozhatunk. Egy részük a szocialista értékek alapján akar gyökeres megújulást, miként azt a párttagság döntő többsége is szeretné. Emellett azonban megtalálhatók — fölöttébb nagy hangon fellépve — a polgári liberális berendezkedést kívánók. A sor folytatható azzal, hogy vannak személyiséghez kötött reformerek, s e „bálványimádóknál” a legkevésbé az önálló vélemény a fontos. A karrieristák is igyekeznek a felszínre kerülni. Végül szó esett az alkalmaz- kodókról, akik egy alkalmas pillanatban ugyanúgy elmondhatják, hogy „mi ott voltunk”, vagy „mi csak ott voltunk”. A kongresszus és a párt esélyeit is latolgató Kemény László nagy érdeklődéssel kísért előadását e szavakkal fejezte be: „ha nemcsak a retorikára, hanem mögéje, tartalmára is figyelünk, ilyen bonyolult helyzetet látunk.” —k— Műszaki állomás az autóklubban Kilencezer főt tömörít a Magyar Autóklub salgótarjáni szervezete, amely tevékenységeinek sokaságával kíván tagjai kedvébe járni. Elsősorban a műszaki állomás magas színvonalú szolgáltatásaival vívták ki népszerűségüket, ahol a jól felkészült szakemberek a modern technika eszközeit kezelve látják fél teendőiket. Havonta nyolcszáz gépkocsi fordul meg a csarnokban, s ezek hibamentes javítása, valamint új szolgáltatásukként a gépjárművek műszaki vizsgáztatása, Németh Zsolt műszaki állomásvezető és munkatársai érdeme. Terveik között szerepel egy téli tanfolyam szervezése, amelyen a Csináld magad-mozgalom keretében a házilagos hibaelhárításra oktatják hallgatóikat, ezenkívül a hidegben nem mozduló autók indítását tervezik. Sárga angyal segélyszolgálatuk mellett még a körzetükben működő hét miniállomást irányítják. —kulcsár— /0s Villanások az őszről \ (Kétes összeállításunk az 5• oldalon) A NÔGRÂD kerekasztala (3. oldal) Szükség van-e fizetett forradalmárokra? (4. oldal) Az ASTA elnöke Hollókőn Nemcsak a legendákkal, az apartmanokkal is ismerkedett Mit tudunk kínálni az Amerikából érkező turistáknak? — röviden így lehetne sommázni azt, mire volt kíváncsi Earlene L. Causey asszony, az amerikai V. I. P. utazási iroda tulajdonosa az ASTA. (American Society of Travel Agents — Utazási Irodák Amerikai Szövetsége) elnöke, több mint egyhetes magyarországi látogatásán. A texasi illetőségű üzletasszony még a múlt héten érkezett Magyarországra, útja a repülőtérről elsőként Tihanyba vezetett. Onnan aztán, valóságos „rohanásba” kezdtek, s hazánk szinte valamennyi, idegenforgalmilag érdekes helyét szemügyre vették. Szerdán Egerben és Mikófalván tettek látogatást, csütörtökön pedig Szirákot és Hollókőt ejtették útba. Azért is helytálló a kifejezés, mert valós látogatásnak nemigen nevezhető az alig egyórás vizit a- világörökség részét képező faluban. A Muskátli nevet viselő presz- szóban népviseletbe öltözött asszonyok hazgi barack- pálinkával köszöntötték Causey asszonyt, majd Bélák Dezső, a Nagylóci Közös Tanács elnöke üdvözölte őt és a kíséretében megjelent Kálovits Gézát, az IBUSZ Utazási Iroda Nógrád megyei igazgatóját. Az üdvözlő szavak után néhány népdallal, a palóc népviselet egyes darabjaival ismerkedett meg a vendég, majd a kukoricapattogtatás rejtelmeibe pillanthatott. Rövid séta is tartozott a hollókői programba, Kálovits Géza és Bélák Dezső kalauzolásával. Causey asszony érdeklődve hallgatta a Hollókő név eredetét magyarázó mondát, majd megtekintette Kelemen Ferenc népi fafaragó művész néhány munkáját. Innen a nemrég felújított templomba vezetett a látogató útja, majd a múzeum következett. Nemcsak a száraz helytörténeti tudnivalók, egy-két érdekes népszokás, hit is elhangzott az IBUSZ megyei igazgatójának tolmácsolásában. Lévén üzleti látogatás ez a hollókői is, az utolsó állomás egy apartman megtekintése volt. Elismeréssel illette az Utazási Irodák Amerikai Szövetségének elnök asszonya a felszereltséget, rendet és berendezést. — Csaknem egy hét alatt hazánk jó néhány helyét bejárta. Hogyan ítéli meg, lehet-e idegenforgalmi kínálatunk alapja egy magyar—- amerikai üzletnek? — kérdeztem., — Feltétlenül. Ám, úgy gondolom, az amerikai turista számára még vonzóbbá kell tenni Magyarországot. Az amerikai elég alaposan felméri, hová megy pihenni — válaszolt kérdésemre az egyik apartman ebédlőjében leülve. Megtudtam, éppen ezért rendkívül fontos szerepet játszik választásában a szállodai elhelyezés. Kitért még az úthálózatra és a szolgáltatások színvonalára. Miután azt firtattam, az idegenforgalmi infrastruktúra, így többek között a telefonhelyzetet hogyan ítéli meg, meglepetésemre elismerő szavakkal nyilatkozott. Azt már csak én teszem hozzá, meglehet (Folytatás a 2. oldalon) Diósjenői székhellyel Egyesület alakult az értelmi fogyatékosok sportjának elősegítésére M egdöbbentő : Magyarországon ez idő tájt az értelmi fogyatékosok száma csaknem eléri a háromszázezret. Megannyi emberi roncs, kiszolgáltatva töb- bé-kevésbé mások jóindulatának, rászorulva a társadalom törődésére. És mi egészségesek se tehetünk többet, legfeljebb, ha igyekszünk amennyire lehet tartalmassá tenni e szerencsétlenek életét. Ám ez egyben mindannyiunk erkölcsi kötelessége. Éppen ezért is volt fontos esemény színhelye tegnap Diósjenőn a szociális foglalkoztató intézet klubterme. Itt, ezen az eldugott helyen adott ugyanis randevút egymásnak az a mintegy harminc személy — vállalatok, szervezetek, intézmények vezetői, képviselői —, akik elhatározták, hogy megalapítják a Magyar Special Olimpiai Egyesületet, amely ezentúl az egész országra kiterjedően hivatott szervezni, koordinálni az értelmi fogyatékosok sportolását, testedzését. Ezen az alakuló közgyűlésen elfogadták az egyesület alapszabályát, megválasztották tisztségviselőit, s egyben döntöttek arról, hogy csatlakoznak a Special Olimpics Interna- tionalhoz, s a washingtoni székhelyű mintegy nyolc(Folytatás a 2. oldalon.)
