Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
\ 1989. SZEPTEMBER 6.. SZERDA NÓ(ÍRÁI) 3 MÁRVÁNYOSlT a patyolat A mostanság oly divatos márványmintázatú farmeröltözékek készítésében is részt vesz a Nógrád Megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat. Üj tevékenységük során a már megvarrt nadrágokat, szoknyákat és kabátokat sajátos eljárással mossák — apró kavicsokkal dörzsölik a mosódobokban a termékeket —, majd a szárítás után vasalják, piackész állapotba csomagolják a különféle cikkeket. Az üzem a szolgáltatási tevékenység kevésbé nyereséges volta miatt fogott a jövedelmező teendők elvégzésébe. — kulcsár— Érsekvadkerten a tanács szociális bizottsága készíti elő segélyezésre a támogatás mértékére hozandó szakigazgatási döntéseket — tájékozlat Nógrádi Sándor tanácselnök. Az elnök korábban, mint gazdasági vezető és tanácstag segített javaslataival. Egy lel éve, mint tanácselnök koordinálja az államigazgatási munkát a községben. — Helybéli vagyok. ismerem az embereket, úgy érzem, bizalommal fordulnak hozzám — mondja a település vezetője, akit a vadkerti polgárok választottak meg erre a posztra. — A község gazdája, lehetőségeinkkel jól élő vezető szeretnék lenni — folytatja, településünk fejlesztésében a lakosságot szeretném érdekeltté tenni. Nógrádi Sándor tudja, a tanácstagi munka, az állandó és időszakos munkabizottságok foglalkoztatása nem csak azt jelenti, hogy egV-egy helyi feladat eldöntéséhez több ,,szakértő" adhat javaslatot. A felelősség is kiszélesedik, ezáltal a lakóhelyi demokrácia a mindennapok gyakorlata lesz. Ez érződik a szociális bizottság munkájában is. Bizony az elmúlt években sok kifogás merült fel. Legtöbbször a megalapozatlanul „jogosnak" minősített segélyek és támogatások miatt, mert az erre hivatott társadalmi bizottság döntését mellőzték. A rossz, gyakorlat feszültséget. okozott. Ma megváltozott a helyzet. — Szociális ellátásban milyenek a lehetőségek? — Csaknem kétmillió forintos kerettel rendelkezünk. — A rendszeres és a szociális segélyalapunk 780 ezer forint, az első fél évben több mint négyszáz- ezret fizettünk ki a jogosultaknak. Szociális étkeztetésben kilencen részesülnek. A nevelési és a gyámügyi segély 600 ezer forint — válaszol az elnök. —- Mi a teho-ból építjük az egészségügyi komplexumot is! Az itt lakók „falumbeli módon" beszélnek velem — említi a lakossággal való gyakori találkozás egyik megnyilvánulási formáját. Búcsúzom az elnöktől. Érsekvadkerten a tanácsi munkában tapasztalható változások a település javát szolgálják. Sok még a megoldandó feladat. Szakorvosokra lenne szükség, hogy még többirányú legyen a lakosság egészségügyi ellátása. Napirenden van a gázprogram is. Gondot okoz a szennyvíz elszállítása, a községen átmenő Vadkert-patak két kilométeres szakaszának folyamatos tisztítása. Fiataloknak is vonzó klubprogramot kell biztosítani. Ezek megoldásáért munkálkodik együtt Vadkerten a lakossággal Nógrádi Sándor tanácselnök. Rácz András A politikai csatározások közepette — amely a hatalomból való minél nagyobb koncért folyik —, ha egyáltalán szóba keiül akkor is, kurtán-furcsán és legtöbbször negatív felfogásban és megközelítésben1. gazdasági mélypontunkról való jó irányú elmozdulás igénye, követelménye, azoknak a konkrét erőfeszítéseknek a bemutatása. amelyek a szabad utat jelző lámpásként bizonyítják a cé] elérését szolgáló tényeket. Ezzel hadat üzennek a sokszor felesleges sírás-rívásnak, a cselekvést bénító közhangulat túllihegésének, a csömörsé- gig hangoztatott frázisoknak. A köz figyelmét a legfontosabbra, saját életének jól felfogott megalapozására, a cselekvést pedig arra központosítja, amit a nyugatról érkezők és nyilvánosan szereplők nyomatékosan hangsúlyoznak: — válságos helyzetben lévő gazdaságunkat nekünk, saját magunknak kell rendbe tenni. A külföldi tőkét nem érdekli, hogy itt milyen a pluralizmus. hanem az, hogy rövid, vagy hosszabb távon, kiegyensúlyozott politikai berendezés mellett, nyereséggel tudja-e kamatoztatni az ideszánt tőkéjétE gondolatok ■ jegyében kerestem fel dr. Szabó Istvánt. a különböző jellegű •és jelentős elvonások ellenére is sikeresen tevékenykedő, megyénk legnagyobb gyárának vezérigazgatóját, a megyei pártbizottság tagját és megkértem, hogy válaszoljon gazdasági helyzetünket érintő kérdéseimre. . — Manapság a divatos ke- sergések, a minden rossz, ami eddig volt felfogás erö- szakolásának közepette, szokatlannak és furcsának tűnhet, ha öntől azt kérdezem: — sikeres embernek tartja magát? — Attól függ, hogy mit értünk ezalatt? Ha az egyéni és kollektívával kialakított közös elképzelésünk döntő megvalósulását értem, akkor igen. Ha viszont úgy vélekedek, hogy csak tőlem függnek a dolgok, én vagyok a legbölcsetib, csak én csinálok mindent jól. akkor nem. Mostanában nagyon sokan verejtéket dobálnak magukra, mondván: — fantasztikus erőfeszítéseket tettem. Ezt a verejtéket sokszor a tehetetlenség hozta ki. Vitatkozom azzal, hogy ezek a. nehézségek fátum- ként ülnek rajtunk. A legnagyobb gond. hogy ki-ki a maga posztján — vezető és dolgozó — nem a mindenkori követelményeknek megfelelően végzi a munkát. Nem a világpiacot kell okolni a sikertelenségekért, mert azt csupán átvilágítja a tehetetlenség. — Azért hallgattam különös figyelemmel az előbbieket, mert az SKÜ olyan válságágazathoz tartozó nagy gyár, melyet az egyik évben temettek, a másikban pedig megdicsőítettek. — Én elég jól tüdőm magam függetleníteni, a temetői és a lagzishangulattól. Amikor temettek bennünket, akkor is láttam a reális értékeket, amikor dicsőítettek, akkor is érzékeltem a hiányosságokat. — Miért? —- Mert a közérzetet nem az újságcikkek határozzák meg. Csak a vállalat tudja, mi a szerepe a világpiacon, eredményeiben, kudarcaiban, vagy részbeni sikereiben, mennyi az objektív és mennyi a szubjektív tényező. Elkeserítenek engem azok a momentumok, amelyeket szubjektív hiányosságok idéznek elő. — Gazdasági helyzetünket, ki-ki a maga látószögéből, sajátos szempontjai, vérmérséklete, ismeretanyaga, áttekintőképcssége, cselekvési ingere, politikai, vagy gazdasági érdekei alapján minősíti. Miként látja ön? — Nagyon válságosnak és nehéznek. Ugyanakkor nagy hibának tartom, hogy az ország közvéleménye — beleértve a megye dolgozóit is — .igazából nincs tisztában a valós veszély nagyságával. Jelen helyzetünkből kimozdulni csak sok következetes, határozott, igazi reformlépésekkel lehet. E tekintetben még sok a tunyaság, tehetetlenség, a szócséplés. ezzel egy időben hiányoznak az érdemi intézkedések, amelyek mozgásba hoznák azokat a maradék tartalékokat. amelyek a magyar gazdaságban megvannak. De fontosnak tartom, hogy a tulajdonviszonyok mielőbbi tisztázásával megtegyük azokat a belső intézkedéseket, amelyekkel hitelesítjük szándékainkat, vonzóvá tesszük törekvéseinket a külföldi tőke beáramlása előtt, A tőke csak akkor érzi jól magát nálunk is. ha a folyamatok orientálásához, működéséhez megteremtjük a feltételeket— Jelenleg a külföldi tőke tétovázása miből táplálkozik? — A politikai bizonytalanságból. A szándékok megfogalmazásával nincs baj, de a legkisebb érdekütközésnél, konfliktushelyzetnél visszahúzódnak a reformelképzelések. pedig világos és egyértelmű, hogy áldozatok nélkül nem oldhatjuk meg jelenlegi súlyos gazdasági problémáinkat. — Ki vállalja, vagy kinek kell vállalni az előbbieket, azok levezetését, feloldását? — A politika nem vállalja, mert nincs annyi tartaléka, hogy az újabb népszerűtlen intézkedéseket is magára vállalja. Emiatt még nagyobb lesz a válság. Meggyőződésem, hogy a .jelenlegi helyzetből kijutni csak áldozatvállalással. határozott intézkedésekkel lehet. — Ez utóbbiból milyen szerepet vállaljon, vagy vállalhat magára az ellenzék? — Nincs gazdasági programja. Továbbá nem lenne ellenzék, ha a felettébb népszerűtlen intézkedéseket, felvállalná — életszínvonalcsökkenés stb. — Fontosságát, nélkülözhetetlenségét, „nemzetmegmentő pozícióját” oly módon próbálja elhitetni, hogy a tömegekben lévő feszültségeket megragadja. és a létszámánál jóval nagyobb rétegek felé jól artikulálja. — Ha jól értettem, akkor az MSZMP-re marad a gyökeres változást megteremtő reformelképzelések megvalósítása. — Ami a "'népszerűtlen részt illeti, az feltétlen. Ezzel együtt olyan tulajdonreformot keli kialakítani, amely vállalkozásbarát, arra kényszeríti az egyént és a vállalatot, hogy vállalkozzon, Ha ez nem sikerül, akkor a magán- és közösségi tulajdon ellentétét sem lehet feloldani. A tulajdonreform mellett az irányítást és döntési mechanizmus gyökeres átalakítására is szükség van. A gazdasági döntések kétpólusúak legyenek. Az egyiken a vállalat, a másikon pedig a bank legyen. A többit kj kell hagyni, mert nincs pénzük, se felelősségük. — Ehhez milyen politikai klímára van szükség? — Olyanra, ami az újra, a többre, az eredményesebbre törekvő, pozitív értelemben elégedetlenkedő emberek közérzetét javítja, fokozza, kiteljesíti, legyen demokratikus, nyílt, támogassa az erkölcsi megújulást, a kölcsönös tiszteletet, ne tűrje el az acsarkodást. tegye lehetetlenné a zavarosban való halászást, segítse az ilyen területek felszámolását. De legyen a politikának készsége, ereje, objek- tívan befolyásolni azokat az intézkedéseket, amelyek a nem termelő rétegeket — nyugdíjasok, magukról gondoskodni nem tudók stb. — felemelésére, létbiztonságuk, elért életszínvonaluk megőrzésére irányul. — Az előbbieket kettős szereposztásban, mint vezér- igazgató, és mint nagy tapasztalatokkal rendelkező, széles látókörű, a mozgalomban igen otthonosan tevékenykedő választott tisztviselőként képviseli majd? — Igen. A mindennapi munkában éppúgy, mint a különböző pártfórumokon, a többi között a megyei pártértekezleten és a megyei párttestület megbízásából majd a kongresszuson, mint küldött— Köszönöm a beszélgetést. Venesz Károly Odaadó figyelemmel...-kjMilyen politikai klímára van szükség? Igazi reformlépéseket.. Beszélgetés dr. Szabó István vezérigazgatóval
