Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 6.. SZERDA Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontban Grósz Károly hazaérkezett Finnországból Sajtótájékoztató a repülőgépen Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden este hazaérkezett Finnországból. Kíséretében volt Kemenes Ernő miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, Kovács László, az MSZMP KB tagja, külügyminisztérium! államtitkár, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának kül­politikai tanácsadója. Grósz Károly útban ha­zafelé a repülőgépen vála­szolt a kíséretében lévő új­ságírók kérdéseire. Tapasz­talatszerző útját összegezve hangsúlyozta: a politika ala­kításához türelem, egymás iránti megértés, nyíltság és nyitottság szükséges- Azt ta­pasztalhatta a különböző pártok vezetőivel folytatott eszmecseréken, hogy követ­kezetesen képviselik saját álláspontjukat, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül politikai partnereik véle­ménye mellett. Nem szenve­délyekkel, hanem érvekkel vitatkoznak az ellenvéle­ményen lévőkkel. Magas fo­kú politikai kultúrát ismer­hetett meg tehát Helsinki­ben, amely Magyarország számára is tanulságos. Arra a felvetésre, hogy a finn sajtó a konzervatív irányzat képviselőjeként könyvelte el, a főtitkár utalt Koivisto elnök kijelen­tésére, amely szerint a jel­zők nem fejezik ki azokat a tartalmakat, amelyeket a személyek, személyiségek képviselnek. Kijelentette, hogy politikai felfogása egy formálódó centrum állás­pontjához közelít. Nem vall­ja magát a centrum vezér­alakjának. Nézete szerint az öncélú és szélsőséges, előbb- utóbb kudarchoz vezető re­formretorika és a megújulni képtelen, a régihez ragasz­kodó konzervatív baloldal között helyezkedik el. Tanácskozást szervezett kedden a SZOT országos if­júsági tanácsa, s ezen átte­kintették a fiatal szakszer­vezeti tagok , és a szakszer­vezeti mozgalom helyzetét. Megállapították, hogy a fiatalok életszínvonala az elmúlt tíz évben a társadal­mi átlagot meghaladó mér­tékben romlott. Döntő több­ségüknek nem garantálható a kor színvonalának meg­felelő szociális biztonság. A hazai témákat folytatva a főtitkári funkció sorsáról napvilágot látott sajtóhírről kérdezték az újságírók. Grósz Károly utalt arra, hogy közös töprengés ered­ménye a beosztás megszün­tetése. A politikai élet irá­nyítása a pártmozgalomban az elnök feladata- Egyedül természetesen nem tudja az MSZMP szervezeti életét ko­ordinálni. ezért szükség van a mozgalom szervezeti kér­déseivel foglalkozó ügyveze­tő titkárságra, koordinációs közösségre. Hozzátette : az ő életkorában már nem kell tanulni, a párt jövője szem­pontjából szerencsésebb lenne a fiatal korosztályból vezetőket választani. Eljött az ideje — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP vezetése tervszerűen építkezzék. s próbálja ki azokat a káde­reit, akik a jövőben a párt- politika irányítói lehetnek. Ehhez ez a konstrukció le­hetőséget teremt. Kijelentette: a főtitkári tisztségre nincs szükség. Nem vállalja a koordináto­ri tevékenységet, mert a mozgalomnak ez nem érde­ke, s személyes ambíciót sem érez ez iránt. A pártban vi­selt funkciójából nyugállo­mányba vonul, a politikai közéletben azonban részt kí­ván venni. Ha a kongresz- szuson, illetve az azt kö­vető választási rendszerben bizalmat kap, a pártvezetés­ben való részvételre, meg­A tanács kifejezte meggyő­ződését: csak olyan parla­mentnek, kormánynak van hitele, amely garantálja, hogy minden munkaképes korú fiatal munkához jut­hasson, s megkaphassa a minimális kezdőbért. Szük­ség van arra, hogy a mun­kához nem jutó pályakezdők alanyi jogon kapjanak át­képzési, illetve munkanél­küli-segélyt. A leginkább veszélyeztetett régiókban tiszteltetésként értékeli, s jó szívvel vállalja. Vélemé­nye szerint szükség van a politikában olyanokra, akik realistább módon képesek a kibontakozást elősegíteni és támogatni. Amennyiben a küldöttek, vagy az álta­luk választott testület nem így vélekedik, levonja a konzekvenciát. Kijelentette: politikai nézeteit nem sűrűn változtatja, részkérdésekben azonban megfelelő ellenér­vek hatására hajlandó a kor­rekcióra. Egy következő kérdés az Ellenzéki Kerekasztal sze­mélyével — nevezetesen a Münnich Ferenc Társaság tanácskozását üdvözlő leve­lével — kapcsolatos kijelen­tésével összefüggésben hang­zott el. A főtitkár hangsú­lyozta: hite és meggyőződé­se szerint köszöntötte a tár­saságot. Nem hisz abban, hogy bármilyen érdekeket, törekvéseket sértett volna az üdvözlettel. Leszögezte: a Münnich Ferenc Társaság nem a párton belüli vala­mely mozgalom, vagy irány­zat, hanem önálló politikai tömörülés, amelyben na­gyon sok pártonkívüli is helyet foglal. Hozzátette, hogy a re­formkörök hét végi országos találkozójukra az elnökség három másik tagját hívták meg. Ezt a reformkorok mi­nősítéseként értékelte. Ez­zel összefüggésben kijelen­tette: nem tartozik semmi­lyen irányzathoz, áramlat­hoz; ahhoz az elkötelezett politikai közösséghez tar­tozónak vallja magát, amely a szocializmust szolgálja. (MTI) állami kedvezményekkel kell támogatni a pályakez­dők foglalkoztatását, új munkahelyek teremtését, vál­lalkozásaikat. Az állásfoglalás szerint minden gyermek után állampolgári jogon jár­jon a reálértékét megőrző családi pótlék. Az általános forgalmi adót a gyermek- neveléshez szükséges termé­keknél és szolgáltatásoknál a családi pótlékban térítse vissza a költségvetés. A Hazafias Népfront volt az első politikai mozgalom, amely már 1985 táján elju­tott a modellváltás szüksé­gességének felismeréséig, s attól kezdve tudatosan fel­vállalt egyfajta másként gondolkodást — hangsúlyoz­ta Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZMP Elnöksé­gének tagja a Hazafias Nép­front keddi ügyvezető el­nökségi ülésén. Pozsgay Im­re a7 MSZMP és a nép­frontmozgalom viszonyáról, a HNF jövőbeni lehetséges politikai szerepéről fejtette ki véleményét, valamint tá­jékoztatta a jelenlévőket a politikai egyeztető tárgyalá­sok menetéről. Az államminiszter elsőként saját pártja jelenlégi szere­péről szólt, s egyebek közt kijelentette: az MSZMP nélkül elképzelhetetlen a bé­kés átmenet, ám ez az át­menet csak egy szervezeté­ben, programjában megújult párttal képzelhető el. A népfront jövőjéről Pozs­gay Imre úgy vélekedett: a HNF átfogó, koordináló mozgalma lehet az állampol­gári kezdeményezéseknek, autonóm törekvéseknek. Végezetül a politikai egyez­tető tárgyalásokról szólva Pozsgay Imre leszögezte: az MSZMP elébe ment ezeknek a tárgyalásoknak, márpedig erre kormányzó párt eseté­ben ez idáig még nem voit példa. Ügy értékelte: annak ellenére, hogy az utóbbi napokban kissé megkemé­nyedett a hang a tárgyaló- asztalnál. mindhárom olda­lon megvan a kiegyezés készsége. A Pozsgay Imre felszóla­lását követő eszmecserén a HNF vezetői egyértelműen amellett szálltak síkra, hogy a népfrontnak is nyíljék le­hetősége a jelöltállításra, s ezzel a választásokon való megméretésre. Mind többen hangsúlyozták: önmaga sze­repét értékelné le a nép­front, ha nem törekedne parlamenti képviseletre. Többen sérelmezték azt is, hogy az MSZMP politikai ellenfeleivel szándékozik szövetségre lépni, míg valódi szövetségeseinek hátat fordít- Ebben a válságos helyzetben legalább üzenetértékű gesz­tusokat tehetne egymásnak a HNF és az MSZMP — je­gyezte meg ezzel kapcsolat­ban az egyik hozzászóló. (MTI) Szakszervezeti állásfoglalás a fiatalokról Ölest tartott az RHSZHHP Pnlililcai fl“»z"* fr*ïyfiitKrîn »'ORiiiKaK iniezoDizonsaga A televízió közvetít a parlament szeptemberi ülésszakáról A Magyar Televízió élő adásban számol be az Or­szággyűlés szeptemberi ülésszakáról. A televízió vezetése azért határozott így, mert a képviselők ki­vételes horderejű, a nem­zet egészét érintő kérdé­sekről tárgyalnak, s a tár­sadalmat nem kívánják megfosztani a közvetlen tájékozódás lehetőségétől. Berecz-ky Gyula, az MTV elnöke az MTI munkatár­sának kérdésére válaszol­va elmondta : a szeptembe­ri ülésszak közvetítését csak más produkciók gyár­tásának rovására, illetve a műszaki eszközök átcso­portosításával tudják meg­oldani. Szólt arról, hogy a napokban tárgyalt Szű­rös Mátyással. Az Ország­gyűlés elnöke szerint a te­levízió hatáskörébe tarto­zik annak eldöntése, hogy közvetít-e egy esemény­ről vagy sem. Az MTV mostani elhatározásával Szűrös Mátyás egyébként egyetértett. Ami a továb­bi közvetítések sorsát ille­ti, a Magyar Televízió ve­zetésének nem változott az álláspontja abban, hogy parlamenti tudósításainak módjáról, formájáról a tár­sadalom véleményének is­meretében kell dönteni. A közvélemény-kutatás ada­tai szerint a délelőtti par­lamenti műsorok nézett­sége igen alacsony, inga­dozó a délutániakéhoz vi­szonyítva, nem beszélve az esti összefoglalókról, ame­lyek népszerűségükben mindkét napszakét felül­múlják. Közeli megoldás Mint ismeretes, Horváth István belügyminiszter a Stern nyugatnémet képes ma­gazinnak adott nyilatkoza­tában úgy vélekedett, hogy talán még egy-másfél hó­napig is eltarthat az NSZK- ba kivándorolni szándékozó, Magyarországon tartózkodó NDK-s menekültek ügyé­nek rendezése. Ugyanak­kor más hírforrások a prob­léma közeli megoldásáról számoltak be. Ennek az el­lentmondásnak a feloldására Horváth István az MTI munkatársának a követke­zőket mondta: „A Sternnek adott nyi­latkozatom egy héttel ez­előtt hangzott el, de csak most közölték. Azóta viszopt a magyar külügyminiszter és a Belügyminisztérium megbízottja az NDK-ba lá­togatott, és ott tárgyaláso­kat folytatott. Az illetékes magyar szer­vek változatlanul mind az NSZK, mind pedig az NDK érintett szerveivel kapcsolat­ban állnak, hogy az ügyben valamilyen megoldás szüles­sen.” MSZMP-tag kisiparosok országos konferenciája Az MSZMP-tag kisiparosok gazdasági súlyuknak megfe­lelő képviseletet kérnek az októberi pártkongresszuson és alapvetőnek tartják, hogy nélkülük ne születhessenek meg őket is érintő döntések — hangzott el azon az or­szágos konferencián, amelyet az MSZMP-tag kisiparosok kedden rendeztek az MSZMP Budapesti Bizottságának Villányi úti propaganda- éa művelődési központjában. A párttag kisiparosok megvitatták a kisvállalkozó* kát közvetlenül érintő poli­tikai és gazdasági kérdése­ket, valamint a párthoz való viszonyukat és küldöttet vá­lasztottak a kongresszusra. (MTI) A NOGRAD II salgótarjáni reformkör állásfoglalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intézőbizott­sága kedden ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások állásáról, az MSZMP küldöttségének tevékenységéről. A Politikai Intézőbizott­ság tájékozódott a pártkong­resszus munkarendjével kap­csolatos elképzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési prog­ramjának téziseit. A vitában egyebek között megállapí­tották: az MSZMP kritiku­san viszonyul a kultúra de­mokratizálódásának múlt­beli, ellentmondásokkal ter­hes folyamatához, a prog­ramjában azonban épít ezen évtizedek értékes mű­velődési hagyományaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örök­ség ápolását, a humanizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távla­tú, értékközpontú fejleszté­sét képviseli és támogatja. Űj művelődési programjá­nak sarkalatos pontja a ha­tékony oktatási rendszer ki­építése, annak tartalmi, szer­kezeti megújítása. Kiindulá­si alap ehhez a minőségben és feltételeiben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül maradt települések kapják vissza oktatási intéz­ményeiket. A program célul tűzi ki a kötelező középfokú oktatás megvalósítását, a fel­sőoktatás kiszélesítését, a felvételi követelmények, a diploma megszerzése lehe­tőségeinek új alapokra he­lyezését. A Politikai Intéző­bizottság a téziseket széles körű pártvitára ajánlja, s teljes terjedelmében nyilvá­nosságra hozza a pártsajtó­ban. A Politikai Intézőbizott­ság előterjesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte a szövetke­zetek tevékenységét, jövő­beni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támo­gatja megújulási törekvé­seiket, a szövetkezeti moz­galom másfél évszázados, jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülését. Különösen fontosnak tartja a szövet­kezés szabadságát, a műkö­désükben érvényesülő ön­kéntességet, autonómiát és demokratizmust, azt, hogy a szövetkezeteket minden kül­ső beavatkozástól mentesen, demokratikusan választott testületek és vezetők irá­nyítsák, saját sorsukról ma­guk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövet­kezetekkel kapcsolatos ál­lásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intézőbi­zottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folya­matokat és- a gazdaság- politika 1990. évi prog­ramjának irányelveire szó­ló javaslatra vonatkozó elő­terjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irány­vonalának végleges meg­határozása érdekében, a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történ­jenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot, és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990 évi gazdaságpolitikai irány­elveket. A Politikai Intézőbi­zottság lezárta a Tabajdi Csabával kapcsolatos vizs­gálatot. A testület helytele­nítette Tabajdi Csaba osz­tályvezető-helyettesi minő­ségében tett megnyilatko­zásainak módját és elha­tárolta magát nyilatkozatai­tól. Mindezekért figyelmez­tetésben részesítette. A Politikai Intézőbizottság visszaállította Tabajdi Csa­ba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intézőbizott­ság a Központi Bizottság soron következő ülését szeptember 12-ére hívta össze. (MTI) Az MSZMP salgótarjáni reformköre csatlakozva a szé- csényiek és a balassagyarmatiak tiltakozásához, az alábbi állásfoglalást hozza nyilvánosságra. Az MSZMP tagságának jelentős része a párt megújulá­sát akarja. Egyetértenek azzal, hogy fel kell számolni az eddigi bürokratikus, a. párttagság véleményét semmibe ve­vő irányítási modellt. Csak demokratikusan működő, a nemzet sorsát kiemelten kezelő pártként van esélyünk eredményesen részt venni az elkövetkező parlamenti és helyhatósági választásokon. Politikai ellenfeleink a jelen­legi helyzetben árgus szemekkel figyelik az MSZMP min­den lépését, így a kongresszusi előkészületeket is. Eddig a városkörnyéki pártértekezletek, a küldöttválasztások min­den korábbinál demokratikusabban, a nyilvánosságot mesz- szemenően figyelembe vév.e történtek. Mélységes megdöbbenést keltett viszont a párttagság je­lentős részében a megyei pártbizottság legutóbbi döntése, miszerint a 49 pb-tag —, akik többségét korábban válasz­tások nélkül kooptáltak a testületbe — négy kongresszusi küldöttet .,delegált” a tagság, a pártértekezleti küldöttek véleményének kikérése nélkül az októberi, történelmi jelen­tőségűnek ígérkező pártkongresszusra. A fenti — zárt ülésen született — döntés mögött joggal tételezhető fel sanda szándék, és ellenkezik a kialakulá­sában lévő pártdemokrácia elveivel. Olyan módszer, ame­lyet a jelenlegi helyzetben nem lehet súlyos presztízsvesz­teség nélkül alkalmazni. A megyei pártbizottság akkor cselekedne helyesen, ha etikátlan, súlyos károkat okozó politikai tévedését beismer­né, a döntését semmisnek nyilvánítaná. A meglévő helyekre a szeptember 23-i pártértekezletnek kellene többes jelöléssel, titkos szavazással kongresszusi küldötteket választani. Az MSZMP salgótarjáni reformköre

Next

/
Oldalképek
Tartalom