Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
1989. SZEPTEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK NO(iRAI) Folytatta munkáját az Országgyűlés mértéknél nagyobb arányú béremelést hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunkadíjak körül kialakult feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni. Az interpelláló képviselő n<|m fogadta el a pénzügyminiszter válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes bizottságnak. Csongrádi Csiba (Heve? m., 7. vk.), a közszolgáltatások tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta: az állam dotálja vagy a 25 százalékos .forgalmi adó elengedésével segítse' a közszolgáltatásban tevékenykedő vállalatokat, ne a lakosságnak kelljen azt mindinkább értékén megfizetni. Békési László tájékoztatásul elmondta: köztisztasági feladatokra évente 2 milliárd forintot költenek a tanácsok, ebből 200 millió forintnyi a közvetlen állami költségvetésből finanszírozott támogatás. Ugyanakkor a közszolgáltatói tevékenység a maximális, 80 százalékos nyereségadó-kedvezményt élvezi, s ez tartós, a jövőben is érvényesülő preferencia. Nem tudott viszont ígéretet tenni a miniszter arra, hogy a közszolgáltatásoknak közvetlenül, növekvő állami támogatást juttassanak. Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dr. Técsy László tSzabol-s- Szatmár m., 19. vk.), a Nyír- tassi Dózsa Tsz elnöke. a mezőgazdasági keresetszabályozás 1990. január 1- jei hatályú feloldását szorgalmazó interpellációját közvetlenül a miniszterelnökhöz intézte. Hütter Csaba mezőgazda, sági és élelmezésügyi miniszter a kormánv nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben megtárgyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való összehangolásához szükséges liberalizálását. Hangoztatta azonban, hogv a minden korábbinál szabadabb jelenlegi s/abálvozás kínálta adómentes iövede- lemnövelés lehetőségével sem tudott élni az. ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is hozzájárult, aminek legfőbb kárvallottja éppen a mezőgazdaság. A választ sem a képviselő, sem az Országa ■- ű ! * - nem fogadta el, ígv a tómát az elnök kiadta tárgyalásra a mezőgazdasági bizottságnak. A szerdai ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a vállalkozói képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: támogatják a kormánynak a piacgazdálkodás megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképzelését. Tevékenységükkel párt- és politikai csoportérdekektől függetlenül, a piacorientált vállalkozói szellem és munka kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is tanácskozást tartott. a szünetben. Rögtönzött frak: cióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a választókat kell megnyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkötelezni _ magukat. A függetle. nek így a választási csatározások pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Ma délelőtt interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak. (MTI) (Folytatás a 2. oldalról.) Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont az Országgyűlés végül elvetette. Ezután, a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a büntető 'törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény, a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-játől érvényesek. A büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azfea 1 a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezései: |1990. március 1-jétől érvényesek. Kora reggel, a napi munkához készülődve, az ülésszak immárelhatározott döntéséről váltunk szót dr. Szilágyi Tiborral, Salgótarján déli városrészének ország- gyűlési . képviselőjével. A ki- és bevándorlási törvényről, az útlevéltörvényről így summázza véleményét : ) — E nagyon fontos jogszabályok beletartoznak abba a sorba, amelyek alapvető lépcsői a jogállamiság megteremtésének. Hozzáteszem: ugyanakkor a mostani döntések összhangban vannak nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel. Ügy gondolom, a parlament a törvény- alkotással ismét azt bizonyította, hogy tényleges reformok vannak. Dr. Szilágyi Tibor érvei között felsorakoztatja a tényeket, amelyek önmagukban is sokat mondanak. Ismeretlenné válnak az eddigi megbélyegző jelzők, a törvény gyakorlati lehetőséget teremt arra, hogy mindenki ott éljen, ahol szeretne. Az új jogszabály számottevően megkönnyíti a családegyesítéseket, évtizedes görcsök oldódnak a határainkon túl élő magyarokkal kapcsolatban. A ki- és bevándorlási törvény nagy nyitás a világra — a lényeg röviden ígv fogalmazható meg. Nem tagadható azonban egyfajta aggodalom Sem. A nógrádi képviselőcsoport ülésszakot előkészítő tanácskozáson is bizonyította, állampolgári véleményekben is tetten érhető a kíváncsi kérdés: nem indul-e meg valami igen nagymértékű kitelepülés az országból? Az ülésszak kapcsán a belügyminiszter kinyilvánította, hogy nem tart ettől, s erről győzködték a miniszteriális illetékesek az idézett csoportülésen is a képPARLAMENTI viselőket. De mi a véleménye dr. Szilágyi Tibornak? — Ügy gondolom, hogy igenis veszélybe kerülhet a „szürkeállomány'’. A magasan képzett értelmiségi, a kiváló képességekkel megáldott sportoló esetleg köny- nyen nekivág a világnak. Szerintem szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tehetséges fiatalokat elveszíthetjük, a hazatelepít- lök között pedig jobbára az idősebbek lesznek. A képviselő természetesen gondol a „megelőzésre”, szellemi értékeink védelmére is: — Az említett aggályt csak akkor lehet eloszlatni, ha olyan feltételeket teremtünk idehaza, hogy a jelentős szellemi tőke tulajdonosa ne kényszerüljön arra gondolni, hogy mindezj külföldön hasznosítsa. Mindebben benne van az is, hogy nemc'sak a jobb anyagi megbecsülésre gondolok. Olyan kutatási feltételekről, szellemi műhelyek megteremtéséről is szó van, hogy a szellemi nagyságok elképzeléseiket itthon valósíthassák meg. ' Az idézett aggályra tehát van megoldás, csak erre fel kell készülni. ☆ A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítása ugyancsak alapvető lépés a jogállamiság felé. Eddig büntetni rendelt cselekmények tartozhatnak a megszokott mindennapokhoz — főleg, amikor politizálunk. Korántsem véletlen, hogy az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának tagjai sürgették már a JEGYZETEK vitában is: minél előbb lépjen hatályba, elkerülendő a politikai csatározásokban az esetleges konfrontációt. Íme, néhány rövid vélemény, a módosított törvényekről. Dr. Szilágyi Tibor: — Ezek az alapvető jogforrások garanciát jelenthetnek a törvényesség minden oldalú betartására. Emellett kölcsönös kontroll az igazságszolgáltatásban. Tőzsér Gáspár, a bátonyterenyei székhelyű választókerület képviselője: — A módosításoktól azt is várjuk, hogy megálljon a bűncselekmények számának emelkedése. Mit tehetünk ehhez hozzá? Ránk férne. ☆ Király Zoltán képviselő szerint az ellenzéki demokraták parlamenti jelenléte új színt hoz a T. Ház életébe. A megjegyzés a szerda délelőtti vitában hangzott el. Akkor, amikor az említett képviselők ugyancsak aktivizálták magukat, nem visszariadva a morgást és zúgást keltő megjegyzésektől sem. Az ülésteremben szemmel látható, hogy az elkényelmesedett — kár volna ezt tagadni — képviselők között a kicsiny ellenzék fölöttébb élénken politizál. Roszik Gábor gödöllői képviselő az emeleti karzatra tekint, ismerősöket felfedezve magasba emelt ujjaival Viktória-jelet formál. Majd — tanácskozás ide vagy oda — feláll, indul a karzatra. Választóival ölelkezik — ő ugyanis már tudja: demonstrálni is kell. Társa, dr. Debreczeni József Bács-Kiskun megyei képviselő szavai — ,,A négy új képviselő új korszakot nyit a parlamentben” — élénk zúgást keltenek. A napirendből kilógó politizálásban dr. Debreczeni megjegyzi: előre elnézést kér, ha majd akaratlanul megsért valakit. A kisördög azt súgja: még, egv kissé élénkebb parlamenti munka és egyenesbe jön az országgyűlési költségvetés. Mindenesetre, ha így haladunk, akkor nem messze az idő, amikor tetemes bevétel lehetséges a — rendbírságokból. ☆ * Hogyan vélekedik az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjáról dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, a balassagyarmati székhelyű választókerület országgyűlési képviselője? A politikus a szünetben éppen a kongresszusi terem felé, a független képviselők ülésére tart, amikor röviden válaszol: — A csoportosulás minden képviselőnek szíve joga, ha úgy véli, hogy érdekeit ily módon köny- nÿebben érvényre juttathatja, ha így erősebbnek érzi magát. Azt azonban egy percre sem szabad elfeledni, hogy társakat szerezni, támogatókra találni észérvekkel kell. S akárki bármit is mond, ezekkel az eddigi gyakorlatban is befolyásolni lehetett jelentős döntéseket. S ha nagyobb is a hírverés az új képviselők körül, jó lenne társnak tekinteni a régieket is. Azokat, akik — dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet szavai szerint is — ugyancsak választás, nem pedig szavazás révén bírják több tízezer polgár bizalmát. Kelemen Gábor ■ir A képviselők ezután a következő' napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalását kezdték meg. Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magán- személyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Békési László pénzügyminiszter rövid kiegészítő tájékoztatójában a következőket mondta: — Szerencsére vannak már olyan magánvállalkozók is, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám azokat egy év alatt nem tudják befejezni. Több tízmillió ■ forint értékű beruházáKézfogások — találkozások sokról van szó. Mind több az olyan vállalkozó is, aki munkájához jelentős készleteket használ föl. Valameny- nyiükre átmeneti szabályokat alkalmaztak 1988-ban. Ezek 1989. január 1-jével megszűntek volna, az átmeneti törvény ugyanis így rendelkezett. Végül is a Vállalkozók Országos Szövetségével, valamint a Kisiparosok Országos Szövetségével megállapodtunk, hogy az- 1988- ban megkezdett beruházások, illetve az, 1988-ban fel nem használt készletek 1989-ben is kedvezményesen. adómentesen, a költségek terhé.. re elszámolhatók. Békési László ezért e két* paragrafus módosítását ajánlotta az Országgyűlésnek. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta és azt a parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozathozatal következett: a képviselők a módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat, és három tartózkodás mellett elfogadták. Min' in erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek; mégpedig minden vita nélkül, s ezzel behozták az előző, hosszúra nyúlt szavazási procedúra során elvesztett órákat, az Ország- gyűlés munkája ismét interpellációkkal folytatódott. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.), a Kisvár- dai Városi Tanács kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában utalt arra, hogy a kormány, az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti az Országgyűlés elé. így az interpellációban felvetett kérdést is ekkor tárgyalja majd a parlament. A kormányzat azonban nem tudja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének, módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka — tette hozzá —, hogy az idén meghirdetett
