Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. . KOSSUTH RADIO: S.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Elő.) 11.05: „Énekeltem én: Tóth Jánosné” 11.25: A Szabó család 12.15: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Külpolitikai műsor 14.35: Fúvósátiratok 15.00: Szóról szóra. 18.00: Tizenhat óra. 16.15: Vedd át a dalt! 17.00: Környezettanulmány. Antal Éva riportja 17.30: Hamarosan halljuk őket. 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Sportvilág 19.40: Népdalfeldolgozások fúvósötösre 19.50: Nemeskürty István: Daliás idők. Szabó B. István könyvszemléje 20.00: Háló. Ferge Zsuzsa, Gáspár Sarolta és Havril Erzsébet műsora 21.00: Társalkodónők, hírnökök, besúgók. III 2. rész 22.00; Hírvilág 22.30: Maholnap. 23.30: Weiner: Csongor és Tünde, szvit PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Fényes Szabolcs . slágerei 9.05: Idősebbek hullámhosszán 10.05: ..Hajszálgyökerek” 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok. 11.05: A Napközben tanácsadó műsora nyugdíjasoknak 11.25: Ray Conniff együttese Játszik 12.10: Muzsikánál nincs jobb barát 13.05: Nosztalgiahullám. Solomon Burke 11.30: Láthatatlan múzeum. ..Ajándékbolt a Süveg czukorhoz” 15.40: Kovács Andor nótákat gitározik 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő.) Cimbalomművészek pódiuma. Szőllős Beatrix játszik 15.20: Kander zenés játékaiból. I. Kabaré 16.10: A könnyűzene legszebb szerelmes dalai. Ili i. rész 17.05: A mi utcánk 17.30: Gordiusz 18.30: Popregiszter 19.05: Jut eszünkbe. . . 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Drót. Telefonos interjú­műsor 21.05: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádió- változata. ism. 21.40: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Szegedország játékai, ism. 23.10: Sporthíradó 23-20: A dzsessz világa BARTOK RADIO: 9.08: Szimfonikus zene 10.20: ..Hogy szolgálhassak én neked...” Trubadúrköltők versei 10.56: Shirley Verrett opera­áriákat énekel 11.15: Üj lemezeinkből. 12.05: Romantikus zene 13.00: Hallgassuk újra! Mi már akkor is tudtuk. . . Borenich Péter dokumentum- műsora. ism. 14.00: Magyar művészek, operafelvételeiből 14.11: A délnémet rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye, a baden-badeni Gyógyszálló Bénazet termében. (Az 1987. december 18-án megtartott hangverseny felvétele.) 16.05: Kompakt-lemezeinkből. Gidon Krémer hegedül. Marta Argerich zongorázik , Beethoven : Három szonáta 17.00: Opera-művészlemezek 17.40; új kamarazenei felvételeinkből 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli 19.44: csang Gjan-Ji operaáriákat énekel 20.26: A Concentus Hunga- ricus hangversenye a pesti Vigadóban 21.46: Napjaink zenéje. A MÓL ütőhangszeres együttes hangversenye, flandriai fesztiválon 23.04: Rádiójáték—Szín. A népvezér MISKOLCI STÜDIO: 6.55: Műsorismertetés. 6.15: Információk. 6.20: Eszak-ma- gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek, lapszemle. 6.45: Közel­kép mikrofonnal. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 7.50: Tévétorna nyugdíjasoknak 7.55: Kerek egy nap. NDK tévéfilmsorozat. VII/7. rész: csillagos ég és hétköznapok 8.55: Képújság 9.00: Az Országházból jelentjük. . . Tudósítás az Ország- gyűlés szeptemberi . ülésszakáról 17.05: Hírek 17.10: Pannon krónika. 17.20: Vijesti. Hírek szerb­horvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.30: Hármas csatorna. Divatok és generációk. I IV. A nyolcvanas évek 18.15: Négy nap tévéműsora 18.20: Bébi és társai. Angol ismeretterjesztő rövidfilmsorozat, XV 6. rész 18.55: Reklám 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A nevünk: Vízin együttes, népzene 20.15: Lengyel Menyhért: Tihamér. Tévéjáték 21.15: Reklám 21.20: Az Országházból jelentjük. . . 21.50: ökölvívó-világbajnok­ság. Közvetítés Moszkvából, felvételről 22.30: Híradó. 3. 22.45: Tévétükör. Dr. Szecskő Tamás- jegyzete TV 2. Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne : Reklám. Időjárás, Riportok, Zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Rakoncátlan felnőttek Holland filmsorozat. VI,4. rész: A rejtély, ism. 18.49: Tv 2. 19.00: Hyppolit a lakaj. (1931). Magyar film. FF., ism 20.13: Tv 2. Benne : Magyarmecske A pécsi körzeti stúdió műsora 21.00: Híradó. 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember 21.30: Nézőpont. A művészeti főszer­kesztőség műsora 22.00: Telesport. Labdarúgó-kupanap 22.50: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.30: Utak a vak térképéről. Tv-játék 10.45: Angol dokumentum­film 16.05: Tudományos magazin 16.36: Orvosi tanácsok 16.55: Művelődési ■»n-ozat 17.25: Süketek tv-klubja 17.45: Fúvószene 18.20: Kék fény 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Pozsonyi zenei napok, koncert helyszíni közvetítése 21.00: Publicisztikai magazin 21.40: Autósok, motorosok magazinja 22.20: A brandenburgi krónika, NDK­tv-sorozat 2. MŰSOR: 15.55: ipari tanulóknak 16.25: Közép-szlovákiai magazin 16.45: A nap percei 16.55: ökölvívó-vb. helyszíni közvetítés Moszkvából 20.00: Dulszka asszony erkölcsei, lengyel film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Labdarúgó­összefoglaló MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Veled akarok jár­ni. Színes, amerikai filmvíg­játék. Háromnegyed 6 és 8- tól. Nem látni és megszeret­ni. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. Kamara: Cutter útja. Színes, szinkro­nizált amerikai film. Balassa­gyarmati Madách : Iskolake­rülők. Színes magyar film­szatíra. Kamara: Piszkos ügy. Színes amerikai bűnügyi film. Pásztói Mátra: Halálos fegyver. Színes, szinkronizált amerikai film. Szécsényi Rá­kóczi: Figyelem. (16) Szink­ronizált olasz film. Jobbágyi: Vérbeli hajsza. Színes ame­rikai sci-fl komédia. Nagy- lóc: Szuperhekusok. Színes, szinkronizált olasz kaland­film. FILMJEGYZET Ártatlan gyönyör Az alexandriai könyvtár ­szellemi központ Nem Athén vagy Bizánc; Trója vagy Epheszosz, Ró­ma vagy Karthágó volt az antik világ legnevezetesebb kulturális alkotása, hanem Alexandria, „a világ legna­gyobb kereskedőháza”, a Ní- lus-delta nyugati szélén. Az egyiknek, a makedón világ­hódítónak köszönheti a lét­rejöttét és a nevét. A másik hódító, minden cézárok ró­mai mintaképe leütötte ha­talmas fejét, a könyvtárt. Ez nem szándékosan tör­tént, mint ma már tudjuk: úgy tűnik Alexandrának nem a támadója és legyő­zője, hanem kétségbeesett védői rakták azt a tüzet, melyet a hirtelen irányt változtató szél északról az egyedülálló múzeum felé hajtotta, ahol az összes tu­dományos és művészeti in­tézmények voltak (i. e. 48.). Iulius Caesar nem volt könyvégető. Júliusban indulturfk az immár tizenötödször meg­rendezett nemzetközi ter­mészetvédelmi és ornitoló­giái táborba, a Szigetközbe. A tábor célja egyes terüle­tek ökológiai felmérése, a diverzitás (fajgazdaság) meghatározása. Napjaink legfontosabb kérdéseinek egyike, hogy mi­ként javíthatunk hazánk környezeti állapotán. Sajnos, amerre jártunk, mindenhol markológépeket, darukat, buldózereket láttunk. Tábor­helyünk a bősi építkezés szomszédságában, a lipóti horgásztó mellett volt. A különböző csoportok igen változatos munkát vé­geztek. Volt faunisztikai, fényképészeti, hidrobioló­giái, botanikai szekció. Én az utóbbiba jelentkeztem. Délelőttönként bejártuk a környező szigetvilágot. Mint­egy 300 növényfajt határoz­Olyan sok halálos film után (Halálos mánia, Halá­los szerelem, Halálos fegy­ver, a Halálos tavasz felújí­tása, sőt, a Halálosztó is) végre egy „ártatlan” a sor­ban. Az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legszelle­mesebb darabját kezdték most vetíteni a filmszínhá­zak, ,az Ártatlan gyönyört. A cím elég vonzó, remél­jük, nemcsak a kalandvá­gyó kamaszok térnek be megnézni a kitűnően szink­ronizált francia filmet. Mert, ha az eredeti címfor­dítás, A felolvasónő díszel­gett volna a plakátokon, ak­kor az érdeklődő hajlamos lenne drámát sejteni a me­rev kifejezés mögött. Fölöttébb lenyűgöző, szí­nes világba: a könyvek, az irodalom és az erotika szentélyébe csöppenhet be a néző. Raymond Jean re­gényét olvassa az el-elalvó férj. amikor feleségét. Constance-t (Miou-Miou) kéri meg, hogy hangosan tunk meg. Felkerestük azt a helyet, ahol a nőszőgfű ter­mett, amely védett, ritka faj. Megtaláltuk az elszá­radt, máskor lila virágában pompázó szép gyógynövé­nyünket az őszi kikericset. Lápos területeken láttuk a mocsári nőszirmot, az élénk­bíbor színű réti füzénytét, a tó tükrén tündöklő, sárga kelyhű tündérrózsákat. Szá­razabb erdős terepen felír­tuk listánkra a kapotnvakot, a farkasalmát, a kis ezerjó­füvet. Túránk során nemcsak ' a növényekkel, hanem az álla­tokkal is megismerkedtünk. A szarvasbogárral, ami az öreg, korhadó tölgyfák el­tűnésével Európa nagy ré­szén pusztulóban van. Szá­razabb lomberdők szegélyén pedig' a pompás levélbogár­ral. Néhány gyönyörű lepkét sikerült lencsevégre kap­folytassa a megkezdett so­rokat. A hitves szolgálatkészen teljesíti ura parancsait, s meglepő módon ő maga alakul át a kezében lévő könyv hősnőjévé Marie-vé. Ki- és bejár abba a világba, amelyet az író képzelete és a valóság alkot. A regénybeli Marie fog­lalkozást akar változtatni. Felolvasást vállal különböző embereknél, s nem zárkózik el attól, hogy megelevenítse az irodalmi alakokat. Ezek rendszerint az érzékek biro­dalmába csábítják a fiatal- asszonyt és munkaadóit. A féllábú kamaszfiúval Mau­passant novelláját ismerteti meg, de egyúttal betekintést ad testének „látványosságai­ba’’ is. Az elfoglalt üzlet­embert, de a nyugalmazott bírót is elsősorban a köny­vek lapjairól áradó erotika érdekli. A bájos Marie meg­felelő partner lesz ehhez a feladathoz is. Szerepel a filmben egy magyar arisztokrata hölgy, aki a marxizmus klassziku­nunk pl. a sakktábla lepkét, az atalantalepkét és a nap­pali pávaszemet. Gyakran feltűntek utunk során a bé­kák, s nagy szenzáció volt. amikor megtaláltuk az erdei sikló levedlett bőrét. Csodálatos, gazdag a Szi­getköz madárvilága. Táv­csővel megfigyeltük ártéri erdeink ritka, fészkelő mada­rát az óvatos, rejtett élet­módú feketególyát. Gyak­ran láttuk a part menti ná­dasokban álló szürkegémet, a repülő kócsagot és à kana­lasgémet. Nem messze tőlünk fészkelt a büttykös hattyú, amely hat fiókát nevelt. Messziről gyönyörű, nemes ragadozó madarak mutatták magukat. A Mosoni-Duna hullámai fölött repült a vi­lágosszürke , hátú ezüst­sirály. Az egyik nap a Duna mel­leit sétálva megpillantot­tunk egy uszályvontató ha­saiból „szemelget" az ifjú hölgy segítségével. A kli­ensek sora nőttön nő, ám Constance-Marie már nem bírja a perverzióba hajló felolvasóesteket. A menekü­lés útját választja: kéznél van a férj-szerető, ők a leg­biztosabb mentsvárak. Nem szokványos megol­dásokat alkalmazott Michel Deville rendező, amikor fe­leségével, Rnsalinde Deville- el a forgatókönyvet megír­ta. A szürrealizmusba hajló áttünésalc. a játékos-könnyed erotika a nagy mesterek ha­tását tükrözik. Remek lélek­búvárok is az alkotók. hi­szen az olvasáslélektan út­vesztőiben igen szakszerűen kalauzolják a hozzáértőket. Ha még a megidézett ol­vasmányokat is előveszik, és emlékeztetőül újra la­pozzák azokat, már igen jelentős hatást könyvelhet el ezzel ez a könnyed film­újdonság. Buzafalvi Győző jót. Megkértük a kapitányt, hogy vigyen el bennünket egy kis kirándulásra. Rend­kívüli látványban'volt ré­szünk, amikor a hajóról ész­revettük a vizeink mentén élő, halevő, de ritkasága mi­att már védett vidrát. Vacsora idején volt alkal­munk megismerni a többi táborozót. Minden korosztály képviseltette magát, volt itt nagymama az unokájával ás. A vacsora elköltése után ál­talában g.vógyí.tóhatású cic- kafarkteát ittunk, amelyet mi készítettünk el. Késő este tábortüzet gyúj­tottunk, s népdalokat énekel­tünk, tanítottunk egymás­nak. Azzal vettünk ■ búcsút egymástól, hogy találkozunk jövőre a Zempléni-hegység­ben. A természet megismerése, védése magasztos cél. A ra­jongás iránta nem önzetlen, hiszen amit kapunk tőle az maga az Élet. Begella Annamária (A NÓCRÁD riportpályá­zatára beérkezett munka.) ÖNZETLENÜL ? Ha a Magas-Tatrába indulunk, ne mulasz- szuk el útba ejteni a történelmi műemlékek­ben gazdag Lőcsét (Levoca), Szlovákia egyik legszebb városát, a Szepe.sség központját. A város valamikor a történelmi Magyaror­szág egyik legkiemel­kedőbb kereskedelmi központja volt és 1923- ig Szepes vármegye székhelye. . Naponta turisták szá­zai keresik fel Szlová­kia egyik legnagyobb középkori főterén a Szent Jakab templomot és a városházát, s köz­ben gyönyörködnek a teret körülvevő gótikus és reneszánsz polgár­házakban. A Szent Ja­kab templom nemzeti kulturális műemlék a XIV. században épült, s az oltár 2,5 méteres szoboralakjait 1507— 1517 ktjzött Lőcsei Pál mester készítette. A templom szomszédságá­ban találjuk a rene­szánsz stílusú városhá­zát, amelyhez 1615-ben húsz kőpillért, 1890-ben pedig emeletet is épí­tettek. A külső falon lé­vő freskók, amelyek a polgári erényeket ábrá­zolják is 1615-böl szár­maznak. Az épület ma múzeum, s a kiállított tárgyak — céhemlékek, pénzesladak. festmé­nyek, pallosok — meg­ismertetik az érdeklődő­vel Lőcse gazdasági és kulturális múltját. A múzeum előtt sok fotó készül a XVI. szá­zadból származó szé­gyenketrecnél, amelybe a nőket zárták, állítot­ták pellengérre. Érde­mes Lőcsére elmennünk! A múzeumról és a temp­lomról is kapunk ma­gyar nyelvű ismertetőt és a tavaly kiadott, a vá­rost bemutató nagyon szép kivitelű térképpel ellátott útikönyvben is van magyar nyelvű szö­veg. Kép és szöveg: SZ. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom