Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

ISMÉKÉT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF„ 228. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 27.. SZERDA \ modernizált ülésteremben kezdődött el a tanácskozás Kulcsár József felvételei Megkezdte munkáját az Országgyűlés Szűrös Mátyás elnökleté­vel kedden délelőtt 10 óra­kor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptem­beri ülésszaka. Az első for­duló várhatóan péntekig tart. s október közepére ter­vezett folytatásakor a há­romoldalú tárgyalásokon szü­letett megegyezés alapján az ország jövőjét alapjaiban érintő, a békés átmenetet, a jogállamiság megteremtését szolgáló sarkalatos törvény- tervezetek is napirendre ke­rülnek. A képviselők kedden már a felújított ülésterem­ben végezték munkájukat, s a mostani ülésszakon ..vizs­gázik’7 a szavazatszámláló gép is. Az ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzte meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemel­kedő államférfiról, politikus­ról, az Elnöki Tanács volt tagjáról, országgyűlési kép­viselőről Szűrös Mátyás, a Ház elnöke emlékezett meg. Az Országgyűlés tagjai ezután a napokban elhunyt Raffai Sarolta, az Ország- gyűlés egykori alelnöke, Jó­zsef Attila-díjas író, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum nyu­galmazott igazgatója emléké­nek adóztak. Szűrös Mátyás a továbbiakban közölte, hogy életének 65. évébe-n vá­ratlanul elhunyt Gajdócsi István országgyűlési képvi­selő, az Elnöki Tanács tag­ja, a Bács-Kiskun Megyei Tanács nyugalmazott elnö­ke, Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának volt elnöke 1971 óta képviselte szülő­földjét, Baját és környékét a Parlamentben. Az Országgyűlés elfogad­ta dir. Hamvas Katalin (Haj- dú-Bihar m., 16. vk.), dr. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.), és dr. Várkonyi Péter (Budapest, 14. vk,) képvi­selői mandátumáról való lemondását. Ezt követően az , Országos Választási El­nökség javaslatát — a meg­üresedett képviselői helyek betöltésére — Pesta László jegyző ismertette, A képvi­selők dr. Debreczeni Józse­fet (Bács-Kiskun m., 3. vk.)343 igen szavazattal, dr. Fodor Erzsébetet (Hajdú- Bihar m., 16. vk.) 326, dr. Marx Gyulát (Zala m., 2. vk.) 323, dr. Raffay Ernőt, (Csongrád m., 1. vk.) 316-, Roszik Gábort (Pest. m., 4- vk.) 257, Varga Lajost, (Pest m. 26. vk) 317 igen szava­zattal igazolták országgyű­lési képviselőnek. Világtörténelmi esélyt kaptunk a magyar történel­mi és kulturális hagyomá­nyokból táplálkozó, ugyan­akkor a kor követelményei­nek is megfelelő új rend­szer kiépítésére — kezdte beszédét a kormányfő. En­nek kell alárendelni min­dent: párt- és egyéni érde­ket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakció­kat! A kormány — a par­lamentre és a társadalomra támaszkodva — feszített tempóban dolgozik. Hóna­pok alatt tettünk meg olyan dolgokat, amelyekkel a ko­rábbi kormányok sok-sok éven keresztül birkóztak. Amit most e nemzet meg­próbál, az páratlan Vállal­kozás. Járatlan az út, amire léptünk. A világnak tehát jó oka van arra, hogy fi­gyelje, mire jutunk. Ne­künk eközben nemcsak azt kell bizonyítani : képesek vagyunk-e arra, amit vál­Roszik Gábor, a most mandátumot kapott képvise­lők nevében beszélt. (A gö­döllői ellenzéki képviselőt, a parlamenti ülésre — gép- kocsikonv.ojjal kísérte el választóinak egy része.) Kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia több év­tizedes száműzetéséből tér vissza a Parlamentbe s há­la Istennek, a demokratikus ellenzék, amely évtizedekig, a közéletben vagy a politi­kai életben csak illegalitás­ban lehetett jelen, most részt vehet a törvényalko­tásban. Az Országgyűlés ezután, laltunk, hanem azt is, hogy magára a vállalásra méltó­nak bizonyulunk-e. Méltóságot kell tehát ta­núsítanunk, és történelmi felelősségünkhöz méltó alá­zatot. A nemzet szolgálatá­nak alázata át kell, hogy hassa gondolkodásunkat, tetteinket. Alázatról szólok, hogy elriasszak a megaláz­kodástól. Az alázat erőt, önfegyel­met követel, a megalázko­dás gyengeséget, gyávaságot feltételez. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy az elmúlt hónapokban felbukkant és felerősödött a vád, hogy a kormány és a parlament si­etségét nem az átmenet szolgálata, hanem önmaga, a régi politikai struktúra át­mentésének szándéka ve­zérli. Súlyos vád volt, nem le­hetett kézlegyintéssel el­intézni. S ehhez már szük­336 igenlő szavazattal tudo­másul vette a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának je­lentését az elmúlt ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Még a napirend elfogadá­sa előtt Szűrös Mátyás szólt röviden a háromoldalú tár­gyalások és a parlament vi­szonyáról, illetve a sarkala­tos törvényjavaslatok meg­vitatásáról. Ugyancsak a napirend el­fogadását megelőzően, a sarkalatos törvények meg­tárgyalásának indoklásául kért szót Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. ség volt az ügy iránti alá­zatra mind a kormány, mind az Országgyűlés ré­széről. S mi ezt vállaltuk. Vállaltuk, hogy felfüg­gesztjük a kemény munká­val kidolgozott törvényja­vaslatok benyújtását és meg­tárgyalását mindaddig, amíg azt a különböző pártok, szer­vezetek és mozgalmak ma­gukkal és egymással meg­vitatják és kialakítják róla véleményüket. Az alkotmányos rend hí­veit, a parlamenti képvise­lőket, de még, a kormány számos tagját is zavarba ej­tette, hogy törvény adta jo­gainak gyakorlásában olyan erők korlátozzák, amelyek ugyan kétségbe vonják a parlament és a kormány legitimitását, de semmi sem támasztja alá az ő legitimi­tásukat. (Folytatás a 2. oldalon) NemetH Miklós: Az ország, a nép számára keressük a kibontakozás útjait Qlyíli Imii a salgótarjáni városi pártértekezlet szavazati jogé résztvevőihez, a megyei pártértekezlet és az országos pártkongresszus küldötteihez Kedves Küldött Elvtársak, Elvtársnők! Túl az 1989. szeptember 9-én lezajlott városi párt­értekezleten és annak elemzésén mi a Nógrád Me­gyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség SKU és SALG- GLAS Bizottsága úgy érezzük, hogy az értekezlet nem foglalkozott megfelelő mélységben a város if­júságával, ifjúsági szervezeteivel és elsősorban a NODISZ városi bizottságához fűződő viszonyával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a városi pártérte­kezletet a megújulási szándék határozta meg, vala­mint azzal, hogy rendkívül nehéz feladatot vállalt fel, amikor az elfogadott napirendi pontokat tárgyalta meg. Ezért kérjük a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusára küldöttként megválasztott elvtársa­kat, elvtársnőket, illetve az elkövetkezendő megyei és városi pártértekezletek résztvevőit, hogy a megfelelő fórumokon kezdeményezzék az ifjúsági szervezethez fűződő viszony kifejtését, valamint azoknak a felté­teleknek a megfogalmazását, amely alapján egyértel­műen eldönthető, milyen szervezetet fogad el az MSZMP ifjúsági szervezeteként. Kérjük továbbá a kongresszus után megrendezésre kerülő városi párt­értekezletet, hogy a kongresszus határozatainak meg­felelően foglaljon állást az MSZMP, vagy az esetle­ges utód szervezetének a Nógrád Megyei Demokra­tikus Ifjúság Szövetség Salgótarján Városi Bizottsá­gához fűződő viszonyáról. Ezekután kívánunk a még hátralévő értekezleteknek sikeres munkát és eredmé­nyes befejezést, amely egyaránt fontos az MSZMP jövője, de szervezetünk szempontjából is. Babják János Vajdahunyadi Csaba SKÜ NODISZ Bizottság SALGGLAS NODISZ Bizottság Visszaadni az ágazat rangját Kedden, Cereden, a ter­melőszövetkezetben a MAE gyepgazdálkodási és juhá­szati szakosztálya, a MAE Nógrád megyei egyesülete, a megyei tanács mezőeaz- dasági és élelmezési osztá­lya a Ceredvölgye Termelő- szövetkezet rendezésében ..Gyepre alapozott juhászat'" címmel bemutatóval egy­bekötött termelési és tudo­mányos tanácskozást szer­veztek. Ezen a megye juh­tenyésztő nagyüzemeinek képviselőin kívül részt vet­tek más megyék jelentős juhtartó gazdaságainak szak­emberei. A megjelenteket dr. Vin- czeffy Imre professzor, a MAE gyepgazdálkodási szakosztály elnöke köszön­tötte. Megnyitó szavainak — amely a tanácskozás alap- gondolatát is megadta — lé­nyege az volt, hogy ne félt­sük az állatot a legelőtől. Utána Simon István, a ter­melőszövetkezet elnöke mu­latta be a gazdaságot. El­mondta, hogy a 8200 hektár területből 20 százalékot kép­visel a gyep. A megyénk­ben itt a legnagyobb a juh­állomány, .— a tenyészálla­tok száma meghaladja a 4000-et. Az ágazatot tovább- kívánják fejleszteni. Ezután dr. Barcsák Zoltán, egyete­mi tanár a ,,Gyepgazdálko­dás lehetőségei dombvidé­ken" című. -előadásában az ősgyepek és a telepített gye­pek gazdaságossá tételével foglalkozott. A meghatáro­zó tényezők közé sorolta a hatékony műtrágya-felhasz­nálást, a rendszeres legel­tetés megvalósítását, a leg­jobb legeltetési idő kialakí­tását, és betartását, a talajok és az ökológiai adottságoknak megfelelő fűfélék alkalmazását. Ez­után dr. Tóth Imre, a MAE juhászati szakosztály elnöke bevezetőjében közöl­te, hogy az ország juhállo­mánya az 1982. évi 3 millió 842 ezerről 1988-ra 2 millió 200 ezerre esett vissza. Az okok között említette a gyepgazdálkodás hiányossá­gait. a kevés, állatot szere­tő szakember, a tömegtakar­mányok mennyiségének és minőségének javítását. Ügy vélekedett, hogy a szektor- semlegesség alapján, a csök­kenő .állami támogatást egy állatra vetítve kell odaítél­ni. Legfontosabb feladatnak a csökkenés megállítását je­lölte meg. A vitában résztvevők ér­zékeltették az érdekeltség hiányát, 1 szorgalmazták az ágazat rangjának vissza­adását. Szóba került a va- gvonérdekeltség hosszabb . távú bevezetése, az előírt technológiák betartása, a juhok éjjel-nappal történő legeltetése, a szakemberek megbecsülése. Egyetértés volt abban, hogy a juhte­nyésztést a gyepre kell ala­pozni. A tanácskozás Simon Ist­ván zárszavával ért véget. Az egybegyűltek a íermelőszövetkezet elnökének kala­uzolásával megtekintik a juhállomány egy részét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom