Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 27., SZERDA IBíBMíM'í JíN Megkezdte munkáját az Országgyűlés Kádár János helyén fehér szegfű emlékeztetett az elhunytra (Folytatás az 1. oldalról.) A helyzet valóban rendhagyó, de rendhagyó a történelmi feladat is! A parlament és a kormány megtette, amit vállalt, sőt többet is annál. De nem teheti meg, hogy készséggel magára vállal olyan szerepet, amelynek eljátszásával egyúttal megingatja a mindenkori alkotmányos rend érvényessége iránti bizalmat. A teljes körű megegyezésre mindig törekedni kell, de a demokratikus átmenet dinamikáját nem lehet attól függővé tenni! A nép választott képviselői e Házban ülnek, törvényt csak ők alkothatnak! Mert ha ezt a jogukat most bárki elvitatja, akkor azt bármiben választáson létrejött. bármilyen parlamenttel szemben bárki ugyanígy megteheti. A jog tisztelete többet kíván, mint a saját akaratunk jogként való megfogalmazása. A kormánynak szüksége van egy erős önbizolom- , mai bíró parlamentre, és a tisztelt Háznak semmi oka arra. hogy küldetését hitében meginogva feladja. A kormány — és meggyőződésem. hogy a parlament akaratát is tükrözi —, a nemzeti kerekasztal óhaja, hogy a demokratikps átmenet b> -:o‘ jj Magyarország pedig közös építmény legyen. S ennek most a parlament és a kormány közös tevékenysége a bázisa. Ketten alkotják azt a Hatalmi centrumot, amelynek döntéseitől a gazdaság, a társadalom az egész demokratikus átmenet sorsa függ! A kormány szilárdan eltökélt abban. hogy végig- vigve ezt a folyamatot. A már megindult választási harc a politikai és eszmei csatározások idejét hozta e!. Nekünk azonban azt kell biztosítanunk, hogy a politikai átalakulás csatazajában is őrizzük az ország működőképességet és ragadjuk meg az előrelépést segítő lehetőségeket. ' Ezt a kormányt a parlament választotta, a parlamentnek tartozik felelősséggel. És ha változott is a politikai helyzet, változott is a magyar társadalom politikai értékítélete, az új választásokig ez a parlament képviseli Magyarországot. A világ minden civilizált államában ez a rend. Gyorsan kell dolgoznunk, de nem szabad megkerülnünk semmiben sem a törvényes parlamentet. Ezt a pártoknak, az ambóciózus új,vagy régi politikai csoportosulásoknak is tudomásul kell venniük. Ezért is helyezünk súlyt arra. hogy a következő hónapokban is a parlamentarizmus szabályainak betartásával történjék Magyar- országon minden. A kormány alkotmányos felelősséggel tartozik azért, hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek. a parlament el tudja látni alkotmányos feladatát. Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket. mielőbb emeljük azokat törvényerőre ! A miniszterelnök ezután kitért arra. hogy a kormány a közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája. Nem tehetjük azt, hogy míg a választások eldöntik a politikai hatalmi kérdéseket, addig a kormány kivár, vagy legfeljébb népszerű intézkedéseket igyekszik hozni. Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokaságából mind pontosabban érzékelem, hogy egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a változás által teremthető meg. Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztesét az év ' során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos többletkiadást jelentett. ettől sajnos a szegények még szegények maradtak. Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan. Ezért javaslom a tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg — tartalékképzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forint) decemberben egyszeri összeget (péládul kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető. Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket. hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig január elsejétől ellentételez- zük. Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a ■költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról lefolytatandó viták során határozhatná meg. Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt is vállaltuk, hogy összerendezett formában is önök elé hozzuk, még ez év őszén, a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit. Nem zavar bennünket az a hang, amelyik koncepciónélküliséggel vádol, és az sem, amelyik azt mondja: minek már ennek a kormánynak stratégia! Mi nem saját magunknak, nem ennek a kormánynak gyártunk a hatalom megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára keressük a kibontakozás reális útjait. Mindehhez vegyük igénybe a felhajtó erőket! Nyújtsunk először is itthon kezet egymásnak, s a szembenálló erők ne egymás rovására akarjanak támogatókat keresni. Komoly partnereink nem pártokat, hanem az országot fogják segíteni, s í»-'m segéllyel, hanem korrekt együttműködéssel. Ehhez megbízható, kiszámítható partnernek kell lennünk, stabil viszonyokat kell teremtenünk és következetes reformpolitikát kell folytatnunk. A kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek az úgynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak és amelyek lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon esetenként értéken alul cserél gazdát, visszaélések fordulnak elő. A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának és tisztességének oltalma érdekében olyan törvényi szabályozás megteremtéséré dolgoz ki javaslatot a parlamentnek, amely biztosítja e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést. a szükséges nyilvánosságot és versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a jogával is. Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visz- szaélések kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működése biztosítja. — Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok! Ne legyen tehát kétsége senkinek : A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokról. Expozéjában hangoztatta: a két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen elget tegyen. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvésekkel. Horváth István alapvető emberi jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását. Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is, és hazájába bármikor visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosítja a kivándorlást, s csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből korlátozza azt. A javaslat ugyanakkor tiltja azok kivándorlását, akik a törvényeket súlyosan megsértették és ezért ellenük büntető eljárás folyik, illetve akik szabadságvesztés büntetésüket még nem töltötték le. Feltételt állít azokkal szemben is, akiknek köztartozása van, s ilyen személyek kivándorlásuk előtt kötelesek azt megfitisztességünket nem fogjuk áruba bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk, Európa és a világ számára is. Legyen — mert van — saját számunkra is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amíg csak méltók vagyunk egymás megbecsülésére — mondotta a miniszterelnök; végezetül ismét kérve a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok megtárgyalására. A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat. A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről határozott a parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) az idén már két alkalommal módosított földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a képviselőnő indítványát a mostani ülésszak második részében tárgyalják meg. Ugyancsak elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) indítványát. Eszerint a pénzügy- miniszternek az Országgyűlés előtt tájékoztatást kell adnia az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szerveztek kezelésében lévő vagyonról. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványt nyújtott be, amelyben javasQlta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás is fűzött néhány szót. Hangsúlyozta: úgy ítéli meg. hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek olyan formáját kell zetni vagy arra kötelezettséget vállalni. A javaslat a köztartozások közül csak az adó- és a társadalombiztosítási tartozást tekinti a kivándorlást korlátozó tényezőnek. Ugyancsak ilyen jellegű korlátot állít a javaslat akkor, amikor a katonai szolgálatot teljesítő hadkötelezettel szemben a honvédelem érdekeit érvényesíti. Ugyancsak meghatározott időtartamra korlátozást állít fel azokkal szemben, akik olyan államtitok birtokában választani, amely nem jár a sebek feltépésével, nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés útjait egyengeti, s így javasolta Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői indítványt az ülésszak második felében. Dr. Bállá Éva (Bp., 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel összefüggésben; kifogásolta, hogy az állami számvevőszékről rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem a háromoldalú tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az Ország- gyűlés. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke azzal reagált, hogy a számvevőszék eredetileg sem volt egyeztető tárgyalások témája, létrehozzásáról az Országgyűlés egy korábbi határozata döntött. Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend elfogadását követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képviselő bejelentette: megalakult az ellenzéki demokraták parlamenti csoportja, olyan képviselőkből, akik az MDF tagjaiként, a közelmúltban mandátumhoz jutottak, illetve független képviselők. A csoport tagjai: Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Roszik Gábor (Pest m„ 4. vk.) és Zsig- mond Attila (Budapest, 5. vk.). vannak, amelyek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. A javaslat lehetővé teszi a kivándorlás megakadályozását kiskorúak, illetve magukról gondoskodni nem képes személyek védelmében, ha a kivándorlás az érdekeiket sértené. — A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joga a kivándorlásénál is erősebb. Ezért Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába visszavágynak, eltörölve ezzel a rosszemlékű „disszidens”, „emigráns”, „jogellenesen külföldön tartózkodó” bélyegét. A javaslat a külföldiek Magyarországra történő bevándorlását nem tekinti alapvető emberi jognak, hanem azt továbbra is feltételekhez és előzetes engedélyhez köti. — Továbbra sem lehet célunk például az állam biztonságát, a közrendet, a köz- egészségügyet, a közerkölcsöt, mások jogait és szabadságát sértő külföldiek befogadása, ezért ezek bevándorlását a javaslat kategorikusan tiltja. A ki- és bevándorlásról szóló törvény megalkotása szükségessé teszi a külföldi utazásról és az útlevélről szóló hatályos szabályok korszerűsítését, ezért is kerültek együtt az Országgyűlés elé. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos törvényerejű rendelet is alapvető állampolgári jognak tekinti a külföldre utazást. A törvényjavaslat elfogadásával tizenkilenc — ma már indokolatlan — korlátozó rendelkezés szűnik meg. A megmaradók alapvetően megegyeznek a kivándorlás korlátáival. A belügyminiszter expozéjában külön érintette a hadkötelesekre, vonatkozó szabályozást. A kérdéskör szabályozására a javaslatban két változat szerepel. Az „A” változat szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az. aki behívóparancsot vagy behívása várható időpontjától értesítést kapott, csak a honvédelmi miniszter hozzájárulásával utazhat külföldre. A ,,B” változat e korlátozást kiterjeszti minden sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesre, amennyiben három hónapnál hosszabb időre kíván külföldre utazni. A kormány az „A" és .,B" változat ügyében az Országgyűlést kéri fel döntésre. A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás időtartamát általában 90 napban határozza meg. A parlament elé került javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. A jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűn- cselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés. A javaslat szerint az útlevél a magyar állam tulajdona. Ennek rögzítése a törvényben megfelel a nemzetközi szokásoknak, és megalapozza azt a jogot is, hogy a külföldi hatóságok által elvett útlevél diplomáciai úton visszakövetelhető legyen. Csökkennek az útlevélfajták. Teljes egészében megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott, és őket indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben — függetlenül tartózkodási helyétől — minden magyar állampolgár magánútlevelet kap. A nemzetközi gyakorlatban sok értetlenséget és félreértést kiváltó hazatérési engedély helyett, a külképviseletek magánútlevéllel látják el azt a magyar állampolgárt is, aki- ideiglenesen külföldön tartózkodása során az útlevelét elvesz, tette. — A javaslat nem rendelkezik a szolgálati útlevélről. Ennek megszüntetése meglehetősen sok vitát vál. (Folytatás a 3. oldalon) Nagyméretű tájékoztató táblákon olvasható a szavazások eredménye A belügyminiszter előterjesztése
