Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

HELYISMERET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 227. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 26.. KEDD Kedden délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozó' kát — alkotmányos jogával élve — Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A most kezdődő ülésszak maratoninak ígérkezik: első fordulója várhatóan pén­tekig tart. Az ország sorsát alpjaiban érintő sarkala­tos törvénytervezeteket — a politikai egyeztető tár­gyalások első szakaszának lezárultával, — várhatóan október 17-től 20-ig vitatja meg a testület. A képvi­selők ma már a felújított ülésteremben vitatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizs­gázik a szavazógép is. Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn délután közle­ményt adott ki a KB ülésérő): Kongresszusi küldöttek politikai fóruma Vita az alapszabály tervezetéről és politizálás Pozsgay Imre lépjen ki az MSZMP-böi ? A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökletével ülést tartott, amelyen a Közpon­ti Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbi ■ zottság titkárai, a kongresz- szusi küldöttcsoportok ve- zetői, a SZOT elnöke és fő­titkára, a párt nyíregyházi és szegedi városi bizottságá­nak első titkárai, valamint a pártsajtó vezetői. O A Központi Bizottság élénk, beható vita ke­retében állást foglalt a kongresszusi felkészülés po­litikai és szervezeti kérdé­seiben. Pénteken délután öt órára hirdették meg Balassagyar­maton a szervezők a Füg­getlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt nagygyűlé­sét. A Vasutas Művelődési Házba pontosan érkezők azonban egy szakszervezeti gyűlés résztvevőivel talál­kozhattak —, a kezdési idő­pontban éppen szavaztak. Gyér érdeklődés mellett, vé­gül húsz perc csúszással el­kezdődött a gyűlés. A megjelentek elsőként elénekelték a Himnuszt, majd Faludi Sándor, a kis­gazdapárt országos intéző - bizottságának tagja, a Nóg- rád megyei választmány ügy­vezető titkára emelkedett szólásra. Elmondta, hogy Pásztón ma temették el a háromszázegyes parcella két áldozatát Alapi Lászlót és Geczko Istvánt. A jelenlé­vők egyperces néma felál­lással tisztelegtek az áldoza­tok emléke előtt. Az ügyvezető titkár szólt a gyűlés előkészületeinek nehézségeiről. Pásztón le­szedték a plakátokat, a NÖGRÁD-ban is csak egy nyúlfarknyi híradás jelen­hetett meg. Faludi Sándor szavaival élve: tökéletesen működött a gépezet! A be­vezető mondatok után, rö­vid történeti visszatekinté- tésében 1956-ot, a magyar­ság egyik legnagyobb ese­ményének értékelte. A for­radalom véráldozatokkal járt. Most a kisgazdapárt békés átmenetet akar, ahol a diktatúrából igaz demok­rácia lesz. Több évtizedes munkával sikerült elérnie ennek a rendszernek, hogy hárommillióan élnek a lét­minimum alatt — zárta mondandóját az ügyvezető titkár. Közben megérkezett Har­di Péter, a kisgazdapárt főtitkár-helyettese és dr. Boross Imre, pb tag, a párt főügyésze, aki az EKA kis­gazdapárti vezetője volt. A késés a politikai bizottsági ülés miatt következett be. — Grósz 1 Károly főtitkár előterjesztésében megvitat­ta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megálla­pításaival. Poísgay Imrének, a párt­elnökség tagjának előterjesz­tésében megtárgyalta a párt programnyilatkozatának ter­vezetét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszusnak meg­vitatásra és elfogadásra ajánlja. — Kovács Jenő KB-titkár tájékoztatója alapján átte­kintette a kongresszus szer­vezeti, technikai előkészüle­teit. O A testület meghallgat­ta Pozsgay Imre tájé­koztatóját a háromoldalú po­litikai egyeztető tárgyaló * Dr. Boross Imre részletesen ismertette a háromoldalú, egyeztető tárgyalások lefo­lyását, annak részsikereit. A június 13-i kezdetet hosszú előkészítő munka előzte meg. Kezdetben az MSZMP ■külön akart tárgyalni min­den párttal. Az ellenzék lát­va a feldarabolás veszélyét, összefogott a demokratikus átmenet biztosítása érdeke­ben. Most négy hónap után csak részmegállapodás jött létre, mégis jelentősnek ér­tékelhető az eredmény. Sikerült megállapodni az alkotmány alapjainak módo­sításában. Az alapmeghatá • rozás szerint Magyarország független, demokratikus jog­állam, amelyben egyaránt érvényesülnek a polgári de­mokrácia és a szocialista demokrácia értékei. Ugyan csak figyelemre méltónak értékelte dr. Boross Imre azt, hogy bekerülhet az alkotmányba a többpárt­rendszer bevezetése, egyet­len párt sem emelkedhet a későbbiekben erőszakosan más pártok fölé. A köztársa­sági elnöki intézményt hosz- szas vita előzte meg. Végül a tárgyaló felek elfogadták, hogy az 1946. évi első tör­vénycikk legyen a mérvadó. Sikerült tisztázni a . pártok finanszírozásának kérdését is. Ugyancsak megállapodás született a választási törvé­nyek kérdésében, és a BTK módosításában. Az alkot­mány erőszakos megváltoz­tatása tilos lesz a jogál­lamban. Ez azt jelenti, hogy alkotmányba ütközik pél­dául a proletárdiktatúra, de szélsőjobbos túlkapások sem engedélyezettek. A kisgaz­dák a ézélsojobb irányába soha nem fognak elmenni. Nem sikerült megállapod­ni a munkásőrség kérdésé­ben, a pártvagyon és a munkahelyről történő kivo­nulást illetően. Az ellenzék egyeségesnek bizonyult ab • ban az álláspontban, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) sokról, és jóváhagyólag tu­domásul vette az MSZMP tárgyalóküldöttségének mun­káját. Az elért megállapodás jelentős lépés az ország jö vőjét szolgáló békés átme­nethez. Az MSZMP a maga részéről mindent megtesz a megállapodás valóra vál­tásáért. O A Központi Bizottság Barabás János KB -tit­kár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről ál­lásfoglalás-tervezetet alakí­tott ki, amelyet — más do­kumentumokkal együtt — megvitatásra ajánl a kong­resszusnak. Az MTI munkatársa rész­letesebb tájékoztatást kért az ülésen elhangzottakról, ám a Központi Bizottság il­letékesei ettől elzárkóztak. (MTI) Megválasztották az MSZMP kongresszusi küldötteit Lezárult az MSZMP kong­resszusi küldötteinek vá­lasztása. Az elmúlt hetek­ben összesen 1276 delegá­tust választottak meg az ok­tóber 6‘án kezdődő kong­resszusra. Az MTI munka­társának érdeklődésére a Mandátumvizsgáló Bizott­ság titkára, Harnóczi József elmondta, hogy a 21 politi­kai intézőbizottsági tag kö­zül öten nem lesznek kül­döttek, név szerint: Dudla József, Gyuricza László, Hegedűs Lajos. Rajki Sán- dorné és Tatai Ilona. A109 KB-tag közül mintegy har­mincán szereztek mandátu­mot. Harnóczi József hoz­zátette, hogy a KB-tagok egy része nem is jelöltette ma­gát, mert a jelenleg érvé­nyes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig sza­vazati jogú résztvevői a kongresszusnak. Kongresszusi küldöttek politikai fórumát tartották tegnap délután Salgótarján­ban, a küldöttek, megyei küldöttek, apparátusi dolgo­zók és pártaktivisták rész­vételével rendezett fórumot Szalai László, » megyei pártbizottság megbízott első titkára nyitotta meg. A ter­vezett napirend szerint, -a párt alapszabály-tervezeté­ről kívántak véleményt cserélni. A felgyorsult po­litikai élet azonban kikény­szerítette, hogy más tények­ről is szó essék, nem egy­szer indulatosan fogal­mazva. Vitaindítójában Kápolnai György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezető-helyettese mindenek­előtt azt érzékeltette: a ter­vezet szövege is jelzi, hogy a mai párt már különbözik a korábbi MSZMP-től, a szervezeti szabályzattól el­térő koncepció más hang­súlyokat is tartalmaz. S hogy miért került erre sor? Gyakorlatilag máris több­pártrendszerben élünk, s Tegnap délután 5 napi­rendet tárgyalt a Szécsényi Városi Tanács. Elsőként Zagyvái Sándor tájékoztat­ta a jelenlévőket, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének képviselőit a tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról, arról, hogy a végrehajtó bizottság az 5. alkalommal megtar­ahhoz, hogy helytálljon, egészen más pártra van szükség. A program, a szervezeti szabályzat és a minden ko­rábbinál jobban felértékelő­dött hiteles vezetők igénye határozza meg egy párt po­litikai arculatát. Az érvelés szerint tévednek azok, akik azt vallják, hogy amíg nincs végleges program, értelmet­len a szervezeti szabályzat­ról beszélni. A koncepció legfontosabb elemeinek vá­zolásakor utalt arra, hogy a felgyorsult események hoz­zájárultak a munka gyenge­ségeihez is, a tagsággal iga­zából nem lehetett megvi­tatni a szövegtervezetet. A változások egyik leg­fontosabb eleme, hogy a tervezett alapszabály, sza­badon engedi a párttagot a saját pártjában, hiszen ed­dig kicsi volt a mozgáste­re. Többpártrendszer ese­tén, tekintettel a párthoz való csatlakozás (pártválasz­tás) önkéntességére, elke­rülhetetlen, hogy a párttag saját maga alkossa saját pártját. A megváltozott hangsúlyokat jól kifejezi az tott ülésen milyen napiren­deket tárgyalt. Megemlítette azokat a fontosabb esemé­nyeket, amelyeknek a vá­rosi tanács vezetői, előkészí­tői, részesei voltak. A je­lenlévő tanácstagok kifogá­solták, hogy az előzetesen kiadott tájékoztató csak címszavakban utal a végzett munkára, érdeklődtek a ta­alábbi megjegyzés: azt, hogy „kötelező”, a pártban el kell törölni. Ehelyett a józan felismerés vezessen a közös cselekvéshez. Nemcsak arról van szó, hogy nem a párt szelektál a belépésre jelentkezők között, hanem arról is, hogy a párton be­lül a párttag szabadon hoz­za létre saját szervezeteit. A nem merev, alulról épít­kező struktúra lehetővé te­szi a párton belüli szervező­dés cselekvési szabadságát is. A tervezet sokat foglalko­zik a legfelső szervekkel. A részletes szabályozást az in­dokolja, hogy azokat ne sa­ját maga határozza ■ meg. Számos javaslat közül a többség eddig a választmány mellett voksolt, amelynek ■ leglényegesebb jellemzője, hogy a delegálás — a vissza­hívási lehetőség — révén a tagság akaratát testesíti meg. Erre vall, hogy a szándék szerint az elnökség döntéseit is felülbírálhatja, beleértve a személyi kor­rekciókat is. (Folytatás a 2. oldalon) nács időarányos gazdálkodá­sáról és munkajogi helyzeté­ről. Szó volt arról, hogy a lakosság miként ismeri a részletes városrendezési ter­vet, a tanács miként hajtja be a be nem fizetett lak­bérhátralékokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Almaszüret Magyarnándorban Megkezdődött az alma szedése a Magyarnándori Állami Gazdaság de- bercsényi és lazonyai gyümölcsösében, ahol kétszázhuszonöt hektáron termesz- tenek almát. A négyféle gyümölcsből az őszi napokban 450 vagonnyit szed­nek le az itt dolgozók. A termés jelentős része továbbfeldolgozásra kerül, vala­mint negyven vagon almát Csehszlovákiába exportálnak. Felvételeink a lazo­nyai gyümölcsösben készültek. -Rigó­Megalakult a kisgazdapárt Gyarmaton Újra lesznek Áranykalászos tanfolyamok? Tüntetést szerveznek a munkásőrség ellen Tanácsülés Szécsényben és Kisterenyén Várják a fiatalok kezdeményezését

Next

/
Oldalképek
Tartalom