Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
I •n q mi VJ3H NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 26.. KEDD Kongresszusi küldöttek politikai fóruma (Folytatás az 1. oldalról.) Az eddig nélkülözött pénzügyi ellenőrző bizottság rendeltetésének kifejtése mellett szólt Kápolnai György, a tervezett országos egyeztető bizottságról is. Hangsúlyozva, hogy ez nem a Központi Ellenőrző Bizottság utóda, az új helyzetben, a demokratikus pártban egyébként is sokkal kisebb súlyúak a fegyelmi kérdések. A nagyobb mozgásszabadsággal rendelkező áramlatok tevékenységében azonban előfordulhatnak kisebb konfliktusok, s ezek feloldására jó szolgálatot tehet a testület. A párttagok magatartását egyébként is abban a körben kell megítélni, ahol dolgoznak, s ha az országos egyeztető bizottság ellát is bizonyos fellebbezési teendőket, kezdeményező szerepe nem lesz. Az alapszabály-tervezet természetesen figyelemmel van arra is, hogy a politizálás fő színtere a lakóterület, ehhez igazítja a szervezeti struktúra, megteremtve az esetleges további tagozódás lehetőségét is. Lényeges vonás az is, hogy a területi és az országos szervek közé iktatottak csak közvetítésre, nem pedig döntésre hivatottak. Számos részletkérdés megvilágítása után megjegyzésekre is reagált a vitaindító. Mi a különbség a szervezeti szabályzat és az alapszabály között? A válasz szerint az utóbbi elvi, alapvető szabályozás, a gyakorlati szabályokat külön alkotják' meg. Egy hozzászóló szerint, az alapszabálytervezetben jobban kellene tükröződnie a többpártrendszerből adódó követelményeknek, más az országos választmány jogosvítányai között vélt felfedezni ellentmondást. Több kritika elhangzott az országos pártvezetés jelenlegi tagjai megnyilatkozásaival kapcsolatban is. Szóvá téve, hogy felhatalmazás nélkül nyilatkoztatnak ki. Legtöbb indulatot Pozsgav Imre nyilatkozata váltott ki, hiszen mondandója a kongresszusnak címzett zsarolásnak is érthető. A természetesen nem teljesen egybeeső véleményekben érzékeltették is: a küldött munkáját a delegálok határozzák meg, nem pedig az elnökség egyik tagjának ultimátuma. A legsarkosabb vélemény nem kertelt: ha Pozsgay Imre, az MSZMP- ből való kilépéssel fenyegetőzik, a nyilvánosság előtt, akkor jobb, ha már holnap megteszi. A tegnapi fórumon Újlaki Istvánnak, az oktatási igazgatóság vezetőhelyettesének kellett figyelmeztetni: most az alapszabály tervezetéről kellene véleményt nyilvánítani. Arról a dokumentumról, amelyről Kápolnai György is így nyilatkozott: a párt alaptörvényével kapcsolatban a kongresszus sem fog mindent megoldani. A változó körülményekre tekintettel minden bizonnyal egv-két év múlva módosítani kell. K. G. Várják a fiatalok kezdeményezését (Folytatás az 1. oldalról.) Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása a tanács részéről kiméit feladat volt. Az elért eredmények össz- szegezése olyan időszakban történik, amikor a testület is érzi a stabil gazdasági és társadalmi alapok hiányát. Az előterjesztéshez Szigeti Lászlóné a városi tanács elnökhelyettese mondott szóbeli kiegészítőt, hangsúlyozta. hogy a jövőben is segíteni kell az önálló életkezdés alapfeltételeinek a megteremtését. Szandai László a NODISZ városi szervezetének titkára a társadalmi helyzetet elemezve utalt arra, hogy a fiatalok kedvezényes telek és kölcsönnel való támogatása mellett más lehetőségekben is kell gondolkodni, pl.: javasolta az ifjúsági otthonház építését. Valkár Béla-az MSZMP városi bizottságának titkára utalt arra, hogy az ifjúság érdemben legyen részese a várospolitika s ezen keresztül saját sorsa formálásának. Ezért a fiatalok fokozottabb bevonását sürgeti a választott és a különböző társadalmi testületekbe. Élénk polemizálás alakult ki a múzeumkert (Várkert) sorsáról. Az Ipoly térségében halmozottan jelentkező problémákról, amely abban fejeződik ki, hogy itt nincs húzóiparág, melynek következménye. hogy nincs fizetőképes kereslet sem. A városi tanács nagyon konkrét, közérthető írásos beszámolót kapott a városi infrastruktúra helyzetéről. A napirend kapcsán csupán néhány kérdés hangzott el. Befejeződött a középtávú terveknek megfelelő új lakótelep közművesítése, növekedett a lakásállomány, tovább épült, korszerűsödött az úthálózat, megoldódott az ivóvízellátás többéves gondja. Javultak az oktatás és a közművelődés feltételei, javítani kell a vendéglátást, alacsony szintű a hírközlés, feszültségpontok vannak az egészségügyi alapellátásban, és ezekhez kell igazítani a soron lévő fejlesztési terveket. A városfejlesztési és szolgáltatásszervezeti bizottság munkájáról Galcsik Gyula a bizottság elnöke adott tájékoztatást. Széles körű előkészület és véleményeztetés után a városi tanács módosította lakás- rendeletét, amely 1990. január 1-vel lép életbe. Rácz András Csökken az építkezési „kedv” A Bátonyterenyei Városi Tanács legutóbbi ülése óta ugyancsak összegyűltek a feladatok és a megbeszélnivalók, így a tegnap tartott tanácsülésen 13 témában kellett dönteniük, illetve határozatot hozniuk a városatyáknak. Az igények változnak, s ami ma sem elég, holnapra már kevésnek bizonyulhat... Jól jellemezte ez a gondolat az első napirendi pontot, amelyben a lakásgazdálkodásról esett A feszültségek nem csökkentek, de nem is emelkedtek — hangzott a megállapítás. Ha figyelembe vesz- szük az országos lakáshelyzet alakulását el kell ismerni, hogy már ez is eredmény. Morvái József, a városfejlesztési és városgazdálkodási osztály vezetője a tényeket elemezve rámutatott, hogy az utóbbi három esztendőben a településen nem épült tanácsi lakás, mégis sikerült a már 1986- ban sorban állók lakásigényeit kielégíteni. Ezt első sorban a visszaadott tanácsi lakások újra osztásával érték el. Ám ez csak rövid úton járható, hiszen a leadást elsősorban a magánerős építkezések támogatásával lehet ösztönözni. Bá- tonyterenyén 1986-óta 113 családi ház épült és jelenleg 89 építkezés folyik. Ugyanettől az időtől számítva OTP-s lakásból 111-et adtak át, és 1990-ig még újabb 48 használatba vétele várható. Megfigyelhető azonban, hogy az infláció növekedése és a kalkuláció lehetetlenné válása miatt az építkezési „kedv” visszaesik. Ezért a tanács úgy döntött, hogy egy újabb lakáshoz juttatási koncepció kidolgozásáig is konkrét intézkedésekkel kívánja segíteni az építkezőket. A telkek biztosítását például az igényeknek megfelelően kell a továbbiakban alakítani, vagyis nem csupán magasabb áron, közművesített területeket, hanem szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára megfelelő építési telkeket is fel kell ajánlani. Meg kell szüntetni egyebek között az OTP lakásépítési monopóliumát és segíteni szükséges az egyéb vállalkozókat. A legfontosabb változás, hogy folyamatosan felül vizsgálják a tanácsi támogatás rendszerét, amelynek határai és feltételei már régen nem tükrözik a valóságot. Ezután a tanácstagok még egy sor témában határoztak s az utolsó napirendi pontban személyi ügyekről döntöttek. Felmentették tisztségéből Gyetvai György - nét a yégrehajtó bizottság titkárát, akit nemrégiben neveztek ki a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának. A döntések közül kiemelkedik még, hogy a tanácstagok az 1990-dik évi tanácsi költség- vetésből javasolják eltörölni a településfejlesztési hozzájárulást (tehót). Hz 1989. szeptember 23-i megyei pártértekezlet állásfoglalása Mint azt a megyei pártértekezletről szóló tudósításunkban közöltük a tanácskozás végén nyilvánosságra hozott, a 'megyei pártértekezlet helyszínen kiadott állásfoglalását a küldöttek véleményével kiegészítve / több helyen módosították. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az 1989. szeptember 23*i megyei pártértekezlet állásfoglalását. A megyei pártértekezlet elemezte az 1988. májusi országos pártértekezlet óta eltelt időszak főbb politikai tapasztalatait, a megyei pártmozgalom helyzetét. A szerkesztő- bizottság javaslatát megvitatva, kiegészítve az alábbi kérdésekben tartotta szükségesnek állásfoglalás kialakítását, amely útmutatást jelent a második megyei pártértekezleten kialakítandó politikai programhoz. Megbízta a kongresszusi küldötteket, hogy e szerint képviseljék Nógrád megye kommunistáinak politikai akaratát. A megyei pártértekezlet 1. A szocializmus új modelljét, a demokratikus szocializmus létrehozását támogatja, amely jogállamiságot, nyilvános, az állampolgárok részére áttekinthető és ellenőrizhető politikai önkormányzati rendszert feltételez. Küzd a polgári restaurációs törekvések, a rendszerváltás antikommunista kísérletei ellen. 2. A bürokratikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba való békés átmenetet támogatja. Elítél minden erőszakot, fenyegetést, az emberi jogok védelmére alkotmányos garanciát igényel. 3. Azt a felfogást erősíti, hogy a modellváltásért folytatott küzdelem, a békés átme • net legfőbb garanciája a megújuló, cselekvőképes MSZMP. Ezért a parlamenti választások tétjének tudatosítását szorgalmazza a párttagság körében. 4. A nemzeti megbékélés, a közmegegyezés érdekében igényli az MSZMP múltjának, történelmi útjának tárgyilagos, objektív minősítését, az eredmények és kudarcok szám - bavételét, értékelését. Ugyanakkor ösztönzi a rendszeres tudományos kutatást, az 1956" os események — köztük a Salgótarjánban december 8-án történtek — elemzését, a kutatóhelyek megnyitását. Támogatja az áldozatok emlékének megörökítését. Október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánításával nem ért egyet, de a nemzeti megbékélés jegyében javasolja a megmlékezést. Arra törekszik, hogy politikai kérdéseket többé ne lehessen fegyverrel eldönteni. 5. A tét a nemzet so-rsa. Ezért fordulatot kezdeményez a párt átalakítása, korszerű szervezeti rendszere, akcióképessége érdekében. Olyan megújuló, baloldali elkötelezettségű, marxista szellemiségű, demokrati ■ kus reformpártot akar, amely politikai, mozgalmi jellegű, amely a platform és a lelkiismereti szabadság, az önszerveződés elvén alapul, elveti a demokratikus centralizmust, megőrzi a szociáldemokrata és kommunista mozgalom haladó, humanista értékeit, köztük a szolidaritást. Javasolja az MSZMP politikai arculatának újjáformáló- sát, sok jó képességű, elkötelezett munkás, paraszt, értelmiségi megnyerését, a párttagok erkölcsi megerősítését. 6. Kezdeményezi a párton belül közös platform kialakítását, alapvető kérdésekben a különböző irányzatok szövetségét. Javasolja, hogy az MSZMP működjön együtt minden partneri viszonyra kész politikai szervezettel, törekedjen kialakítani a felelős párbeszéd, az együttes cselekvés, a politikai érdekegyeztetés leghatékonyabb formáit, ajánljon választási szövetséget, egy • ségkormányt minden olyan progresszív programmal rendelkező pártnak, és mozgalomnak, amely nem téveszti szem elől nemzeti kötelezettségünket, tartózkodik a szocia- ális és nacionalista demagógiától, a kommu* nistaellenességtől. 7. Javasolja, hogy az MSZMP partneri alapon újítsa még kapcsolatait az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel. Tekintse fontosnak tagjai részvételét a baloldali elkötelezettségű társadalmi mozgalmakban, a szkszerve- zetekben, tartsa szükségesnek a DEMISZ- tagszervezeteivel a stratégiai szövetséget. 8. A kilakítandó politikai centrumokban, a lakóhelyeken történő politizálást tekinti fő színtérnek, nem feladva a munkahelyeken történő újszerű politizálás igényét, mely a gazdasági döntésekbe való közvetlen beavatkozásuk megszünetését és a munkaidőn túli politizálást is jelenti. 9. Támogatja a helyi önkormányzat megteremtését, a demokratikus közélet alapvető feltételeinek kialakítását, hiteles, politikailag nem kompromittálódott, erkölcsileg tiszta, magas szintű tevékenységre képes személyiségek funkcióba kerülését. 10. Támogatja a piacgazdaság kialakítását, a nyitott gazdaságot. Olyan gazdaságpolitikát képvisel, amely az indokolatlan területi különbségek fokozatos felszámolása érdekében segíti a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, az egyenlőtlenségek oldását. 11., Olyan tulajdonreform mellett kötelezi el magát, amely alkotmányosan is garantálja a különböző tulajdonformák egyenrangúságát és versenyét, a tulajdonlás biztonságát. A tulajdonreform fő kérdésének az állami tulajdon átalakítását tartja, elsősorban a dolgozói önkormányzatok kezébe adása, valamint a gazdaságilag indokolt, ellenőrzött és nyilvános privatizálás útján. 12. Támogatja az egyéni érdekeltségen, a végzett munka értékén alapuló, teljesítményorientált jövedelemelosztást. Jóléti szocialista államot akor, harcot hirdet a szegénység ellen. Legsürgetőbb feladatnak tartja az ifjúság helyzetének javítását, az első munkahely, a lakáshozjutás megoldását, a nyugdíj, a családi pótlók, a gyed reálértékének megőrzését, a legrászorultabb rétegek problémájának megoldását. Képviseli a falu, a vidék lakosságának érdekeit, támogatja az önkéntes társulás, szövetkezés jogát. 13. Javasolja, hogy a párt ösztönözze az államot a nemzeti művelődés, az oktatási rendszer, az egészségpolitika és a környezet- védelem új alapokon való továbbfejlesztésére, a fejlett európai országok színvonalának elérésére, az alkotómunka hasznosságának megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésére. 14. Javasolja a szomszéd országokhoz fűződő viszony kölcsönös normalizálására való törekvést, a határmenti, testvérmegyei munkakapcsolatok e cél érdekében történő továbbfejlesztését. 15. Szót emel a világban az emberi jogok a nemzeti kisebbségek, az egész magyarság védelmében. Elitéi minden nacionalizmust. 16. Támogtja a független, _ semleges Magyarország eszméjét, a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felszámolását, a leszerelési folyamatot, az államok szuverenitását, egyenlőségét, területi sértetlenségét, a viták békés úton való rendezését, a baráti kapcsolatok fejlesztését, a KGST reformját. F Újra lesznek Áranykalászos tanfolyamok? (Folytatás az 1. oldalról.) munkásőrséget oszlassák fel, a pártvagyont zárolják és az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről. Az eddig elért eredményeket rögzítették. Politikai reformok nélkül nem számíthatunk a gazdaság felemelkedésére sem, ám a közvéleménynek már elege van a csatározásokból. Befejezésül dr. Bo- ross Imre szólt a kisgazda- párt programjáról is. Hardi Péter főtitkárhelyettes rövid bevezetőjében elmondta, hogy Nógrád vörös, sőt bordó megye! Kijelentette: az MSZMP csődbe vitte az orsszágot politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg. S, hogy mit kíván tenni a kisgazdapárt, hogy a válság megszűnjön? Meg akarja szüntetni a veszteséges vállalatok, téeszek dotálását. A megmaradó pénz jelentős részét a gazdaságba, az infrastruktúrába áramoltatná, s új munkahelyeket teremtene. Természetesen a veszteséges téeszek megszüntetését csak akkor tartja elfogadhatónak, ha a tagság is úgy akarja. Ugyanez vonatkozik a földek visszaadására is. Itt az 1947-es földtörvény rendelkezései lennének a mérvadóak. Persze kellenek majd hitelek, amelyekkel támogatják az újrá földhöz jutókat, s kellenek Aranykalászos tanfolyamok. Hardi Péter a gazdasági bajoknál is súlyosabbnak érzi az erkölcsi válságot, az abból való kilábaláshoz legalább egy generáció szükséges. A kisgazdapárt rendkívül fontosnak tartja a vallást, ám a párton belül vallásszabadság van. Mondandójának zárásaként a főtitkárhelyettes elmondta, hogy pártja hogyan értelmezi a bort, búzát, békességet jelszavakat. Az előadások után Sza- mosvári György, a párt Heves megyei titkára felolvasta felhívását, miszerint Gyöngyösön szeptember 29- én az ellenzék bevonásával tüntetést szerveznek a munkásőrség épülete előtt, abból a célból, hogy azonnal szüntessék be működését. Ehhez a felhíváshoz csatlakozik a Nógrád megyei kisgazdapárt, ök is kezdeményezik a megyében 29-én a tüntetést. Fa- ludi Sándor számos indítványt terjesztett elő. Sándory Nagy Jenő ezt követően élénk hangon ismertette recski szenvedéseit, majd Bilecz Endre, az MDF helyi szervezetének vezetőségi tagja köszöntötte a most megalakult balassagyarmati kisgazdapártot. A vezetőség megválasztását más időpontban tartják meg. Adám Tamás
