Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

1P89. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT NO(ÎRAI) 3 Mi az az egyszemélyes kft.? A Next 2000 Kft. kapcsán heves vita lángolt fel. De hát, mi is az az egyszemélyes kft.? A korlátolt felelősségű társaságokra emlékezhetnek még az idősebbek, akik talán részt is vettek kftc-ben, a fiata­labbak, elsősorban a zenekedvelők, a KFT együttesen ke­resztül találkozhattak vele, az egész társadalom számára ismertté azonban a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény kapcsán vált. Jutka bizonyára szégyenkezik a „művész’’ helyett a Besz- tcrcc-lakó telepen E törvény teremtett jog­szerű keretet a népgazdaság jövedelemtermelő képessé­gének javítására, a piaci jel­legű termelési-értékesítési együttműködés fejlesztésé­re, segíti a tőkeáramlást, a külföldi működő tőke gazda­ságunkban való közvetlen megjelenését, de serkenti a társadalmi, az állami tu­lajdon, hatékonyabb haszno­sítását is. Lehetőséget és ke­retet ad többek között a korlátolt felelősségű társa­ság, a kft. — a gazdasági társaságok világszerte egyik leggyakrabban alkalmazott formája — megalakítására, működésére. A társaság tőkéjét a tagok adják össze és mindenki a bevitt vagyona erejéig ré­szesül a nyereségből, vesz­teség esetén pedig maximum azt veszítheti el. Ezt jelenti a korlátolt felelősség. Érde­kes, hogy az elnevezés nem pontosan tükrözi a felelősség tartalmát, ugyanis maga a társaság a mindenkori teljes vagyonával, ennyiben viszont korlátlanul felelős hitelezői felé. Nem a társaságnak te­hát, hanem a tagok felelős­ségének van határa. A társaságokat szerződés útján hozzák létre, s logikai­lag a társasághoz legalább két tag szükséges. A gyakor­lat azonban felvetette, hogy az egyéni kereskedők, kis­iparosok, gazdasági munka- közösségek, állami, társadal­mi szervek vállalkozói ked­A benyújtott javaslaiok száma ugyan csökkent, a korábbi időszakhoz képest, ám a gyakorlatban is meg­valósított ötletek minőségi­leg jobbak, hasznosabbak — röviden így jellemez­hetnénk a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek újítási helyzetét. Az elmúlt nyolc hónapban 239 javaslatot adtak be a dolgozók, s ezek­ből 213-at bevezettek. Az utókalikulált haszon meg­haladta a 16,7 millió fo­rintot, s ebből az ötletgaz­dák 2,1 millió forintot kap­tak. Csikós Ervin, Telek Gá­bor és Király István a CO; lágyítókemence hőfoksza­Elismerő véleményeket hal­lottam a jobbágyi 18-as szá­mú tejbolt rendszeres vá­sárlóitól, és elsősorban a kis- és a nagymamáiktól, amikor én is hasonló céllal nyitottam be a lakótelep kis üzlethelyiségébe. Meglepő összetételű, de a szabályok adta lehetőségeknek megfele­lő árukészletet láttam a pol­cokon. Pedig alacsony szin­tű a megengedett árukész­let, melyet gyorsan kell cse­rélni ahhoz, hogy havonta 180 ezer forint legyen a for­galom. — Meg akarják szüntetni ezt az üzletet — mondja egy kismama, aki három év körüli gyermekével vá­sárolt tejet és péksüteményt. Szentkúti Józsefné üzletve­zető már kérdezés nélkül tudja, hogy ki mit kérhet, és egy negyedkilót leszel a púpos, finom kakaóska­lácsból. — Vevőim úgy érzem, elé­gedettek az egységem mun­kájával — nyilatkozik sok­éves tapasztalata alapján, vének növekedését az is serkentené, ha ezek nem teljes vagyonnal, hanem an­nak csak elkülönített részé­vel vállalkoznának. Indokolt tehát létrehozni egv olyan sajátos szervezeti formát,, ahol az alapító egy­maga is vállalkozhat, de fe­lelőssége csak az adott vál­lalkozásba fektetett vagyona erejéig terjed. Ezért a tör­vény 156. §-ában lehetőséget adtak arra, hogy egy tag is alapíthasson társaságot. Ezt a különleges formát nevezik egyszemélyes korlátolt fele­lősségű társaságnak. Sajátos gazdasági társaság tehát, amelyet mind az ál­lam, mind jogi és természe­tes személyek, de jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező társaságok is létrehozhatnak. Ez egy sokoldalúan alkal­mazható, rugalmas szerve­zeti forma. Megalakításához legalább egymillió forint törzstőkére, alapító okiratra, cégbírósági bejelentésre van szükség. A cégbíróság a megfelelő anyagi, eljárásjogi feltételek és kellékek megléte esetén bejegyzi a társaságot és hi­vatalos lapjában a nyilvá­nosság számára közzéteszi. Ez történt az említett Next' 2000 egyszemélyes kft. ese­tében is. Ilyen társaság ala­pításával az MSZMP saját berkeiben is erősíti a vál­lalkozói magatartás megho­nosítását, a rábízott vagvön hatékonyságának javulását, bályozásának módosításá­val elősegítette az import­kiváltást, s újításuk 2 mil­lió forint megtakarítást eredményezett. Petrucsik Géza, Géczi Ferenc és Pa­takfalvi Béláné ötlete még jelentősebb, 2,5 millió fo­rint hasznot hozott a vál­lalatnak: ők az 1 tonnás és a 800 kilogrammos cséve- testet korszerűsítették: Tú­rák Sándor, Hényel János, Molnár László, Vonnák Ti­bor és Varga Béla javas­lata a Demag-hengerlőgép teljesítményének növelését tette lehetővé, s az így el­ért eredmény megközelí­tette a 2 millió forintot. aztán arra utal, hogy a ve­vőigények kielégítése nem is olyan könnyű feladat, mint azt hinné az ember. Hiá­ba rendel időben, nem biz­tos, hogy olyan mennyiségű és összetételű a szállítás, mint azt szeretné, így köz­vetlen árubeszerzéssel is kell foglalkoznia. Gyakori látogatója a Füszért-válla- latoknak. A finom és elég választékos péksüteményt például Hatvanból szállít­ják az üzletnek. — A pásztói áfész az egy­ség megszüntetését tervezi és a helységgel rendelkező tulajdonos — a honvédség — is más, a lakótelep ellá­tásához „fontosabb” vállal­kozás működtetését tervezi a helyiségben. Tény,' hogy a községben új üzletház nyílik a közeljövőben, de az nem biztos, hogy erre a kis „mindenesre, a közeli, kéznél lévőre” nincs szük­sége az itt lakó időseknek, és a „piciktől” nem mesz- szire mehető kismamáknak! — Rácz — tehát mindazokat az elvárá­sokat, amelyek ma az egész társadalomra érvényesek. Több szervezet ezt a lépést, és az utóbbi időben minden MSZMP-intézkedést a hata­lom átmentéseként értékeli és erkölcstelen politikai szán­dékokat vél felfedezni a tár­sadalmilag egyébként elvárt gázdasági magatartás mögött. Ha jogállamot és demok­ráciát akarunk, s ma min­denki ezt akarja és ezt hir­deti, akkor abban minden ember és szervezet azonos jogát követeljük, de annak tiszteletben tartását is el­ismerjük. Épp úgy, mint a cégbíróság illetékességét ar­ra, hogy az adott törzstőke felemelését törvényesnek tartja-e, vagy nem. A jog­államhoz való —• mindany- nyiunk számára áhított — békés átmenetnek az MSZMP ugyanolyan részese, mint más szervezetek. A tagság ugyanúgy emberekből — jo­gokat és demokráciát szom- júhozó emberekből — áll, mint az alternatív szervező­dések. Az MSZMP elleni hasonló kampány tehát az embereket állítja egymással szembe, ahelyett, hogy a gondjaink megoldásában ösz- szefogná őket. Inkább a meglévő törvé­nyek betartására, az elavul­tak megszüntetésére, az újak létrehozására, ezekben köz- megegyezés kialakítására kellene törekedni, függetle­nül a pártállástól. Ez a ma­gatartás lehet feltétele és garanciája válságos gazdasá­gi helyzetünkből való kilá­balásnak, melyben meghatá­rozó szerepet játszik a vál­lalkozói szellem, így az egy­személyes kft. is. Miről ír a Kistermelők Lapja ? A Kistermelők Lapja szeptemberi számában több közérdeklődésre számot- tartó írás található. A Ka- posfarm szervezésével és irányításával kockázatos vál­lalkozásba fogott néhány dunántúli gazda. Nehézsé­geikről és reményeikről szól a húsmarhatartó farme­rekkel készített riport. Vajon megmarad-e a szép­séges Kisújfalu, Hermán- szeg, amelyek évekkel ez­előtt elvesztették az önálló­ságukat. Az ottmaradók életkörülményeit hangulatos cikk mutatja be. Az embe­rért is védjük az állatokat. Az Európában hozott állat­védő törvényeket, állatvé­dő szervezeteket ismerteti a következő írás. Elcsépelt ügy, lerágott '* csont, amiről most X írok. Mert a csontok a kukák mellé kerülnek. Egyik napról a másikra sze­méthegyek nőnek. Ellep bennünket a papír, a csikk, az utcákon elhullajtott buszjegyek sokasodnak. A falakon helyesírási hibákkal tűzdelt firkálmányok ékte­lenkednek. Eddig, úgy általában szól­tam erről a szomorú tény­ről. Az említett leírás il­lene talán Magyarország valamennyi városára. No, de söpörjünk saját portánk körül, lássuk Salgótarjánban milyen a helyzet. Senki földje, kitépett kórókkal Szomorúan néztem hosz- szú ideig a vasútoldal és a buszmegálló között lévő jár­da melletti területet. A kó­rók a járda két oldalán már-már összeértek. Alagút lesz így — próbáltam hu­morosan megközelíteni ezt a szomorú állapotot. Bezzeg a lányok, asszonyok, eltépett harisnyájukat látva, nemrep - destek a boldogságtól. A hatalmas reklámtáblákra kapaszkodó fűcsomók, kó­rók, gazok sokhelyütt elta­karták a feliratokat. Senki földje ez a vasút, a tanács nem vállalja?! Hosszú ide­ig izmosodtak a kórók. És lön csoda: az egyik nap dolgos kezek tépdesték a fűcsomókat. Czinanó Dezső salgótarjáni lakos már nem nézhette tovább az áldat­lan állapotot, s rendet ra­kott. Magad uram, ha nincs szolgád! Mint mondja a lel­kes ember: télen a havat is eldobálja — családtagjaival együtt — a járdáról. Ilyen is van, azonban ez nem le­het végleges megoldás. Lehangoló a Tóstrand környékének elhanyagolt ál­lapota is. Megroggyant pa­dok, összeroppant szeméttá­rolók éktelenkednek. Ka­szálni kellene a füvet. Az elhullajtott papírdarabokat, csikkeket vajon ki. gyűjti össze ? Labirintus szeméttel, feliratokkal „Hosszú utam során láto­gattam templomokat, mú­zeumokat. Sok mindent lát­tam az országban, de még ilyen múzeumot, mint Salgó­tarjánban van, ilyet még nem láttam. Lementem — ki volt írva, hogy múzeum —- mit sem sejtve és nagy sötétség fogadott. Azt gon­doltam, talán Gyöngyösön a Vahoth pincében vagyok, de ahogy végigjártam, rá kéllett jönnöm, nem hason­lít ahhoz. Sem cigányzene, sem fehér kabátos felszol­gálók, senki, akitől meg­kérdezhettem volna, végül is merre van a múzeum? Pár pillanat alatt rájöttem, ebben a múzeumban nem szednek belépőjegyet. Itt kevés a látogató, pedig lát­nivaló van éppen elég. Ku­kák, szemét lapul a sötét zugban.” Ezt a monológot Sasvári Lajos gyöngyösi la­kos mondta el. Nyilvánvaló, a túrista nem a múzeumban járt. Az intézményt hátulról, a va­sút felől próbálta megköze­líteni. A sötét alagsorban valóban bűz és szemét lap­Jó ütemben halad a silókukorica betakarítása a diósjenői termelőszövetkezet földjein. A háromszáz hektáros területről hatszáz vagon termést takarítanak be szeptember végéig. —Rigó— Soltész Sándor mérnök-közgazdász Jobbágyi pillanatok Megroggyant a szeméttartó » város szélén pang. Feldöntött kukák „búslakodúak” a félhomály­ban, A falon különböző szí­nű feliratok hirdetik a név­telen alkotók tehetségét. Szemben hatalmas betűkkel pingálták a betonra: Múze­um. Ez tévesztette meg a látogatót. Persze nem ár­tana rendben tartani az alagsort (is), és valódi eliga­zító táblák is kellenének. Mint a fenti példa bi­zonyítja, hátul sem árt a reklám ! Feliratokkal máshol is ta­lálkozhatunk a városban. Sokáig gondolkodtam, kik lehetnek ezen „remekmű­vek” szerzői. Idősebbek nem, az kizárt! A fiatalok meg kevés pénzzel rendel­keznek, zsebpénzükből nem telhet festékre. Vagy még­sem olyan szegények?! Csodálkozó külföldiek Ugyancsak meglepődnek a külföldiek, ha látják a centrumot. Különösen a nyugatról érkezők mereszt- getik a szemüket. Nem győz­nek csodálkozni a papírda­rabokon, a csikkeken. Kovács István városnézés­re invitálta nyugati vendé­geit. Az IBUSZ környékén, a rengeteg szemét láttán el- szörnyülködtek a külföldi­ek. Pironkodott is a vendég­látó rettenetesen. Nem volt rest, bement az IBUSZ- irodába, de ott azt a felvi­lágosítást kapta, nem rá­juk tartozik. Kevés a szeméttartó a centrumban. Igaz, ahol van, ott is szétterül a szemét. Körös-körül gyufásdobozok, borítékos sorsjegyek, busz­jegyek hirdetik nemtörődöm­ségünket. Ki hát a felelős a rendet­lenségért? A városgazdálko­dási vállalat is minden bi­zonnyal. De csak bennük keresni a bűnbakot balga­ság, Magunk között is keres­sünk felelőssöket. Aki el­dobja a szemetet, befesti a falakat vajon gondol-e ar­ra, hogy milyen kárt okoz. És azok az emberek, vajon a lakásukban, kertjükben is hasonló módon cseleksze­nek? Költői a kérdés. Mai világunkban nem érvényes már József Attila gondola­ta: „Gyönyörű képességünk a rend”. Adám Tamás Fotó: Rigó Tibor Milliomos kohászok ,'T' 1 | 1 íSSS * : SBîVJmPrlî ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom