Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

í3Í3M2I YJ3H 2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 15.. PÉNTEK Nyugatnémet politikus javasolja : „A magyar népnek ítéljék oda a Nobel-békedíjat" Heiner Geissler, a CDU elnökhelyettese indítványoz­za, hogy az NDK-állampol- gárok ügyében hozott dön­tés jutalmául a magyar nép­nek ítéljék oda a Nobel- békedíjat. " A CDU bonni központja megerősítette, hogy a politikus rövidesen írásban is a Nobel-bizottság oslói központja elé terjeszti javaslatát. Az RTL egyik tv- beszélgetésében Heiner Geiss- ler „hatalmas teljesítmény­nek” nevezte a menekült­ügyben hozott magyar dön­tést. A beszélgetésen hang­zott el egyébként javaslata is. A nyugatnémet politikus, a CDU volt főtitkára, tavaly még azt kezdeményezte, hogy a NATO-t részesítsék Nobel-békedíjban. Akkori indoklása szerint ugyanis az észak-atlanti szövetség az egyik legnagyobb békeszer­vezete. Kinevezés és elbocsátás A Magyar Külügyminisztérium válaszjegyzéke A Magyar Külügyminisztérium jegyzékében válaszolt az NDK Külgyminisztériumánab 1989. szeptember 12-ei jegyzékére, amelyben tiltakozott a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok harmadik országba kiutazásával kapcsolatos magyar döntés ellen. A válaszjegyzéket csütörtökön a Külgyminisztériumban Kovács László államtitkár adta át Gerd Vehresnek, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének. A Magyar Népköztársaság kormánya saj­nálattal vette tudomásul, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg­ütközéssel fogadta döntését a Magyar Nép- köztársaságban tartózkodó, és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok számának növe­kedése miatt előállt és tarthatatlanná vált helyzet feloldására. A Magyar Népköztársa­ság kormánya előzetesen, kellő időben jelez­te, hogy ez a lépés elkerülhetetlenné válik, ha a kérdésben mindenekelőtt érintett Né­met Demokratikus Köztársaság és Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai, illetve a Német Demokratikus Köztársaságnak az állampolgárai hazatérését szolgáló erőfeszí­tései nem vezetnek eredményre. A Magyar Népköztársaság kormányának döntése azt követően született meg, hogy meggyőződött az említett tárgyalások és erőfeszítések eredménytelenségéről. Nyilvánvalóvá vált: az NDK-vezetése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagyszámú NDK-állampolgár ügyének megoldására alkalmas javaslatot te­gyen. A döntés egy olyan helyzet következ­ménye, amely a Magyar Népköztársaság szán­dékától és cselekvési lehetőségeitől függetle­nül alakult ki. Ezért minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a lépésért a magyar felet terheli a felelősség. A Magyar Népköztársaság kormánya a vízummentes utazásról szóló egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes fel­függesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. A szerződések jogáról szóló 1969-es bécsi szerződés —, amelyre az NDK Külügymi­nisztériumának jegyzéke hivatkozik — 62. cikkében elismeri, hogy a körülmények alap­vető megváltozása okként szolgálhat egy szerződés megszüntetéséhez, vagy az abból való kilépéshez, ha a változás hatására a szerződés alapján teljesítendő kötelezettsé­gek mértéke gyökeresen átalakul. A hivatkozott kétoldalú egyezmény egyes pontjai és a kapcsolódó jegyzőkönyv alkal­mazásának ideiglenes jelleggel történt fel­függesztésére a magyar kormány éppen a körülmények alapvető megváltozása miatt kényszerült. Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság kormánya figyelembe vette azokat a normákat is, amelyeket az országok — beleértve a saját ország — szabad elha­gyására vonatkozóan a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet bécsi utótalálkozója záródokumentu­mának humanitárius együttműködési fejezete rögzít. A vízummentes utazásról szóló egyezmény­hez kapcsolódó jegyzőkönyv rendelkezései­nek alkalmazása nem egyeztethető össze azokkal a kötelezettségekkel, amelyek mind az MNK-ra, mind az NDK-ra, az egyezségok­mányból, annak különösen 12. és 13. cikkéből származnak. A bécsi szerződés 30. cikke (3) bekezdése szerint, a korábban kötött szer­ződések csak abban a mértékben alkalma­zandók, amennyiben rendelkezéseik össze­egyeztethetők a tárgyban kötött későbbi szerződések rendelkezéseivel. Ebből a szem­pontból lényeges körülmény, hogy az egyez­ségokmánynak, valamint a bécsi záródoku­mentumnak mind az NDK, mind az MNK a vízummentes utazásról szóló kétoldalú megállapodásuk megkötését követően vált részesévé. Mindez bizonyítja, hogy az MNK kormánya a nemzetközi joggal összhangban járt el. A Magyar Népköztársaság ismételten le­szögezi, hogy tiszteletben tartja a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását és semmilyen móaon nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaság „gondoskodási köte­lezettségét minden némettel szemben.” Ezt bizonyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem ismerik el az NDK-állampolgá­rok részére a budapesti NSZK nagykövet­ség által kiállított útlevelek érvényességét. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköz- társaság kormányának döntését kiváltó okok nem szűntek meg. a döntés visszavonását a magyar fél jelenleg nem tartja lehetséges­nek. Megerősíti azt a véleményét, hogy a kérdés átfogó rendezését a két német ál­lamnak kell kialakítania. Ugyanakkor kinyil­vánítja készségét tárgyalások folytatására az NDK illetékeseivel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a probléma megnyugtató ren­dezéséhez. A Magyar Népköztársaság a Német De­mokratikus Köztársaság hasonló szándékát üdvözölve megerősíti arra irányuló készsé­gét, hogy a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés szelle­mében erősíti tovább a baráti kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató A Minisztertanács csü­törtöki ülésén áttekintette a lakosságot érintő, szeptem­ber 18-án életbe |lépő devi­zális intézkedések részlete­it. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai átmenet törvénykezési fel­adatairól. A Minisztertanács átte- tekintette az általános for­galmi adó és a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szó­ló törvények tervezett mó­dosítását, továbbá a vállal­kozási adórendszer korsze­rűsítését. Csütörtök délután, miköz­ben a kormány még javá­ban ülésezett, Bajnok Zsolt megbízott szóvivő már ta­lálkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejlemé­nyeiről beszámolva elmond­ta, hogy a napirenden sze­repelt a turistaellátmány rendszerének korszerűsítése, seregnyi olyan kérdés, amely a Pénzügyminisztérium saj­tótájékoztatóján, a közel­múltban már nyilvánosság­ra került. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kor­mány mellett működő egy­házpolitikai titkárság veze­tője vette át a szót, ismer­tetve a magyar—vatikáni kapcsolatok rövid történe­tét. Az egyházpolitikai titkár­ság vezetője felhívta a saj­tó figyelmét arra, hogy pén­teken jeles évfordulóhoz ér­keznek a magyar—vatikáni kontaktusok : a magyar kor­mány és Vatikán-állam képviselői ’25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Casaroli bíboroshoz inté­zett levelében Németh Mik­lós hangsúlyozza, hogy Ma­gyarországon jelenleg mély­reható társadalmi változá­sok történnek. Az átfogó re­formfolyamat olyan jogálla­miság megteremtését céloz­za, amelyben az emberi jo­gok, a lelkiismereti és val­lásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvénye­sítésén keresztül, az állam­polgárok szellemi, erköl­csi, kulturális kiteljesedé­sét kívánja elérni hazánk. A magyar kormány e jogok gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szellem hat^a át a kormány egyház- politikájának modernizálá­sát, új alapokra helyezését, aminek szerves része az az előkészítés alatt álló tör­vény, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szól. A 25. évfordulón, a magyar fél úgy értékeli: megértek a belső és külső feltételek arra, hogy a közös célokat és kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködésben új korszakot nyithassanak. Ezt fejezi ki Őszentsége, II. János Pál pápa 1991-re ter­vezett magyarországi láto­gatása is. A kormányülés további napirendjeit sorra véve Baj­nok Zsolt tájékoztatta az_ újságírókat arról, hogy a Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó­törvény, illetve a magán- személyek jövedelemadó törvényének módosításáról szóló előterjesztést, illetve a vállalkozási adórendszer korszerűsítésének javasla­tát. Békési László pénzügy- miniszter szavait idézve, a szóvivő elmondta, hogy mindhárom előterjesztést több menetben megvitatta a pénzügyi tárca az érdek- képviseleti szervekkel, az új politikai szervezetekkel, il­letve az érintett miniszté­riumokkal. A miniszterelnök javasla­tára, a kormány egyetértett azzal, hogy a három tör­vénymódosítást az elkövet­kezendő időben kétmenetes tárgyaláson tovább érlelik. A devizaintézkedéseket firtató kérdésekre válaszol­va a szóvivő kategorikusan cáfolta azt a rémhírt, hogy a lakossági valutakereteket csak pótlékkal adnák ki. Alaptalannak tartotta azt a félelmet is, hogy a liberali­zálás nyomán, a vásárlók esetleg megrohannák a dol­lárboltokat. Kérdések hangzottak el a kormánynak a választások előkészítésével kapcsolatos feladatairól is. A szóvivő ennek kapcsán hangsúlyoz­ta, hogy a választások ki­írásának időpontja körüli vi­ták még nem zárultak le. Barabás János látogatása Moszkvában Barabás János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Intézőbizottságának tagja, a KB titkára szep­tember 13—14-én, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága meghí­vására látogatást tett Moszk­vában. Találkozott Vagyim A. Medvegyevvel, az SZKP Politikai Bizottságának tag­jával, a KB titkárával, és tájékoztatást adott az MSZMP kongresszusának előkészületeiről. A megbe­szélésen érintették a két or­szág társadalmi, gazdasági, pblitikai életében végbemenő átalakítási és reformfolya­matokat. Barabás János moszkvai tartózkodása során szovjet újságírók és vezető kommentátorok egy cso­portjával is találkozott. (MTI) Hegyért lengyel turisták Budapesten kórházi keze­lésben kellett részesíteni néhány lengyel turistát, mi­után a román határőrök a magyar—román határon sú­lyosan bántalmazták, majd Magyarországra visszato- loncolták őket — jelentik feltűnő tálalásban a PAP lengyel hírügynökség hírét a csütörtöki lengyel napi­lapok. A lengyel turisták mint­egy 30 fős csoportja szer­dán jelentette az ügyet Lengyelország budapesti nagykövetségének konzu­látusán. Elmondásuk sze­rint szeptember 12-ről 13- ra virradó éjszaka a román határőrök valamennyiüket leszállították a Budapest— Bukarest nemzetközi gyors­vonatról, minden indoklás nélkül elvették útlevelei­ket és hagyták, hogy a vo­nat nélkülük menjen to­vább. A legnicei Bogdan Zapart, a lengyel turisták egyike a budapesti lengyel nagykövetség konzulátuson elmondta, hogy amikor út­levelét visszakérni igyeke­zett, a román határőrök rá­támadtak, a határőrség szol­gálati helyiségébe vitték és brutálisan megverték. Ugyanígy jártak sagítségére siető társai is. Zaparttot ezt követően székhez bilincsel­ték és többször újból meg­verték. Egy másik lengyel turis­ta, Emilia Kwieniewska, arról beszélt a konzulátu­son, hogy a román határ­őrség hivatalos helyiségé­ben a váróterem fala tele volt lengyel feliratokkal: „Itt verik az embereket”, ,,Kiraboltak”, Megerősza­koltak”, Másnap reggel, mesélik a lengyel turisták, a román határőrök kétezer lej lefizetése ellenében — amiről semilyen igazolást, számlát nem adtak —, el­engedték őket, felülhettek a Bukarest—Budapest vonat­ra. A PAP jelentését a csü­törtöki lapok kommentár nélkül közük és nem tájé­koztatnak arról sem, hogy milyen hivatalos lépésekre készül a lengyel fél az ügy kapcsán. ☆ Boguslaw Miernik, a len­gyel külügyminisztérium főigazgatója csütörtökön a külügyminisztériumba ké­rette Románia varsói nagy- követségének ideiglenes ügy­vivőjét és kormánya tilta­kozását jelentette be amiatt, hogy szeptember 12-ről 13- ra virradóra a magyar— román határon román ha­tárőrök súlyosan bántal­mazták lengyel turisták egy csoportját. (Folytatás az 1. oldalról.) ta után, öt—ötös szavazati aránnyal született meg. Az elbocsátás vagy az áthe­lyezés volt a tét. Végül a tanácselnöknő szavazata döntött az enyhébb büntetés mellett. A végrehajtó bizottság Pintér Jánosnét elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtot­ta. Az ellátó szervezet veze­tője végezte a kifizetéseket, és ezért cselekedete súlyo­sabban esik latba, hiszen azok szabálytalanságáról mindvégig tudott. Utasítás­ra tette ugyan, amit tett, de munkaköréből adódóan sze­mélyi és büntetőjogi felelős­séggel tartozik. Mivel jutal­mak visszatartásával és fiktív munkabérek kifizeté­sével fedezetet teremtett a csalásra, ezért ilyen súlyos a fegyelmi büntetés — mon­dotta dr. Balogh Miklós. A vélemények a tanács­ülésen is megoszlottak. Akadt aki áldozatnak tar­totta Farkas Miklóst, volt aki rámutatott, hogy konk­rét kézzel fogható haszna is származott a volt osztályve­(Folytatás az 1. oldalról.) Egyházasgergén alakuló tag­egyesület. A sportrendezvé­nyen: Salgótarján—Egyhá­zasgerge cigányok labdarú­gócsapatai közt lesz rangadó, ahol a nyertes csapatot dí­jazzák. A kulturális progra­mon: naiv festők művei, ci­gányélet képekben kiállítás, videofilm- és cigányokról szóló diafilm is megtekint­hető, majd este a művelő­dési házban műsoros cigány. est és bál lesz. Az elkövetkező idők ter­vei között szerepel: a tag­együttesek létszámának eme­lése, az ifjúsági szervezet megszervezése, az elszapo­rodó bűnözések csökkentésé­(F oly tatás az 1. oldalról) csak szűkös anyagi lehető­ségek ellenére is megfelelő színvonalon tudták lebo­nyolítani. S ha már a pénznél tar­tunk. .. Ugyanezen az ülé­sen az első félévi költség- vetési terv végrehajtásá­ról is tárgyalt a testület. Az idén a költségvetési tá­mogatás csaknem a felére csökkent. Ezzel a megcsap­pant pénzzel úgy igyekez­tek sáfárkodni, hogy a fontosabb mozgalmi, ifjú­ságpolitikai feladatok vég­rehajtása ne szenvedjen zetőnek az üzelmekből. Annyi azonban bizonyos, hogy dr. Sándor Gyula uta­sítására cselekedtek. A volt vb-titkárt már elbocsátották, de az ügyben még csupán a munkahelyi felelősségre vonás fejeződött be. Illetve az sem egészen, hiszen Kun István­ná ügyében, aki időközben munkahelyet változtatott, je­lenlegi munkahelyén foly­tatják a fegyelmit. Nem zá­rult le az ügy azért sem, mert Pintér Jánosné, a ha­tározat ellen fellebbezett. Így ügyében a határozat még nem jogerős. A tanács­tagok öt ellenszavazattal fo­gadták el a vb döntését. Négy ellenszavazattal és két tartózkodás mellett hagy­ták jóvá dr. Farkas Miklós áthelyezését. Ez után, C. Becker Judit bejelentette, hogy négy megüresedett tanácstag he­lyére időközi választásokat tartanak, október 21-én, il­letve pályázatot írnak ki a városi tanács szervezési osztályának vezetői állására. nek érdekében a bűnmeg­előzési tanács, az ifjúságvé­delmi albizottság, a szociál­politikai társadalmi bizott­ság, és Nógrád megyei Vö­röskereszttel karöltve a jó­tékonysági alapítvány létre­hozása. Szabó István és Oláh Gé­za, a zenedíjaik egy bizo­nyos hányadát felajánlja jó­tékonysági célokra. Bada Barnabás takarító-kisiparos is keresetéből tesz felaján­lást, különböző alkalmi mun­kákat végeznek, ezek díjait szintén az egyesület részére adják. Az állami és társa­dalmi szervektől is azt vár­ják, hogy odafigyeljenek pe- mes céljaikra, és megfelelő támogatást adjanak. csorbát. Ez sikerült is töb­bé kevésbé, ám olyan áron, hogy az apparátus 50 szá­zalékát voltak kénytelenek a nagy spórolás közben szél­nek ereszteni. A testület a továbbiak­ban kialakította álláspont­ját a rövidesen a megyei tanács elé kerülő állásfog­lalásról, amely a stabili­zációs időszak ifjúságpoli­tikai feladataival foglal­kozna a megyére vonat­kozólag. Végezetül zárt ülé­sen szervezeti kérdéseket vitattak meg a bizottság je­len lévő tagjai. —csal a— Megyei elnökségi ülés Tanácskozott a NODISZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom